gamifikáció címkéhez tartozó bejegyzések

Hogyan lehet javítani – avagy térképi feladat gamifikált értékeléssel

Mi ebben az IKT? (kulcsszvak)

#Seterra, #Teams

Hosszú bevezetés

A fenti kérdéssel, vagyis hogy hogyan vagy mikor lehet javítani, minden tanár találkozik. Az általam használt gamifikált értékelési rendszerben, a tanulási időszakok végén ez egy valódi probléma: aki a maga számára nem megfelelő érdemjegyet kapott, az azonnal szeretne javítani és nem boldog attól, hogy a következő anyagrész végén, 6 hét vagy hosszabb idő múlva lesz a következő érdemjegy a naplóban. Az alább ismertetésre kerülő ötlet azoknak is használható lehet, akik nem gamifikált értékelési rendszerben dolgoznak, bár ez nem lesz más, mint a gamifikáció egyfajta megvalósulása. Megvalósíthatónak tartom, hogy valaki hagyományos értékelési rendszerben dolgozik (felelés, röpdolgozat, témazáró) és mellette vezeti ezt a rendszert.

A földrajz egyik alapvető követelménye a térképismeret (topográfia), amit a végtelenségig lehet gyakorolni. Valószínűleg a többi tantárgyban is lehet hasonló témát találni (évszámok, fogalmak, fajok, kémiai elemek, nevek stb.), amelyek hasonlóan rendszeres gyakorlást igényelnek. Attól, hogy az egyes anyagrészek során a kapcsolódó kötelező topográfia névanyagot kérem és a diák teljesíti akár hibátlanul, nem jelenti azt, hogy mostantól mindig is hibátlanul fogja tudni. (Arról, hogy a topográfiai ismeret elsajátításának mi a hatékony módja, külön kutatást lenne érdemes végezni, ez a poszt nem erről szól.) Úgy gondolom, hogy az elmúlt évtizedekben a mechanikus, repetitív gyakorlást igénylő feladatok esetében a papír alapú tanulást kiváltották a digitális eszközök. A topográfia tanulásban ilyen eszköz a Seterra. Más témákban bármilyen, önjavító kvíz használható.

A Seterrát megjelenése óta használom, a gamifikált értékelési rendszeremben is helyet kapnak a kötelező névanyagot tartalmazó kötelező és a nem kötelező névanyagot tartalmazó választható feladatok. Az évek során a diákok túlnyomó többsége mindig is szerette a játékos, végtelenszer újra próbálható térképi kvízeket. A legjobb hangulatúak talán az órán, aktív táblán párban vagy néha többen játszott feladatok voltak.

A Seterra a GeoGuessr részeként bizonyos funkcióit tekintve fizetős lett. Az alap kvízek továbbra is használhatók ingyen, de egyéni névanyagot tartalmazó kvízeket (kihívásokat, a programban “Challenge”) csak az előfizetői fiókkal rendelkezők tudnak létrehozni. Erről itt írtam bővebben. Ha valaki előfizetés hiányában nem tud létrehozni egyéni kvízeket, a kötelező névanyagot tartalmazó Seterra kvízekhez hozzáférhet az általam megosztott gyűjteményben. Nem teljes és nem tökéletes, de elég jó 🙂 . Afrika készülőben.

A lényeg

Az elv

    A legfontosabb, hogy választható – szorgalmi – feladat, de ha egyszer lejárt a határidő, akkor vége. Tehát ha három hetet adok a feladat teljesítésére, akkor a később véget érő és esetleg nem jól sikerült tanulási időszak esetén nem lehet visszamenőleg a lejárt feladattal javítani, csak a következő alkalommal. A topográfia feladattal csak ötöst lehet szerezni, hiszen szorgalmi. A javítás nem úgy valósul meg, hogy a tanulási időszak érdemjegyét módosítja, hiszen ezek a térképi feladatok nem feltétlenül kapcsolódnak a tanult anyagrészhez, hanem további érdemjegyként kerülnek a naplóba. Itt érzek egy kis problémát. Ha ugyanis a szorgalmi feladattal túl sok ötöst lehet szerezni, a kötelező tananyag teljesítését negatívan befolyásolhatja. Ezért jól kell kitalálni a teljesíthető feladatok számát és a ponthatárokat. Tehát …

    • Összeállítok egy Seterra kvíz gyűjteményt. Többnyire térképek, de vannak benne zászlók is, mert a diákok kérték.
    • Minden kvízhez rendelek egy pontértéket, részben a térképi helyek száma, részben a nehézség alapján. A pontok egyelőre az áttekinthetőség kedvéért 50-100-150-200 pontok, de lehet több is, ha egy kvíz nagyon nehéz.
    • Meghatározom a ponthatárokat, pl. 500 pontonként egy ötös a naplóba. A töredék pontokat (amelyek nem kerültek beszámításra, de a diák megszerezte), tovább lehet vinni a következő fordulóba. Pl. 550 pont esetén egy ötös a naplóba és tovább visz 50 pontot.
    • A pontokat egy megosztott Excel táblában vezetem, ez ugyanolyan, amiben a gamifikált értékelésem pontjait is megosztom a diákokkal.
    • Az eredményeket legalább hetente egyszer érdemes beírni, de az újdonság izgalmában volt, hogy naponta néztem 🙂 .
    • A kvízeket 100%-ra kérem, a megoldás időtartama nem számít, kivéve a kötelező névanyagot tartalmazó térképeknél. Ez utóbbiak esetén a nálam szokásos elv szerint ér max. pontot a kvíz, vagyis a térképi helyek száma szorozva hárommal adja meg a max. ponthoz szükséges időtartamot. Pl. egy 30 helyet tartalmazó térkép 90 mp, azaz másfél percen belül ér max. pontot, ennél hosszabb idő alatt kevesebbet. (Ezt lehet variálni, hogy időintervallumok szerint ér több vagy kevesebb pontot.) Ezt azért így valósítom meg, mert úgy gondolom, hogy ha valaki a nem kötelező névanyagnak egyszer utána néz és helyesen bejelöli a térképen, akkor is tanul. A kötelező névanyagnál pedig az időkorlát (valamennyire) biztosítja hogy nem lehet az egészet kinézni egy másik térképről.

    Ahogy először – és valószínűleg utoljára – megvalósítottam

      Előfizetőként van lehetőségem egyéni kvízt (Challenge) létrehozni a pontos beállításokkal (milyen játékmód, milyen nyelv) együtt. Ezeknek a kvíznek a linkjeit osztom meg a diákokkal egy Wakelet linkgyűjteményben. Ezentúl (hacsak a diákok tovább nem osztják a linket), csak a saját diákok eredményei jelennek meg a térkép alatt az eredmények listájában. Ha valaki szeretne részt venni az ötösszerzésben, akkor meg kell adnia a nevét, illetve ha regisztrált, akkor automatikusan megjelenik a regisztrált neve. Csak a felismerhető neveket fogadom el.

      Amiért egyelőre nem fogom így folytatni. A program jelenleg nem teszi lehetővé csoportok létrehozását, bár nem lehetetlen, hogy előbb-utóbb ez is megvalósul, folyamatosak a fejlesztések. A fő problémám azonban a nehéz áttekinthetőség. Az eredmények listájában ugyanis nem csak a legjobb, hanem az összes eredmény megjelenik, így egy felhasználótól akár több 10 is, ahányszor csak játszott. Ráadásul a lista nem rendezhető, így elég nagy kihívás kimazsolázni, hogy kinek melyik a legjobb eredménye. Szerencsére a legjobbak vannak elől, így csak a 100%-os eredményeket kell átnézni, de így is kaotikus. Ráadásul elkövettem azt a “hibát”, hogy külön pontot ígértem az összes játékban a legjobb eredményt elérőknek, így néhány helyen csatározás alakult ki az első helyért. Az egyik kvízre pl. 96 eredmény érkezett, ezen belül egy főtől 23.

      Akkor hogyan tovább?

      Úgy tűnik, hogy a továbbiakban egyelőre a jól bevált Teams feladat lesz a megoldás. Szerencsére az új Osztálymunka menüben jól elkülöníthetők egy mástól a különböző témákhoz tartozó feladatok. Teams feladatban a Seterra kvíz eredményének képernyőképét kérem beküldeni. Nem fogadok el telefonnal fényképezett képernyőt, csak “rendes” printscreen típusú képet. A képernyőképekkel lehetne trükközni, az évek során volt is néhány kalandom ez ügyben, de ezeket most kihagyom, már túl hosszú lett ez a bejegyzés. Annyit a diákok is megértenek, hogy az eredménynek időbélyege is van és elég valószínűtlen, hogy többen, minden tekintetben (százalék, időtartam, időpont) azonos eredményt érjenek el. Amúgy mivel teljesíthető a kihívás, tudomásom szerint nem jellemző a csalás. De ha megjelennek a csoportok a Seterrában, akkor lehet az lesz a megoldás.

      Egy kis statisztika

      Az első fordulóban 9 feladat közül lehetett választani. Afrikával kezdtünk, ami mély víz, tekintve az országok és fővárosok nagy számát. A feladatok közül egy volt a kötelező névanyagot tartalmazó, a többi a Seterrában elérhető kvíz: országok, nagy országok (ezt én állítottam össze), fővárosok, landmarks, physical features, zászlók (könnyű), zászlók (nehéz), country outlines. A 34 fős osztályból 124 pontszerzés született. Ez átlagosan fejenként több, mint 3,5 feladat. A 124 pontszerzés úgy értendő, hogy a fent említett egy kvízben 23 feladatmegoldás egy főtől csak egyszer pontszerző. (Illetve esetleg kétszer, ha az adott listában az első helyen végzett.) 22 fő oldott meg legalább egy feladatot, 12-en nem oldottak meg egyet sem. 3 fő oldotta meg az összes feladatot, ők három ötöst kaptak a naplóba a pontjaik alapján. Az első helyezésekért járó plusz pontokon 5 fő osztozott, egy fő 4 listában is az élen végzett. A legtöbb feladatmegoldás a nagy országokból érkezett (20 fő), topográfia névanyag (19 fő), zászlók (könnyű) (18 fő), landmarks (17 fő). A legkevesebben a country outlines-t választották (6 fő). És hogy legyen még egy kis gamifikáció a végén, a legtöbb pontot szerzők Teams dicséretet, vagyis badge-t, jelvényt kaptak.

      Az IKT-eszközökkel támogatott földrajztanítás néhány lehetősége

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #digitális térképek, #gamifikáció, #GeoGuessr, #Google Earth, #Google Maps, #Proximap, #Relive, #turistautak.hu

      Tanulmány a GeoMetodikában:

      Az IKT-eszközökkel támogatott földrajztanítás néhány lehetősége

      GeoGuessr kvíz

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #GeoGuessr

      Többször írtam már a GeoGuessr-ről. Most egy viszonylag új funkciót próbáltam ki, a kvízt. Sajnos felhasználó által elkészített kvízt nem lehet megosztani, csak futtatni, tehát csak akkor lehet játszani, amikor a tulajdonos elindítja. Vagyis nem olyan, mint egy Forms vagy egy Redmenta teszt, hanem mint egy Socrative vagy Kahoot kvíz. Talán ezért is kvíz a neve 🙂 A program elérése: GeoGuessr

      Mi kell hozzá?

      Egy ingyenes regisztráció a tanár (egy felhasználó) részéről, órán pedig internet kapcsolat és okostelefonok vagy egyéb eszközök (tablet, laptop, asztali gép). Nem szükséges viszont, hogy minden diák regisztrált felhasználó legyen. A játékban az fog részt venni, aki az elindított kvízhez csatlakozik.

      Mire jó?

      A játékban ügyesen kombinálhatók a hagyományos kvíz kérdések (egyelőre egyszeres választás és sorrend) a térképes feladatokkal (például jelölj meg egy országot vagy jelöld meg a pontos helyet). A játék fő előnyének azt tartom, hogy nem olyan mechanikus gyakorlás, mint a Seterra, hanem a diáknak mindig a teljes földfelszínt látva kell eljutnia a konkrét helyszínig.

      Hogyan lehet összeállítani egy kvízt?

      Inspirációnak érdemes a felkínált kvízek közül néhányat kipróbálni, hogy értsük a kérdéstípusokat és lássuk, hogy mit lehet a programból kihozni.

      Regisztráció és belépés után a kezdőoldali menüben a Quiz menüt választva, majd annak az aljára görgetve a Create Quiz linkre kell kattintani és betöltődik a szerkesztő felület. A cím (Quiz name) megadása után az Add round (balra lent) linken kapjuk meg a kérdéstípus választó menüt.

      • A Location a hagyományos GeoGuessr feladat, utcakép alapján kell meghatározni a helyünket.
      • A Question menüben három további lehetőség van (jobbra fent – Answers)
        • az alapértelmezett Choices, ez az ismert egyszeres választás kérdéstípus, max. négy választási lehetőséggel, vagy (legördítve a menüt)
        • a Country, ahol az általunk megadott országot kell a diáknak kiválasztania a megadott kérdésre válaszként, vagy
        • a Location, itt nincs utcakép, a megadott kérdés lapján kell a diáknak a helyet megjelölnie. Mind a három fenti kérdéstípusnál lehet képet feltölteni.
      • A Content slide nem kérdést tartalmaz, hanem információt közölhetünk képpel és szöveggel.
      • Az Ordering pedig a sorbarendezős kérdés. A megadott kategóriák (Shortest/Tallest stb.) helyett a Custom-ot választva saját, magyar nyelvű kategóriát is megadhatunk.

      A kérdés időtartamát a Round Time csúszkával (jobbra lent) állíthatjuk be. Ha azt szeretnénk, hogy a diákok fejből válaszoljanak egy kérdésre, akkor 10-30 másodpercet adjunk, ha viszont akár a neten is kereshetnek, akkor 2 perc is lehet az idő. A program folyamatosan számolja és megmutatja, hogy várhatóan mennyi ideig fog tartani a játék.

      A Preview értelemszerűen az elkészített kvíz előnézete, de csak mentés után működik. Jobban járunk, ha a Preview helyett vagy után teszteljük a kvízt (tehát ténylegesen futtatjuk és magunkkal vagy a családdal játszunk). Nem ugyanazt látjuk az előnézetben, mint ami a valóságban történni fog.

      A kvíz használata órán

      A kvízt a Start Quiz (jobbra fent) menüre kattintva indítjuk. A diákok a megjelenő QR kód beolvasásával, az általunk valamely közös platformon megosztott linkre kattintva vagy a https://www.geoguessr.com/join tudnak csatlakozni a játékhoz. A linket például a QR kód alatti, geoguessr.com/join linkre kattintva lehet vágólapra másolni. A diákok a QR kód beolvasása, a linkre kattintás vagy a kód beírása után egy név megadásával tudnak belépni a játékba. Ha valakinek a megadott neve nem elfogadható, az egérrel a név fölé állva megjelenik egy Scramble name opció, amivel másik nevet generálhatunk. Célravezető lehet azt kommunikálni a diákok felé, hogy akinek nem látjuk/nem felismerhető a neve, azt nem tudjuk jutalmazni a játék végén. Vagy legyünk ennél szigorúbbak 🙂

      Pontozás

      A játék alapvetően egyéni. A diákok dolgozhatnak együtt, de azt el kell fogadniuk, hogy lehet, hogy az, akinek segítenek, megelőzi őket. A program minden kérdésre 5000 pontot irányoz elő és a pontosság és az idő függvényében ezt csökkenti (vagy megadja a max. pontot). Vagyis érdemes a pontosságra menni, de ha tudjuk a választ, akkor ne habozzunk kattintani 🙂 A játék végén egy eredményképernyőt kapunk a helyezésekkel, amit képernyőkép formájában ki is posztolhatunk az osztálycsoportba. Tapasztalatom szerint 80% körüli eredmény elég jónak számít, bár ez nyilván a feladat nehézségétől is függ.

      Stratégiák

      Érdemes egy kvízen belül egy témát több kérdéssel körüljárni. Például egy kvíz (egyszeres választás) kérdésből az a diák is tudja meg, hogy merre járunk, aki amúgy nincs képben, nem készült stb. és utána következzen a térképes kérdés. Tehát például

      • Melyik városban található a képen létható, különleges alakú torony? (London, Párizs, Berlin, Madrid). A kérdésre adott idő lejárta után megkapja a helyes választ (pl. Párizs) és utána jöjjön, hogy
      • jelöld meg a térképen minél pontosabban az Eiffel-tornyot!

      Vagyis nem csak tudás ellenőrzésre, hanem tanulásra, ismeret átadásra is alkalmas lehet a program. Ha több Content slide-ot is használunk, az egész úgy is felfogható, mint egy különleges prezentáció, amiben rendszeresen ellenőrző kérdések jönnek a magyarázat után.

      Ha egy témát diákok által tartott előadásokkal, prezentációkkal dolgozunk fel, akkor az előadóktól lehet kérni, hogy bizonyos tartalmak legyenek hangsúlyosak, vagy legalább is mindenképpen jelenjenek meg az előadásban (ezek képek is lehetnek, legyenek) és ezeket vegyük fel a játékba. Az osztály pedig tudja ezt előre, így talán még jobban tudjuk irányítani a figyelmüket az előadások felé, hiszen aki figyel, az jobban fog szerepelni a kvízben.

      Pontrendszer, gamifikáció, diákvélemények

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      Ezt a bejegyzést nem tudom – ahogy szoktam – egy-két címkével ellátni, hogy mi is itt az IKT, de végig az IKT oktatási felhasználásáról lesz szó.

      A bejegyzés célja, hogy megosszam tapasztalataimat a pontrendszer alapú értékeléssel, gamifikációval próbálkozó tanárokkal. Bár nem vagyok profi gamifikátor – ez a harmadik tanév, hogy gyökeresen felforgattam étékelési rendszeremet – talán hasznos lehet azoknak, akik most vágnak bele.

      Az alábbiakban bemutatásra kerülő felmérés célja az volt, hogy megismerjem diákjaim véleményét a pontrendszer alapú értékelésről. Mit kedvelnek és mit nem, mi az, amit nem jól értenek, nem jól magyaráztam el. A felmérésben három kilencedik osztály 85 tanulója vett részt. A három osztályból egy már egy éve gimnazista, a másik két osztály kezdő. Az űrlapot óra végén, jelenlétiben, névtelenül töltötték ki. Az eredményről a következő órán kapnak visszajelzést. Hasonló felmérést már korábban többször is végeztem, utoljára itt posztoltam.

      A tanulási időszak

      A tanulási időszak 11 tanórán keresztül tartott, heti két órás tantárgy (földrajz) esetén ez 5-6 hét lenne, de a gyakorlatban október harmadik hetére esett a zárás. Az időszak elején megosztottam és megbeszéltünk egy tervet, amiben a témák, a kötelező- és választható feladatok, a szerezhető pontok, a ponthatárok vannak feltüntetve és tartalmazza a tanulási célokat, amiket élőszóban is megbeszéltünk. Hasonlóképpen megosztottam egy pontgyűjtőt, amiről szintén már többször írtam. Az első órán elvégeztünk egy rövid diagnosztikus mérést. Ennek célja az volt, hogy a diákok a gyakorlatban is megtudják, hogy milyen feladatok lesznek, illetve számomra és számukra is kiderüljön, hogy mi az amit már tudnak és mi az amit kevésbé, vagy egyáltalán nem. Az utolsó órán egy hasonló feladatokat tartalmazó szummatív mérést végeztünk, hogy kiderüljön, tanultunk-e valamit. (Tanultunk.) A diagnosztikus és a szummatív mérésre (praktikusan tesztre) nem lehetett pontot kapni. A diákok felé ezt úgy kommunikáltam, hogy a pontoknál (és az osztályzatnál) egy fontosabb dolog van, visszajelzést kapnak a munkájukról. Más alkalommal órán nem kértem egyéni munkát, mindig párokban vagy jellemzően hármas csapatokban lehetett dolgozni.

      IKT

      A feladatokat Teams feladatban küldtem ki, értékeltem és küldtem vissza a diákoknak. A feladatban megjelenő pontok mellett – szükség esetén – szöveges visszajelzést is kaptak. Egyes – elsősorban a gyakorlati feladatokhoz kapcsolódó – tanórai magyarázatokról videó felvételt készítettem, amiket az iskolai rendszer (Office/Microsoft 365) Stream felületén osztottam meg. A videók a választható feladatok elvégzését illetve a hiányzók munkáját hivatottak támogatni.

      • Az egyik legfontosabb probléma és egyben tanulság, hogy több diák úgy gondolta, hogy ha együtt dolgoznak, akkor nem kell mindenkinek a Teams feladatban beküldeni az órai munkát. Nem tudtam elég sokszor elmondani, hogy pontot annak tudok adni, aki beadja az órai munkát. Ráadásul úgy gondolom, hogy ez az elvárás teljesen független attól, hogy pontrendszerben és elektronikusan dolgozunk.
      • További tapasztalat, hogy sok diák mindent telefonon akar megoldani és ha telefonon nem működik valami, akkor az “nem megoldható”. Még határozottabban fel kell hívnom a figyelmüket, hogy a laptop, asztali gép munkaeszköz, a telefon pedig csak pótlék, szükségmegoldás.

      A felmérésben résztvevő osztályok nem rendelkeznek iskolai laptoppal, így részben saját eszközön (többnyire telefonon), részben a szakteremben rendelkezésre álló laptopokkal dolgoztak. Mivel a feladatok elvégzéséhez informatikai ismeretek is szükségesek és azt tapasztaltam, hogy nem mindenkinek egyértelmű az a tudás, amire szükségünk van, rákérdeztem erre is. A feladatokat lehetőség szerint online, olvasásra (megtekintésre) megosztott formában kértem, ha ez nem volt lehetséges, akkor képernyőképpel. A saját rendszerbe való belépés szükségessége egyértelmű, a személyes fiók pedig azért kell, mert használtunk Google szolgáltatásokat (Maps, Earth), amelyeket csak a személyes fiókba bejelentkezve lehet online elmenteni és megosztani. A válaszokat az alábbi diagram szemlélteti. Látható, hogy elsősorban a fájlok különböző megosztási módjai jelentettek újdonságot a diákoknak.

      A diákok informatikai ismeretei néhány szempont alapján

      A kérdéseket legközelebb kicsit pontosabban kell megfogalmaznom, mert több diák számára valószínűleg elfogadható a telefonnal lefényképezett képernyő, mint képernyőkép készítés, de ezzel én nem tudok kibékülni 🙂 .

      Ebbe a bekezdésbe kívánkozik a pontgyűjtő megemlítése is, ami egy Excel táblázat. A pontok számszerű megjelenítésén kívül részét képezi egy grafikus szemléltető is (volt aki a szöveges válaszok között kiemelte, hogy cuki) és ami fontos, nem kell regisztrálni másik rendszerbe a pontgyűjtő működtetése miatt.

      És akkor jöjjenek a diákvélemények

      A számszerűsített válaszok ezen az interaktív infografikán tekinthetők meg. 

      A diagramok – remélem – magukért beszélnek.

      • Az “úgy érzem, hogy a pontgyűjtős rendszer lényegét…” kezdetű állításra három fő írta azt, hogy még most sem érti. A visszajelzés során csak általánosságban tudom felhívni a figyelmet, hogy akkor kérdezzenek, mert az űrlap névtelen, így nem tudom kikről van szó.
      • A 6. állítás egy korábbi diákvélemény miatt került be a kérdőívbe. A válaszok eloszlása nem meglepő, nyilván választható feladatokkal sosem lehet elég sok pontot szerezni. Érdekes az a kb. 20%, aki (többé vagy kevésbé) egyetért ezzel az állítással. A szöveges válaszokból az derült ki, hogy valakinek a pontok egymáshoz viszonyított aránya nem tetszik, bár ott inkább az jelent meg, hogy az órai munkával nem lehet elég pontot szerezni.
      • Fontos a 7. kérdés, jól mutatja a diákok önkritikáját és azt, hogy a megfogalmazott állításokat nem érezték sugalmazónak.

      Szöveges válaszok

      Mi tetszik?

      A “mi tetszik” kezdetű kérdésre, mint általában a szabadon megfogalmazható válaszokra, nagyon sokféle válasz érkezett (néha olyan is, ami szerepelt a feleletválasztós kérdések között), ezeket megpróbáltam csoportosítani. Idén is magasan vezet a

      • nincs stressz (31 válasz),
      • nem egy dolgozat dönt, folyamatos tanulás (12),
      • időbeosztás (10) – ezt elsősorban a saját idő beosztásának lehetősége értelemben írták, nem a tervezés szükségessége értelemben,
      • motiváló, érdekessé teszi a tananyagot (10) – volt aki ténylegesen megfogalmazta, hogy ettől érdekesebb a tananyag, talán azért, mert nem a jegyszerzésre kell koncentrálnia és felszabadultabban vesz részt az órán,
      • feladatok, választható feladatok (8) – ez részben a választás lehetőségére, de érzésem szerint helyenként a tevékenység alapú tanulásra is vonatkozott,
      • hatékonyabb tanulás, nem kell magolni (7),
      • egyszerű, érthető, áttekinthető, követhető (7)
      • rendszeres visszajelzés, értékelés (4).

      További említések voltak még: könnyű ötöst szerezni, más mint a hagyományos, modern, teljesítmény alapú, mesterpont.

      Mi nem tetszik?

      Ezek a válaszok azért is hasznosak, mert kiderül, hogy mit nem értenek a diákok. Például:

      • nem kapok visszajelzést, hogy az anyagrészen belül hogy állok (de kap, ez a pontgyűjtő lényege)
      • hiányzás esetén nem lehet beküldeni (de be lehet),
      • sok pont kell az ötöshöz (valóban, 1700, de ez kevesebb, mint a megszerezhető pontok fele),
      • az órai munka nem elég a ketteshez (de, pont elég, amúgy ez nem a pontrendszeren múlik, ha nem pontrendszerben dolgoznánk, akkor sem elég a ketteshez, ha csak részt vesz az órán),
      • nehéz javítani, mert csak anyagrész végén van jegy (igen, de ezt ellensúlyozza, hogy előre tudja, hogy mi kell ahhoz, hogy ne kelljen javítania),
      • kevés a pontszerzési lehetőség (több mint az ötöshöz szükséges pontok kétszerese érhető el, szerintem nem kevés),
      • aki nincs ott órán, az nem biztos, hogy érti a feladatot (És ha nem pontrendszerben dolgozunk, akkor érti? Mellesleg többször készítettem videót a magyarázatról, meg is kaptam, hogy telefonon nem játszható le, meg hogy azt nem vette észre.),
      • túl nagy az esély a pontok vesztésére (nem veszítjük, hanem szerezzük pontokat).

      Illetve vannak olyanok, amelyeken érdemes elgondolkodni:

      • korán/hamar zárnak le a feladatok,
      • későn kerülnek be a pontok (ez sose lehet elég gyors),
      • órai/otthoni feladat pontja nem arányos (ez sose lesz az).

      Lehetett “bármit” is írni

      Bár nem különösebben pozitív, de most ez kerül ide “kedvencként”.
      “Alapvetően nem szeretem a földrajzot, sosem állt hozzám közel, tanulni sem szerettem. A pontgyűjtős rendszer viszont megkönnyítette a dolgomat, mert tudtam, hogy nem kell félnem esetleges feleléstől vagy dolgozattól. Mivel nem érdekel annyira ez a tantárgy, külön örülök neki, hogy nem kellett rá túlságosan sok időt áldozni, de így is teljesíthető, érthető és még élvezhető is.”

      Pontgyűjtő gamifikált értékeléshez

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      Társszerző: Halmos Balázs

      #Excel

      Halmos Balázs programozó diákom közreműködésével évek óta fejlesztünk egy Excel alapú pontgyűjtőt. Korábban már többször írtam arról, hogy hogyan valósítom meg a tanítási gyakorlatban a pontrendszer alapú gamifikált értékelést és a pontgyűjtő fejlesztésének is van itt előzménye. Ebben a posztban néhány fejlesztést mutatok be, illetve a rendszer használatát is leírom röviden. A programot Office (Microsoft) 365 rendszert használók számára készítettük. A bejegyzés végén van videó segédlet és le lehet tölteni a szükséges fájlokat.

      Az újdonságok

      A program az új témakörökben (tanulási időszakokban), a pontgyűjtő szempontjából az új lapokon megjeleníti a korábban kapott mesterpontok összesítését, tehát minden diák látja nem csak az adott, hanem az összes témakörben szerzett mesterpontjait is külön keresgélés nélkül.

      Lehetőség van a nevek sorrendjének megváltoztatására, tehát ha álneveket adunk, akkor a nevek sorrendje nem árulja el, hogy melyik álnév kit takar.

      Technikai háttér

      Az Excelhez három script tartozik, amiket fel kell tölteni az Office fiókunk Saját fájlok -> Dokumentumok -> Office scriptek mappába. A Excelt online kell használni, mert így tud összekapcsolódni a szükséges scriptekkel. Én az adott osztály Teams csoportjában lévő Általános csatorna -> Fájlok -> Osztályanyagok védett mappába szoktam feltölteni. Az Excelt fájlt tehát az online Excelben kell megnyitni, de ha kényelmesebb az asztali verzió használata, a Szerkesztés -> Megnyitás asztali appban használatával megtehetjük, de itt csak a pontbeírást végezzük el, a scripteket innét nem lehet futtatni! A fájlok letöltése a bejegyzés végén.

      A scriptek

      • 6 Oszlop beszúrása
      • 6 Törlés
      • 6 Új témakör

      Az új témakör script használata kötelező, ez viszi át a korábbi témakörök mesterpontjait és hitelpontjait az új témakörbe. A törlés funkció a lapok/témakörök törlésére vonatkozik, jó esetben nincs rá szükség. Az oszlop beszúrása pedig egy táblázat oszlopot szúr be, valójában ugyanazt csinálja, mint a kézi oszlop beszúrás, csak a megfelelő helyre teszi az oszlopot és nem rontja el a korábbi formázást. De a kézi oszlopbeszúrás is lehetséges, csak arra kell figyelni, hogy a két lila (hitelpont – korábbi hitelpont) oszlop közé kerüljön az oszlop. A scripteket át lehet nevezni, mi a verziók áttekinthetősége miatt számoztuk meg a fájlokat.

      Az Excel használata

      Az üres Excelben három lap jelenik meg (a negyedik rejtett, csak adatokat tárol, nem kell megjeleníteni). A “Vezérlő” lapot is csak addig jelenítsük meg, amíg dolgozunk vele. Az egyes lapok funkciói:

      Vezérlő:

      • itt vesszük fel a “Teljes név” B oszlopba a diákok neveit és a “Név” D oszlopba a diákok megjelenő, diákok számára látható neveit. Ezek lehetnek álnevek. Az A és a C oszlopba vegyünk fel bármilyen adatot, mondjuk sorszámokat 1-től, természetesen diákonként különböző adatok legyenek! Ezek a funkciók a program automatizált használatát teszik lehetővé és komolyabb technikai hátteret igénylenek, ezzel itt nem foglalkozunk. Lényeg, hogy ez a két oszlop nem maradhat üresen, mert a program hibaüzenetet küld.
      • Itt hozzuk létre az új tanulási időszak (témakör) pontgyűjtőjét, praktikusan az új Excel lapot. Az F oszlopban beírjuk a tanulási időszak megnevezését és futtatjuk az Automatizálás -> 6 Új témakör scriptet. Ez létrehozza az új lapot, ahol elkezdhetjük a pontok beírását.
      • Itt kapunk hibaüzenetet, ha valamit nem jól csináltunk (H oszlop “Hiba”).
      • Itt tudunk témakört/lapot törölni. Ha szükséges, mert valamit elrontottunk, csak így töröljünk: a “Töröl” alatti H6-os cellába kattintva megjelenik egy legördülő menü és arra kattintva a korábban felvett lapok listájából válasszuk ki a törölni kívántat, majd futtassuk az Automatizálás -> 6 Törlés scriptet! (Lehetőleg egyből töröljük, ha valamit törölnünk kell, ne töröljünk nem utolsó lapot!)
      • A további funkciók (F 10 – Teszt ne és a többi most nem érdekes, a bővebb, automatizált használathoz kellenek).

      Dicsőségtábla: nincs vele tennivalónk, itt jelennek meg a legjobban teljesítő diákok nevei (álnevei) a megadott szempontok szerint. Minden új tanulási időszak/Excel lap indításánál nullázódik.

      Rakéták: nincs vele tennivalónk, ez a grafikus megjelenítése a pontgyűjtés állásának. Minden új tanulási időszak/Excel lap indításánál nullázódik.

      A témakörök lapjai:

      • B oszlop – “Név”: a megjelenítendő név (álnév).
      • C oszlop – “Korábbi hitelpont”: az előző anyagrészben kért hitelpont itt jelenik meg, ha volt ilyen. Ha volt, akkor a diák a következő (aktuális) anyagrészben mínuszból indul azzal az értékkel, ahány hitelpontot kapott. Ezt a funkciót csak a megadott ötöshatárig (alapértelmezetten 1700) használjuk! Ha több pontot adunk hitelpontban, mint amennyi az ötöshatár eléréséhez szükséges, akkor az mesterpontként megjelenik, ami hitelpontot kérők esetében – véleményem szerint – nem értelmezhető.
      • A továbbiakban a felvett oszlopok jelennek meg, ahová a diákok pontjait írhatjuk. Ha azonos pontokat írunk be egy oszlopba, használhatjuk az Excel húzással másolás funkcióját.
      • “Hitelpont” – ide írjuk a hitelpontot, ha adunk. Ezek jelennek meg mínuszként a következő tanulási időszak lapján (lásd fent). Csak az ötöshatárig adjunk hitelpontot, természetesen csak akkor, ha pedagógiailag indokoltnak tartjuk.
      • “Összes pont” – egyértelmű. Ne szerkesszük!
      • “Mesterpont” – az adott témakörben szerzett, az ötöshatár (alapértelmezett esetben) 1700 feletti pontok. csak az adott tanulási időszakban szerzett mesterpontok jelennek meg itt. Ne szerkesszük!
      • “Összes mesterpont” – az összes eddigi tanulási időszakban szerzett mesterpontok gyűjtőhelye. A tanár számára is átlátható, hogy az adott diák elérte, hányszor érte el a további ötösre jogosító (alapértelmezetten 1700) pontot. Ne szerkesszük!
      • “Kihasználatlan pontszerzési lehetőségek” – tájékoztató, hogy a felvett összes feladatból, Excel oszlopból hányban nem szerzett pontot a diák. Tanárként figyelembe vehetjük például a hitelpont kérelem elbírálása esetén.
      • “Pont” és “Érdemjegy” – itt állítsuk be az adott tanulási időszakra vonatkozó ponthatárokat és a hozzájuk tartozó érdemjegyeket. (Az 1700 – 5 azt jelenti, hogy 1700 ponttól jeles.) Ezt a táblázatot bármikor szerkeszthetjük és a pontszámok, mesterpontok automatikusan javításra kerülnek, de természetesen a ponthatárokat a tanulási időszak elején meg kell beszélni a diákokkal.

      A témakörök lapjai B oszloppal kezdődnek. Ez azért van, mert az A oszlop rejtett, ez tartalmazza a diákok teljes neveit. Ha álneveket használunk és a nevek sorrendjét is megváltoztattuk, szükségünk lehet a teljes nevek megjelenítésére. Ezt a B oszlop fejlécére jobb klikkel, az “Oszlopok felfedése” menüt választva tehetjük meg, majd az A oszlop fejlécén hasonlóan, de az “Oszlopok elrejtése” menüt választva rejthetjük el.

      Amit nem szeretnénk a diákoknak megjeleníteni, vagy felesleges a megjelenítése (Segéd lap, Vezérlő lap, korábbi tanulási időszakok lapjai) rejtsük el, illetve addig legyen csak megjelenítve, amíg használjuk.

      Ha véletlenül törlünk vagy átszerkesztünk valamit, amit nem kellett volna, használjuk a visszavonás (Ctrl+z) parancsot.

      Az Excelt osszuk meg a diákokkal, de figyeljünk arra, hogy megtekintési és ne szerkesztési hozzáférést adjunk!

      Amit még fontos tudni

      Ennek a programnak különböző verzióit évek óta fejlesztjük és használom. Hibák néha előfordulnak. Ezek néha programon belüli hibák, amiket jó esetben gyorsan ki lehet javítani és néha olyan rendszerhibák, amik nem tőlünk függenek. Ha a Microsoft gondol egyet és bevezet egy fejlesztést, akkor korábbi funkciók – akarva vagy akaratlanul – kieshetnek. Sajnos erre is volt már példa és ezek többnyire csak türelemmel és várakozással oldódnak meg.

      Videó

      Egy korábbi verzióhoz készült magyarázó videó ezen a linken érhető el. Kis változásoktól eltekintve érvényes és használható, sőt, jó kiegészítéseket tartalmaz a fent leírtakhoz.

      Fájlok

      Ezen a linken érhetők el.

      Elérhetőségek

      Kérjük a hibákat vagy fejlesztési javaslatokat az alábbi címek valamelyikére küldjék.

      Havassy András (tartalmi, összetevők) havassy(a)budai-rfg.hu
      Halmos Balázs (program működése)  halmosb_19hr(a)budai-rfg.hu

      Pontrendszer, diákvélemények

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #hátnemsok

      Ezt a felmérést év elején, az első tanulási időszak után is elvégeztem. Akkor külön dolgoztam fel a hetedikesek és a kilencedikesek véleményét, most egyesítve. Érdekes lesz megnézni, hogy van-e változás és ha igen, mi változott. Az űrlapot 2 hetedik és 4 kilencedik osztály 157 diákja töltötte ki. A kitöltés névtelen volt.

      Jelen felmérés újdonsága az, hogy az év elején szöveges válaszok formájában kapott “mi tetszik” és “mi nem tetszik” véleményeket feleletválasztós kérdéssé alakítottam. Tehát a 8. és 9. kérdésben a diákok által írt szempontok szerepelnek, de az eredmények így már számszerűsíthetők. A választható fogalmak, állítások egy része nem közvetlen része a pontrendszernek (például “lehet együtt dolgozni az órai feladaton”), de a diákok ezt írták, így belevettem, a felmérésbe. Máshol a különböző fogalmak, állítások részben ugyanazt fejezik ki, vagy összefügghetnek egymással (például “kevésbé stresszes” és “nem egy dolgozaton múlik a jegy”). A számok alapján úgy tűnik, hogy jó lett az év eleji szöveges válaszok összegzése, mert a választási lehetőségek után lehetett “egyéb” szöveges választ adni, de a 157 válaszadó közül a “tetszik” kategóriába 1, a “nem tetszik” kategóriába 13 válasz érkezett. A “tetszik” kategóriában az egy válasz a “csudijó” volt. A “nem tetszik” kategóriában a beérkezett 13 “egyéb” válasz közül 10 a “semmi” vagy annak megfelelő válasz volt, tehát csak azt akarta jelezni, hogy egyiket sem választja a lehetőségek közül. Érdemi “nem tetszik” válasz 1 érkezett, ez a mesterpontok nyilvántartására illetve annak követhetőségére vonatkozik és jogos.

      Most is lehetett “bármi, amit el akarsz mondani nekem” választ írni. A sok pozitív üzeneten kívül (ami miatt önmagában is megérte kiküldeni az űrlapot 🙂 ) egy érdekes vélemény (betű szerint idézve): “Szerintem ha valaki látja a saját pontját akkor nem lesz motivációja megcsinálni a feladatokat ha tudja hogy megvan már az 5 öse. Ha valaki nem tudja mennyi pontja van akkor minden feladatot megcsinál és szorgalmasabb mert nem tudja hol tart.” Ő nem érti a mesterpont lényegét, vagy érti, de az nem motiválja. De alapvetően meglepő egy olyan véleménnyel szembesülni, ami teljesen szembe megy azzal, ami miatt a gamifikációt, pontrendszert jónak tartom.

      A “mi tetszik” kérdés első három helyezettje a “kevésbé stresszes”, “nem egy dolgozaton múlik a jegy” és a “nem kell magolni”, a “mi nem tetszik” kérdésre pedig a “lemaradok a határidőkről”, “lezárós feladatok” és “nem mindenkit motivál a tanulásra” válaszok lettek. A felmérés eredményéről a diákok természetesen kapnak visszajelzést, a “nem tetszik” válaszaikra magyarázatokat. Érdemes megfigyelni, hogy a “nem tetszik” válaszok első két helyezettje ugyanaz és önkritika, a harmadik pedig mint ha a többiekre vonatkozna, bár ezt érdemes lenne tisztázni. (A “lezárós feladat” azt jelenti, hogy a határidő után nem lehet beadni.) A többi eredményt és a számszerű értékeket a

      linken elérhető infografikáról lehet leolvasni.

      Tájékozódás a kozmikus térben és az időben, gamifikáció, diákvélemények

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #Teams, #GeoGuessr

      A tanulási időszak rövid bemutatása

      A kilencedikesekkel az első anyagrészt (Tájékozódás a kozmikus térben és az időben) pontrendszerben dolgoztuk fel. Ebben a bejegyzésben elsősorban a térképi anyagrésszel kapcsolatos tapasztalatokra koncentrálok, mert a választható feladatok jelentős része ezek közül került ki. A célok hasonlók voltak ahhoz, ahogy a hetedikesekkel dolgoztunk, ezért csak vázlatosan:

      A térképi programoknak szenteltünk egy órát, hogy a használatukat bemutassam, elmagyarázzam, erről itt írtam.

      Tapasztalatok

      A GeoGuessr különösen népszerű a diákok körében. Többen ismerték és akik még nem, ők is megkedvelték. Nem csoda, úgy élték meg, hogy egy játékot lehet “hivatalosan” a pontszerzés szolgálatába állítani és ez így is volt. Szerencsére az, hogy a tanár javasolja nem vette el a kedvüket. A GeoGuessr-ről itt írtam korábban. Azóta annyi változás történt a programban, hogy már kötelező regisztrálni és regisztráltan is csak napi egy játékot engedélyez az ingyenes fiókkal a program.

      A választható térképi programok megoszlása az alábbiak szerint alakult. A választások számát valószínűleg az is befolyásolta, hogy mikor küldtem ki a feladatot.

       GoogleMapsturistautak.huGeoGuessrmaps.meRelive
      osztály 1. (31 fő)221724126
      osztály 2. (32 fő)202122127
      osztály 3. (25 fő)18162245
      osztály 4. (33 fő)201625158
      összesen 121 fő8070934326
      választók aránya (%)6658773621
      A választható térképi feladatokat választók száma osztályonként
      és aránya a teljes létszám százalékában

      A tanulási időszakot túl hosszúra hagytam. Eleve 12 órára terveztem, ami önmagában talán még nem lenne sok, bár egy heti két órás tantárgy esetében alaphangon másfél hónap. De egyrészt az űrfelvételek projekt előadásaival megcsúsztunk, másrészt maradtak el órák, emiatt közbejött az őszi szünet, szóval elég sokára került a naplóba az első osztályzat. Legközelebb ketté fogom választani a témát egy térképhasználatra és egy csillagászatra.

      Problémát okoz a pontok jó arányának meghatározása: ne lehessen túl sok pontot szerezni a választhatókkal, ami esetleg komolytalanná teszi a kötelező feladatokat, ugyanakkor maradjon meg a választhatók vonzereje, legyen érdemes választani.

      Diákvélemények

      A tanulási időszak végén megkérdeztem a négy osztály 121 diákjának a véleményét egy névtelen Forms űrlappal, melyre összesen 111 válasz érkezett. A négy osztály közül kettő már az előző években is hozzánk járt, kettő bejövő kilencedikes.

      A feleletválasztós kérdésekre adott válaszok az ezen a linken megnyíló interaktív diagramon tekinthetők meg.

      Szöveges válaszok

      1. A “mi tetszett?” kérdésre érkezett válaszokat összesítettem tartalmuk alapján. Zárójelben az említések száma.
      • kevésbé stresszes, kisebb nyomás, kevesebb rettegés (17)
      • motivál, ösztönöz (12)
      • érdekes feladatok (11)
      • javítási lehetőség (10)
      • választható feladatok (8)
      • nem kell magolni (8)
      • gyakorlási lehetőség (7)
      • szorgalmat jutalmazza (5)
      • időbeosztás, tervezés (5)
      • visszajelzés (4)
      1. A “mi nem tetszett?” kérdésre adott válaszokból idézek. Az idézet a diák véleménye, utána az én válaszom és helyenként zárójeles kiszólások, magyarázatok az olvasónak. Sok, és még így sem az összes, de a fontosabbak. Tanulságos, érdemes, ha már idáig eljutottál 🙂

      “Néha elvesztem benne, hogy mit csináltam már meg és mit nem.” A Teams feladatban ez jól nyomon követhető.
      “Plusz érdemjegyek egy téma során.” “Túl sok idő után kapunk rá jegyet, igy ha valaki elrontja nem sok esélye van javítani.” Ez valószínűleg azt jelenti, hogy nem lehet menet közben jegyeket szerezni, ami ellentmond a pontrendszer logikájának. Legközelebb rövidebb időszakot fogok kijelölni. (Van egy ötösszerző verseny az iskolában, ami miatt az ötösgyűjtők neheztelnek, hogy nálam bármilyen jól szerepelnek, nem kapnak sok ötöst.)
      “Számomra nehéz volt a pontokat rendszeresen szerezni.” “Néha ellustulhatnak a diákok, hogy majd megcsinálják a téma végén és addig nem tanulnak semmit.” Többek között erre szeretnélek rászoktatni, hogy tervezz, ne hagyj mindent az utolsó pillanatra. (Lásd még a feleltválasztós kérdéseknél.)
      “Az sem jó, hogy igaz nem kötelezők a feladatok többsége, a kitöltésük nélkül nem lehet ötöst szerezni.” De lehet, matekozd ki. De én inkább azt szeretném, ha a matek helyett megtalálnád azokat a számodra érdekes és hasznos feladatokat, amelyeket szívesen elvégzel.
      “Ha egy hibát vétek, sokkal kevesebb pontot kapok.” Nem, arányosan kevesebb pontot kapsz. (Van egy másfélszeres szorzó – saját találmány – a hibátlan feladatokra, azt valóban nehéz elérni, de ha neki a 150%-nál is csak félig üres a pohár, úgy valóban nehéz pozitívnak lenni.)
      “Majdnem az összes feladatot meg kell csinálni az ötösért.” “A választható feladatok nélkül nehéz, vagy inkább szinte lehetetlen jó jegyet elérni.” 4000 pontot lehetett szerezni a 1,5-szeres szorzó nélkül és 1700-tól ötös. Ez olyan, mint ha egy dolgozatra 42,5 %-tól lehetne ötöst kapni!
      “Igazából szerintem működik, a választható feladatokban viszont benne van a szabadidő kérdése.” Nevezhetnénk kötelező házi feladatnak és kaphatnál rá egyeseket minden órán, ha nincs kész. Ugye hogy máris sokkal jobban hangzik?
      “Mindenki látja mindenki pontjait.” “Látom ki mennyivel jobban áll mint én.” Ha felelsz, akkor is nyilvános, hogy milyen értékelést kapsz, nem a füledbe súgja a tanár. Az értékelés egyik fontos összetevője, hogy tudjátok a saját teljesítményeteket egymáséihoz mérni.
      “Nekem nem átlátható hogy melyik feladatot küldtem be és melyiket nem.” Nézd meg a Teams-feladatok között és a pontgyűjtőben. Ha nem érted, kérdezz minél hamarabb, ne várd meg az anyagrész végét.
      “Hogy ha egy ilyen anyag végén a pontjaid miatt rossz jegyet kapsz, akkor azt csak nagyon sok idő alatt lehet kijavítani mert ezzel a rendszerrel kevés jegyet kapunk.” Ha a hagyományos rendszerben sok rossz jegyet kapsz, azt is nehéz kijavítani. Nem a jegyek számán, hanem a tanulás folyamatosságán múlik az eredményed. Ha kevés jó jegyed van, az ugyanígy nehéz lerontani.
      “A frissülés gyorsasága :D.” Ja, hogy nem írom be elég gyorsan a pontokat? Igyekszem …
      “Néha kicsit késve jelennek meg a pontok.” Nem megjelennek, hanem én írom be 🙂 Igyekszem.
      “Nehezen átlátható.” Kérdezz. Valóban meg kell szokni, de remélem megéri az előnyeiért.
      “Szerintem nem kéne olyan plusz feladatokat adni, amik nem szervesen kapcsolódnak az anyagrészhez, ezáltal nem arra kapunk pontokat, hanem másra. Nagyon sok plusz feladatot lehet csinálni, ezért ha az adott anyagrészhez kapcsolódó kötelező feladatokra a felszínes tudásunkkal kevés pontot szerzünk, még mindig lehet a rengeteg pluszból csinálni, így nem feltétlenül szükséges az adott anyagrészt rendesen megtanulni.” “Néha a pontok aránytalanul vannak kiadva a feladatokhoz.” “Az, hogy megvalósítható, hogy minimális tárgyi tudás mellett a fakultatív feladatok elvégzésével azonos érdemjegyet lehet szerezni mint úgy, ha tárgyi tudással rendelkezünk.” Jól látod az egyik fő problémámat. Szerencsére nem jellemző, hogy ellógnátok a kötelező feladatokat a választhatók miatt. A választhatók kapcsolódnak a tananyaghoz! Örülnék, ha meglátnád a pozitívumot abban, hogy van választási lehetőséged.
      “Sokszor nem tükrözi az igazi tudást.” Mi az igazi tudás? Valóban, ez inkább azt mutatja meg, hogy mennyit tanultál. De szerintem ezáltal többet is tudsz, olyan ‘igazi tudásból’.
      “Ha hiányzok, sok pontból kimaradsz.” “Ha valaki hiányzik, azzal lemaradt az órai pontszerzésből és ez hátrányt jelenthet.” (Túltéve magam az első vélemény megfogalmazásán) használd az internetet, minden feladat megjelenik a Teams-ben. Ha sokat hiányoztál és nem tudtál pótolni, kérj haladékot. (Ilyenkor el szoktam mesélni azt a régi történetet, amikor egy fél osztály cserekapcsolaton az USA-ba utazott és mégis Socrative-oztak órán, mert a frankfurti repülőtéren találtak egy wifit.)
      “Az, hogy ez nem minden diákot motivál arra hogy tanuljon és oldja a feladatokat.” A hagyományos rendszer több diákot motivál? Minden diák motivált, ha random felelünk és témazáróra kapod az osztályzatot?
      “Az hogy a választható feladatok nélkül épphogy meglett a kettes.” Akkor meg is van egy fontos tapasztalat 🙂
      “Szüleim nem feltétlenül látják/értik az eredményeket.” Magyarázd el nekik. Keressenek fel fogadóórán.

      “Túl sok pont kell az ötöshöz”
      “1700 pont kevés egy ötöshöz, én jobban megdolgoznék érte.” 🙂 (A többiek felhördülnek.)

      Tájékozódás a földrajzi térben, gamifikáció, diákvéleménnyel

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #Teams, #Excel

      A tanulási időszak rövid bemutatása

      A hetedikesekkel az első anyagrészt pontrendszerben dolgoztuk fel. A téma a térképhasználat volt. A téma tanulásának fő oka – azon kívül, hogy ez a tananyag – hogy a térképek használatának megismertetése az egyik legfontosabb olyan feladata a földrajz tantárgynak, amely vitathatatlanul a hétköznapi életben is hasznosítható ismereteket tartalmaz. Fontos célom, hogy a későbbiekben a megismert térképhasználati eljárásokat – analóg térképeket és online programokat – tudjuk használni a tanulás során. Ezekre tervezem alapozni a gamifikációban számomra jelentős fejtörést okozó, választható feladatok egy részét.

      A tanulási időszak elején létrehoztam, megosztottam és megbeszéltünk egy tervet, amit közzétettem a Teams osztálycsoportban. Szintén megnéztük és megosztottam a pontgyűjtőnek nevezett, megosztott Excel táblázatot. (Az általunk fejlesztett pontgyűjtőről, gamifikációs modulról itt is írtam korábban.) A tanulási időszak részletes tervét is tervezem posztolni (mármint itt a blogon). Most csak annyit, hogy az időszak két fő részből állt. Az elsőben hagyományos térképhasználati ismeretekkel foglalkoztunk (atlasz használata, fokhálózat, névmutató, keresőhálózat, adatok leolvasása a térképről, mérés a térképen, térképpel kapcsolatos számítási feladatok). A második részben online programok használatát tanultuk (Google Maps, Google Earth, turistautak.hu, Maps.me). És volt játékos feladat is (GeoGuessr).

      A feladatokkal összesen az ötöshöz szükséges pontoknak több mint a kétszeresét lehetett elérni. Már akár a kötelező, órai munkákkal is el lehetett érni az ötös szintet, de ehhez nagyon jól kellett mindenből teljesíteni. Az analóg térképi munkákhoz az elméletből voltak választható (gyakorló) feladatok, a gyakorlati jellegű online programokhoz pedig ugyanazt a feladatot adtam meg választhatónak, csak egyéni munkában, amit órán csoportmunkában kellett megoldani.

      Diákvélemények

      A tanulási időszak végén megkérdeztem a két érintett osztály 56 diákjának véleményét a pontrendszerről. Az űrlap kitöltése önkéntes és névtelen volt. Az egyik osztály már egy éve gimnazista és egy részük már dolgozott pontrendszerben, a másik osztály teljesen új nálunk és a gimnáziumi környezet és követelmény is új nekik. A rendszer elvéről, működéséről, értelméről magam szerint sokszor beszéltem az osztályoknak, lehet van akinek még ez is kevés volt. De a gamifikáció vagy játékosítás fogalmakat nem használtam. Ez azért érdekes, mert így is előkerült a válaszok között, hogy “játékos”. Illetve év elején egyszer megindokoltam, hogy szerintem milyen előnyei lehetnek számukra ennek a rendszernek, de nem sulykoltam állandóan, hogy pl. “ugye nem stresszelsz”. Azt is sokan írták, hogy nem stresszes. Az alábbiakban olvashatók a szöveges válaszok és megtekinthető a feleletválasztós űrlap eredménye is.

      A véleményeket a beküldés után felolvasom és megbeszéljük. A kérdésekre, kritikákra, félreértésekre igyekszem érdemben válaszolni.

      A pozitív (mi tetszik) szöveges válaszokat tartalmi összevonással tömörítettem, mert nagyon hosszú lett volna a poszt, ha az összeset bemásolom.

      Mi tetszik a pontgyűjtős rendszerben? Ha van több dolog is, kérlek mind írd le!

      A vélemények tömörített megfogalmazása és az említések darabszáma:
      nincs dolgozat, tz 20; nincs stressz 10; átlátható, kiszámítható 6; motivál  5; önállóság, felelősségvállalás 4; nem kell magolni 3; van választható feladat 3; sok pontszerzési lehetőség 3; mindig kapok valamennyi pontot, jutalmat 3.

      Egy beküldésen belül sokszor két-három vélemény is helyet kapott. A nincs dolgozat illetve témazáró és a nincs stressz többször egymással összefüggésben jelentek meg.

      A fentieken kívül még 1-2 alkalommal az alábbiak kerültek említésre:
      elég órán jól dolgozni nem kell felelni; nem kell egyszerre sokat tanulni; látom mások eredményét; nem tankönyvből, munkafüzetből tanulunk; érdekes a módszer; reális képet ad a tudásomról; folyamatos tanulás; nincs mínusz; folyamatos értékelés, visszajelzés; digitális; többször el lehet végezni a feladatot; játékos; nincs sok osztályzat; könnyű pontokat szerezni; szorgalommal is lehet jó eredményt elérni.

      Mi NEM tetszik a pontgyűjtős rendszerben? Ha van több dolog is, kérlek mind írd le!

      Ezeket a véleményeket szó szerint idézem.

      Az, ha tudom az anyagot, de nem sikerül elérni 1700 pontot, akkor kapok egy rosszabb jegyet hiába tudtam.
      Talán lehetne az hogy miközben dolgozunk nem csak a hónap végén kapunk a pontokra egy nagy jegyet hanem mondjuk a hó közepén ha éppen elértünk egy pont értéket kaphatnánk egy kis jegyet.
      Az, hogy aki pl. hibátlanra megcsinálta az órai munkát nem kap érte érdemjegyet (kis ötöst).
      Néha voltak fennakadások a feladatok beküldésénél.
      Néha az értékelő táblázat ellenére nem értem az elvesztett pontokat. Sokszor lemaradok feladatok határidejéről, mert a magánélet miatt nincs időm addig beküldeni.
      Számomra nem teljesen átlátható ha rányomok egy névre össze-vissza ugrál.
      Szokatlan de egyébként tök jó.
      Sok időbe telik a pontszerzés.
      A technikai problémák, hogy  van amikor rosszul vagy nem sikerült feltölteni vagy rossz képernyőképet küldtél be. Ezek eléggé zavaró dolgok amikor mondjuk jól meg is csináltad a feladatot csak azért nem kaptál rá pontot, mert valamit rosszul küldtél be vagy nem is tudtad beküldeni.
      Kicsit zavaró, hogy pontosan látjuk másoknak a teljesítményét.

      Túl kevés jegyet kapunk
      Néha egy kicsit nehezen követhető.
      Nem kaptunk jegyeket, nehezebb javítani.
      Stresszes es hogyha nem tudod megcsinálni technikai gondok miatt akkor azt a jegyed bánja.
      Az, hogy adódnak néha kezelhetetlen technikai problémák.
      Néha túl sok pont járt egy adott feladatért, pl: a geoguesser-es feladatban szerintem túl sok volt a pont. De egyébként semmi különös bajom.
      Nem kapunk közben visszajelzést.
      Kevés jegy (nem olyan fontos csak akkor ha év végén javítani akarsz).
      Egy ‘kicsit’ nehezebb átlátni a pontjaimat mint a krétában a jegyeket.
      Párszor bele lehet kavarodni, de egy idő után megszokható, és élvezhető is.
      Ha az órai munka nem sikerült elég jól, akkor eléggé hátrányos tud lenni. Illetve, amikor nem készítek el feladatokat otthonról, az is rontja az esélyeimet.
      Néhány embernek sokkal több pontja van mint másoknak, pedig nem biztos, hogy többet is tudnak.
      Az, hogy a feladatok lezárnak egy idő után és nem lehet őket megcsinálni óra után, ha nem volt rá alkalmad.

      Bármi, amit szeretnél elmondani nekem

      Néha sok idő megy el az órából azzal, hogy megbeszéljük a dolgokat szerintem ez gyorsabban is mehetne. Ezen kívül minden szuper!
      Jobb a föci mint gondoltam:)
      Szerintem ez a rendszer nagyon jó és én már nagyon vártam a földrajzot és szerencsére nem csalódtam egy kicsit sem.
      Rendkívül jók az órák.
      Nagyon szórakoztatóak az órái 🙂 🙂 🙂
      Ezzel a pontgyűjtős rendszerrel szerintem élvezetesebb a földrajz óra.
      Nagyon szeretem a pontrendszert, szerintem sokkal jobb mint a jegyrendszer.
      Nagyon tetszik a hozzáállása a tanulási módszerekhez.
      Cukik vagyunk és szeretjük a föcit és Önt.

      A feleletválasztós kérdések

      eredményei ezen a linken tekinthetők meg.

      A diákok a következő kérdésekre, állításokra válaszoltak:

      • A pontgyűjtés lényegének megértése mennyi ideig tartott.
      • Reálisabb a téma értékelése a pontgyűjtős módszerrel, mint a hagyományos módon (amikor anyagrész végén van egy témazáró dolgozat).
      • A pontgyűjtés jobban motivál a rendszeres tanulásra, mint ha a hagyományos módon dolgoznánk (amikor az anyagrész végén a témazáróra kapod a jegyet).
      • Zavar, hogy az anyagrész feldolgozása közben nem kapok érdemjegyeket.
      • Mi motivált a választható feladatok elvégzésére?
      • Jól beosztottam a feladatok elvégzését, nem kellett az anyagrész végén csak a pontszerzés miatt feladatokat beküldenem.

      Űrfelvételek projekt

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #Teams, #prezentáció, #gamifikáció

      A projekt körülményei

      A kilencedik osztályokkal (ha merész lennék, azt mondanám gamifikált) pontrendszerben dolgozunk, a projekt is ennek részeként került megvalósításra. A témakör (tanulási időszak) a csillagászat. Próbálom úgy kitalálni az anyagrészek feldolgozását, hogy mindegyikben legyen egy (mini)projekt. A gamifikációhoz úgy is kapcsolódik a feladat, hogy bővíti a – számomra legnehezebben kitalálható – választási lehetőségek körét. A feladat forrása – a NASA egy tematikus weboldala – ugyan kötött volt, de azon belül a témát szabadon megválaszthatták a csapatok.

      Forrás

      A forrás tehát a NASA Images of Change weboldala. A csapatokat az osztályok szabadon állíthatták össze, 3-4 fős csapatokat kértem. A választás annyiban volt szabad, hogy a Teams-be általam kiposztolt fenti weboldal alá kértem válaszban a csapattagok neveit és a választott témát, de amit már választottak, azt nem lehetett még egyszer választani. Azt javasoltam, hogy nyugodtan válogassanak, rengeteg téma van, kicsi a valószínűsége az ütközésnek (azért előfordult, ilyenkor másikat kellett választani), inkább arra figyeljenek, hogy maguk számára érdekes legyen a téma, ne arra, hogy minél gyorsabban válasszanak. A projektszervezésre (csapatok kialakítása, témaválasztás, cikk elolvasása, munkaszervezés) egy órát szántunk és a következő órán másik leckével mentünk tovább, hogy legyen idő a prezentáció elkészítésére, tehát az egy héttel későbbi órán kezdtük az előadásokat.

      Szempontok

      A feladatot Teams feladatban küldtem ki és ott kértem a beküldését. A szempontokat a feladat kiküldése előtt megbeszéltük. Az egyértelműség kedvéért megmutattam és elmondtam egy általam választott történetet. (A weboldal történeteket mutat be előtte-utána képekkel illusztrálva a változást.) A prezentációmban kihasználtam a beágyazás lehetőségét, de ezt nem vártam el a diákoktól, csak megmutattam, hogy ilyen is van, néhányan próbálkoztak vele. Ezek a beágyazott tartalmak szerkesztő nézetben nem jelennek meg a fenti linken megosztott online prezentációban, vetítés üzemmódra váltva érdemes megpróbálni. A feladat pontos leírása a Teams feladatból:

      “Készíts prezentációt a választott témából az alábbi szempontok szerint:

      • helyezd el a Földön a helyszínt (tudjuk meg, hogy hol van),
      • foglald össze a hely történetét, a változás lényegét,
      • mutasd be a helyszín változását az “előtte-utána” képekkel (legyen egyértelmű, hogy a képek hogyan szemléltetik a változást),
      • a helyszínt mutasd be más térképtípussal is (pl. Google Maps)!
      • Készülj fel a prezentáció előadására. Előadás legyen, ne felolvasás!
      • Az előadás időtartama 2-4 perc legyen!
      • Az első dián cím és készítők nevei, az utolsó dián a felhasznált források jelenjenek meg!”

      A feladathoz értékelési útmutatót is mellékeltem. (Utólag vettem észre, hogy a program által felajánlott alapértelmezett fogalmakat nem írtam át, így lett a 0 pontos “megfelelő”.)

      Az űrfelvételek projekt értékelési útmutatója

      A szempontok többsége valószínűleg érthető. A “helyszín bemutatása más térképpel” – ahogy az én minta prezentációmban is látható illetve ahogy elmondtam a kiselőadásomban – azt jelenti, hogy a különböző térképtípusokkal különböző információkat lehet szemléltetni, például egyikkel a domborzatot, másikkal az utakat és a településeket. Mint kiderült, ez volt az egyik nehéz szempont. Az időtartam jelentősége az, hogy ne legyen túl rövid (összecsapott), illetve hogy el kelljen próbálni. Az a tapasztalatom, hogy enélkül sokan állnak ki úgy előadni, hogy nem próbálják el. Az előadás időtartamát mértem és mindig elmondtam, hogy ez nem az előadók stresszelése, hanem a visszajelzés miatt van. Meglebegtettem, hogy én választom ki, hogy ki mondja el az egész előadást, de végül nem tettem meg sehol, ezzel inkább csak jeleztem, hogy mindenkinek elő kell tudnia adni az egészet, érezzék a próba jelentőségét és főleg, az együttműködés valóban együttműködés legyen.

      Értékelés

      Az előadásokra két órát terveztem, de volt olyan osztály, ahol három kellett. Nem csak pörgettük az előadásokat, hanem mindegyik után tartottunk egy rövid önértékelést és a többiek is hozzászólhattak. Alapvetően jó előadások születtek, de úgy érzem, főleg az (ön- és társ)értékelések miatt volt igazán hasznos a projekt. Az egyik diák megfogalmazta azt is, hogy azért is volt nehéz, mert ez volt az első szereplése a suliban. A legnehezebbnek szokás szerint az előadás bizonyult (ki mit mond, mikor következik, hogyan is fogalmazza meg a mondandóját). A másik térképtípus is sokaknak okozott nehézséget, betettek egy térképet, de csak azért, hogy ott legyen, mert megjelent a szempontok között, plusz információt sokszor nem kaptunk. Bár az angol nyelvű forrás nem okozott problémát, azért voltak akik még arra sem vették a fáradtságot, hogy a Google fordítót értelmezzék, magyarítsák. A legrövidebb előadás 1:48, a leghosszabb 5:02 lett, a legtöbb 2-3 perc közötti volt. A többség PowerPointot használt, de voltak GoogleDiák is. A végleges pontszámot az előadások után az órai jegyzeteim és a beküldött prezentáció alapján kapták meg. Az értékelési útmutatóban bekattintottam az egyes szempontok teljesülésének mértékét és a program számította ki a végleges pontszámot.

      A legnépszerűbb téma az India’s Lonar Lake Changes Color volt, ezt minden osztályban választották, sőt, ezt még többen is szerették volna, ez volt az ütközés az egyik osztályban. Többen választották még az alábbi témákat is:

      Diákvélemények a gamifikációról

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #hátnemsok

      Az alább közzétett diákvélemények természetesen nem általában a gamifikációra vonatkoznak, hanem az általam annak nevezett és a 2020/2021-es tanévben az online és a jelenléti oktatásban kipróbált változatára. Erről itt írtam részletesen. Mivel a diákok szempontjából a pontrendszer bevezetése volt a legnagyobb változás és az értékelés miatt vélhetően ez  érintette őket a legérzékenyebben, kérdéseim is erre fókuszáltak. A felmérést az online oktatás alatt végeztem, a kérdésekre öt osztály 135 diákja válaszolt. Az űrlap beküldése névtelen volt és nem volt kötelező. A 2. kérdést (A pontgyűjtés jobban motivál…) sajnos az egyik osztály nem kapta meg, így arra csak 107 válasz érkezett. A diagramok a mellékelt képernyőképeken kívül interaktív felületen is megtekinthetők. A diagramok után még szöveges vélemények is következnek!

      Diagramok

      Szöveges vélemények

      Az alábbi diákvélemények a “Bármi az új típusú értékeléssel kapcsolatban, pl. ami kitöltés közben eszedbe jutott, de nem kérdeztem rá.” illetve a “Bármi, amit szeretnél elmondani nekem.” “kérdésekre” érkezett válaszok. Néhány elírást, helyesírási hibát javítottam. Nem az összes beküldött szöveges választ publikálom, hanem egy válogatást, van köztük pozitív, negatív, javaslat, nem érti a rendszert és teljes értetlenséget tükröző is. Az itt közzétett pozitív, negatív stb. válaszok aránya nem biztos, hogy megfelel az összes beküldött válasz arányainak, de a pozitív vélemények többsége egyértelmű. A beküldés után a válaszokat megmutattam és felolvastam az adott osztálynak és ahol szükséges volt, válaszoltam, megmagyaráztam, értelmeztem.

      “Nekem nagyon tetszik mert, így nem csak egy nagy dolgozaton múlik, hogy milyen jegyet kapsz hanem kb. 1 hónapos munkán.
      Nekem tetszik ez a rendszer, sokkal motiváltabban csinálom így a feladatokat, és szerintem ez így igazságos is, mert van, hogy más órákon rendesen dolgozom, de ezt nem látja a tanár. Ez itt nem fordul elő, se nálam se senki másnál. Mindenki annyi pontot kap, mint amennyit megérdemel.
      Nekem nagyon tetszett ennek az anyagrésznek a feldolgozása. Jó volt kipróbálni ezt a fajta értékelést. Maga a tananyag is nagyon tetszett, érdekesnek tartottam.
      Szerintem sokkal jobb a pontos rendszer kiszámíthatósága és nyomonkövethetősége.
      Szerintem egy órai munkára lehetne több pontot adni és a végén a dolgozatra kicsit kevesebbet.
      Nem érzem úgy hogy az érdemjegy tükrözi az anyagrészbe fektetett munkámat főleg nem a tudásomat. Jobb jegyet érdemeltünk volna néhányan…
      Lehetnének szigorúbbak a ponthatárok.
      Szerintem az alap 2esre való ponthatárt le lehetne vinni kb. száz ponttal mert azok akinek valamiért nincs idejük bónuszokat csinálni annak nagyon nehéz jó jegyeket szereznie de a felett tetszett a pontozás.
      Nekem a pontgyűjtési módszer kicsit túl komplikált. Az elején többszöri nekifutás után értettem meg a rendszert és néha indokolatlannak éreztem az összetettségét, de összességében az ötletet jónak tartom.
      Szerintem jó ez a pontgyűjtős módszer, de egy-két Socrative-ra lehetne kapni 5-öst szerintem a motiváció végett.
      Maga a rendszer tetszik, könnyen tudom így tanulni az anyagot, viszont a kimaradt feladatokkal gondom akadt, mert hiányoztam egyszer és nem tudtam megcsinálni a Socrative-ot, arra valamilyen alternatívát ki lehetne találni. De más egyéb nincs.
      Mik azok a mesterpontok, hol láthatom a dicsőségtábla kategóriáit?
      Szerintem teljesen jó és teljesíthető, és nekem sokkal jobban tetszik ez az új módszer.
      Az online oktatásban, könnyeben és gyorsabban tudunk anyagrészeket feldolgozni, jobban tetszik, mint a hagyományos.”