GeoGuessr

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

GeoGuessr, órai számítógép használat, órai internet használat

A GeoGuessr nem új játék, nem is arról akarok írni, hogy hogyan kell játszani. Erről nem is lehetne sokat: a program ledob valahová a Földön és ki kell találni, hogy hol vagyunk. Kell hozzá számítógép/laptop, internet kapcsolat és egy kis idő.

Itt jön az első fontos kérdés: mennyi idő?
Ha szünet előtti utolsó órára megígértük az osztálynak, hogy játék lesz, az egyik legjobb választás, hiszen akár egész órát (sőt ennél sokkal többet is) el lehet vele tölteni. Úgy tűnik elsősorban földrajz órára, de olvastam már nyelv órai felhasználásról és itt is az az érzésem, hogy csak ötlet és kreativitás kérdése, hogy melyik tantárgyból mire lehet használni.
Ha nincs rá egész óra, 10 de akár 5 perc is jó egy menetre, ha a diákok épp gépnél vannak. Egy játék öt menetből áll, de egy menet is érdekes.

Érdemes kihasználni, hogy nem csak a world pálya van, hanem különböző tematikus pályák is, köztük könnyebbek és nehezebbek. Ha több idő van rá, tapasztaltabbaknak mehet a nehezebb, rövidebb időre és kezdőknek esetleg a könnyebb. A legjobb a saját pálya összeállítása lenne, de ez csak a fizetős verzióban lehetséges.

És most jön az, amiért billentyűzetet ragadtam.
Mit igényel, mit fejleszt ez a játék? Szerintem első sorban kreativitást, probléma megoldást. Mivel nincsenek szabályok, bármit lehet használni, hogy mi ez a bármi, az ránk van bízva. Érdekes, hogy a gyerekek egy része csalásként értelmezi, ha azt mondom, hogy ha talált egy utcanevet, akkor keressen rá a Google keresőben, nézze meg Google Maps-en stb. Én úgy gondolom, hogy pont ez a játék lényege, találjam ki, hogy milyen információ forrást hogyan lehet felhasználni a leghatékonyabban.

A magam részéről van, hogy nem csak a Google keresést és Maps-t, hanem még a Google Earth-t is használom. Sokszor az Earth-ben jobb minőségű képet kapok ugyanarról a helyről, mint a StreeView-ban, amit a GeoGuessr használ. Ehhez persze nagyjából tudni kell, hogy hol vagyunk, de ha ez már megvan, a két térkép összehasonlításával, a tereptárgyak beazonosításával már nagyon pontos találatot is el lehet érni. Néha pedig olyan lehetetlen helyen találjuk magunkat, hogy örülünk, ha a kontinenst eltaláljuk.

Ha regisztrálunk, akkor az egyes menetek után nem kell megvárni, amíg a reklám és a visszaszámlálás után megnézhetjük a menetre kapott pontunkat. Van egymás elleni játék lehetőség is, de szerintem jobb, ha ketten hárman együtt próbálnak egy feladatot megoldani. A regisztrált felhasználók meg is oszthatják az eredményüket. Bár direktben csak néhány közösségi oldalt ajánl fel, de képernyőmentéssel pl. egy elektronikus osztályteremben is megosztható az eredmény, így versenyt lehet rendezni, vagy akár egy feladat elvégzését igazolni.

Így néz ki például a legutóbbi játékom megosztott eredménye:

GeoGuessr eredmény
Reklámok

Úgy taníts, mintha égne a hajad!

Segített egy kislánynak, aki „egyike volt azoknak a gyerekeknek, akiket mindig utolsóként választanak be a csapatba; egy csendes lány, aki szemmel láthatóan elfogadta, hogy soha nem lesz különleges”. Az osztály kémiaórán borszeszégővel dolgozott. Ahogy a kislány esetében szinte várható volt, az égője nem akart meggyulladni, és ettől ő sírva fakadt. Jóllehet a lány azt mondta, haladjon tovább a többiekkel, Rafe nem volt hajlandó hátrahagyni. Rájött, hogy az égővel van baj, és nekiállt, hogy megjavítsa.

„A kanóc valamiért nem volt olyan hosszú, mint kellett volna – alig láttam a végét. Olyan közel hajoltam, amennyire csak tudtam, és megpróbáltam elérni egy hosszú konyhai gyufával. Olyan közel volt a fejem a gyufához, hogy éreztem a láng melegét, miközben próbáltam meggyújtani az égőt. Elhatároztam, hogy bármi áron, de beindítom. És sikerült! A kanóc lángot fogott, én pedig győzedelmesen néztem fel, hogy lássam a várt mosolyt a lány arcán.
Ehelyett azonban rám meredt, és rémülten sikítozni kezdett. A többi gyerek is kiabált. Nem értettem, miért mutogatnak rám, amíg észre nem vettem, hogy miközben meggyújtottam az égőt, a láng belekapott a hajamba – a hajam parázslott, és halálra rémítette a gyerekeket.

Hetek óta először úgy éreztem, nagyszerű dolog tanárnak lenni. Figyelmen kívül tudtam hagyni a sok hülyeséget, amivel a frontvonalban lévő tanároknak szembesülniük kell. Megtettem mindent, amit csak tudtam, hogy segítsek valakin. Nem csináltam különösen jól, de a szándék megvolt. Azt gondoltam magamban, ha annyira fontos nekem a tanítás, hogy még azt sem veszem észre, hogy ég a hajam, akkor jó irányba tartok. Ekkor elhatároztam, hogy mindig úgy fogok tanítani, mintha égne a hajam.”
Rafe Esquith (Ken Robinson: Kreatív iskolák)

A Föld belső szerkezete, lemeztektonika – órai munka Formsszal

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Office 365, Microsoft Forms, órai internet használat, órai számítógép használat

Az interneten rengeteg hasznos anyag található a különböző témák feldolgozásához, csak rájuk kell akadni. És ha megvannak, akkor már csak rá kell venni a diákokat, hogy olvassák el, nézzék meg, dolgozzák fel. Az alábbiakban arra mutatok egy példát, hogy irányítottan, az általunk megadott források használatával hogyan lehet ezt kivitelezni.

A diákok 3-4 fős csoportokban, laptopokon dolgoznak. (Azért ennyien, mert 8 laptop van a teremben.) Használhatják a telefonjaikat is, de több olyan weboldal van, amit inkább gépen, egérrel lehet jól navigálni. A feladat Forms-ban van megosztva, a megoldáshoz be kell jelentkezniük. Ez azért is van így, hogy gyakorolják a bejelentkezést (ez komoly probléma egyeseknek), de be lehet állítani bejelentkezés nélküli kitöltést is (a mellékelt Forms is ilyen, lásd alább).
Engedélyezem a többszörös kitöltést, egyből láthatók a helyes válaszok és az eredmény, de a trükközők (gyorsan beküldöm és egy újabb körben bemásoljuk a megoldásokat) miatt is fontos, hogy bejelentkezve kelljen dolgozniuk. Nem gyakori a fenti hozzáállás, de néha bepróbálkoznak.
Mivel csoportban dolgoznak és szeretném tudni, hogy ki vett részt a megoldásban, illetve jutalmazom is a jól dolgozókat, a végén be kell írni a csapattagok neveit.
A feladatok sorrendje – mivel egymásra épülnek – nincs összekeverve.
A feladatlapot a Teams osztálycsoportban osztom meg, hiszen a Forms beállítása miatt úgy is be kell jelentkezniük az Office-ba.
Mivel több kitöltés engedélyezett, akinek érdekes/hasznos volt, otthon is megnézheti, kitöltheti, gyakorolhat. Így a hiányzók, magántanulók is elvégezhetik az órai munkát.

Tapasztalatok

A fejlécben – kiemelt helyen – lévő információt a diákok jelentős része nem veszi észre, vagy figyelemre sem méltatja. Ez komoly probléma. Témazáróban, de akár az érettségin is visszaköszön, hogy nem olvassák el mi a feladat, csak ránéznek és kitalálják, hogy szerintük mit is kell csinálni. Aztán meglepődnek. A megosztott verzióban nincs sok infó a fejlécben, pont ezen tapasztalatom miatt, de még erre a kevésre is rákérdeznek (lehet-e könyvet használni, hányadik oldal stb.).
Az egyértelműség miatt, ha ugyanazt a forrást kell használni egymás után több feladatnál, mindig beillesztem a linket.
Többnyire zárt végű kérdések vannak a feladatban, hogy beküldéskor lássák az eredményt. Ahol úgy éreztem, hogy a helyes válasz nem magától értetődő, ott a helytelen választ beküldők kapnak egy rövid magyarázatot (pl. 3. feladat).
A nyílt végű kérdéseket (pl. 8. feladat) igyekszem hamar kijavítani, de ez nem feltétlenül történik meg órán, bár ez nem is lehetetlen.
Az utolsó (19.) feladatot nem mindenki tudja helyesen kivitelezni, ezért figyelek, hogy hol tartanak, nézem, hogy jól csinálják-e, illetve következő óra elején megmutatom kivetítve.

És akkor a Forms:

Kőzetburok: a Föld belső szerkezete, lemeztektonika

Éghajlatok jellemzése prezentáció – feladat kiadás a Teamsben

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Office 365, Teams, órai internet használat, órai számítógép használat

Ez a bejegyzés a korábbi, a Teams feladatkiosztás általános leírásához kapcsolódó konkrét példa. A Teamsben megjelenő szövegeket angolul írom a könnyebb azonosíthatóság végett. A diákok 3-4 fős, maguk által szervezett csoportokban dolgoztak. A leírt feladat úgy is megvalósítható, ha nincsenek iskolai laptopok, ebben az esetben a prezentáció készítést otthoni munkára kell kiadni, megfelelő határidővel.

Feladat

Title: Éghajlatok jellemzése prezentáció
Instructions: Készítsetek prezentációt a megadott szempontok alapján (lásd a mellékletet)! Az időben beküldők az előzetes értékelésem alapján még javíthatnak a prezentációjukon.
Értékelés: 100-81 pont (5), 80-61 (4), 60-41 (3), 40-21 (2), 20-0 (1)
Reference materials: (itt egy linkkel megosztott dokumentum volt az alábbi tartalommal)

1) Mutassátok be a tanár által kijelölt éghajlatot az alábbi szempontok alapján:
-elhelyezés az övezetesség rendszerében (övezet, öv, terület, éghajlat),
-jellemző talaja,
-természetes növényzete,
-folyók vízjárása,
-felszínformáló erők (kőzetelőkészítés /mállás és vagy aprózódás/ és a jellemző külső erők),
-tájpélda (hol fordul elő a Földön),
-éghajlati diagram rövid jellemzéssel (az adatokon kívül, évi közepes hőingás, csapadék időbeli eloszlása).
2) A prezentáció előadás szemléltetésére készül, ezért a fenti szempontokat illusztráljátok képekkel! Ahol csak lehet, igyekezzetek az adott éghajlatra valóban jellemző képeket találni (pl. az egyenlítői éghajlatnál az Amazonasról készült kép jobb, mint a Dunáról …)
3) A tartalom elsősorban a tankönyv alapján készüljön, az illusztrációt keressétek az interneten. Törekedjetek a hiteles források használatára!
4) Az előadás valóban előadás legyen, ne felolvasás, a diákon ne legyen sok szöveg, csak a szükséges adatok, nevek! Az előadás időtartama 3-5 perc, 5 percnél ne legyen hosszabb! Törekedjetek a többiek számára érthető előadásra!
5) A készítők nevei legyenek feltüntetve az első, a felhasznált források az utolsó dián!

Student work: nem adtam meg ppt sablont, saját fájlt kellett feltölteniük. A többség a PowerPointot használta, de volt Prezi és Sway is.
Due date: kaptak egy konkrét dátumot a beküldésre. A szervezős órán még a tartalom összeállítással kellett foglalkozniuk és kaptak még egy órát és laptopot a prezentáció készítésére. Ha nem készült el, a többi otthoni munka volt.
Late turn-in: engedélyeztem a határidőn túli beküldést, de mint a kiírásból és majd a táblázatban megadott kritériumokból is látszik, többszörösen jól járt, aki időben beküldte.
Points: 100 pont volt a maximum.
Rubric: A pontokat azért 4-től 0-ig adtam, mert szempontonként az utolsó kategória a nem teljesülést jelenti, erre pedig úgy gondoltam, hogy nem adok semmit. A súlyozás mértékét a szempont megnevezése mellé írtam. A maximális pontokból így csak 20 jönne össze, ezt a rendszer átszámolja a súlyozásnak és a 100 pontos maximumnak megfelelően.
(A táblázatos forma itt nem jelenik meg.)

Tartalmi szempontok teljesülése (30%)
Kitűnő 4 points
Az összes szempont megjelenik és tartalmilag helyes vagy csak minimális hibát tartalmaz.
Jó 3 points
A szempontok többsége megjelenik tartalmilag helyesen.
Közepes 2 points
A szempontok többsége megjelenik tartalmilag részben helyesen.
Elégséges 1 points
A szempontoknak csak kevesebb mint a fele része jelenik meg.
Elégtelen 0 points
A szempontok nem jelennek meg, vagy ami megjelenik az tartalmilag hibás.

Illusztrációk megléte és hitelessége (20%)
Kitűnő 4 points
Minden szemponthoz van hiteles illusztráció.
Jó 3 points
A szempontok többségéhez van hiteles illusztráció.
Közepes 2 points
A szempontoknak csak kevesebb mint a feléhez van illusztráció, vagy a legtöbb szemponthoz van illusztráció, de nem hitelesek.
Elégséges 1 points
Csak egy-két szemponthoz van illusztráció és azok csak részben hitelesek.
Elégtelen 0 points
Nincsenek illusztrációk, vagy a meglévők nem hitelesek.

Előadás minősége (20%)
Kitűnő 4 points
A csapat minden tagja részt vesz az előadásban és azt felolvasás nélkül adják elő.
Jó 3 points
A csapat nem minden tagja vesz részt az előadásban vagy a diák egy részét felolvassák.
Közepes 2 points
A csapat egy tagja adja elő a prezentációt felolvasás nélkül.
Elégséges 1 points
A csapat nem minden tagja vesz részt az előadásban és a diák nagy részét felolvassák.
Elégtelen 0 points
A csapat vagy annak egy tagja felolvassa a diákról az előadást.

Készítők nevei és források (10%)
Kitűnő 4 points
A készítők nevei és a források fel vannak tüntetve.
Jó 3 points
A készítők nevei vagy a források csak részben vannak feltüntetve.
Közepes 2 points
A készítők nevei és a források csak részben vannak feltüntetve.
Elégséges 1 points
A készítők nevei vagy a források hiányoznak.
Elégtelen 0 points
A készítők nevei és a források is hiányoznak.

Határidő betartása (20%)
Kitűnő 4 points
A prezentációt időben beküldik és előadják.
Jó 3 points
A prezentációt késve, de az előadás időpontja előtt beküldik, és a megadott időpontban előadják.
Közepes 2 points
A prezentációt késve küldik be, vagy nem küldik be az előadás időpontja előtt, de a megadott időpontban előadják.
Elégséges 1 points
A prezentációt késve küldik be és a megadott időpontban nem adják elő.
Elégtelen 0 points
A prezentációt nem küldik be időben és a megadott időpontban nem adják elő.

Tapasztalatok

1)Milyen pluszt ad a Teams feladatkiosztás egy hagyományos “készítsetek prezentációt” feladathoz képest?
A fájlok egy helyen jelennek meg. Ez nem csak az előadáskor jelent könnyebbséget és időmegtakarítást, hanem az értékeléskor is. Eddig rendszeresen gond volt azzal, hogy pendrájv, e-mail, külső vincseszter, telefon, Messengerben, Facebook csoport (ezeket már nem működtetjük) és ki tudja még milyen formában érkeztek a prezentációk, amik aztán vagy rajta voltak az adathordozón vagy nem, vagy működtek, vagy nem. Így ha valami nincs rendben, az az én hibám (illetve a rendszeré), de ilyen nem fordult elő.
Egyszerű értékelés. A prezentációkat online meg lehet nyitni és ha időben, azaz még az előadás napja előtt beküldték, akkor nem csak a működésről tudtam meggyőződni, hanem az előzetes értékelést is könnyen és gyorsan el tudtam végezni. A programban egyszerre látom a prezentációt és a “Rubric”-ot és kattintással gyorsan tudok pontozni illetve szükség esetén akár szempontonként szöveges üzenetet írni. Bár úgy tűnhet, hogy egy ilyen feladatkiosztást egy Facebook csoporttal is meg lehet valósítani, valójában az a része, hogy a beküldött prezentációk értékelését egy gombnyomással vissza lehet küldeni a diáknak szempontotnkénti bontásban, eddig nem volt megvalósítható.

2) Hiba lehetőségek
A diákok nem értik a rendszer működését. Aki először használja ezt a felületet (vagy akármelyik másikat), nyilván meg kell tanulnia a működés logikáját. Erre időt kell fordítani, gyakran nem elég egyszer az osztály előtt megmutatni kivetítve hogy mi-hol-merre, hanem amikor elkezdenek dolgozni, külön érdemes végig járni a csoportokat és megmutatni, hogy mit hol találnak, hol kell a fájlt feltölteni és beküldeni.
Beküldés. Van akinek nem áll össze, hogy nem elég a fájlt feltölteni, hanem külön be is kell küldeni. Ugyanez fordítva, van aki – lehet csak próbaképpen – rányom a beküldésre, pedig nem is töltött fel fájlt. Ez amúgy nem gond, hiszen a beküldés visszavonható és újra megtehető. Arra viszont külön fel kell hívni a figyelmet, hogy várják meg amíg a fájl feltöltődik és csak utána küldjék be! A feltöltődés állapotát egy folyamatjelző is mutatja.
A “Rubric”-ban megadott kritériumok nem tökéletesek. A diákok tudnak olyan verzióval előállni, ami a leírtak alapján nem pontozható egyértelműen. Ilyenkor a legkevésbé rossz megoldást kellett választanom. A másik gond, hogy némelyik kritérium “puha”. A “többségében” vagy “részben” meghatározások nem elég egyértelműek, ezen legközelebb megpróbálok változtatni.

3) Mit tanulnak meg a diákok?
– Remélhetőleg az övezetességet … Az előadások közben jegyzetelniük kellett a kulcsfogalmakat egy általam kiadott táblázatba, amit aztán a dolgozatban használhattak. Ha valamilyen infót nem tudtak leírni, vagy hibás volt az előadás, azt természetesen utána megkérdezhették, megbeszéltük.
Ön- és társértékelést. Az előadások után röviden értékelniük kell a saját illetve társaik produkcióját. A “jó volt” és “nekem tetszett” jellemzéseket mindig a “miért” kérdésem követte. (Ezt korábban Mentimeterrel csináltuk, de így személyesebb, nem csak egy számot kapunk eredményül, hanem indokolni is kell.)
Együttműködést. Csoportokban kellett dolgozniuk, az információ gyűjtést, prezentáció készítést, előadást is fel kellett osztaniuk egymás között. Ha valaki tudta, hogy nem lesz az előadás napján, egymást értesíteni kellett. Ha valaki hiányzott, akkor is elő kellett adni. Ha valaki egyedül marad a hiányzások miatt, kérhetett halasztást.
Tervezést. A határidőt nem csak a pont miatt kellett betartani, hanem azért is érdemes volt, mert így még az előadás előtt kaptak egy előzetes tartalmi értékelést, ami alapján javíthatták a prezentációt. Ezzel nem mindenki élt. A projekt zárásakor meg is említettem, hogy aki csak elfelejtette ezt a lehetőséget, az máskor figyeljen jobban. Ilyenkor viszont a tanárnak is figyelni kell, hogy ha javítanak a tartalmon, akkor a pontozást is újra el kell végezni.
Kommunikációt. Az együttműködéshez szükséges kapcsolattartáson kívül az előadói készség is fejlődik. Többen megfogalmazták az önértékeléskor, hogy ők alapvetően izgulósak, de érzik, hogy azért egyre jobban megy.
Tudásépítést. Tőlem csak a szempontokat kapták, a tartalmat maguknak kellett megtalálniuk, bár nem volt különösebben nagy kihívás, mert a tankönyvben jól össze van szedve. Aki a netről próbálta a tartalmat, az néha aknára futott, de ha rákérdezett, mert pl. ellentmondást talált, akkor felhívtam a figyelmét, hogy ezért kértem a könyv használatát. Gyakran belefutottak a Köppen-féle éghajlati rendszerbe, amit nem könnyű a középiskolai anyaggal összhangba hozni.
IKT eszközök használatát. Nem csak a lapotop és a telefon használatáról van szó. (Telefont például az illusztrációk keresésére is tudták használni, vagy óra előtt az előadás gyakorlására.) Az Office 365 használatával egy olyan rendszert ismernek meg, amivel vagy amihez hasonlóval még sokszor találkozni fognak, nem csak az iskolában, hanem a munkájuk során.
Kritikus gondolkodást. Kértem, hogy az illusztrációk használatakor ne fogadják el feltétlenül az első találatot, győződjenek meg róla, hogy az valóban az, amit keresnek.

Feladat kiadása Teams-ben

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Office 365, Teams

Ebben a bejegyzésben a Teams feladat használatát mutatom be, de hamarosan(?) jön egy tényleges feladatkiosztás leírása egy megvalósult példa alapján.

A Teams feladat létrehozása a “Feladatok” menüben, vagy az egyes csoportok “Általános” csatornájában, a “Feladatok” fülön a “Create” gombra kattintva lehetséges. A “New assignment”-tel új feladatot lehet létrehozni, a “From existing”-gel pedig egy már létező, máskor használt feladatot lehet beolvasni. (A “New quiz”-zel pedig egy Forms tesztet/kvízt adhatunk ki a csoportnak.)

Új feladat létrehozása

A “Create” gomb után:
1) “Assign to” -> osztály/csoport kiválasztása
2) “All students” -> lehet így hagyni, ha minden diák kapja meg, vagy egyes diákoknak kiosztani, ehhez a neveiket kell beírni és a felugró menüből kiválasztani.
3) “Title” -> a feladat címe
4) “Add category” -> téma, kategória megadása, később hasznos lehet, ha sok feladat között kell eligazodni. Ez tulajdonképpen címkézés.
5) “Instructions” -> a feladat (rövid) leírása. Linket is beilleszthetünk a link ikonra kattintva, de ezt a következő pontban is megtehetjük.
6) “Add resources” -> Itt is megadhatjuk a linket, ha a feladat leírása egy külső dokumentumban van, de ennek a menüpontnak a lényege, hogy a diákok által szerkesztendő vagy szerkeszthető dokumentumot lehet hozzáadni. Ilyen például egy üres (vagy előkészített tartalommal rendelkező) Word, PowerPoint vagy Excel file -> “New File”, vagy Class Notebook. Ezek közös jellemzője, hogy ha diákok ezt a fájlt szerkesztik, akkor mindenki saját fájlt hoz létre, nem látják egymásét, de a tanár beküldés után mindenkiét látja. Ha a diákok a feladattól függetlenül (a saját gépre telepített programmal dolgoznak, akkor is fel tudják tölteni a fájlt. (A diák felület természetesen másképp néz ki, erről kicsit később.)
7) “Date due” és “Time due” -> a feladat beküldésének határideje.
8) “Schedule to assign later” -> A feladat kiosztásának időpontja időzíthető, tehát nem azonnal jelenik meg a diákoknak, hanem az itt beállított időpontban.
9) “Late turn in allowed” -> Engedélyezhető (illetve kikapcsolható) a határidőn túli beküldés.
10) “Points” -> Bekapcsolható a pontozás lehetősége. Ha bekapcsoljuk, megnyílik a pontszám beírásának lehetősége. A pontokat lehet/érdemes részletezni a “Rubric”-ban (lásd alább).
11) Ha minden kész az “Assign” gombbal tudjuk élesíteni a feladatot. Ha későbbi időpontra állítottuk, akkor természetesen csak a megadott időpontban jelenik meg a diákoknak. A feladat kiadása után még lehet változtatni/szerkeszteni rajta, de a diákok értesítést kapnak róla, hogy utólag hozzányúltak a feladathoz.

Rubric

A “Rubric” talán a leghasznosabb része a Teams feladatkiosztásnak. A táblázatban megadott szempontok és a szempontok különböző szintű teljesülésének mértékében várható pontozás ismeretében a diákok előre tudhatják, hogy milyen elvárásaink vannak a feladattal kapcsolatban és ennek ismeretében tervezhetik munkájukat.

Az “Add rubric” gombra kattintva létrehozhatunk új táblázatot “New rubric”, vagy választhatunk a korábban létrehozottak közül.
1) “Title” -> cím
2) “Description” -> leírás (nem kötelező)
3) Ha jobbra fent a “Points”-t bekapcsoljuk (Yes-re állítjuk), megjelenik az egyes szempontok pontozásának lehetősége és a bal alsó sarokban a súlyozás lehetősége. Természetesen amíg csak egy sorunk (szempontunk) van, nincs mit súlyozni, de sorokat (szempontokat) és oszlopokat (értékelési kategóriákat) is szabadon hozzáadhatunk. A hozzáadás a “+” jelekkel lehetséges, “Add Column” és Add Row”. Az első cellába “Enter description” kerül a szempont megnevezése, vagy rövid leírása, a továbbiakba pedig az adott szempont teljesülése mértékének leírása “Enter criteria”. A szöveges értékelés és a pontértékek is átírhatók. A maximális pontoknak nem kell kiadniuk az összpontszámot, ezt a rendszer automatikusan úgy számolja, hogy a súlyozás figyelembe vételével meglegyen. Ha több sort/szempontot is megadunk, akkor lehet beírni a százaléknál, hogy melyik a több és melyik a kevesebb pontot érő szempont.
Ha minden kész az “Attach” gombbal adjuk hozzá a táblázatot a feladathoz.

A diák felület

A diákok hasonlóan látják a kiadott feladatot, néhány fontosabb különbséggel. Az egyik, hogy az “Add resources” helyett “Add work”-öt látnak, ahol csatolhatják az általuk elkészített fájlt. Erre akkor van szükség, ha nem adtunk meg használandó, előre elkészített fájlt a rendszerben, tehát nekik kell feltölteniük. A másik, hogy az “Assign” helyén “Turn in” azaz beküldés látható, itt tudják a feltöltött vagy szerkesztett munkájukat beküldeni. Ezeken kívül hasonlóan a tanári felülethez, látják a fontosabb információkat (cím, leírás, határidő, források és a “Rubric”-nál kattintásra meg tudják nézni a szempontok értékelésének kritériumait).

Praktikus dolgok

Az egyik legfontosabb, amit a diákok el szoktak rontani, hogy a fájl csatolása “Add work” után nem küldik be “Turn in”. Ehhez kapcsolódik, hogy aki nem felejti el beküldeni, az is tud ezzel hibázni, ha nem várja meg, amíg a fájl feltöltődik (pedig ezt jelzi egy folyamatjelző), hanem egyből rányom a beküldésre, majd meglepődik, amikor kiderül, hogy nem kaptunk tőle semmit.

Ha a diákok csoportokban dolgoznak, akkor fontos hangsúlyozni, hogy csak az egyikük küldje be a munkát. Nem is tudnák másképp, hiszen amit az egyikük elkezdett, az a másik fiókjában nem látszik. Az órán tudnak közösen dolgozni, otthon pedig úgy, hogy megosztják egymással szerkesztésre a fájlt. Ha tudjuk előre a csoportokat, illetve azt, hogy ki lesz a beküldő, akkor úgy is ki lehet osztani a feladatot, hogy nem az egész osztálynak, hanem csak az adott diákokat vesszük fel a feladatba. Így könnyebben áttekinthető, hogy mindenki beküldte-e, hiszen így nem lesz “felesleges” név a listában.