TeamUp helyett KEAMK

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

KEAMK, TeamWorkTool

A véletlen csoportgenerálás kedvelőinek egy jó lehetőség a KEAMK. A program feltöltős, tehát nem a jelenlévő, bejelentkezett felhasználókkal dolgozik, mint a TeamWorkTool, hanem a beírt nevekkel. Ez abban az esetben hasznos, ha
 – nagyon akarunk spórolni az idővel, hiszen a bejelentkezős felületek elvesznek (rutintól függően) 1-2 percet az órából,
 – olyanokat is be akarunk venni a csoportokba, akik nincsenek jelen (pl. projekt szervezésnél a hiányzókat).
A nevétől eltekintve a KEAMK mindenben veri a TeamUp-ot. Például abban, hogy működik. (A TeamUp-ot mostanában hiába próbálgattam, vagy megszűnt, vagy nagyobb átalakítás alatt van, sehogy nem boldogultam vele.)

A KEAMK felülete egyszerűen áttekinthető és kiismerhető. Olyannyira, hogy talán kár is leírni, hogy a nagy piros “Create Teams” gomb után értelemszerűen
     1) adjunk egy nevet (pl. az osztály neve),
     2) másoljuk fel a résztvevők neveit – nem csak egyesével lehet, hanem meglévő listából egész osztályt egyszerre,
     3) adjuk meg a kívánt csoportszámot,
     4) nevezzük el a csoportokat (ezt is lehet tömeges feltöltéssel, ha van egy listánk),
     5) kattintsunk a “Generate Teams” gombra és kész.

Ha a “Gender” vagy a “Skill Level” lehetőséget választjuk és megadjuk a nemeket illetve a képesség szinteket, akkor automatikusan megpróbálja a lehető legkiegyensúlyozottabb eloszlást megvalósítani.

keamk

A ‘Skill Level’ opciót arra is használhatjuk, hogy ha pl. projekt szervező órán vannak hiányzók és őket külön csoportokba akarjuk tenni, akkor a hiányzóknak azonos (pl. 5-ös) Skillt adva ez egyszerűen megoldható. (A jelenlévők felé természetesen kommunikálva, hogy ez csak technikai megoldás.) Ugyanezzel a lehetőséggel az egyes csoportokat vezetők köré is szervezhetjük, ha a csoportok számával megegyező 5-ös Skillt osztunk ki. (A többieknek nem kell semmit beállítani, ilyenkor ők 1-est kapnak. Vagy adhatunk mindenkinek 4-est.)

keamk_2

A felületen érdemes regisztrálni, mert ha bejelentkezve dolgozunk, akkor elmenti a felvitt csoportokat és később szükség esetén újra tudjuk keverni, de regisztráció nélkül is működik az egyszeri csoportalakítás. Érdekes továbbá, hogy ha véletlenül elnavigálunk az oldalról, akkor amíg nem zártuk be a böngészőt, visszalépve nem vész el a félbehagyott munkánk.

Kisebb hiányossága, hogy csak a csoportok számát lehet megadni, azt nem, hogy hány tagú csoportokat hozzon létre (vagy hogy legfeljebb hányan legyenek egy csoportban). Van remény a további funkciók megjelenésére, mert a program új, 2017-es fejlesztésű és a ‘Contact’ lap szerint nyitottak az új ötletekre.

Reklámok

Redmenta helyett?

Ma négyszer fagyott le a Redmenta. Egyelőre. Mivel holnap a 7-esekkel használni tervezem, kell valami vész forgatókönyv. Kapóra jön, hogy most vezetjük be az Office365-öt és egy ideje már szemeztem a Forms-szal, hogy mit lehet kihozni belőle. Nosza összedobtam egy hasonló tesztet, mint ami a Redmentában van. Az ilyen összehasonlítás mindig viszonylagos. Egyrészt szigorúan az adott időpillanatra érvényes, másrészt igazságtalan, hiszen a Redmentát már elég jól ismerem, a Forms-t meg épp most kezdem használni. Előre kell bocsátanom még, hogy elvileg mind a két felületet (folyamatosan) fejlesztik. Elvileg …

A Redmentáról már sokan és sokat írtak (én is), ezért megpróbálom összeszedni, hogy mit látok most a Redmenta vs. Forms témában a Forms-ra kihegyezve. 

Forms előnyei
– lehet megadni kötelező válaszokat (pl. egy nagyobb feladat halmazból a diák válogathat, de bizonyos kérdéseket mindenképpen meg kell válaszolnia),
– kiírja a feladatok pontértékeit (sokáig nem tűnt fel, hogy a Redmenta csak az eredménynél illetve a nyomtatott változatnál írja ki, diákok reklamáltak miatta mostanában, így kénytelen voltam a feladat szövegébe beleírni),
– lehet feladatot másolni (ha ugyanazt a típust akarom újra beilleszteni hasonló tartalommal, nem kell újra begépelni, egy gombnyomás és csak amit változtatni akarok, azt kell átírni),
– van elágazás (valamelyik kérdés után át lehet irányítani a teszt egy távolabbi részére, pl. nehezedő feladatok esetén ugorhat a következő szintre, nem kell mindet megcsinálnia a könnyű feladatokból),
– tud diagramokkal illusztrált kimutatást készíteni az adatokból,
– minden kérdéstípus automatikus pontozását lehet kézzel felülbírálni.

Forms hátrányai
– nincs párosítós feladat (ez nagyon zavar, megszoktam a Redmentában és sokat használom),
– nem figyelmeztet, ha nem állítok be helyes választ (a véleménynyilvánítós kérdésekre ott az űrlap, szóval a tesztnél jó lenne a figyelmeztetés),

– a pontozás problémás, egy hiba esetén (pl. többszörös választásnál ha több jó válasz van) nulla pontot ad és nem is lehet beállítani, hogy másképp legyen, vagy még nem találtam meg (a Redmentában is több sebből vérzik a pontozás),
– többszörös választásnál nem lehet beállítani, hogy csak a helyes válaszok számával megegyező választ lehessen kiválasztani (Redmentában is csak az első oldaltörés előtt működik),
– az időzítés nem szakítja meg a kitöltést, csak a végén szól, hogy bocs, rég lejárt az idő és nem lehet beküldeni (a Redmentában is problémás az időzítő, főleg IOS telefonokról),
– nincs a beküldés előtti áttekintő oldal (ez figyelmetleneknek gond lehet),
– a nyomtatás mint ha megoldatlan lenne, csak körmönfont trükközéssel tudtam nyomtatható állományt kinyerni belőle.

Mindkét program tudja (többek között – néhány fontos kedvencem)
– keverni a feladatok és a kérdések válaszainak sorrendjét,
– csoportokba rendezni a felhasználókat (a Forms az Office 365 Teams-en keresztül),

– Excelbe exportálni az eredményt,
– az egész feladatlapot duplikálni,
– a telefonos megjelenítést (bár a Redmenta az IOS-szel azért néha nagyon küzd…).

Ha felfedezek valami fontosat, még bővítem a listát.

 

Az órai telefon használat szabályai 1.

Az igazat megvallva már rég neki kellett volna állnom ennek a dolognak. Negyedik éve használunk órán telefont és még nincs kidolgozott szabályrendszerünk. Előre szólok, hogy a szabályokkal egyelőre adós maradok (ezért 1. a cím, remélem előbb-utóbb lesz 2. is), most csak a felmérés 1. részéről számolok be.

A felmérést egy google űrlappal végeztem. Az első részében az órai “illegális” telefonhasználatot mértem fel, a második részében pedig ötleteket próbáltam gyűjteni a diákoktól, hogy mit tartanának használhatónak, eredményesnek az “illegális” telefonhasználat visszaszorítására. (Az illegális – nyilván – azt jelenti, hogy ami nem az én kérésemre történik.) Ez a módszer korábban jól működött, (vagyis hogy a diákoktól kérek ötleteket és utána ezeket felhasználva szavaztatom meg őket), bár a téma nehézsége miatt nem jött olyan sok ötlet és ők is érezték, hogy amiket írnak, azok egy része nem igazán életszerű. De erről majd valamikor, a reménybeli 2. részben.

A felmérésben 130 diák vett részt és a téma érzékenysége miatt nem csak névtelen volt, hanem az osztályra sem kérdeztem rá, csak az évfolyamra. (Volt olyan diák, aki még így is eleresztett egy “ajaj”-t, vagy rákérdezett, hogy “biztos névtelen?”.) Azokat a diákokat kérdeztem meg, akiket már tavaly is tanítottam, mert nekik nagyobb rálátásuk van a témára, mint akikkel idén kezdtünk. A 130 kitöltő közül 107-en  10-esek, 23-an 9-esek. (Az is újra kiderült, hogy az órai felmérés sokkal hatékonyabb, mint a megosztás pl. a Facebook csoportban. Az osztályok többnyire az órák utolsó perceiben töltötték ki, egy osztállyal osztottam meg online.) A 130 kitöltő közül csak egy diáknak nincs saját telefonja, ő az én tartalék készülékeim egyikét szokta használni.

A felmérés részleteit ezen az infogram felületen lehet megnézni. A diagramokhoz azokat a kérdéseket és magyarázó szövegeket írtam, amiket a diákok is megkaptak az űrlapon. A felmérés eredményeit nem akarom feleslegesen magyarázni, annyit tennék hozzá, hogy a szöveges válaszokból (és korábbi tapasztalataimból is) az derül ki, hogy sok diák akkor is telefonozik órán, ha egyáltalán nincs tanár által kért telefonos tevékenység, illetve hogy nagyon hálásak a próbálkozásaimért és hatékonynak is tartják ezen eszközök használatát.

Full Page Screenshot

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

FullPageScreenshot

Ma rámírt egy diák, hogy nem megy neki a Redmenta, mert – mint kiderült kisebb levelezés után – XP-je van és azt nem szereti. Ezt már korábban sikerült megtapasztalnom, így hamar beugrott, hogy ez lesz a gond. Nosza, hogy lehetne legegyszerűbben átküldeni a feladatlapot? Nyilván nyomtatás és pdf. De valahogy nem ez jutott eszembe először. Egy ideje ott figyel a böngésző sarkában a FullPageScreenshot Chrome bővítmény. Egy (vagy kettő?) gombnyomásra beolvasta az egész hosszú oldalt, mentés, küldés, kész. (Azért lehet, hogy a pdf jobb, mert a Facebook (szokás szerint) nem tudott mit kezdeni a képpel, alig felismerhetővé tömörítette, csak e-mail csatolmányként lehetett normális minőségben átküldeni.) Bár pdf-be szinte bármit be lehet csomagolni, jól jöhet vésztartaléknak egy ilyen “képernyőből kilógó hosszú oldal lopó” program.

Mi lesz a Redmentával?

Redmenta felhasználók! Ismeri valaki ezt az üzenetet? 

redmenta_hiba_2

Ha nem, valószínűleg előbb-utóbb megismeri. Sajnos egyre gyakrabban futok bele. A fejlesztővel levelezve azt tudtam meg, hogy az utóbbi időben olyan nagy mértékben megnőtt a felhasználók száma, hogy néha a szerverek nem bírják a terhelést. Nekem még csak egyszer dőlt be emiatt egy dolgozat, de félek, hogy megint bekövetkezhet. És ha nem dolgozat, “csak” azt kérem a diákoktól, hogy gyakoroljanak …

Ahhoz képest, hogy elég nagy média hírverés volt körülötte, valahogy nem érte el a döntéshozók ingerküszöbét, hogy sokan és szívesen használják/használnák ezt a weboldalt. Talán megérdemelne egy kis támogatást. 

Chromecast vs. AirDroid

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Chromecast, AirDroid

Most hogy van tapasztalatom mind a kettővel, kihirdetem a végeredményt.

Chromecast

(A cél a telefon képernyőjének kivetítése volt, nem egyszerűen média tartalom megjelenítése a telefonról. A vetítés projektorral történt aktív táblára, nem tv-re.  Iskolai, terhelt hálózati körülmények közötti felhasználás történt, otthon mind a kettő jól működik.)

Chromecast előnye: gyorsabb adatátvitel, szinte azonnal reagál a telefonos mozdulatokra, alig észlelhető időbeli eltéréssel; jó képminőség; valódi teljes képernyő.
Chromecast hátránya: meg kell venni; landscape (fekvő) formátumban néha elég zajos lett a kép, talán az adatátvitel lassúsága miatt.

AirDroid előnye: ingyen van; elfogadható képminőség, HD-re állítva talán kicsit még jobb.
AirDroid hátránya: sokszor nagyon szakadozik az adatátvitel (laggol), néha teljesen lefagy; a teljes képernyő nem teljes képernyő.

Mivel az iskolában folyamatosan jól működő, megbízható eszköz kell, így nyert a Chromecast.