Dolgozat Redmentával

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Redmenta

Ez a bejegyzés arról szól, hogy mi hogyan írjuk a dolgozatokat Redmentával. Nem egy konkrét téma dolgozata – bár az is lehetne – hanem az eddigi tapasztalataim összegzése. A leírtak a poszt időpontjában érvényesek, idővel ezek – pl. a program változása miatt – aktualitásukat veszthetik.

Alap
Minden diák legyen regisztrálva és belépve a Redmenta osztálycsoportba. Ezt legkésőbb a dolgozat előtti gyakorló órán ellenőrzöm.

Gyakorlás a dolgozatra
A gyakorló teszteket újabban az osztály Redmenta csoportjában osztom meg és csak ott teszem elérhetővé (nem direktcímmel). Ennek okai a következők.
Az összefoglaló órán egyszer megcsináljuk a gyakorló tesztet és már akkor kérem, hogy próbálják rendesen végig csinálni, szánjanak rá 10-15 percet, ne küldjék be egyből, hogy lássák a jó megoldásokat. Ezt nem mindenki érti vagy szereti, nem szívesen szembesül az esetleges rossz eredménnyel, hiába mondom, hogy tisztában vagyok azzal, hogy egy anyagrész végén, előzetes készülés nélkül nem lesz hibátlan és ez engem nem is zavar. Az viszont zavar, ha 10 másodperc után 0%-kal beküldi, hogy lássa a jó válaszokat. Ezt a problémát az eredmény láthatóságának korlátozásával is lehetne orvosolni, de így a rendesen gyakorlókat hátráltatnám. Természetesen jó megoldás erre a problémára a jó eredmény jutalmazása. Ilyenkor kevésbé szigorú ponthatárokat érdemes beállítani.
Jó érzés látni és hallani, hogy “megcsináltam háromszor, négyszer és egyre jobb lett az eredmény”. A többségnek szerencsére ilyen a hozzáállása.
Az osztálycsoportban való megosztással az otthoni gyakorlást is figyelemmel lehet kísérni.

A másik ok, amiért sokat használom a csoportot (a direktcím rovására), hogy gyakorolják a belépést. Többeknek nem egyszerű megjegyezni a belépés folyamatát, vagy a saját jelszavukat. Jelszót egyébként a rutinosak egy perc alatt tudnak újat kérni, akár órán megcsinálják – a rendszer felajánlja a lehetőséget, rossz jelszó megadásakor. Van aki azt sem tudja, hogy már regisztrált vagy belépett a csoportba és újra kezdi az egészet. Ha én is figyelmetlen vagyok, előfordul, hogy még egyszer felveszem és kétszer lesz bent a csoportban. Ekkor meg azt kell kideríteni, hogy melyik az “igazi” felhasználó.

A kitöltési idő beállítása
A kitöltési időt a következő módon szoktam megállapítani. Megnézem a gyakorló tesztekhez szükséges időt. (A dolgozat vagy ugyanannyi pontos, vagy kevesebb, mint a gyakorló.) A 95-100% körüli eredményeket nézem és persze megpróbálom “kitalálni”, hogy ki volt az, aki nem ment el közben vacsorázni stb. Ha nincsenek ilyen támpontjaim, akkor a saját (normális tempójú) kitöltési időmet megszorzom kettővel. És a legfontosabb, hogy a dolgozat előtt az osztállyal megbeszéljük, hogy mennyi legyen az az idő, amit beállítok. Nem engedek a felesleges időhúzási tippeknek, de azért kell elég időt adni, mert otthon inkább gépen gyakorolnak, amin könnyebben kezelhető a felület.
Meg szoktam kérni az osztályt, hogy amikor beállítottam a dolgozatot és el lehet kezdeni, akkor kezdjék is el. A hátra lévő idő – amit az oldal alján látnak – ugyanis nem mindig helyes, ezért előfordulhat, hogy valaki tovább tud dolgozni és ez nem igazságos a többiekkel szemben. Illetve azért is kell figyelni az időre, hogy ha jól működik az időzítő, akkor ne szakadjon meg a munkájuk emiatt. Ez nem nagyon szokott előfordulni, aki gyakorolt, annak jóval kevesebb idő elég, mint amiben megegyezünk. A kitöltési idő végéhez közeledve szólni is szoktam, hogy figyeljenek az időre.
A kitöltési idő megfelelő beállítása azért is fontos, mert – és ezt is meg szoktam mondani – egyfajta biztosíték, hogy a dolgozat írással foglalkozik, nem próbál más forrásból információt szerezni. Annak is meg van az ideje – a többi posztban írok erről – de ez a dolgozat nem erről szól. Ezt igyekszem úgy előadni, hogy nem a bizalmatlanság a fő mondanivalóm, csak mégis érezzék, hogy nem most jöttem a falvédőről.
A kitöltés elkezdését érdemes nyitva hagyni az egész órára pl. azért, mert befuthat késő, aki még elkezdené. Volt már olyan hiba is, hogy valakit kidobott a rendszer és nem engedte vissza, mert az elkezdési időn túl voltunk. (Bár elvileg a folytatásnak működnie kellett volna.)
Arra is érdemes gondolni, hogy aki hamar készen van, tudjon valamit csinálni, miután megnézte az eredményét. Persze nélkülem se unatkozna, de ezekre a helyzetekre topográfia feladatokkal szoktam készülni (Purposegames), amit sosem lehet eleget gyakorolni.

Menet közben nem szívesen nyúlok a feladatlaphoz, nehogy bekavarjon a kitöltésbe.

A dolgozat után
Amikor lejárt az idő és beküldték a tesztet, mindenkinek a nevét fel szoktam olvasni, hogy kitől érkezett be a megoldás (az eredményt nem). Néha előfordul, hogy a diák valami hibát tapasztal, úgy látja, hogy nem tudta elküldeni a tesztet, pedig én látom. Ilyenkor az adott tesztnél a “kitöltések” menüpontban meg tudja nézni (ha bejelentkezve dolgozott).
Hiba esetén megbeszéljük, hogy hogyan tovább. Bár előre ki lehetett választani a dolgozatírás módját (papír vagy elektronikus), nem akarom, hogy bárki úgy érezze, hogy valami nem úgy történt, ahogy ő elképzelte. Ez főleg addig fontos, amíg megszokják az elektronikus rendszert.

Képek, térképek
Akinek bármilyen problémája van az elektronikus változattal, választhatja, hogy  a nyomtatott verziót írja meg. Nem gyakran, de előfordul. Nyomtatásban a képek, térképek nagyon kicsik, a szöveges információ a képeken olvashatatlan. Ennek a kiküszöbölésére egy végtelenített prezentációban kivetítem a dolgozat képanyagát. A nyomtatott képek kb. arra jók, hogy a diák be tudja azonosítani, hogy melyik kép melyik feladathoz tartozik és azzal foglalkozik, ahol épp a prezentáció tart. 1 perces időzítéssel elégedettek voltak, bár ez nyilván a feladattól függ. Ha mégis lemarad, akkor úgy is újra indul a végén, addig meg a többi feladatot csinálja. A kivetített képeket a telefonosok is szokták használni, mert kényelmesebb, mint nagyítgatni.

Sorrend és párosítós feladat
Érdemes figyelni arra, hogy ne legyen túl hosszú a feladat, mert “kilóg a telefonból”. A gyakorlás során meg szoktam kérdezni, hogy volt-e kényelmetlen feladat és átszerkesztem, törlök belőle, vagy ketté bontom a dolgozatra.

Extrák
Javítási lehetőséget a tanár belátása szerint lehet adni, akár otthoni kitöltésre is. Ilyenkor az időt – megint csak közös megbeszélés alapján – lehet rövidebbre venni.
Magántanulók vagy csak sokat hiányzók szokták kérni, hogy hadd írják meg a dolgozatokat elektronikusan.
Volt olyan diák, akinek az édesanyja telefonált, hogy a gyerek készült, de orvosnál várakoznak és szeretné a gyerek megírni a dolgozatot, amíg sorra kerül. Megírta.

Kelet-Közép- és Délkelet-Európa

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

filmrészlet, (órai internet használat, órai okostelefon használat, megosztott ppt használat, TeamWorkTool)

Ebben az órában csak a filmrészlet a stabil IKT, a többi választható. Nem is teljes óra, illetve elég szabadon változtatható a hossza. Akár az egész órát is el lehet beszélgetni, ha az osztály fogékony a témára és a munkamódszerre. Nálam azok voltak.

Az óra elején volt egy rövid házi feladat ellenőrzés.

Az új anyag a Sziámi együttes 100 bolha című videoklipjére épül.

 

A videó előtt röviden elmondtam, hogy miért így tervezem az órát illetve hogy mi lesz utána a feladat (és természetesen – hogy világos legyen – azt is, hogy melyik leckéhez kapcsolódik). A videó megtekintése során annyi a feladat, hogy a képekben és a szövegben megjelenő ábrázolásmódra kell figyelni, mik lehetnek azok az elemek, amikkel az adott kort bemutatja. A videó után az egyes osztályokban nem egyformán haladtunk tovább. Előre elkészítettem egy prezentációt, amiben a videóból kivágott képeket tettem és azt kértem, hogy a képekről próbáljanak asszociálni a mögöttes tartalomra. Kipróbáltam azt a változatot, hogy kis csoportokban ötletelnek a filmről, jegyzeteket készítenek és utána beszéljük meg, illetve azt is, hogy együtt nézzük a képeket és egyből együtt beszéljük meg, kinek mi jut eszébe róluk. A kimenetele mindkettőnek ugyanaz és mindkét változat működőképes. A csoportmunkás változathoz négy fős csoportokat szerveztem a TeamWorkTool-lal és megosztottam a prezentációt, amit a telefonjaikon néztek meg a megbeszéléshez.

Tapasztalat

Kíváncsi voltam, a diákok, hogy reagálnak a szokatlan tevékenységre. Az órák hangulata és a visszajelzéseik alapján sikeres és hasznos foglalkozások voltak.
A tartalmi részhez csak annyit fűzök hozzá, hogy az elméleti (tankönyvi) anyagot több ponton is tudtuk érinteni a videó megbeszélése során.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool

Légkörzés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Socrative, filmrészlet, animáció

Az óra elején a szokásos Socrative tesztet írtuk az előző órai anyagból (légnyomás, szél kialakulása).

Az új anyag elején ismételtük az időjárási és éghajlati elemeket. Itt érkezik el az idő, amikor (reményeim szerint) mindenkinek világos lesz, hogy miért kértem sorban tudni ezeket (napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, csapadék). Bár már a múlt órán, a szél kialakulásánál is fontos volt, hogy ez a logikája a dolognak, most egy tényleges széltípusnál, a globális szeleknél használjuk is ezt a tudást.

A időjárási és éghajlati elemek közül a szelekkel foglalkozunk a legtöbbet, ezért a típusok (globális, kontinentális, helyi, légörvények) előzetes tisztázását is fontosnak tartom, a sorrendet pedig azért, mert nem a könyv szerint haladunk.

A légkörzés tárgyalását egy filmrészlet megtekintésével kezdtük. Egyik kedvenc, órán sokat használt sorozatom a BBC Wild Weather sorozatból (a Donal MacIntyre-féle változat) a Szél epizódból néztük meg a témához kapcsolódó részt (kb. 5:45-től 10:15-ig).

 

Ezután megbeszéltük, hogy mit láttunk, mi miért és hogyan történik. Felelevenítettük a 7-ben tanultakat, pl. hogy a passzát szél keleties és hogy ezek szerint a légnyomáskülönbségen kívül kell lennie még egy erőnek, ami befolyásolja a szél irányát. Mivel a csillagászati anyagban, a Föld forgásánál tanultuk a Coriolis (eltérítő)-erőt, volt akinek eszébe jutott. Ennek illusztrálására értelmeztünk egy animációt (a felsőt a weboldalon).

Miután tisztáztuk a légkörzés elméletét, együtt megoldottuk a munkafüzeti feladatokat (Mozaik 48-49/1, 2, 3). Ha önálló (vagy pár)munkában kérem, akkor valószínűleg, nem készül el óra végére, mert a 2-nak a rajzos része tapasztalatom szerint elég nehéz, így viszont hogy együtt csináltuk még maradt idő az óra végén egy Socrative SpaceRace-re.

Tapasztalatok

Ez az óra elég feszített, nem minden osztályban megy végig. A légkörzéses feladatot mindenképpen megbeszéljük (mf. 48/2.) és ha kimarad valami, azt kérem írásbeli házi feladatnak.
A szelek kialakulása, működése magyarázatot igényel. Bármennyire is szeretném, hogy sok önálló munkát végezzenek, ha azt akarom, hogy megértsék, többet kell szerepelnem.
A diákok a visszajelzések alapján nagyon szeretik a jól eltalált filmeket, filmrészleteket. 

Alkalmazások, programok

Socrative

Állatok szövetei

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Quizlet, Socrative

Ebben a dupla órában nem sok az IKT, inkább egy módszertani próbálkozás. A két óra nem közvetlenül egymás utáni, hanem a rendes heti, órarendi órák. Az állati szövetek egy nehezen tanulható anyagrész, ezért is próbáltam kicsit feldobni. 

Az első órán az előző lecke anyagából (csalánozók) volt egy Socrative teszt.

Az új anyaghoz kis egységekre osztottam az osztályt, a jelenlevők létszámától függően 2-3 fős párba vagy csoportba. A párok/csoportok az egyes állati szövetcsoportokat (hámszövet, kötőszövet, támasztószövet, izomszövet) kapták kidolgozásra, az alábbi szempontok szerint: rövid általános jellemzés, típusaik, a típusok előfordulása és működésük jellemzői. (Az idegszövetet kihagytam a csoportos munkából, a későbbi feldolgozás során “csaptuk” hozzá, mert elég kevés van róla a tankönyvben.) 

Amikor a vázlat elkészült, létrehoztuk a szupergruppokat –  a különböző szövettípusokat kidolgozó párok/kiscsoportok alkották a három szupergruppot. Összetoltuk a padokat és mind a három nagycsoport kapott egy-egy csomagoló papírt. A papírra gondolattérképet kellett készíteniük az állati szövetekről úgy, hogy minden kis csoport  a saját vázlatát teszi a közösbe. Kaptak filcet és néhány tanácsot (először ceruzával tervezzék meg, próbálják a helyet jól kihasználni – ne legyen sok üres tér, nagy betűkkel írjanak). Ekkor már az első óra vége felé jártunk, így a poszterek vázlatait beszedtem és a másik órán folytattuk. 

A második órát a padok összetolásával kezdtük és folytattuk a poszterkészítést. A munka a csoportokban elég különböző sebességgel folyt, többnyire megtalálták a lehetőségét, hogy egyszerre, a papírt körbeállva sokan dolgozzanak. Volt ahol az egy dolgozik a többi nézi stílust választották, ott igyekeztem gyakran közbeszólni, hogy lehet ezt hatékonyabban is. Kb. negyed óra alatt elkészültek a poszterek.

szovet_img_0001szovet_img_0003

Ezután azt kértem, hogy közösen csinálják meg a munkafüzeti feladatokat (OFI munkafüzet 50-51/1-4.) és mindenki azt tegye hozzá, ami az ő feladata volt, amit ő tud a legjobban. A feladatok kb. 15 perc alatt elkészültek, itt is volt, akik gyorsabban és akik lassabban haladtak. Annyit kértem a feladat megoldás mellé, hogy alaposan nézzék meg a képeket, mert abból lesz a játék. Akik hamarabb kész lettek, azoktól azt kértem, hogy egyszer mondja el minden kis csoport a saját vázlatát a többieknek, a nagycsoporton belül. Kicsit pesszimista voltam, hogy ezt megcsinálják, de talán azért, mert először bemutattam nekik népmesei stílusban, hogy mire gondolok: “Kedves gyerekek, én a hámszövetekről fogok nektek mesélni…” rendesen végig mondták. Amikor minden nagycsoport kész lett, az ellenőrzéshez én mondtam a helyes megoldásokat, ők javították a munkafüzetet – így gyorsabb – hogy legyen idő játszani.

A játék Quizlet Live volt, amiben a szöveteket kell felismerni. (A link a Quizlet gyakorló oldalára mutat, a Live játékot csak legalább 6 bejelentkezett játékossal lehet játszani). Tudtam előre, hogy nehéz lesz, mert nem azok a képek vannak a Quizletben, amik a könyvben. Ilyen gyakorló feladatnál mindig lehet használni a könyvet, munkafüzetet, bármilyen puskát. Az elején látszott, hogy nehezen megy, sokszor elrontották, de szerencsére nem adták fel és az óra végére egy csoport megnyerte a versenyt. 

A szövetek felismerése nehéz, sok gyakorlást igényel, ezért megosztok az osztály Facebook csoportban egy prezentációt, amiben képek vannak a szövetekről. És a fenti Quizlet gyakorló anyag is elérhető, hiszen nem csak Live-ra, hanem pl. szókártya típusú gyakorlásra is használható.

Tapasztalat

Az óra végén egy diák azt mondta, hogy még sosem voltak ilyen aktívak. (Azt nem mondta, hogy az én óráimra gondolt, vagy az összesre.)
A másik véleményt – nem az én kérésemre – az egyik szókimondó diák írta a facebook csoportunkba: “amugy nekem az az eszrevetelem van a mai orahoz, hogy szerinten egy ilyen jobban megeri mint egy unalmas ppt felmondas en itt sokkal jobban figyeltem a tobbiekre es a munkafuzet kitoltesenel is ossze dolgoztunk es eleg hatekonyan folyt a munka”. (Az unalmas ppt felmondás egy projektre vonatkozott, ahol egymás előadásait kellett meghallgatni és nem többen nem készültek fel rendesen.)

Az én gyakorlati tapasztalatom, hogy nem szerencsés, hogy a poszterkészítés közben megszakad a munka az első óra vége miatt, de egyelőre nem tudok jobbat. Az egyes csoportok, főleg a nagycsoportok különböző hatékonysággal dolgoznak, ezért érdemes arra is készülni, hogy ők kapjanak valami unaloműzőt, amíg a többiek befejezik a munkát.

Alkalmazások, programok

Socrative
Quizlet

Atomenergia

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Mentimeter

Még mindig a globális problémák.

Az óra elején felmérést készítettem az osztályokban Mentimeterrel az atomenergia felhasználásának elfogadottságáról. A szavazás folyamatát nem vetítettem ki, csak az eredményt, hogy ne befolyásolja őket a szavazás állása és azt kértem a diákoktól, hogy ne is beszéljék meg, hogy ki mire fog szavazni.

A szavazások eredményei az óra elején

Ezután csoportokba osztottam őket. Külön csoportban voltak a támogatók, az ellenzők és a bizonytalanok. Ha valamelyik csoportot túl nagynak találtam a közös munkához, akkor kettéosztottam. (Gyakorlatilag a 10-11 fős csoportokat osztottam ketté.) Ugyanazt a feladatot kapták, más céllal: keressenek érveket és ellenérveket az interneten az atomenergia felhasználásáról. A támogatóknak arra kellett készülni, hogy meggyőzzék az ellenzőket és a bizonytalanokat, az ellenzőknek hogy meggyőzzék a támogatókat és a bizonytalanokat, a bizonytalanok pedig egyszerűen csak tájékozódjanak. Az érvekről vázlatot kellett készíteni és előre megmondtam, hogy a meggyőzés lesz a feladat, tehát készüljenek érvelésre.

Az óra második részében jött a támogató és az ellenző tábor érveinek a meghallgatása. Egymás meghallgatását kértem, ezért ha menet közben valakinek támadt ellenérve, azt a végén lehetett elmondani és vitázni.

atom_hr

Az egyik osztály érvei, ellenérvei

Az óra végén újra felmérést készítettem, hogy lássuk a tájékozódás eredményét és a vélemények változását.

A szavazások eredményei az óra végén

Bár a legfontosabb eredmény, hogy a diákok többségének lett valamilyen véleménye a tájékozódás és az érvek/ellenérvek meghallgatása után, beillesztem a szavazások osztályonként eredményeit is, hogy így is látható legyen a változás. (A szavazók számában az egy-két fő eltérés technikai vagy egyéb probléma miatt van.)

Tapasztalat

Azokat a csoportokat, ahol az azonos véleményen lévőket tovább kellett osztanom a csoport nagysága miatt, korábban arra kértem, hogy ha készen vannak az érveikkel, akkor egyesítsék azokat, hogy ne legyenek ismétlődések. Később inkább azt találtam jónak, ha egyszerűen csak figyelik egymás érveit és ami elhangzott, azt már nem hozzák fel újra, csak akkor, ha van mit kiegészíteni rajta.

Az óra kicsit rövid, még tudtak volna tovább vitázni, érvelni.

Alkalmazások, programok

Mentiemter

Hőmérséklet

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat,  Socrative, Quizlet

Az óra elején volt egy rövid Socrative teszt az előző órai – napsugárzás – anyagból. 

Az új anyag előtt átismételtük az időjárási és éghajlati elemeket, mármint a csak a fogalmakat (napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, csapadék). Szeretem, ha ezt tudják sorban, mert így tartom logikusnak és ez a tárgyalásunk sorrendje is, nem a tankönyvi.

A hőmérséklet anyagban sok a fogalom, de többségében nem újak, mert 7-8-ban tanultuk, használtuk ezeket. Most is gyakorlati feladatot terveztem hozzá. Egy prezentációt kivetítettem és azt kértem, hogy ha nem értik a fogalmat, keressék meg a könyvben, értelmezzék a definíciót és az alapján számolják ki az értékeket (lásd a prezentációban). 

Közvetlen link a prezentációhoz

Párokban dolgoztak, de most kihagytam a játékos párszervezőt, hogy takarékoskodjak az idővel, mert az óra végére játékot is terveztem. Nagyjából az ülésrend szerint ültek, csak néhányukat ültettem át gyorsan, hogy meglegyenek a párok.

Amikor elkészült a megoldás, ellenőriztük és megbeszéltük, bár sok trükk nincs benne. A hőingás számítást szokták néha elrontani, ha a legkisebb érték negatív, és a pozitív és negatív érték különbségét /pl. +20-(-2)/ rosszul értelmezik. 

A második feladat előtt meghatároztuk az izoterma fogalmát és az értékek helyes leolvasását. Ezután kértem az ehhez kapcsolódó feladatokat (lásd a prezentációban). Amikor kész lett, ezeket is megbeszéltük.

Az óra utolsó harmadában a fogalmakat Quizlet Live játékkal gyakoroltuk. (A link a Quizlet gyakorló oldalára mutat, a Live játékot csak legalább 6 bejelentkezett játékossal lehet játszani). A játékhoz legalább 12 fogalompár kell. Próbáltam röviden fogalmazni, hogy a telefon jól elférjenek a meghatározások, de néhány hosszabb is belekerült – csak így lett meg a 12. A gyerekek nem panaszkodtak, hogy túl hosszú, nem lehet elolvasni stb. (szoktak, ha van valami hiba). Mivel az óra elején gyorsan dolgoztak, több menet is belefért, még a csoportokat is tudtam keverni. A menetek között adtam néhány tanácsot. Pl. nem kell minden fogalmat kikeresni a könyvből/füzetből, ha a hőingást vagy a középhőmérsékletet egy példán érti, a többit (napi, havi, évi) is ki tudja találni. Látszott, hogy értik, mert a játék úgy is jól ment, hogy a fogalmak egy része ténylegesen nem hangzott el órán.

Házi feladatnak a fogalmakat kértem a Mozaik könyvből (amiket most gyakoroltunk) és a hozzá kapcsolódó munkafüzeti feladatot (Mozaik, 43/6,7).

Alkalmazások, programok

Socrative
Quizlet

Közlekedés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat (választható), órai okostelefon használat (választható), Teamup

Ez az óra alapvetően nem IKT alapú. 

Még mindig a “Globális problémák projekt” utózöngéinél tartok. Szeretnék olyan témákat feldolgozni, amik közvetlenül érintik a diákokat. Mivel mindannyian vagy budapestiek, vagy naponta járnak a fővárosba, ezt a témát mindenképpen indokoltnak éreztem.

Az osztályt csoportokra osztottam a Teamup használatával, három és négy fős csoportok alakultak (a jelenlévők száma miatt nem lehetett azonos méretű csoportokat létrehozni).

A téma címet (Budapest közlekedése) és két szempontot (dugó, légszennyezés) felírtam a táblára. A szempontok igazából csak ötletadónak jók, hogy milyen irányból közelítsék meg a kérdést. Kaptak néhány papírlapot piszkozatnak és tisztázatnak. Azt kértem, hogy 5 percig gyűjtsenek olyan problémákat, amelyek a fenti szempontok alapján őket közvetlenül érintik.

Ezután azt kértem, hogy keressenek olyan megoldási lehetőségeket, amelyekkel az általunk gyűjtött problémák mérsékelhetők vagy megszűntethetők. Mindegy, hogy már létező megoldás, vagy ők találják ki. Itt lehetett használni okostelefont, internetet a kereséshez, volt aki élt a lehetőséggel.

Közben jártam körbe és érdeklődtem a megoldásaikról. Mivel több helyen tapasztaltam, hogy csak addig jutottak, hogy több pénzből mit lehetne kihozni, kértem, hogy próbáljanak kreatív megoldásokban gondolkodni.

Az óra második felében már arra figyeltem, hogy melyik csoportnak melyik ötlete tetszik a legjobban, illetve megkérdeztem, hogy nekik melyik  a kedvenc ötletük. Mivel arra készültem, hogy ezeket elmondják az osztálynak, előre próbáltam az ismétlődéseket kiküszöbölni úgy, hogy mindenkinek maradjon témája, ezért megbeszéltem a csoportokkal, hogy melyik ötletet, ötleteket mondják el.

Az óra utolsó 10 percében jött a téma összegzése, amikor minden csoportból egy szóvivő elmondta röviden az ő megoldásukat. Ezeket a táblán gyűjtöttem emlékeztetőnek. Óra után még lefényképeztem és kitettem az osztálycsoportba.

kozlekedes

Néhány magyarázat a talán kevésbé érthető fogalmakhoz.

Kresz újra – bizonyos időközönként kelljen rendesen újra vizsgázni KRESZ-ből.
Üzemanyag ár – legyen drágább az üzemanyag. (Itt megbeszéltük, hogy ez nem egyszerű, mert akkor minden drágább lesz a szállítás drágulása miatt.)
Ügyfélkapu app . – legyen olyan telefonos alkalmazás, ahol a rosszul beállított kereszteződéseket lehet bejelenteni.
Szmogriadó – szmogriadó további szigorítása, esetleg bizonyos környezetvédelmi besorolás alatt egyáltalán ne lehessen közlekedni az autóval. (Itt is megemlítettem, hogy ez valószínűleg olyan sok embert érintene, hogy nem lehet egyik napról a másikra bevezetni.)
Mérleg – legyen olyan érzékelős rendszer, ami kisebb forgalmú utaknál csak akkor vált zöldre, ha tényleg áll ott autó.
Okos út – legyenek olyan utak Budapest és az agglomeráció között, amik a nagy forgalmú időszakok (vagy a tényleges forgalmi helyzet) szerint átváltanak, mindig a nagyobb forgalomnak engedve több sávot.
P+R – A P+R parkoló ne legyen fizetős, sőt, aki használja kapjon valamilyen kedvezményt tömegközlekedésre vagy üzemanyagra.

Ahogy fent írtam, ha úgy láttam, hogy valamelyik ötlet következményeit nem gondolták végig, ott megbeszéltük, hogy mennyire reális, nem okoz-e nagyobb problémát, mint amit esetleg megold.

Alkalmazások, programok

Teamup