Hogyan lehet javítani – avagy térképi feladat gamifikált értékeléssel

Mi ebben az IKT? (kulcsszvak)

#Seterra, #Teams

Hosszú bevezetés

A fenti kérdéssel, vagyis hogy hogyan vagy mikor lehet javítani, minden tanár találkozik. Az általam használt gamifikált értékelési rendszerben, a tanulási időszakok végén ez egy valódi probléma: aki a maga számára nem megfelelő érdemjegyet kapott, az azonnal szeretne javítani és nem boldog attól, hogy a következő anyagrész végén, 6 hét vagy hosszabb idő múlva lesz a következő érdemjegy a naplóban. Az alább ismertetésre kerülő ötlet azoknak is használható lehet, akik nem gamifikált értékelési rendszerben dolgoznak, bár ez nem lesz más, mint a gamifikáció egyfajta megvalósulása. Megvalósíthatónak tartom, hogy valaki hagyományos értékelési rendszerben dolgozik (felelés, röpdolgozat, témazáró) és mellette vezeti ezt a rendszert.

A földrajz egyik alapvető követelménye a térképismeret (topográfia), amit a végtelenségig lehet gyakorolni. Valószínűleg a többi tantárgyban is lehet hasonló témát találni (évszámok, fogalmak, fajok, kémiai elemek, nevek stb.), amelyek hasonlóan rendszeres gyakorlást igényelnek. Attól, hogy az egyes anyagrészek során a kapcsolódó kötelező topográfia névanyagot kérem és a diák teljesíti akár hibátlanul, nem jelenti azt, hogy mostantól mindig is hibátlanul fogja tudni. (Arról, hogy a topográfiai ismeret elsajátításának mi a hatékony módja, külön kutatást lenne érdemes végezni, ez a poszt nem erről szól.) Úgy gondolom, hogy az elmúlt évtizedekben a mechanikus, repetitív gyakorlást igénylő feladatok esetében a papír alapú tanulást kiváltották a digitális eszközök. A topográfia tanulásban ilyen eszköz a Seterra. Más témákban bármilyen, önjavító kvíz használható.

A Seterrát megjelenése óta használom, a gamifikált értékelési rendszeremben is helyet kapnak a kötelező névanyagot tartalmazó kötelező és a nem kötelező névanyagot tartalmazó választható feladatok. Az évek során a diákok túlnyomó többsége mindig is szerette a játékos, végtelenszer újra próbálható térképi kvízeket. A legjobb hangulatúak talán az órán, aktív táblán párban vagy néha többen játszott feladatok voltak.

A Seterra a GeoGuessr részeként bizonyos funkcióit tekintve fizetős lett. Az alap kvízek továbbra is használhatók ingyen, de egyéni névanyagot tartalmazó kvízeket (kihívásokat, a programban “Challenge”) csak az előfizetői fiókkal rendelkezők tudnak létrehozni. Erről itt írtam bővebben. Ha valaki előfizetés hiányában nem tud létrehozni egyéni kvízeket, a kötelező névanyagot tartalmazó Seterra kvízekhez hozzáférhet az általam megosztott gyűjteményben. Nem teljes és nem tökéletes, de elég jó 🙂 . Afrika készülőben.

A lényeg

Az elv

    A legfontosabb, hogy választható – szorgalmi – feladat, de ha egyszer lejárt a határidő, akkor vége. Tehát ha három hetet adok a feladat teljesítésére, akkor a később véget érő és esetleg nem jól sikerült tanulási időszak esetén nem lehet visszamenőleg a lejárt feladattal javítani, csak a következő alkalommal. A topográfia feladattal csak ötöst lehet szerezni, hiszen szorgalmi. A javítás nem úgy valósul meg, hogy a tanulási időszak érdemjegyét módosítja, hiszen ezek a térképi feladatok nem feltétlenül kapcsolódnak a tanult anyagrészhez, hanem további érdemjegyként kerülnek a naplóba. Itt érzek egy kis problémát. Ha ugyanis a szorgalmi feladattal túl sok ötöst lehet szerezni, a kötelező tananyag teljesítését negatívan befolyásolhatja. Ezért jól kell kitalálni a teljesíthető feladatok számát és a ponthatárokat. Tehát …

    • Összeállítok egy Seterra kvíz gyűjteményt. Többnyire térképek, de vannak benne zászlók is, mert a diákok kérték.
    • Minden kvízhez rendelek egy pontértéket, részben a térképi helyek száma, részben a nehézség alapján. A pontok egyelőre az áttekinthetőség kedvéért 50-100-150-200 pontok, de lehet több is, ha egy kvíz nagyon nehéz.
    • Meghatározom a ponthatárokat, pl. 500 pontonként egy ötös a naplóba. A töredék pontokat (amelyek nem kerültek beszámításra, de a diák megszerezte), tovább lehet vinni a következő fordulóba. Pl. 550 pont esetén egy ötös a naplóba és tovább visz 50 pontot.
    • A pontokat egy megosztott Excel táblában vezetem, ez ugyanolyan, amiben a gamifikált értékelésem pontjait is megosztom a diákokkal.
    • Az eredményeket legalább hetente egyszer érdemes beírni, de az újdonság izgalmában volt, hogy naponta néztem 🙂 .
    • A kvízeket 100%-ra kérem, a megoldás időtartama nem számít, kivéve a kötelező névanyagot tartalmazó térképeknél. Ez utóbbiak esetén a nálam szokásos elv szerint ér max. pontot a kvíz, vagyis a térképi helyek száma szorozva hárommal adja meg a max. ponthoz szükséges időtartamot. Pl. egy 30 helyet tartalmazó térkép 90 mp, azaz másfél percen belül ér max. pontot, ennél hosszabb idő alatt kevesebbet. (Ezt lehet variálni, hogy időintervallumok szerint ér több vagy kevesebb pontot.) Ezt azért így valósítom meg, mert úgy gondolom, hogy ha valaki a nem kötelező névanyagnak egyszer utána néz és helyesen bejelöli a térképen, akkor is tanul. A kötelező névanyagnál pedig az időkorlát (valamennyire) biztosítja hogy nem lehet az egészet kinézni egy másik térképről.

    Ahogy először – és valószínűleg utoljára – megvalósítottam

      Előfizetőként van lehetőségem egyéni kvízt (Challenge) létrehozni a pontos beállításokkal (milyen játékmód, milyen nyelv) együtt. Ezeknek a kvíznek a linkjeit osztom meg a diákokkal egy Wakelet linkgyűjteményben. Ezentúl (hacsak a diákok tovább nem osztják a linket), csak a saját diákok eredményei jelennek meg a térkép alatt az eredmények listájában. Ha valaki szeretne részt venni az ötösszerzésben, akkor meg kell adnia a nevét, illetve ha regisztrált, akkor automatikusan megjelenik a regisztrált neve. Csak a felismerhető neveket fogadom el.

      Amiért egyelőre nem fogom így folytatni. A program jelenleg nem teszi lehetővé csoportok létrehozását, bár nem lehetetlen, hogy előbb-utóbb ez is megvalósul, folyamatosak a fejlesztések. A fő problémám azonban a nehéz áttekinthetőség. Az eredmények listájában ugyanis nem csak a legjobb, hanem az összes eredmény megjelenik, így egy felhasználótól akár több 10 is, ahányszor csak játszott. Ráadásul a lista nem rendezhető, így elég nagy kihívás kimazsolázni, hogy kinek melyik a legjobb eredménye. Szerencsére a legjobbak vannak elől, így csak a 100%-os eredményeket kell átnézni, de így is kaotikus. Ráadásul elkövettem azt a “hibát”, hogy külön pontot ígértem az összes játékban a legjobb eredményt elérőknek, így néhány helyen csatározás alakult ki az első helyért. Az egyik kvízre pl. 96 eredmény érkezett, ezen belül egy főtől 23.

      Akkor hogyan tovább?

      Úgy tűnik, hogy a továbbiakban egyelőre a jól bevált Teams feladat lesz a megoldás. Szerencsére az új Osztálymunka menüben jól elkülöníthetők egy mástól a különböző témákhoz tartozó feladatok. Teams feladatban a Seterra kvíz eredményének képernyőképét kérem beküldeni. Nem fogadok el telefonnal fényképezett képernyőt, csak “rendes” printscreen típusú képet. A képernyőképekkel lehetne trükközni, az évek során volt is néhány kalandom ez ügyben, de ezeket most kihagyom, már túl hosszú lett ez a bejegyzés. Annyit a diákok is megértenek, hogy az eredménynek időbélyege is van és elég valószínűtlen, hogy többen, minden tekintetben (százalék, időtartam, időpont) azonos eredményt érjenek el. Amúgy mivel teljesíthető a kihívás, tudomásom szerint nem jellemző a csalás. De ha megjelennek a csoportok a Seterrában, akkor lehet az lesz a megoldás.

      Egy kis statisztika

      Az első fordulóban 9 feladat közül lehetett választani. Afrikával kezdtünk, ami mély víz, tekintve az országok és fővárosok nagy számát. A feladatok közül egy volt a kötelező névanyagot tartalmazó, a többi a Seterrában elérhető kvíz: országok, nagy országok (ezt én állítottam össze), fővárosok, landmarks, physical features, zászlók (könnyű), zászlók (nehéz), country outlines. A 34 fős osztályból 124 pontszerzés született. Ez átlagosan fejenként több, mint 3,5 feladat. A 124 pontszerzés úgy értendő, hogy a fent említett egy kvízben 23 feladatmegoldás egy főtől csak egyszer pontszerző. (Illetve esetleg kétszer, ha az adott listában az első helyen végzett.) 22 fő oldott meg legalább egy feladatot, 12-en nem oldottak meg egyet sem. 3 fő oldotta meg az összes feladatot, ők három ötöst kaptak a naplóba a pontjaik alapján. Az első helyezésekért járó plusz pontokon 5 fő osztozott, egy fő 4 listában is az élen végzett. A legtöbb feladatmegoldás a nagy országokból érkezett (20 fő), topográfia névanyag (19 fő), zászlók (könnyű) (18 fő), landmarks (17 fő). A legkevesebben a country outlines-t választották (6 fő). És hogy legyen még egy kis gamifikáció a végén, a legtöbb pontot szerzők Teams dicséretet, vagyis badge-t, jelvényt kaptak.

      GeoGuessr változások, lehetőségek

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #GeoGuessr, #Seterra

      2024. február 1-től a GeoGuessr használata előfizetéshez között. Jelen poszt célja, hogy röviden bemutassa,  mit tehetünk meg a különböző felhasználói fiókokkal (regisztráció nélkül, regisztrációval de előfizetés nélkül, előfizetéssel), illetve hogy segítsen dönteni, ha valaki előfizetésen gondolkodik. A posztban GeoGuessr-ként a szűkebb értelemben vett GeoGuessr-re (Seterra nélkül) hivatkozom, amikor a Seterráról lesz szó, akkor pedig természetesen a Seterra nevet használom.

      Mi a GeoGuessr és mi a Seterra?

      A Seterra egy mechanikus térképi gyakorlást, tanulást lehetővé tevő online program. Alapkoncepcióját tekintve a megjelenő térképen, a kiválasztott játékmódban helyeket kell beazonosítani (rákattintani, nevét beírni stb.). A GeoGuessr egy GoogleMaps utcakép (Street View) alapú interaktív játék, amely szintén a tanulás szolgálatába állítható. Alapkoncepciója szerint a program a kiválasztott térképen valahol elhelyezi a felhasználót, akinek a látottak alapján egy térképen bejelölve minél pontosabban meg kell határoznia, hogy hol van. A tanulás nem csak abban a formában valósul meg, hogy a fel kell ismerni a helyszínt, hanem abban is, hogy a helyet az egész Földet ábrázoló térképen zumolva, tájolva kell beazonosítani, így az online térképek használatának gyakorlására is alkalmas. Ezen kívül kiváló probléma megoldó feladat is. 2021-ben a GeoGuessr felvásárolta a Seterrát, de a Seterra név és a játékok is megmaradtak.

      A program és a weboldal folyamatosan változik. A leírtak a posztolás időpontjában érvényesek. Mind a GeoGuessr mind a Seterra játszható telefonon, van hozzájuk telefonos applikáció, véleményem szerint asztali gépen vagy laptopon érdemes használni.

      Felhasználói lehetőségek

      1. Regisztráció nélkül ingyenesen használható azok számára, akiket egy előfizetői fiókkal rendelkező felhasználó meghív egy játékba. Semmilyen, a felhasználó által kezdeményezett tevékenység, funkció nem hozzáférhető.
      Csatlakozás egy GeoGuessr játékba: https://www.geoguessr.com/join
      A fenti lehetőségről további infók: https://www.geoguessr.com/organizations

      A Seterrát használhatják regisztráció nélküli felhasználók, de az elérése nem a GeoGuessr honlapon keresztül, hanem közvetlenül a Seterra oldalán lehetséges: https://www.seterra.com/ vagy https://www.geoguessr.com/quiz/seterra

      2. Regisztrációval ingyenesen, előfizetés nélkül (használható vagy nem használható)

      A regisztrált felhasználókra is érvényesek az 1. pontban leírt lehetőségek. Mivel regisztrálva az összes menüpont látható, itt részletesebben leírom a fő játékmódok hozzáférési lehetőségeit. A Geoguessr ezeknél jóval több játékmódot biztost.

      Singleplayer: nem használható. Ez a játékmód a Föld körbeutazását teszi lehetővé. Feladatok megoldásával pénzt kell keresni, majd repülőjegyet vásárolni a következő célpont eléréséhez.
      Classic maps: nem használható, lehet csatlakozni előfizető által indított játékhoz (lásd 3/a pontot). Ez a hagyományos, az alapkoncepciónál leírt GeoGuessr játékmód.
      Multiplayer: nem használható. A játékosok közötti páros, vagy csoportos verseny.
      Party: nem használható, de lehet csatlakozni előfizető által indított partyhoz (lásd a 3/b pontot): https://www.geoguessr.com/join
      Quiz: nem használható. Különböző tematikájú kvízeket lehet megoldani.
      Quiz -> Featured quizzes: használható. https://www.geoguessr.com/quiz/browse A program készítői által összeállított , különböző témájú kvízeket lehet megoldani. (Nem ugyanazok a kvízek, amelyek a Quiz főmenüből érhetők el.)
      Quiz -> Create your own: nem használható de lehet csatlakozni előfizető által indított partyhoz (lásd a 3/c pontot). Saját kvízeket lehet összeállítani, megosztani vagy élőben játszani felhasználókkal.
      Quiz -> Seterra: használható. https://www.geoguessr.com/quiz/try-seterra

      3. Előfizetői lehetőségek

      Regisztráció és bejelentkezés után egyből az előfizetői információ fogad (ha még nincs előfizetésünk). A közepes csomag (PRO UNLIMITED), ami korlátlan játékot biztosít kb. 12 000 Ft/év. A legnagyobb csomagban (PRO ELITE) cukiságok vannak, hozzáférésben nem tud többet, mint  a közepes csomag. Előfizetőkkel érdemben kommunikál a fejlesztői csapat.
      https://www.geoguessr.com/support

      Közösségi játékok

      Milyen lehetőségek vannak közösségi játékokra?
      Ez azért fontos, mert csoportokkal, osztályokkal így lehet játékot kezdeményezni, a fent leírt, nem regisztrált, vagy regisztrált, de nem előfizető résztvevőknek.

      A) CHALLENGE ON CLASSIC MAPS

      Bármelyik térképen történő játék a résztvevőkkel. A hagyományos GeoGuessr játékmód.
      Indítás: “Classic Maps” menüpontra kattintva a kezdőlapon.
      “More maps”: ki kell választani bármelyik saját készítésű vagy megosztott térképet.
      Ez után a “Challenge a friend” gombra kattintva kell létrehozni a linket és megosztani bármennyi résztvevővel.
      A Kihívás bármikor játszható és ha vége, megtekinthető az eredmények ranglistája. A ranglistában a regisztrált felhasználók jelennek meg. Regisztráció nélkül is lehet játszani, de a nem regisztrált (vendég) felhasználó nem jelenik meg a listán. (Érdekes, hogy nevet kér a vendég felhasználótól, de a neve nem jelenik meg.)

      B) PARTY

      Saját élő parti létrehozása, ahol 100, GeoGuessr regisztrációval nem rendelkező résztvevő is csatlakozhat a játékhoz.
      Indítás: https://www.geoguessr.com/party
      Az “Invite players” gombra kattintva lehet létrehozni a csatlakozáshoz szükséges linket és QR kódot.
      Az oldal alján pedig játékmódot és térképet kell választani.

      C) CUSTOM QUIZ

      Saját kvízt lehet létrehozni és élőben, akár 1.000 vendéggel is játszani.
      Indítás: https://www.geoguessr.com/quiz/custom, itt lehet egy egyéni kvízt létrehozni (Create quiz).
      Közös játékhoz meg kell nyitni a kész kvízt és a “Host live quiz”-re kattintva lehet létrehozni a csatlakozáshoz szükséges linket és QR kódot.
      A résztvevők a https://www.geoguessr.com/join oldalon a négy karakteres kód beírásával vagy a QR kód beolvasásával tudnak csatlakozni.
      A Share this quiz link nem a közös játékra vezet, hanem egyénileg lehet játszani!
      Az egyéni játékok eredményei listaként megjelennek a saját kvíz oldal alján.

      Seterra

      Az előfizetéssel vagy regisztrációval sem rendelkezők is szabadon használhatják a program által felkínált játékokat vagy az előfizetők által létrehozott egyéni kvízeket.

      Az előfizetők létrehozhatnak saját névanyag alapján összeállított térképeket, egyéni kvízeket. A saját (alap)térkép feltöltése a Seterra eladása (GeoGuessr általi megvásárlása) óta nem lehetséges. Az egyéni kvíz létrehozásának menete:
      Bármelyik Seterra kvíz megnyitása.
      “Create Challange”.
      Cím (Title) és leírás (Description) megadása. Csak a cím kötelező.
      Játékmódot (Game mod) kiválasztása.
      A térképre felvenni kívánt tartalmak felvétele a listából.
      Nyelv megadása. Magyar is elérhető, de nem minden térképnél.
      A térkép alatt lehet hozzáadni olyan helyeket, amelyeket a program nem ajánl fel (“Add new location”). Ezek csak pöttyök lehetnek, területek vagy vonalak nem. A pöttyök mérete lehet nagy, közepes vagy kicsi.
      Ha kész, a lap alján “Create challange”, link másolása és megosztása. A link az általunk összeállított névanyagú térképre mutat az általunk választott beállításokkal (nyelv, játékmód).

      A létrehozott saját kvízek a Seterra kezdő oldalán a “My result” linken, a “My challanges” menüben érhetők el. https://www.geoguessr.com/quiz/seterra/me
      A saját kvízekkel csak azok tudnak játszani, akik ismerik a linket, de link továbbküldhető, tehát elvileg bárki hozzáférhet.


      A felhasználó neve saját döntése alapján jelenik vagy nem jelenik meg a játék alatti “High scores” listában. A regisztrált (nem előfizető!) és bejelentkezett felhasználó neve automatikusan megjelenik, a nem regisztrál felhasználó pedig választhat, hogy beírja a nevét (vagy bármi egyebet), névtelen eredményt rögzít, vagy az eredmény rögzítése nélkül hagyja el a játékot. Mivel a “High scores” lista egyelőre nem rendezhető se név se eredmény szerint,  sem pedig felhasználói csoportok nem hozhatók létre, célszerűbbnek tűnik a feladatokat egy digitális osztályteremben Teams vagy Google Classroom feladatban kiküldeni és a megoldást képernyőkép beküldéssel kérni.

      Az IKT-eszközökkel támogatott földrajztanítás néhány lehetősége

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #digitális térképek, #gamifikáció, #GeoGuessr, #Google Earth, #Google Maps, #Proximap, #Relive, #turistautak.hu

      Tanulmány a GeoMetodikában:

      Az IKT-eszközökkel támogatott földrajztanítás néhány lehetősége

      Teachable Machine

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #Teachable Machine, #AI, #MI

      A Teachable Machine nem új eszköz, már évek óta elérhető. Ma egy mesterséges intelligencia képzés kapcsán került a látóterembe és kísérleteztem vele egy kicsit.

      A programot 5-5 kép alapján megtanítottam arra, hogy milyen formájú egy (V keresztmetszetű) folyóvölgy és milyen egy (U vagy parabola keresztmetszetű) gleccservölgy. A programot ezen a linken lehet elérni és kipróbálni.

      A megnyíló oldalon a jobb oldali blokkban (Preview this model live) a “webcam”-et át kell állítani “file”-ra és feltölteni egy tetszőleges képet egy völgyről. Ha jellegzetes völgyalakot mutatunk a programnak, akkor jó eséllyel helyesen fogja beazonosítani (az “output” részben), de ha nehezebb feladat elé állítjuk, akkor lehet hogy hibázik. Tanulságos az is, hogy a betanítás alapját képező képek közül sem mindegyiket határozza meg 100%-os biztonsággal, sőt, az egyiket a 10-ből tévesen a másik típusba sorolja.

      A kísérletnek valójában nem az a fő eredménye, hogy ezt az eszközt ebben a formában tudom használni az oktatásban, inkább arra volt jó eljátszani vele, hogy elgondolkozzam a mesterséges intelligencia működéséről.

      Járulékos tapasztalatként – MI-nek feltett kérdés alapján – megtudtam, hogy milyen eljárással tudom internetes keresés képtalálatait tömegesen letölteni (beépülő modullal).

      Ha kipróbálta, kérem kattintson egy eredményt.

      A szavazás eredményei – ha lesznek – itt tekinthetők meg.

      MS Forms válasz szerkesztése

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #Forms

      Májusban jött a Microsoft Forms egyik fejlesztése, amit régóta vártam, hogy a folyamatban lévő munka menthető és később folytatható.

      A diákok ezt rég óta hiányolták, így én is. Most, hogy elkezdeném használni, látom ám, hogy nem fenékig tejfel, mert a régi űrlapokban, tesztekben nem jelenik meg ez a funkció, csak az újonnan létrehozottakban. Megoldás: a régi űrlapról/tesztről másolatot kell készíteni és így megjelenik a funkció.

      Nehogy újra létrehozd az egészet, csak másold le így (katt a három pöttyre és másolás):

      Forms másolása

      Kicsit bővebben

      1. Eddig volt az a lehetőség, hogy (nem túl érthetően megfogalmazva)

      ami azt eredményezte, hogy az űrlap alján a kitöltő kapott egy lehetőséget

      és még azt a lehetőséget is, hogy

      2. Most pedig választhatom (a fenti lehetőségen kívül) azt is, hogy

      ilyenkor a beküldő kap egy lehetőséget, hogy

      ami azt eredményezi, hogy a beküldő a kitöltött űrlapok között Forms formátumban meg tudja nézni a válaszait, de nem tudja szerkeszteni.

      Ezt látja a felhasználó a kitöltött űrlapok között

      3. Vagy választhatom ezt is:

      ez esetben a kitöltő az űrlap beküldésekor ezt fogja látni:

      A kitöltött űrlapok között megtalálja és megnyitva tudja szerkeszteni a beküldött válaszait:

      A szerkesztési lehetőség mindaddig él, amíg valamilyen módon le nem zárjuk az űrlapot, tehát végtelenszer megnyitható és szerkeszthető még akkor is, ha csak egy kitöltés engedélyezett.

      Lezárni lehet
      – kivesszük a pipát a “Válaszok elfogadása” jelölőnégyzetből,
      – beállítunk “Befejezés” időpontot (az időpont után nem szerkeszthető).

      Nem aktiválható a válaszok szerkesztése funkció, ha kitöltési időtartamot állítunk be “Időtartam beállítása”.

      Proxi Editor ötletek

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #online térkép használat, #interaktív térkép, #Proxi Editor

      A nemrég felfedezett Proxi Editor próbálgatása közben létrehoztam egy térképet. Ez most csak megtekinthető, nem szerkeszthető. Aki szeretne belepiszkálni egy térképbe, nézzen rá az előző posztra. A felfedezés közben azon gondolkodtam, mire tudnám használni. (Akit zavar, az eszköz irányából történő megközelítés, ne is olvasson tovább. Ha nem ismerek eszközöket, nem tudom közülük a megfelelőt, az adott célra legalkalmasabbat kiválasztani.)

      Röviden a fenti térkép készítéséről, használatáról

      A térkép beállításaiban most nem vesznék el, inkább a tartalom. Felvettem helyeket a térképre és megpróbáltam értelmes kategóriákat létrehozni. (A névanyagot nem ellenőriztem, csak ami szembe jutott.) Balra fent illetve középen vannak a grafikus ikonok, ezek a kategóriák, de a sarokban lévő címkét kibontva a címkék is megjelennek. Ezekkel lehet szűrni a tartalmat. A kategóriák (a grafikus ikonok) használatát meg kell szokni, logikus, de elsőre kicsit szokatlan lehet, hogy mi történik a ki-be kapcsolásuk során. Ezen a térképen nincs sok felvett hely, de ha belegondolunk, hogy mekkora névanyaggal kell foglalkoznunk, a szűrés lehetősége egy hasznos funkció. A pontokra kattintva információk jelennek meg. Helyenként beleírtam szöveget, de hosszabb szövegek is felvehetők és a képek is megváltoztathatók. Bal oldalt alul a menüben a pontok listája kibontható. Ahol koordináták jelennek meg, az azért van, mert vagy nem volt megfelelő találat a keresőben (pl. Nyugat-ausztráliai-ősföld), vagy a találat után elmozgattam a pontot a térképen. De a pontok elnevezéssel (a leírás funkció használatával) ez a “hiba” korrigálható. A térkép elvileg területeket is tud kezelni, de ezzel még nem jutottam előre. Bár ha meg is lehet oldani, nem biztos, hogy érdemes lesz elveszni az egymást átfedő poligonok vagy körök rendszerében, inkább fogadjuk el, hogy a pontok gyakran jelentős kiterjedésű területeket jelölnek. Ezt a diákok felé természetesen jelezni kell.

      Így használnám órán

      Létrehozok egy térképet egy osztálynak és azt a térképet viszem velük végig a tanulmányok során. Lehet, hogy egy térkép elég lesz, hiszen zumolható, nem kell attól tartani, hogy túlzsúfolt lesz, mindig kiválasztható a megfelelő nagyítás. A tartalmakat a diákok vennék fel a térképre. Ehhez néhány fogást meg kell tanítani, de ha egy jól előkészített térképpel dolgozunk (pl. a kategóriák készen vannak) akkor a diákoknak nincs túl sok technikai feladatuk, tudnak a tartalom létrehozásra koncentrálni. A térképek másolhatók, tehát elég egy jó alaptérképet összerakni és eltenni master copy-nak. A saját tartalom összeállítását sokkal hatékonyabb módszernek tartom, mint a mechanikus kattintgatást egy Seterra térképen. A tartalmat órán is fel lehet venni a térképre, de ha nincsenek laptopok és nem akarunk azzal vesződni, hogy telefonon működik-e (működik, de nem kényelmes), akkor a betanulási időszak után csak kiosztjuk azt a néhány helyet, ami egy diákra jut egy anyagrészben és otthoni feladatként kérjük.

      Mire lehet jó ez azon kívül, hogy a tanulmányok végére az érettségizőknek rendelkezésre áll egy áttekinthető térképi tartalom? Órán kiküldünk a diákoknak egy olvasó linket a térképről, és azt kérjük, hogy pl. pármunkában a telefonjukat használva mutassák be az adott országot úgy, hogy az egyikük megnevez egy helyet, a másiknak mondania kell róla egy tartalmi információt és utána rábökni a térképen, ellenőrzésképpen. Így összeköthető a térképi gyakorlás a hozzá kapcsolódó tartalommal. Vagy pl. az alábbi térkép (1. kép) néhány kattintással átállítható az utána következő formátumba (2. kép).

      1. kép A Proxi Editorban létrehozott alaptérkép

      2. kép A “vaktérkép”

      Ezzel a térképpel kicsit nehezíthetjük a feladatot, bár a települések nevei látszanak. Lehet testreszabott (saját készítésű) alaptérképet is létrehozni, de azt még nem próbáltam.

      Egyelőre itt tartok a program lehetőségeinek felfedezésében.

      Proxi Editor

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #online térkép használat, #interaktív térkép, #Proxi Editor

      Régi problémám, hogy olyan szerkeszthető, együttműködést támogató térképet találjak, amely használatához nem kell a diákoknak bármilyen szolgáltatói fiókkal rendelkezniük. Úgy tűnik, most találtam egyet, nem is akármilyet. A Proxi Editor lehetőségei olyan sokrétűek, hogy az első lelkes posztba nem lehet mindent belesűríteni. Nekünk természetesen regisztrálnunk kell, ha a későbbiekben is szeretnénk hozzáférni a térképeinkhez, de a létrehozott térképet diákoknak regisztráció/bejelentkezés nélkül is lehet szerkeszteni. A szerkesztői jogosultságot egy linkkel adjuk meg, amit például kiposztolunk egy csoportban vagy más módon megosztjuk. A bejelentkezés nélküli szerkesztőktől egy email címet kér a program, amiben megkapják a saját pontjukhoz való hozzáférésüket tartalmazó linket. A program lehetőségei igen sokrétűek, érdemes a bal oldali menüt végig böngészni. Csak néhány lehetőség:

      • Kategóriák és címkék hozzáadása, így a térképi pontok szűrhetők.
      • Térképbeállítások: testreszabható linkek megosztáshoz.
      • Térkép stílusa: színek, ikonok, térkép stílusa. Ez a menü tartalmazza azt a lehetőséget is, hogy nem csak pontokat, hanem vonalakat, területeket is fel lehet venni a térképre.
      • Speciális funkciók: lehet pl. szavazni az egyes pontokra.
      • Együttműködési beállítások: egy csomó, a térképre felvehető információt be vagy kikapcsolhatunk. Felül beállíthatjuk, hogy csak a jóváhagyásunk után jelenjenek meg a diákok által felvett helyek. Alul megadhatunk felhasználási feltételeket. Közte meg a többi…
      • A helyek listája letölthető.
      • A helyek táblázat nézetben is megtekinthetők, sőt, helyek is felvehetők a táblázatban.
      • Van kml feltöltési lehetőség.
      • Van betekintés a felhasználási adatokba.
      • És közzé lehet tenni a Proxi oldalán.

      Pénz eddig még nem kért tőlem…

      Ha olvasómnak van kedve kipróbálni, megosztok egy szerkeszthető térképet. Mindjárt, itt lent. Sok mindent nem tettem kötelezővé megadni (ja, mert hogy ezt is lehetne), hogy egyszerű legyen a próba. A térkép bal felső sarkában érdemes kattintgatni, így a pontok gyarapodásával ki lehet próbálni a szűrés funkciót.

      A térkép szűrési funkciói címkékkel, kategóriákkal.

      Ja, és a pontok beküldése előtt vállani kell, hogy a szerkesztő nem trollkodik a térképen 🙂
      Íme a térkép szerkesztői linkje.

      A programnak van mesterséges intelligencia részlege is, de ez csak a tulajdonos felületén látható.

      Mi mond a ChatGPT arra, hogy…

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #MI, #AI, #ChatGPT

      Magyarország régióinak feldolgozását az elmúlt években útiterv készítéssel dolgoztuk fel az 10. évfolyamon. Erről már írtam korábban. Az idei év pikatériáját az adja, hogy a mesterséges intelligencia programok terjedése magával hozza a kérdést, hogy mit lép egy ilyen feladatra a MI. Kipróbáltam.

      A bejegyzés végére bemásoltam a különböző kérdésekre adott ChatGPT válaszokat, amit ugyan bárki maga is kipróbálhat, de én azt tapasztaltam, hogy a program annyira túlterhelt, hogy nem is olyan könnyű hozzáférni. A programot alapvetően nem egyszerű keresőként használtam, hanem összetett kérdéseket próbáltam feltenni, de volt olyan, amit a korábbi válaszok miatt “ki kellett” próbálnom.

      A valódi feladat, amit idén kértem a 10-esektől, hogy egy általuk választott magyarországi régió bejárására tervezzenek egy olyan programot, ami akár ténylegesen is megvalósítható. Járják be a régió megyéit, megyeszékhelyeit, a látnivalók között legyenek nemzeti parkok és világörökségek és bármi egyéb, ami nekik érdekes. Mivel több napos a program, legyen szállás és étkezés, és tervezzenek hozzá egy útvonaltervet Google Maps-ben.

      A ChatGPT válaszai a kérdéseimre

      ELSŐ FELADAT

      Tervezz három napos útitervet Észak-Magyarország régióba!

      “Az alábbi útterv az Észak-Magyarország régióban töltendő három napra szól:

      1. nap: Érkezés Miskolcra
Miskolci Egyetem megtekintése
Déli pihenő a Miskolci Termálfürdőben
Vaci utca és a Dózsa György tér felfedezése
Éjszakai séta a Miskolci Városházánál

      2. nap: Reggeli a Bükk-hegységben
Bükki Nemzeti Park megtekintése
Bükki Fátyol-vízesés megtekintése
Ebéd a Bükk-hegységben
Szentkirályi-barlang felfedezése
Visszaérkezés Miskolcra, szabadidő a városban

      3. nap: Reggeli a Diósgyőri várban
Diósgyőri vár megtekintése
Délutáni séta a Miskolci Bazilika körül
Szabadidő a Miskolci Vásárcsarnokban
Búcsú vacsora a Miskolci Gasztronómiai Központban

      Ez csak egy javaslat, és természetesen a tervet a saját igényeiknek megfelelően lehet módosítani. Az Észak-Magyarország régiója rengeteg látnivalót kínál, így biztosan nem fog unatkozni.”

      Értékelés: Ez eddig egész jó.

      MÁSODIK FELADAT

      Mivel csak egy megyét érintett, pontosítottam.

      Tervezz három napos útitervet Észak-Magyarország régióba! Érintsd mind a három megyét és megyeszékhelyt!

      “Az alábbi útterv segítségével bejárhatod Észak-Magyarország három megyéjét és megyeszékhelyét:

      Nap 1: Borsod-Abaúj-Zemplén megye
Érkezés Miskolcra, a megyeszékhelyre
Városnézés a diósgyőri várral és a miskolci színházzal
Ebéd a városban
Utazás a Bükki Nemzeti Parkba, ahol a Szinva-vízesés megtekintése
Szállás Miskolcon

      Nap 2: Heves megye
Reggeli utazás Egerbe, a megyeszékhelyre
Városnézés az egri várral és a kúriákkal
Ebéd Egerben
Utazás a Mátrai-hegységbe, ahol a Galyatetőn sétálhatunk
Szállás Egerben

      Nap 3: Nógrád megye
Reggeli utazás Salgótarjánba, a megyeszékhelyre
Városnézés a salgótarjáni várral és a Nógrádi Múzeummal
Ebéd Salgótarjánban
Utazás a Cserhát-hegységbe, ahol a Hárs-völgyi kilátót ajánlom megnézni
Hazautazás

      Ez az útterv a három megye és megyeszékhely bejárását célozza, de természetesen további látnivalók is vannak a régióban, amelyeket a saját ízlésednek megfelelően lehet bővíteni.”

      Értékelés: Ez sem rossz és van benne nemzeti park. Pedig nem is kértem. Még…

      HARMADIK FELADAT

      Tervezz három napos útitervet Észak-Magyarország régióba! Érintsd mind a három megyét és megyeszékhelyt! A programban legyenek nemzeti parkok és világörökségek!

      “Az alábbi útterv egy lehetséges opció a három napos utazásra Észak-Magyarország régióban, amely mind a három megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád) és megyeszékhelyét (Miskolc, Eger és Salgótarján) érinti, valamint nemzeti parkokat és világörökségeket tartalmaz:

      1. nap: Reggeli utazás Miskolcra
Miskolci Felső-Tisza-völgyi Nemzeti Park látogatása: 
  túrázás a Tisza-tó környékén
Miskolc városnézés: Déryné Színház, Avas kilátó, Diósgyőri vár
Szállás Miskolcon

      2. nap: Reggeli utazás Egerbe
Eger és környékének látogatása: Eger városnézés
  (Eger vára, Dobó tér, Minaret), Szépasszony-völgy,
  Eszterházy Károly Főiskola Botanikus Kertje
  Egerszalóki Sziklás-tó látogatása
Szállás Egerben

      3. nap: Reggeli utazás Salgótarjánba
Salgó vára és a Salgói-táj Nemzeti Park látogatása:
  túrázás a Salgói-tájban
Salgótarján városnézés: Városháza, Református templom
Visszaút hazafelé

      Megjegyzés: Az útterv csak egy lehetséges opció, amelyet az egyéni igények és preferenciák alapján módosítani lehet. Az út során az időjárást, a látogatható helyek nyitvatartását és egyéb tényezőket figyelembe kell venni, hogy a programokat lehetőség szerint a leghatékonyabban és legélvezetesebben tudják végrehajtani.”

      Értékelés: Itt kezdtem elbizonytalanodni, mivel most, hogy kértem nemzeti parkot, nem azt, illetve nem létezőket írt. Ezért aztán meg kellett kérdeznem, hogy…

      NEGYEDIK FELADAT

      Sorold fel Magyarország nemzeti parkjait!

      “Igen, nagyon szívesen! Magyarország nemzeti parkjai:

      • Aggteleki-karszt
      • Bükki
      • Duna-Dráva
      • Fertő-Hanság
      • Kiskunsági
      • Hortobágyi
      • Duna-Ipoly
      • Őrségi
      • Balaton-felvidéki
      • Bükk-vidéki

      Ezek a Magyarország jelenleg aktív nemzeti parkjai. Az itt található természeti értékek megóvása és bemutatása fontos szerepet töltenek be a magyar turizmusban, valamint a helyi környezet védelmében is fontos szerepet játszanak.”

      Értékelés: Ez az, amit érdemesebb egy egyszerű internetes kereséssel megtenni. A Körös-Maros NP hiányzik és megjelenik egy nem létező, Bükk-vidéki NP.

      És mivel világörökséget egyáltalán nem javasolt, arra is rákérdeztem.

      ÖTÖDIK FELADAT

      Sorold fel Magyarország világörökségeit!

      “Magyarország világörökségi helyszínei közé tartoznak a következők:

      Budai Várnegyed, Budapest

      • Aggteleki-barlangrendszer és a Hortobágyi Nemzeti Park
      • Fertő-tó és Fertő-Hanság Nemzeti Park
      • Pannonhalmi Főapátság
      • Milleniumi Üstökösök, Kapolcs
      • Zsigmond-kori várak (Szigetvár, Székesfehérvár)
      • Tihanyi Apátsági Környezet és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park
      • Teljes Dél-Dunántúli Bora-völgy
      • Tokaji Borvidék

      Ezen helyszínek mindegyike a magyar kulturális és természeti örökség fontos részét képezik, és a világörökségi listán szerepelnek az UNESCO által.”

      Értékelés: Na ezt meg még inkább netes kereséssel. Az eleje jó, de a vége teljesen kitalált és van ami hiányzik. És az a furcsa, hogy bár vannak jók közte és tud valamit a magyar világörökségekről, a korábbi feladatban nem jelennek meg.

      GeoGuessr kvíz

      Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

      #GeoGuessr

      Többször írtam már a GeoGuessr-ről. Most egy viszonylag új funkciót próbáltam ki, a kvízt. Sajnos felhasználó által elkészített kvízt nem lehet megosztani, csak futtatni, tehát csak akkor lehet játszani, amikor a tulajdonos elindítja. Vagyis nem olyan, mint egy Forms vagy egy Redmenta teszt, hanem mint egy Socrative vagy Kahoot kvíz. Talán ezért is kvíz a neve 🙂 A program elérése: GeoGuessr

      Mi kell hozzá?

      Egy ingyenes regisztráció a tanár (egy felhasználó) részéről, órán pedig internet kapcsolat és okostelefonok vagy egyéb eszközök (tablet, laptop, asztali gép). Nem szükséges viszont, hogy minden diák regisztrált felhasználó legyen. A játékban az fog részt venni, aki az elindított kvízhez csatlakozik.

      Mire jó?

      A játékban ügyesen kombinálhatók a hagyományos kvíz kérdések (egyelőre egyszeres választás és sorrend) a térképes feladatokkal (például jelölj meg egy országot vagy jelöld meg a pontos helyet). A játék fő előnyének azt tartom, hogy nem olyan mechanikus gyakorlás, mint a Seterra, hanem a diáknak mindig a teljes földfelszínt látva kell eljutnia a konkrét helyszínig.

      Hogyan lehet összeállítani egy kvízt?

      Inspirációnak érdemes a felkínált kvízek közül néhányat kipróbálni, hogy értsük a kérdéstípusokat és lássuk, hogy mit lehet a programból kihozni.

      Regisztráció és belépés után a kezdőoldali menüben a Quiz menüt választva, majd annak az aljára görgetve a Create Quiz linkre kell kattintani és betöltődik a szerkesztő felület. A cím (Quiz name) megadása után az Add round (balra lent) linken kapjuk meg a kérdéstípus választó menüt.

      • A Location a hagyományos GeoGuessr feladat, utcakép alapján kell meghatározni a helyünket.
      • A Question menüben három további lehetőség van (jobbra fent – Answers)
        • az alapértelmezett Choices, ez az ismert egyszeres választás kérdéstípus, max. négy választási lehetőséggel, vagy (legördítve a menüt)
        • a Country, ahol az általunk megadott országot kell a diáknak kiválasztania a megadott kérdésre válaszként, vagy
        • a Location, itt nincs utcakép, a megadott kérdés lapján kell a diáknak a helyet megjelölnie. Mind a három fenti kérdéstípusnál lehet képet feltölteni.
      • A Content slide nem kérdést tartalmaz, hanem információt közölhetünk képpel és szöveggel.
      • Az Ordering pedig a sorbarendezős kérdés. A megadott kategóriák (Shortest/Tallest stb.) helyett a Custom-ot választva saját, magyar nyelvű kategóriát is megadhatunk.

      A kérdés időtartamát a Round Time csúszkával (jobbra lent) állíthatjuk be. Ha azt szeretnénk, hogy a diákok fejből válaszoljanak egy kérdésre, akkor 10-30 másodpercet adjunk, ha viszont akár a neten is kereshetnek, akkor 2 perc is lehet az idő. A program folyamatosan számolja és megmutatja, hogy várhatóan mennyi ideig fog tartani a játék.

      A Preview értelemszerűen az elkészített kvíz előnézete, de csak mentés után működik. Jobban járunk, ha a Preview helyett vagy után teszteljük a kvízt (tehát ténylegesen futtatjuk és magunkkal vagy a családdal játszunk). Nem ugyanazt látjuk az előnézetben, mint ami a valóságban történni fog.

      A kvíz használata órán

      A kvízt a Start Quiz (jobbra fent) menüre kattintva indítjuk. A diákok a megjelenő QR kód beolvasásával, az általunk valamely közös platformon megosztott linkre kattintva vagy a https://www.geoguessr.com/join tudnak csatlakozni a játékhoz. A linket például a QR kód alatti, geoguessr.com/join linkre kattintva lehet vágólapra másolni. A diákok a QR kód beolvasása, a linkre kattintás vagy a kód beírása után egy név megadásával tudnak belépni a játékba. Ha valakinek a megadott neve nem elfogadható, az egérrel a név fölé állva megjelenik egy Scramble name opció, amivel másik nevet generálhatunk. Célravezető lehet azt kommunikálni a diákok felé, hogy akinek nem látjuk/nem felismerhető a neve, azt nem tudjuk jutalmazni a játék végén. Vagy legyünk ennél szigorúbbak 🙂

      Pontozás

      A játék alapvetően egyéni. A diákok dolgozhatnak együtt, de azt el kell fogadniuk, hogy lehet, hogy az, akinek segítenek, megelőzi őket. A program minden kérdésre 5000 pontot irányoz elő és a pontosság és az idő függvényében ezt csökkenti (vagy megadja a max. pontot). Vagyis érdemes a pontosságra menni, de ha tudjuk a választ, akkor ne habozzunk kattintani 🙂 A játék végén egy eredményképernyőt kapunk a helyezésekkel, amit képernyőkép formájában ki is posztolhatunk az osztálycsoportba. Tapasztalatom szerint 80% körüli eredmény elég jónak számít, bár ez nyilván a feladat nehézségétől is függ.

      Stratégiák

      Érdemes egy kvízen belül egy témát több kérdéssel körüljárni. Például egy kvíz (egyszeres választás) kérdésből az a diák is tudja meg, hogy merre járunk, aki amúgy nincs képben, nem készült stb. és utána következzen a térképes kérdés. Tehát például

      • Melyik városban található a képen létható, különleges alakú torony? (London, Párizs, Berlin, Madrid). A kérdésre adott idő lejárta után megkapja a helyes választ (pl. Párizs) és utána jöjjön, hogy
      • jelöld meg a térképen minél pontosabban az Eiffel-tornyot!

      Vagyis nem csak tudás ellenőrzésre, hanem tanulásra, ismeret átadásra is alkalmas lehet a program. Ha több Content slide-ot is használunk, az egész úgy is felfogható, mint egy különleges prezentáció, amiben rendszeresen ellenőrző kérdések jönnek a magyarázat után.

      Ha egy témát diákok által tartott előadásokkal, prezentációkkal dolgozunk fel, akkor az előadóktól lehet kérni, hogy bizonyos tartalmak legyenek hangsúlyosak, vagy legalább is mindenképpen jelenjenek meg az előadásban (ezek képek is lehetnek, legyenek) és ezeket vegyük fel a játékba. Az osztály pedig tudja ezt előre, így talán még jobban tudjuk irányítani a figyelmüket az előadások felé, hiszen aki figyel, az jobban fog szerepelni a kvízben.