A Google Maps földrajzórai használatának néhány lehetősége

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#Google Maps

A cikk a GeoMetodika Módszertani műhely rovatában jelent meg.

ClassMarker, tapasztalatok, eredmények

Mi ebben az IKT? (klucsszavak)

#ClassMarker

Ahogy írtam, a félév közeledtével egy (számomra) új javítási lehetőséget adtam diákjaimnak. Itt néhány tapasztalatról és az eredmények megjelenítéséről számolok be.

17-en kértek kódot és 15-en regisztráltak, a két függőben lévőről nem tudom, hogy miért nem használták ki a lehetőséget. A regisztrációval a diákoknak nem volt problémájuk, egy valaki tett fel kérdést online (Teams üzenetben), de mire válaszoltam, már ő is megoldotta.

A tesztet úgy állítottam be, hogy egy feladathalmazból kap véletlenszerűen 10 kérdést, amire van 3 perc és háromszor lehet próbálkozni. 3 perc után a teszt automatikusan leáll. A jegyet nem kell kérni, ha ötös, akkor kérés nélkül beírom, ha a rosszabbat kéri, akkor szólnia kell. Eddig senki nem kért ötösnél rosszabbat.

Az egyik fontos tapasztalatom, hogy senki nem panaszkodott arra, hogy szigorúak a feltételek. Mivel otthoni kitöltésre ajánlottam fel a lehetőséget, elfogadták a fenti kiírás szerint.

A másik észrevételem, hogy elég jól látszik, hogy ki az, aki csak bepróbálkozott és ki az, aki tanult is. (Vannak az alábbiaknál sokkal rosszabb eredmények, és csak egy van, akinek 80% fölötti de nincs meg a 90%, tehát a “majdnem meglett” kategória.) A bepróbálkozók valószínűleg vagy csak kíváncsiak voltak, vagy abban reménykedtek, hogy hátha összejön, esetleg azt gondolták, hogy harmadszorra már úgy is tudni fogják a válaszokat, vagy képernyőmentésekből átmásolják. A leírt beállításokkal a fenti elképzelések nem működnek. A beállítások egyik összetevője, hogy nem az összes kérdést és választ látja a végén, hanem csak azokat a kérdéseket, amikre rossz választ adott. A feladatok listája amúgy nem titkos, hiszen ezt tanultuk, az egyes anyagrészek órai munkájában, az otthoni gyakorlásra kiadott tesztekben, az óra eleji Socrative kvízekben találkoz(hat)ott velük.

Az eredmények az alábbi képen látható módon jelennek meg.

ClassMarker eredmények

A sor elején a diákok nevei (nem) láthatók, utána a százalékos eredmény, majd a pontszám és az idő adatok. A maximális pont a teszt random összeállítása miatt nem egyforma. Az idő helyenként több 3 percnél, úgy látom, hogy amikor automatikusan áll le a program, akkor 3 perc 1, 2 vagy 3 másodperccel kerül beküldésre. Az “Answers” gombbal a részletek tekinthetők meg, a legutolsó és a korábbi kitöltések eredményei is. Érdemes megnézni a korábbi kitöltéseket, ugyanis a program a legutolsó eredmény alapján állítja össze a fenti kimutatást és lehet, hogy van jobb eredmény a korábbiak között. Arra ugyan még nem láttam példát, hogy valaki eléri a ötös pont/százalék határt és beküld még egy kitöltést 🙂 . De sose lehet tudni …

A lopakodó Teams 4.

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#Teams

Már többször írtam a Teams térhódításáról a munkámban. A legnehezebb a váltás, vagyis bevezetni azokban az osztályokban, ahol korábban még volt Facebook csoport. Mert hogy volt ilyen is, de már évek óta nincsenek Facebook csoportjaim.

Egy felsőbb éves diák, akit már nem tanítok – és akivel még a Facebook csoportban kommunikáltunk – jött a napokban, hogy még tartozom neki egy videóval (hosszú, hogy miért, nem is érdekes). Mondtam, hogy ok, csak annyit kérek, hogy írjon … valahol, a hétvégén és meglesz.

– Ha a Teams-ben írok, jó lesz?
– Jó 🙂

Kritikus gondolkodás

avagy hányszor kell ellenőrizni a forrást, hogy a gyanú (ha egyáltalán van), beigazolódjon?

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#hátnemsok, #internetes keresés

Az alábbi posztnak nem az a lényege, hogy találtam egy hibát és arra akarok mutogatni, hanem hogy mennyire fontos a diákok figyelmét felhívni arra, hogy ha információt találnak az interneten, akkor az vagy helyes, vagy helytelen. Létező probléma, hogy ha kiderül, hogy valaki hibás információt írt a prezentációjába, akkor egyből vágja rá válaszként, hogy ezt találta az interneten. És ezáltal védve és igazolva érzi magát. Az alábbi esetben ráadásul egy kicsit még bonyolultabb a helyzet.

Az utolsó bekezdés az érdekes:
“A kutatócsoport 170 ezer évvel ezelőttre tette az eszközök keletkezésének idejét, tehát a középső paleocén korra, amikor a térségben a neandervölgyi faj volt a domináns. Vágásokat és barázdákat is felfedeztek rajtuk, ehhez valószínűleg kőeszközöket használtak a neandervölgyiek.”

A paleocén az valamikor sokkal régebben volt, mint a neandervölgyi meg a 170 000 év. Honnét lehet az infó? Szerencsére ott a hivatkozás, nézzük:

Vágólap04

“The team notes that modern hunter-gatherers use roughly the same technique in making their digging sticks. The team dated the sticks back to approximately 171,000 years ago, putting them in the Middle Paleocene, a period when Neanderthal were dominant in the area.” (phys.org)

Kezd érdekessé válni a helyzet. Van még egy link, lássuk azt:

Vágólap06

Megvan! Itt már paleolitikum.

Tudom, csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Kérdés, hogy ha a diák anyagot gyűjt bármilyen munkához és még az idegen nyelvű forrásnak is utána megy és ott is azt találja, amit a magyar cikkben, akkor mit mondjak, hányszor kell leellenőrizni egy adatot, hogy biztos lehessen benne. És persze mi az a tényanyag, aminek a fejében kell lennie, hogy egyáltalán feltűnjön, hogy most éppen át van verve. És én hányszor hagyom így félrevezetni magam olyan területeken, amikhez még kevésbé értek.

Az idézett cikket közben javították, de nem mindenhol van meg ez az utólagos korrekció. Sőt, amit volt türelmem végig bogarászni, sehol máshol.

ClassMarker – Még egy tesztfelület, rengeteg hasznos funkcióval

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#ClassMarker, #Forms, #Redmenta, #GoConqr

Bevezető összefoglalás avagy érdemes-e tovább olvasni?

Úgy tűnhet, hogy a tesztprogramokkal Dunát lehet rekeszteni. A Redmenta (remélhetőleg csak tetsz)halála óta a tesztnek is használható Microsoft (és Google) Forms-ok jelentik számomra az egyik megoldást. (Most játsszuk azt, hogy nincs Moodle-ünk, mert hogy nincs.) A Forms-okkal sajnos az a(z egyik) baj, hogy kis tudásúak (nem csak kérdés típusok tekintetében, hanem az egyéb szolgáltatásokban is) és csak lassan bővülnek az elérhető lehetőségek. Cserébe egyszerűen kezelhetők. Nagyon jó még a GoConqr, főleg ha valaki szeret képeket használni a tesztekhez. Ez a program tudja például azt is, hogy a válaszlehetőségek a képek. Érdemes még kipróbálni a HashtagSchool-t, ha valaki tananyag összeállításban gondolkodik, sokféle feladattípust kínál.

Egy tesztprogram kiválasztásánál sem mindegy, hogy pontosan mit is szeretnénk elérni. Én a teszteket a tananyag gyakoroltatásra, az előhívásos tanulás támogatására szoktam használni, erre jók a fent említett programok. A Redmenta is működik délután, este, otthoni gyakorlásra elmegy, napközben sajnos nem lehet rá számítani. Most azt szeretném megoldani, hogy a diákoknak bármikor bevethető javítási lehetőséget tudjak biztosítani. Minden héten valamelyik nap egy adott időpontban elérhető vagyok az iskolában javító dolgozatra, bejön aki akar, benyújtja a javítási igényét és 10 perc múlva már túl is van rajta. Ne kelljen pontosan tudnom, hogy jönnek-e és ha igen, hányan. Se fénymásolás, se külön az adott alkalomra történő feladat összeállítás különböző témákból. (12 osztály kb. 350 diákját megfelelően értékelni is elég nagy kihívás, erre jönnek még a javítási kérések.) És ugyanezt a lehetőséget akár a távolból, otthoni kitöltésre is meg tudjam adni. Kérdés, ki mit vár el egy tesztfelülettől, hogy a fentieket be merje vállalni. Szerintem a ClassMarker jó lehetőségeket biztosít.

Lesz alább egy próba teszt (földrajzos tartalommal), de ha már most ha kipróbálnád, hogy megéri-e foglalkozni vele, ugorj ide.

Mire nem kínálok megoldást?

A feladatokat egyszer össze kell állítani, ezt nem lehet megúszni. Évek során, anyagrészenként, sok kicsi sokra megy alapon meglesz. A programok között az exportálás-importálás a legritkább esetben működik, de barátunk a kontrolcékontrolvé. (Szimpatikus a Redmenta közösségi funkciója a feladatok megosztásával, de szerintem mindenkinek az a legjobb, amit saját maga állít össze.)
Nem úszható meg egy programmal minden. A Forms mellett órán Socrative-ot is használunk és a ClassMarker-rel nem kívánom egyiket sem leváltani. Minden célra a legmegfelelőbbet használjuk!
Nem fogom a ClassMarkert A-tól Z-ig leírni, nem szeretem az ilyen útmutatókat. Egyrészt a programok változnak (szerencsére), másrészt elég jó súgója van. Viszont pont a sokoldalúsága miatt nem egyszerű, ki kell ismerni a működését. Azokat a pontokat mutatom be, amik a fenti tervem megvalósításához szükségesek.

Mit tud a ClassMarker, amit máshol nem találok meg egyben?

1) A jó tesztprogram úgy épül fel, hogy van egy feladatbank, ahonnét bármelyik tesztbe ugyanazokat a feladatokat be lehet illeszteni (lásd Redmenta). Ez az egyik problémám a Forms-okkal, egy űrlap programból akarnak tesztfelületet kihozni, de ezt az alapvető funkciót sem tudják.
2) Nyilván minél többféle feladattípus van, annál jobb.

A ClassMarker feladattípusai

3) A feladatok megoldóit lehessen név szerint azonosítani, legjobb, ha vannak osztálycsoportok.
4) Egy teszt feladatait megadott témakör(ök) kérdéseiből random válogassa össze a program.
5) Automatikus javítás és pontozás, még a többszörös választásnál is. A részpontok megadását ki lehet kapcsolni; vagy bekapcsolni úgy, hogy levon a rossz válaszokért; vagy bekapcsolni úgy, hogy nem von le a rossz válaszokért.

A ClassMarker lehetőségei a többszörös választás feladat értékelésére

6) Lehessen beállítani a kitöltés jellemzőit: időintervallumát (dátum), időtartamát (perc), számát (hány kitöltési lehetőség).
7) Működjön telefonon, lehetőleg böngészőben, ne külön appal. (Nem a tesztek telefonos összeállítása a lényeg, hanem hogy a diák a saját telefonján meg tudja oldani a feladatot.)

Regisztráció

https://www.classmarker.com/register/online-test-creator/?education

Ha nem a fenti link jelenik meg a címsorban, akkor klikk a “Administrators For Education use Register here…” linkre. A kitöltés értelemszerűen.

ClassMarker regisztráció

A jó hír, hogy ingyenes és a fontos funkciók elérhetők a Free csomagból. Találtam egy-két dolgot, ami tetszik a fizetősben, de megvagyok nélkülük.

Hozzuk létre a csoportot és adjunk hozzá felhasználót!

A “Groups” menüben hozzunk létre egy csoportot (“New group”) és nevezzük el!
Nyissuk meg a csoportot és a “Members” menüben adjuk hozzá a felhasználót: “New members”. Én az “Add/Remove Registration Codes” verziót ajánlom. Válasszuk ki, hogy hány kódot szeretnénk generálni, majd “Add Member registration code”. Ha ez megvan, akkor zölden megjelenik a “Print Member registration code”. Természetesen nem kell kinyomtatni, a print oldalról ki lehet másolni és elektronikusan továbbítani. Szóval ezt a kódot kell elküldeni a belépni szándékozónak. Mindenkinek külön kódot (értelemszerűen…).
(A CalssMarker tesztek elérhetők névtelenül is, de most azt szeretném, hogy lássam a neveket.)

Én elsőre mindig magamon próbálom ki, hogy lássam, a diák mit lát, hogy tudjak segíteni szükség esetén. Amikor a diák, megkapta a kódot, akkor regisztrálnia kell, mint “Test taker”. Ezt a linket érdemes megosztani és akkor nem rontják el: https://www.classmarker.com/register/online-test-taker/
Ha nem a fenti link jelenik meg a címsorban, akkor klikk a “Test Takers All Test Takers Register here” linkre.
A kitöltés értelemszerű, a diák saját magának ad meg felhasználónevet és jelszót. Kérjük, hogy a “First name” és a “Last name” a saját nevük legyen! (Az lesz, ha tényleg javítani akarnak.) Ha létrehozunk magunknak egy diák profilt, akkor a teszteket is ki tudjuk próbálni diákként.

Egy ilyen javító dolgozatos felületre nem veszek fel egész osztályokat, csak elmondom, hogy hogyan lehet belépni, a Teams-ben kint lesz az infó, aki küld üzenetet, hogy belépne, az kap egy kódot. Így nem lesz egyszerre túl sok dolog vele. Meg amúgy is a diákok maguk végzik az adminisztrációnak ezt a részét, nem a tanár veszi fel őket, ezért is jó a belépőkódos módszer.

A random teszt létrehozása

Az alábbi teszt úgy van beállítva, hogy 5 témakör (Föld belső szerkezete, lemeztektonika, hegységképződés, magmatizmus, földrengés) 53 feladatából választ egyet-egyet. Tehát minden futtatáskor más kérdések, más sorrendben és mind az 5 témából 1-1. (OK, ugyanaz a kérdés előbb-utóbb újra előkerül, hiszen az egyes menetek egymástól függetlenek és persze ha valaki elég sokszor csinálja, akkor nyilván elfogynak az új kérdések.)

Hozzuk létre a feladatokat a “Test” menü “Question Bank” részében! Érdemes jól kitalálni kategóriákat (“Category”) és ezeket mindig megadni a feladatok létrehozásakor. Ez azért fontos, mert a végén olyan tesztet tudunk összeállítani, ami az általunk megadott feltételek szerint válogat véletlenszerűen a kijelölt kategóriák feladatai közül. Például ha van kategóriánként (leckénként) 10 kérdésünk, akkor 10 lecke után, 50 kérdésből választ random 10-et, persze mindig másik 10-et, más sorrendben. Sőt, súlyozni is lehet, hogy melyik kategóriából válasszon többet, melyikből kevesebbet.

Hozzuk létre a tesztet! “Test” -> “New Test +”. Nevezzük el a tesztet és adjuk hozzá a kérdéseket a teszthez (“Start Adding Questions”) a feladatbankból. Választhatunk a “Fixed Questions” és a “Random Questions” között. Előbbi a megszokott, utóbbi a mostani cél.

“Step 1: Add Questions to your Question Bank” már nem kell nekünk, ha vannak kérdéseink, de itt is meg lehetne csinálni.

ClassMarker – véletlenszerűen kiválasztott kérdések létrehozása

A “Step 2”-t választva lehet beírni, hogy melyik kategóriából hány kérdés legyen a tesztben egy futtatása alkalmával. A sorok végén az egy témában lévő kérdések számát lehet látni, tehát itt összesen 53 kérdés van, ezekből kapunk menetenként ötöt. Természetesen 10 kérdés esetén nem csak 2-2, hanem bármilyen lehetőség elképzelhető, ami kiadja a 10-et (pl. 6-1-1-1-1 stb.).

ClassMarker – véletlenszerűen kiválasztott kérdések súlyozása

A kitöltési beállítások

A teszt beállításai az alábbi képernyőmentéseken láthatók. Ennél sokkal több lehetőség van, ha valaki mást szeretne, érdemes körülnézni közöttük.

Test Access – Attempts (a kitöltések száma) beállítása
Taking Test – Time Limit (kitöltés időtartama) beállítása
Test Completion – Result Page

“Test Completion – Result Page” Kitöltés után mit lásson a felhasználó? Itt például pontot, százalékot, a következő ablakban lévő üzenetet (lásd alább) és a kérdések közül a hibásan megválaszoltakat.

Test Completion – Pass Mark, Feedback

“Test Completion – Pass Mark, Feedback” Visszajelzés a kitöltés után. Itt például ha megvan a 90%, akkor kap egy “Megvan az ötös” üzenetet.

Végül “Save changes”.

Osszuk meg!

A feladatot linkkel (ahogy itt is tettem) vagy csoporttal lehet megosztani. Ha szeretnénk látni a neveket, akkor csoporttal kell. Az “Assign&Select Settings” opciót választva lehet létrehozni a megosztó linket vagy a csoporthoz rendelést.

Mi a rossz hír?

Nem sok van. Az egyik, hogy az ingyenes verzióban nem lehet képeket feltölteni, de online elérhető képeket be tudunk illeszteni. A másik pedig, hogy a felhasználó (tesztkitöltő) reklámokat fog látni a teszt kitöltés közben. Ezt csak diákfelhasználóval tudjuk megnézni, hogy mennyire zavaró, a “Preview”-ban nem.

A Digitális tér 2019 konferenciára készített prezentáció

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#digitális tananyag, #Wakelet

A prezentáció a Digitális Tér 2019 konferenciára készült, ahol csak az első diára és az ahhoz kapcsolódó tanári életút bemutatására volt lehetőség. A további diákon az órai munkában használt néhány ötlet kerül bemutatásra. Ezek megvalósításához ideális a tanulói laptopok használata, de telefonokkal is lehet próbálkozni. Rövid magyarázat a diák leírásában található.

Wakelet linkgyűjtemény

Link a Slideshare oldalra. A diák leírása ott olvasható.

Keamk, logikusan

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#Keamk

Korábban már írtam a Keamk-ról. Akkor bukkantam rá, amikor a megszűnő TeamUp helyett másik programot kerestem. Aztán volt egy kis szünet és most megint elővettem. És rájöttem, hogy vagy a múltkor nem láttam át a program logikáját, vagy azóta változott. Félek az előbbi … 🙂

Na lényeg, hogy most így látom logikusnak a Keamk használatát. A program alapvetően random csoportokat hoz létre, de a csoportok generálását lehet irányítani is.

Regisztrálni jó, mert így megmarad a munkánk. Használni enélkül is lehet, de nem érdemes.

“Lists” menü. Itt hozzuk létre a “Participants” (résztvevők / csoport / osztály) listáját (névsorát)! Nem kell begépelni, át is lehet másolni egy wordből, excelből. Itt megadhatjuk a “Gender”-t és a “Skill”-t is, ami később még jól jöhet, de ha kihagyjuk, utólag is szerkeszthető.

Listák létrehozása
Résztvevők listája

Ugyanezt tegyük meg a “Teams” menüben, vagyis hozzuk létre és nevezzük el a csoportokat! Mentsük a listánikat!

Csoportok listája

Most irány a “Create Teams”! A “Use a list” menüvel töltsük be az elkészített résztvevő és csapat listáinkat! (Azok a kis vacak vonalak…)

Résztvevők betöltése
Csoportok betöltése

Ne felejtsünk el címet adni a munkának (a program figyelmeztet) és már nyomhatjuk is a “Generate Teams” gombot. De …

… ha szeretnénk irányítani a csoport összetételét nemek vagy képesség/készség szerint, akkor kapcsoljuk be az egyik menüt (“Normal” helyett “Gender” vagy “Skill Level”)! Így a program, a lehető legváltozatosabb csoportokat hozza létre (fúk-lányok vegyesen, vagy különböző skillek vegyesen). A “Hide skill levels …” kapcsoló használatával a megosztott listában a diákok nem fogják látni, hogy kit milyen Skill-lel soroltunk be.

Keverés előtt
Keverés után

És kész.

Na és ne felejtsétek a TeamWorkTool-t se! 🙂

Teams telefonon, app nélkül

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#Teams

Régóta küzdök azzal a problémával, hogy sok diák nem fér hozzá telefonon a Teams-ben megosztott információkhoz, mert sok androidos készüléken böngészőben nem működik a Teams, csak applikációval. Akinek az alábbi képernyő ismerős, tudja miről van szó.

Teams hiba, Android, Chrome

Az applikációt pedig helyhiányra hivatkozva nem mindenki tölti le, ezt nem tehetem kötelezővé. Erre kiderül, hogy egy egészen egyszerű – általam régóta ismert – trükkel ez a probléma is megoldható! A Chrome menüjében a weboldalt át kell állítani “asztali webhely” nézetre. És ennyi! Kösz Imi!

Chrome asztali webhely – Teams-hez

Socrative szavazásra?!

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#Socrative, #Mentimeter

Gyakran találkozom azzal, hogy a Socrative egy szavazórendszer. A Socrative-ban alapvetően bármelyik kérdéstípus alkalmasnak tűnik vélemények felmérésére, hiszen nem kötelező helyes választ beállítani, akár az előre elkészíthető kvíz (Quiz) felületet, akár a rögtönzött Quick Question-t használjuk. Mivel a szöveges válasz beírása (Short Answer) túl sokféle választ eredményez, az igaz-hamis (True/False) pedig túl kevés lehetőséget ad, a többszörös választás (Multiple Choice) marad. Egy szavazás amúgy is leginkább arról szól, hogy a több lehetőség közül válasszunk ki egyet vagy többet. És itt jön a probléma. A Socrative-ban ugyanis nem lehet beállítani, hogy legfeljebb hány lehetőséget lehessen kiválasztani. (Csak ha megadjuk a helyes válaszokat, de akkor az nem szavazás.) És aki találkozott már 3d diákkal, az tudja, hogy mindig lesznek néhányan, akik bármilyen módon megpróbálják széttrollkodni a tanár által kitalált feladatot. Pont ez lenne a technika használatának egyik célja, tegye lehetővé, hogy minél pontosabban be lehessen állítani, amit a tanár szeretne elérni. Ha ötből max. kettőt lehessen választani, akkor annyit, ha pedig csak egyet, akkor annyit. Aki ettől el tud tekinteni, használja szavazásra a Socrative-ot, de én inkább a Mentimetert ajánlom.

Forms többszörös kitöltés nem működik

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#Forms

Rég volt ilyen makacs hiba, vagy hibának tűnő (számomra nem logikus) funkció, aminek ennyire hosszú idő után tudtam rájönni a megoldására.

A Microsoft Formsban van egy beállítás, miszerint ha a kitöltő bejelentkezve dolgozik (“csak a szervezeten belüli személyek válaszolhatnak”), akkor csak egyszer töltheti ki a tesztet/űrlapot. Ha ez (“Személyenként egy válasz”) nincs kipipálva, akkor végtelenszer kitöltheti. (Ebben /is/ jobb volt a Redmenta, mert ott meg lehetett adni a kitöltések számát.) Régóta küzdök azzal, hogy ez a funkció nem működik, illetve mint kiderült, nem az én logikám szerint működik. Ezért is volt nehéz rájönni a nyitjára.

Alaphelyzetben, ha a diák beküldi a tesztet és nincs korlátozva a kitöltések száma, akkor az “Eredmények megtekintése” gomb alatt van egy “Másik válasz beküldése” link. Na ez hiányzik időnként. Tavaly hónapokon keresztül nem tudtam rájönni, hogy miért nem működik ez a funkció, a support (Microsoft-ügynök 🙂 ) olyan választ tudott küldeni, hogy olvassam el, hogyan kell űrlapot létrehozni, de érdemi választ nem kaptam.

Na a lényeg. Jelen állás szerint úgy látom, hogy ha a tesztet kijavítom és közzé is teszem (“Pontszámok közzététele”), akkor hiába nincs korlátozva a kitöltések száma, nem tud új választ beküldeni, nem jelenik meg a “Másik válasz beküldése” link. Vagyis amíg csak az automatikus javítás eredményeit látja, addig még működik a több válasz beküldése, ha én lepontozom az automatikusan nem javítható feladatokat (aminek az eredményét a diák nem látja, amíg közzé nem teszem), akkor is működik, de ha közzé teszem, azaz látja a végleges pontokat, akkor viszont már nem! Mi ennek az értelme? Ha valaki rájön, kérem írjon!