Google Earth bemutató távirányítással

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Google Earth, Unified Remote Control

Bemutatót sokféle programmal lehet készíteni. A Google Earth ebből a szempontból a speciálisabb felületek közé tartozik. Első közelítésben úgy tűnik, hogy földrajz tantárgyhoz alkalmas, de itt is igaz, hogy kreatívan továbbgondolva a lehetőségeket, ennél tágabb körben is felhasználható. (A Google Earth-ben a repülés és a körutazás – tudomásom szerint – szinonimák, ezt az eszközt lehet bemutatóként használni. És ez nem a repülőgép szimulátor funkció!)

Ez a bejegyzés nem azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet bemutatót készíteni Google Earth-szel – bár az is megérne egyet – hanem csak a címben megjelölt problémával. Ugyanis az eddig mindenhatónak gondolt prezenterem  – Logitech r400 – nem alkalmas erre, illetve valószínűleg a Google Earth nincs felkészítve arra, hogy távirányítóval vezéreljék, pedig jó lenne. A prezenter gombjainak megnyomása vagy zumolást szabályoz, vagy az oldalsáv menü részei között ugrál nem igazán kiismerhető rendszer szerint, de a továbbítást nem sikerült elérnem vele.
Milyen lehetőségek maradtak ezután?

1) Időzítés beállítása
Az opciók között beállíthatjuk, hogy a repülés során az egyes állomások között és az egyes állomásoknál mennyi időt töltsön a program. Ezzel a következő gondok vannak. Az egyik, hogy nagyon profi előadónak kell lenni, hogy ezt a módszert valaki be merje vállalni – a diákokat le is beszélem erről – hisz az időt nagyon pontosan ki kell számolni. A másik, hogy ez a beállítás az egész bemutatóra vonatkozik, tehát minden állomásnál ugyanannyi időnk lesz, ez meg végképp nem szerencsés. És a harmadik, hogy közbekérdezésről szó sem lehet.

google_earth_repules_beallitasok
A Google Earth repülés/körutazás beállítása ablak

2) Kézi vezérlés a számítógépen
Ezt akarjuk elkerülni. Egy prezentáció gördülékeny előadásának nem a legtermészetesebb módja, hogy az előadó diánként vagy itt inkább az egyes állomások között mindig a géphez hajol, becélozza a kis vezérlőt és megállít-elindít, megállít-elindít. A vezérlő ráadásul automatikusan eltűnik, tehát kicsit bizonytalan, hogy mit is csinálunk, amíg meg nem szokjuk.

google_earth_vezerlo
A Google Earth repülés vezérlője

3) Itt jön képbe az okostelefon, illetve a használható alkalmazások köre. Én a Unified Remote Controlt próbáltam. Előre szólok, hogy ez sem lesz tökéletes megoldás, de jobb mint a semmi. A tökéletes megoldás az lenne, ha külön a Google Earth-höz lenne egy ‘távlövő’, (így hívják a magyar verzióban a távirányítókat…).

3/a) Unified Remote free
Én a telefonomnak megfelelő androidos verziót használom, de IOS-re is megvan a program. Két telepítést kell elvégezni, egyrészt a szerver programot a használni kívánt számítógépre, másrészt az appot a telefonra. A szerver telepítéséhez le kell tölteni és futtatni a telepítő fájlt. A folyamat annyira egyszerű, hogy egy képernyőmentést is kár rá vesztegetni, csak egy pár ‘next’ illetve ‘ok’. Jók az alapbeállítások, semmit nem kell megváltoztatni. Alapból a szerver folyamatosan fut a gépünkön, ha nincs rá szükség, érdemes lelőni, az óra mellett a tálcán találjuk. Az app telepítése után a két programnak meg kell találnia egymást, ez egyből meg is történik, ha a két gép (telefon és számítógép) azonos hálózaton van. 

Az app telepítés és indítás után érdemes bejelentkezni Google fiókkal (én másképp nem próbáltam, nem tudom olyankor hogyan tovább) és ha a a szerver fel van telepítve a gépre, egyből meg is találják egymást (az APA az én gépem neve).

Ha most a Google Earth-ben megnyitunk egy bemutatónak szánt összeállítást (pl. egy mappában ‘helyjelzők’), akkor a következő lehetőségeink vannak.

3/a/1)
Az appban adjuk hozzá az alapértelmezett navigációkhoz (zöld körben +) az ‘Input’ mappából a ‘Navigation Keyboard’ nevű ‘távlövőt’.

A Google Earth-ben az ‘oldalsáv’ legyen az aktív ablak (kattintsunk bele pl. a ‘helyjelzőket’ tartalmazó mappára) és ezután a le (vagy fel) nyíllal tudunk mozogni a ‘helyjelzők’ között és ENTERrel lehet elfogadni az adott helyre történő repülést.

3/a/2)
Másik lehetőség, hogy a ‘Bemutató lejátszása’ opciót választva elindítjuk a repülést és a szükséges helyen SPACE-szel megállítjuk majd elindítjuk. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az egérrel a repülés vezérlő play-pause gombjára kell állni.

google_earth_bemutato_lejatszasa
Google Earth bemutató lejátszása. A play gombra kell állni az egérmutatóval.

A fenti módszer előnye, hogy csak egy gombot kell nyomogatni, tehát nem kell mindig ránézni a telefonra, “vakon” is megpróbálhatjuk.

3/b) Unified Remote Full
A fizetős verzióban a ‘Remote screen viewer’ is elérhető. Ezzel a számítógép képernyő tetszőleges részét tetszőleges méretben felnagyítva tudjuk megjeleníteni a telefon képernyőjén, így a repülés vezérlőt is. A play-pause gombot akár képernyő méretűre nagyítva (nem törődve a képminőséggel) tudjuk használni a megállítás-indítás szabályozására. Az app azt is megteszi nekünk, hogy kis karika formájában mutatja az egérmutató helyét, tehát ha a vezérlő eltűnik, akkor is látjuk, hogy hol kell megérinteni.

urc_5

Remote screen viewer. A kis karika az egérmutató helye.

Ha valaki tud jobbat, kérem szóljon!

 

Reklámok

Ha már van wifi …

… és szeretnénk minél hamarabb zökkenőmentesen használni a telefonokat, van néhány trükk, amit a diákokkal megbeszélve gyorsabbá tehetjük a munkát. Ezeket nem biztos, hogy egy órán “le kell adni”, bár ha tudunk rá találni lehetőséget, így is lehet. Ha rászánunk egy órát, akkor a diákok egymásnak segítve gyorsan haladhatnak, hiszen köztük is egészen különböző szintű felhasználók vannak.
Az alábbi okosságok rutinos felhasználóknak feleslegesnek tűnhetnek, de évek óta figyelve a diákok telefonhasználati szokásait, az a tapasztalatom, hogy néha alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Tehát amiket alább leírok, azokkal a problémákkal már találkoztam. (Nekem androidos telefonom van, de az itt leírtak más rendszeren is jól jöhetnek.)

Kezdjük a címmel: wifi nem egyenlő internet

Wfif jelszó beírása. Az első csatlakozás általában nem okoz gondot, akkor szokott probléma lenni, ha ugyanannak a wifinek megváltozik a jelszava. Ilyenkor az ‘elfelejt’ vagy ‘törlés’ gombbal lehet a korábbi jelszót kiiktatni és ezután kell beírni az új jelszót. Ezt akkor is érdemes megmutatni, ha állandó wifi jelszóval dolgozunk, mert máskor, máshol még jól jöhet.
Ha van 2,4 és 5 GHz-es wifi is, érdemes úgy elnevezni, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni (pl. iskolaneve_2,4; iskolaneve_5) és javasolni, hogy akinek a telefonja megtalálja az 5 GHz-est, az azt használja. Ennek ugyan kicsit kisebb a hatótávolsága és a falak is jobban zavarják, viszont stabilabb kapcsolatot biztosít, kevésbé foglalt ez a frekvencia.

A szükséges alkalmazások legyenek kéznél. Erre a linkgyűjtők használatát javasolom, amikről itt írtam.

A linkgyűjtő legyen kéznél. Erre használható módszer, hogy a linkgyűjtő weboldalát a böngészőben hozzáadjuk a kedvencekhez, vagy teszünk rá egy könyvjelzőt, de talán a legjobb, ha hozzáadjuk a kezdőképernyőhöz. (Az alábbi kép a Chrome böngésző menüje, látható a ‘könyvjelző’ és a ‘hozzáadás kezdőképernyőhöz’ lehetőség is.)

hozzaadas_kezdokepernyohoz

Könyvjelző, hozzáadás kezdőképernyőhöz

A linkgyűjtőt persze az első alkalommal valahogy meg kell adni, hiszen honnét lenne meg a diákoknak. Ezt megtehetjük QR kóddal, akinek van olvasója, vagy közösségi oldalon, ha használunk ilyet, vagy be is lehet gépelni a címet a böngészőben, ha túl hosszú, használjunk linkrövidítőt. Praktikus még ha vész esetére a teremben kihelyezzük az osztályok linkgyűjtőinek QR kódjait a szöveges linkekkel együtt, vagy ha nem egy helyen tartjuk az órákat, akkor a diákok is megkaphatják kinyomtatva (ragasszák be a füzetbe, tegyék a telefon tokba stb.).

QR kód olvasó hasznos. Ami esetleg épp nincs a linkgyűjtőben és gyorsan akarunk valamit megosztani, a QR kód egy kézenfekvő megoldás, ha a diákoknak van mivel dekódolni. Gyakori panasz, hogy nincs tárhely új app (pl. QR kód olvasó) telepítésére, erre jó a böngészőből működő QR kód olvasó, pl. a webqr, szóval ez is legyen bent a linkgyűjtőnkben.

Ha már a tárhely. Lehet javasolni, hogy nézzék át az alkalmazásaikat, valószínűleg fognak találni nem is egyet, amit csak akkor használtak, amikor feltelepítették és csak a helyet foglalja. Ezeket nyugodtan el lehet távolítani … ja, hogy is kell? Ha meg újra szükséges, megint fel lehet telepíteni. (A fizetős appokat is.) Alkalmazások eltávolítása. Régi Androidon még a beállítások menüben az alkalmazások között kellett, újabban már elég a képernyőn lévő ikont nyomva tartani és a megjelenő ‘eltávolítás’ kuka ikonra húzni. Hasonló helynyerő lehetőség, ha a fényképeket, videókat elmentik otthon az asztali gépre, laptopra, felhőtárhelyre és tudnak törölni. Ez főként annak fontos, akinek nincs külön memóriakártyája erre a célra és a belső memóriába ment mindent. Vagy van, csak nem használja, mert hogy a kamerát be kell állítani, hogy oda mentsen.

A telefon is jobban működik (a számítógéphez hasonlóan), ha időnként – akár naponta – újraindítják. Javasoljuk, hogy az akkura is vigyázzanak a hosszútávú használat érdekében. Érdemes nem 100%-ig tölteni és főként nem hagyni, hogy annyira lemerüljön, hogy kikapcsol. 

Az újraindítás jótékony hatása érvényes az egyes alkalmazásokra is. Van aki bezárás helyett csak a háttérbe küldi az alkalmazást. Ez akkor derül ki, amikor azt látjuk, hogy a kezdőképernyő navigációs gombot (a kerek) használja erre, majd az ikont megérintve “újraindítja”, vagyis csak megint megjeleníti. És persze semmi változás nem történik. (Alkalmazás bezárása: ‘áttekintés’ gomb (a négyzet alakú) érintése és az alkalmazás oldalra kihúzása vagy az X ikon érintése.)

A rendszer karbantartó alkalmazások használatának értelme más, mint a windows-os asztali gépek esetében. Az Android a futó alkalmazások erőltetett bezárására azok újraindításával válaszol, tehát sok értelme nincs, sőt valószínűleg csak tovább terheli a rendszert. A felesleges fájlok eltávolításának van értelme, az ezzel kecsegtető alkalmazások között érdemes válogatni, én az SDmaid-et elég jónak találtam. Az új Androidomnak azonban nem nagyon van rá szüksége, nem szokott találni szinte semmit.

A böngészőben megnyitott lapok számának csökkentésével is memóriát lehet felszabadítani és ezáltal gyorsabb működést elérni. Vannak akik több tíz lapot tartanak folyamatosan nyitva, de láttam már 99-nél kiakadt számlálót. És van aki nem tudja, hogy hogy kell az egyes lapokat becsukni. (Böngésző lap bezárása: a böngészőben (Chrome-ban a jobb felső sarokban) a megnyitott lapok számát mutató ‘váltás a lapok között’ ikont érintve a lapok külön láthatóvá válnak, így egyesével bezárhatók, hasonlóan az alkalmazásokhoz.)

TeamUp helyett KEAMK

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

KEAMK, TeamWorkTool

A véletlen és irányított csoportgenerálás kedvelőinek egy jó lehetőség a KEAMK. A program feltöltős, tehát nem a jelenlévő, bejelentkezett felhasználókkal dolgozik, mint a TeamWorkTool, hanem a beírt nevekkel. Ez abban az esetben hasznos, ha
 – nagyon akarunk spórolni az idővel, hiszen a bejelentkezős felületek elvesznek (rutintól függően) 1-2 percet az órából,
 – olyanokat is be akarunk venni a csoportokba, akik nincsenek jelen (pl. projekt szervezésnél a hiányzókat).
A nevétől eltekintve a KEAMK mindenben veri a TeamUp-ot. Például abban, hogy működik. (A TeamUp-ot mostanában hiába próbálgattam, vagy megszűnt, vagy nagyobb átalakítás alatt van, sehogy nem boldogultam vele.)

A KEAMK felülete egyszerűen áttekinthető és kiismerhető. Olyannyira, hogy talán kár is leírni, hogy a nagy piros “Create Teams” gomb után értelemszerűen
     1) adjunk egy nevet (pl. az osztály neve),
     2) másoljuk fel a résztvevők neveit – nem csak egyesével lehet, hanem meglévő listából egész osztályt egyszerre,
     3) adjuk meg a kívánt csoportszámot,
     4) nevezzük el a csoportokat (ezt is lehet tömeges feltöltéssel, ha van egy listánk),
     5) kattintsunk a “Generate Teams” gombra és kész.

Az elkészült csoportokat elektronikus felületen meg is oszthatjuk.

Ha a “Gender” vagy a “Skill Level” lehetőséget választjuk és megadjuk a nemeket illetve a képesség szinteket, akkor automatikusan megpróbálja a lehető legkiegyensúlyozottabb eloszlást megvalósítani.

keamk

A ‘Skill Level’ opciót arra is használhatjuk, hogy ha pl. projekt szervező órán vannak hiányzók és őket külön csoportokba akarjuk tenni, akkor a hiányzóknak azonos (pl. 5-ös) Skillt adva ez egyszerűen megoldható. (A jelenlévők felé természetesen kommunikálva, hogy ez csak technikai megoldás.) Ugyanezzel a lehetőséggel az egyes csoportokat vezetők köré is szervezhetjük, ha a csoportok számával megegyező 5-ös Skillt osztunk ki. (A többieknek nem kell semmit beállítani, ilyenkor ők 1-est kapnak. Vagy adhatunk mindenkinek 4-est.)

keamk_2

A felületen érdemes regisztrálni, mert ha bejelentkezve dolgozunk, akkor elmenti a felvitt csoportokat és később szükség esetén újra tudjuk keverni, de regisztráció nélkül is működik az egyszeri csoportalakítás. Érdekes továbbá, hogy ha véletlenül elnavigálunk az oldalról, akkor amíg nem zártuk be a böngészőt, visszalépve nem vész el a félbehagyott munkánk.

Kisebb hiányossága, hogy csak a csoportok számát lehet megadni, azt nem, hogy hány tagú csoportokat hozzon létre (vagy hogy legfeljebb hányan legyenek egy csoportban). Van remény a további funkciók megjelenésére, mert a program új, 2017-es fejlesztésű és a ‘Contact’ lap szerint nyitottak az új ötletekre.

Redmenta helyett?

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Microsoft Forms, Office 365

Ma négyszer fagyott le a Redmenta. Egyelőre. Mivel holnap a 7-esekkel használni tervezem, kell valami vész forgatókönyv. Kapóra jön, hogy most vezetjük be az Office 365-öt és egy ideje már szemeztem a Forms-szal, hogy mit lehet kihozni belőle. Nosza összedobtam egy hasonló tesztet, mint ami a Redmentában van. Az ilyen összehasonlítás mindig viszonylagos. Egyrészt szigorúan az adott időpillanatra érvényes, másrészt igazságtalan, hiszen a Redmentát már elég jól ismerem, a Forms-t meg épp most kezdem használni. Előre kell bocsátanom még, hogy elvileg mind a két felületet (folyamatosan) fejlesztik. Elvileg …

A Redmentáról már sokan és sokat írtak (én is), ezért megpróbálom összeszedni, hogy mit látok most a Redmenta vs. Forms témában a Forms-ra kihegyezve. 

Forms előnyei
– lehet megadni kötelező válaszokat (pl. egy nagyobb feladat halmazból a diák válogathat, de bizonyos kérdéseket mindenképpen meg kell válaszolnia),
– kiírja a feladatok pontértékeit (sokáig nem tűnt fel, hogy a Redmenta csak az eredménynél illetve a nyomtatott változatnál írja ki, diákok reklamáltak miatta mostanában, így kénytelen voltam a feladat szövegébe beleírni),
– lehet feladatot másolni (ha ugyanazt a típust akarom újra beilleszteni hasonló tartalommal, nem kell újra begépelni, egy gombnyomás és csak amit változtatni akarok, azt kell átírni),
– van elágazás (valamelyik kérdés után át lehet irányítani a teszt egy távolabbi részére, pl. nehezedő feladatok esetén ugorhat a következő szintre, nem kell mindet megcsinálnia a könnyű feladatokból),
– tud diagramokkal illusztrált kimutatást készíteni az adatokból,
– minden kérdéstípus automatikus pontozását lehet kézzel felülbírálni.

Forms hátrányai
– nincs párosítós feladat (ez nagyon zavar, megszoktam a Redmentában és sokat használom),
– nem figyelmeztet, ha nem állítok be helyes választ (a véleménynyilvánítós kérdésekre ott az űrlap, szóval a tesztnél jó lenne a figyelmeztetés),

– a pontozás problémás, egy hiba esetén (pl. többszörös választásnál ha több jó válasz van) nulla pontot ad és nem is lehet beállítani, hogy másképp legyen, vagy még nem találtam meg (a Redmentában is több sebből vérzik a pontozás),
– többszörös választásnál nem lehet beállítani, hogy csak a helyes válaszok számával megegyező választ lehessen kiválasztani (Redmentában is csak az első oldaltörés előtt működik),
– az időzítés nem szakítja meg a kitöltést, csak a végén szól, hogy bocs, rég lejárt az idő és nem lehet beküldeni (a Redmentában is problémás az időzítő, főleg IOS telefonokról),
– nincs a beküldés előtti áttekintő oldal (ez figyelmetleneknek gond lehet),
– a nyomtatás mint ha megoldatlan lenne, csak körmönfont trükközéssel tudtam nyomtatható állományt kinyerni belőle.

Mindkét program tudja (többek között – néhány fontos kedvencem)
– keverni a feladatok és a kérdések válaszainak sorrendjét,
– csoportokba rendezni a felhasználókat (a Forms az Office 365 Teams-en keresztül),

– Excelbe exportálni az eredményt,
– az egész feladatlapot duplikálni,
– a telefonos megjelenítést (bár a Redmenta az IOS-szel azért néha nagyon küzd…).

Ha felfedezek valami fontosat, még bővítem a listát.

 

Az órai telefon használat szabályai 1.

Az igazat megvallva már rég neki kellett volna állnom ennek a dolognak. Negyedik éve használunk órán telefont és még nincs kidolgozott szabályrendszerünk. Előre szólok, hogy a szabályokkal egyelőre adós maradok (ezért 1. a cím, remélem előbb-utóbb lesz 2. is), most csak a felmérés 1. részéről számolok be.

A felmérést egy google űrlappal végeztem. Az első részében az órai “illegális” telefonhasználatot mértem fel, a második részében pedig ötleteket próbáltam gyűjteni a diákoktól, hogy mit tartanának használhatónak, eredményesnek az “illegális” telefonhasználat visszaszorítására. (Az illegális – nyilván – azt jelenti, hogy ami nem az én kérésemre történik.) Ez a módszer korábban jól működött, (vagyis hogy a diákoktól kérek ötleteket és utána ezeket felhasználva szavaztatom meg őket), bár a téma nehézsége miatt nem jött olyan sok ötlet és ők is érezték, hogy amiket írnak, azok egy része nem igazán életszerű. De erről majd valamikor, a reménybeli 2. részben.

A felmérésben 130 diák vett részt és a téma érzékenysége miatt nem csak névtelen volt, hanem az osztályra sem kérdeztem rá, csak az évfolyamra. (Volt olyan diák, aki még így is eleresztett egy “ajaj”-t, vagy rákérdezett, hogy “biztos névtelen?”.) Azokat a diákokat kérdeztem meg, akiket már tavaly is tanítottam, mert nekik nagyobb rálátásuk van a témára, mint akikkel idén kezdtünk. A 130 kitöltő közül 107-en  10-esek, 23-an 9-esek. (Az is újra kiderült, hogy az órai felmérés sokkal hatékonyabb, mint a megosztás pl. a Facebook csoportban. Az osztályok többnyire az órák utolsó perceiben töltötték ki, egy osztállyal osztottam meg online.) A 130 kitöltő közül csak egy diáknak nincs saját telefonja, ő az én tartalék készülékeim egyikét szokta használni.

A felmérés részleteit ezen az infogram felületen lehet megnézni. A diagramokhoz azokat a kérdéseket és magyarázó szövegeket írtam, amiket a diákok is megkaptak az űrlapon. A felmérés eredményeit nem akarom feleslegesen magyarázni, annyit tennék hozzá, hogy a szöveges válaszokból (és korábbi tapasztalataimból is) az derül ki, hogy sok diák akkor is telefonozik órán, ha egyáltalán nincs tanár által kért telefonos tevékenység, illetve hogy nagyon hálásak a próbálkozásaimért és hatékonynak is tartják ezen eszközök használatát.

Full Page Screenshot

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

FullPageScreenshot

Ma rámírt egy diák, hogy nem megy neki a Redmenta, mert – mint kiderült kisebb levelezés után – XP-je van és azt nem szereti. Ezt már korábban sikerült megtapasztalnom, így hamar beugrott, hogy ez lesz a gond. Nosza, hogy lehetne legegyszerűbben átküldeni a feladatlapot? Nyilván nyomtatás és pdf. De valahogy nem ez jutott eszembe először. Egy ideje ott figyel a böngésző sarkában a FullPageScreenshot Chrome bővítmény. Egy (vagy kettő?) gombnyomásra beolvasta az egész hosszú oldalt, mentés, küldés, kész. (Azért lehet, hogy a pdf jobb, mert a Facebook (szokás szerint) nem tudott mit kezdeni a képpel, alig felismerhetővé tömörítette, csak e-mail csatolmányként lehetett normális minőségben átküldeni.) Bár pdf-be szinte bármit be lehet csomagolni, jól jöhet vésztartaléknak egy ilyen “képernyőből kilógó hosszú oldal lopó” program.