Szerkeszthető Seterra

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Seterra, órai internet használat, órai okostelefon használat

Régi kedvencem a Seterra. Amikor még csak az aktív tábla volt az IKT eszköz, amit órán a diákok is használtak, már akkor is Seterráztunk. Párokban, cserélgetve. Aztán szép lassan fejlesztették a programot. Először megjelent a telefonos használhatóság (böngészőből is működik, de van app is) és nemrég megjelent a szerkesztés lehetősége. Eddig az volt a gond – már ha ez gond – hogy a Seterra által biztosított tartalmat nem lehetett  a követelményeinkhez igazítani. De ennek most vége!

Minden kvízhez tartozik egy “Create custom quiz” opció. Erre kattintva megjelenik az a felület, ahol kiválogathatjuk a nekünk szükséges földrajzi neveket. Természetesen (egyelőre?) csak a program által megadott nevekből válogathatunk, de ki tudja, mi jön még …
Európa országai példáján

seterra_1

A dolog egyértelmű, bejelöljük amire szükségünk van (vagy kijelöljük amire nincs), címet adunk, ha szükséges egy ismertetőt is írhatunk, majd “Create quiz” és már kész is. A linket megosztva tudjuk/tudják a diákok használni a kvízt.

Most jön a rossz hír. Aki nem lép be a Seterra támogatói körbe (1 USD/hó), annak a kvízeit – ha senki nem játszik velük 30 napig – törlik. Szóval vagy

1) létre kell hozni egy kvízfelelős rendszert diákokból, akik minden hónapban – nyáron is – játszanak a kvízeinkkel, vagy

2) használjuk a Purposegamest. Ott nem jár le semmi és azt a tartalmat adjuk hozzá, amit akarunk.

Reklámok

Office elfelejtett jelszó

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Office 365

Az Office 365 bevezetése kapcsán a legtöbb felesleges munkám abból adódott, hogy alapból nincs bekapcsolva a felhasználók számára az elfelejtett jelszó visszaállítása funkció, viszont a diákok
1) elfelejtik a jelszavukat,
2) nem is aktiválják így hiába van meg nekik az eredeti jelszó, ha 90 nap után próbálkoznak, az már lejárt.

Míg erre rájöttem, már késő volt, mert év közben nem mertem bekapcsolni, nehogy ezzel okozzak fennakadást a felhasználóknak. Így az elfelejtett jelszó visszaállítása bekapcsolása a jövő tanév elejére marad, amit egy jól megtervezett tájékoztatással tervezek egybekötni.

A funkció bekapcsolása az Office 365 admin (felügyelet) felületen.

1) Felügyeleti központok -> Azure Active Directory

office_jelszo_1

2) Új jelszó önkiszolgáló kérése
Itt végig kell menni a rendszer által kért lépéseken, létre kell hozni egy csoportot és amelyik felhasználót felvesszük ebbe a csoportba, annak lesz aktiválva az elfelejtett jelszó visszaállítás lehetősége. A felhasználókat tömegesen is hozzá lehet adni, pl. az aktv felhasználók oldalon.

office_jelszo_2

Amikor a felhasználó először belép a funkció aktiválása után, meg kell adnia egy másik e-mail címet és egy telefonszámot, amire a rendszer az új jelszót küldi. Emiatt nem akartam év közben bekapcsolni ezt a funkciót, nehogy megzavarja azokat a diákokat, akik eddig gond nélkül használták.

Office 365 tapasztalatok

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Office 365

A tanév elején próba jelleggel az összes osztályomban bevezettem az Office 365 használatát. Az egyik fő cél a Facebook csoportok leváltása volt, a másik pedig a jövő évre tervezett intézményi bevezetés előtti tapasztalatszerzés.

Minden osztályban tartottam egy rövid tájékoztatót, hogy mit, miért és hogyan gondolok a használatról. Javasoltam nekik saját célra is a OneDrive tárhely és az ismert Office programok, elsősorban PowerPoint online használatát (pl. a közös szerkesztésű munkákhoz). Az osztálycsoportokat a Teams-ben hoztam létre (itt kértem pl. a beadandókat is) és sokat használtuk a Forms-t órai és témazáró tesztek írására.

Néhány tapasztalat, amire számítani lehet az Office 365 használata során.

1) A diákoknak ezen a téren is nagyon eltérők az ismereteik, tudásuk. Volt aki egyből tudta, hogy mit és hogyan kérek és volt akinek év végéig nem sikerült ezt megértenie.

2) Az egyik fő probléma, hogy hiába kaptak év elején egy iskolai regisztrációt (felhasználónév + jelszó), sokan a saját független regisztrációjukkal próbálkoztak (pl. Gmail címmel) és csodálkoztak, hogy nem látják az iskolai tartalmakat. 

3) Azok, akik rendeltetés szerűen tudták használni a felületet, belefutottak abba a problémába, hogy az otthoni géppel és a telefonnal is megjegyeztették a bejelentkezésüket és mivel nem használták rendszeresen, elfelejtették. Volt aki az e-mail címet (ami a felhasználó név) és volt aki a jelszót is. 

4) Az Office 365 programok jól működnek böngészőből, kivéve a Teams, ami az egyik legfontosabb lenne. Tudomásom szerint dolgoznak a problémán, de hogy mikorra lesz meg, nem lehet tudni. Ezért az órai munkához meg kellett tartanom a linkgyűjtőket.

5) Számomra az egyik legnagyobb probléma az volt, hogy az induláskor nem tudtam, hogy alapból nincs bekapcsolva a falhasználóknak az elfelejtett jelszó visszaállítása lehetőség. Így aztán az egyik fő tevékenységemmé vált, hogy a diákoknak újra és újra jelszavakat generáljak. Év közben azért nem mertem bekapcsolni a jelszó visszaállítást, mert akkor minden felhasználótól belépéskor kér egy e-mail címet és egy telefonszámot és féltem, hogy ezzel zavarba hozom az eddigi stabil felhasználókat. Szóval ez megmarad a következő tanév elejére. Jó hír, hogy volt olyan diák, aki magától eljutott odáig, hogy van egy ilyen funkció és meg is próbálta használni, csak hát nem működött. (A jelszó visszaállítás bekapcsolást mindjárt leírom egy külön posztban.)

6) Mivel én is a Gmail címemet használom mindenféle (magán és munka) levelezésre, figyelnem kell arra, hogy ha egy diák megtalálja az Outlook-os címemet és arra ír, akkor azt nekem látnom kell (és persze válaszolni). Ezért a telefonomra feltelepítettem az alkalmazásokat és bekapcsoltam az értesítéseseket, ahol csak értelmét láttam (az Outlookon kívül a Teams-ben is, hiszen ott is kaphatok üzenetet.) 

microsoft_apps

Microsoft appok

7) Bár az admin tevékenységeket (mint bármi mást is) számítógépről vagy laptopról végzem szívesebben (mint telefonról), kipróbáltam és sikerült az Office 365 admin appot pl. új jelszó generálásra használnom. Na jó, végül is ezért van. Érdekes, hogy egészen más összetételű jelszót kapok, mint a gépen a böngészőben.

8) A diákok közül többen kihasználták a Teams csevegési lehetőségét és ott írtak üzenetet, de volt aki továbbra is a Messengert használta. Jövő évtől kérni fogom, hogy ezt mellőzzük és használjuk az Office nyújtotta lehetőségeket. A Facebook csoportok viszont terv szerint csendben elhaltak, oda nem írt senki. Bár nem töröltem ezeket a csoportokat, most év végén meg fogom tenni és jövőre már nem is indítok újakat.

9) Voltak olyan problémák, aminek a forrására és a megoldására sem sikerült rájönnöm. Ilyen például amikor az Office-ba (órán, laptopon) be tudunk jelentkezni, de a PowerPoint vagy a Teams már nem nyílik meg, mert az új ablak folyamatosan újratöltődik. Ugyanaz az oprendszer (win10), ugyanaz a böngésző (Chrome) mint otthon. Más böngészővel is próbáltuk.

A modern pedagógus nagykönyve

Dr. Gyarmathy Éva előszava

Kincsestár ez a világ, és jó, ha van hozzá útmutató, mert rettentő nagy ez a kincsestár.

Az okos és hasznos digitális megoldások, technikai eszközök olyan mennyiségben öntenek el minket, hogy sokan már inkább elkerülik ezeket, és hozzá sem fognak a bevezetésükhöz, mert elvesznek a lehetőségekben. Úgy jár a pedagógus a digitális korszakban megnyílt és egyre bővülő oktatási eszközök és programok világával, mint az iskolában a diákok, akik megtanulhatatlanul sok tananyagot kapnak. Aki próbálkozik, hogy lépést tartson, az majd beleőrül, és fél, hogy nem tudja elég jól elsajátítani és használni, amit kellene, és látja, hogy mennyi mindent nem tud még, de már nincsen többre ereje. Aki feladta, az igyekszik önmagának megmagyarázni, miért nem lúzer, bár nap, mint nap ezzel szembesül, és szorong, mert érzi, hogy reménytelenül lemaradt. És egyikőjük sem tudja biztosan, hogy jól döntött-e.

A pedagógus szerepe megváltozott a 21. századra, bár ez nem mindenhol látszik. A tanítás sokkal inkább tanulás szervezés, mint a tananyag átadásának biztosítása. A tanár feladata, hogy a tanulóknak a legoptimálisabb tanulási kereteket adja. Ehhez tartozik, hogy kiválasztja amire a tanulónak szüksége van, rendszerezi, értelmezi és alkalmazhatóvá teszi a tudást.

Ez a könyv pedig éppen azt teszi, amit egy jó pedagógusnak kell: rendszerez, értelmez, alkalmazhatóvá tesz.

Az első fejezet a digitális korszak tanulásának egyik legfontosabb elemét, az önszabályozást mutatja be. Átfogó, nem elmélyítő a tanulmány. Nem akar sokat, nem akar leterhelni. A szerző, Váczi Dorottya, kereteket ad, amelyekre felépíthető az infokommunikációs világnak megfelelő tanítás. A második fejezetben Nemes-Nagy Katalin Erika egy konkrét, a 21. század kihívásainak megfelelő módszert mutat be. A probléma alapú tanulás a megszokottnál nagyobb önállóságot, önirányítást kívánó projekt tanulás. A probléma alapú tanulás kiváló gyakorlati példája az önszabályozásnak, az autonóm tanulásnak. A tanulmány lépésről lépésre segíti, és több példán is bemutatja, hogyan lehet hatékonyan tanítani a módszerrel.

A könyv következő „leckéje”, a digitális technikának a csoportmunkát segítő oldalát vizsgálja. Az IKT hatalmas lehetőségeket nyit meg az együttműködés számára, hiszen éppen erről szól: az információk kommunikációjának technikája. Bognár Amália tanulmányából azonnal használható eszközöket nyer a pedagógus. Aki a tanulmányban megosztott tapasztalatokat megismeri, hatékonyan is tudja használni az IKT-t, amit bevezet a tanításába.

Az utolsó fejezet az, amitől profi, 21. századi pedagógusnak érezheti magát, aki bevállalja, hogy a digitális technika a mindennapi élet része. A mobil eszközök lényegében olyanok, mint a füzet, toll, ceruza, stb., bár sokkal többet tudnak. Ezek az eszközök ott vannak a gyerek és a pedagógus táskájában, zsebében, és amikor kell, a tanulásban is használhatók. Havassy András tanulmányában nagyon konkrét lehetőségeket, alkalmazásokat és technikai megoldásokat ad. Ma még szinte ördögtől valónak tűnik a tanulói mobileszköz használatra buzdítani, és ilyen alapokra épített tanításhoz módszereket adni. Hamarosan azonban  evidencia lesz, hogy ha a tanulóknak értelmes feladatokat adunk, akkor értelmesen fogják alkalmazni a technikát. Egyébként pedig ha nincsen optimális kihívás, a papírt és a ceruzát is tudja rendbontásra használni a diák.

Az optimális kihívás biztosításához segít hozzá ez a könyv. Mértékletesen, óvatosan, de azért kihívást állítva a fejlődni vágyók elé. A kevesebb több. Ha túl sokat akarunk tanulni/tanítani, nem lesz a tanulás/tanítás annyira hatékony, mint ha a jól megválogatott, útmutatásokkal és példákkal könnyen használható tudást kapunk.

Az élethosszig tanulás nem szlogen, hanem a mindennapi valóságunk, ezért nap, mint nap megtapasztaljuk, amit minden tanuló megtapasztal: érdeklődés, szorongás, próbálkozás, hibázás, gyakorlás és siker. Néha pedig kudarc. Ez azonban csak akkor marad kudarc, ha a tanuló feladja. Az IKT használatát a saját, önszabályozott tanulásán keresztül sajátíthatja el bárki a könyv segítségével, csak használni kell.

Egy átmeneti korszak újrarendeződés, amikor sok egyéb mellett újféle hátrányok és előnyök is megjelenhetnek. Sok digitális bennszülött nem ért a digitális eszközökhöz, sokan nem is jutnak hozzá. A tanításnak ezeket az új hátrányokat is kezelnie kell, amikor bevezeti a tanulásba a technikát.

Az iskola eddig nem volt híres az egyenlőtlenségek hatékony kezeléséről, de most fel kell nőni a feladathoz. A 21. században megnyíló lehetőségek a korábbiaknál sokkal nagyobb egyenlőtlenségekhez vezetnek, és ez nem csupán a technikai eszközök elérését jelenti. Teletömhetünk egy gyereket kütyükkel, de ha ezeket nem tudja a fejlődése és hatékonysága érdekében használni, akkor nem sokra mentünk. És miért tudná? A gyerekeknek nincsen képesítése az IKT eszközökhöz. A saját szintjükön tudják használni, ami a rendelkezésükre áll, ezért ha többet akarunk kihozni a digitális technikából, akkor ezt a tanításba be kell vezetni.

Viszont hiába is lenne minden gyerek kezében szuper tablet, ha azt az oktatás arra használja, hogy pdf formátumban adja a diákoknak a tananyagot. Ugyanakkor akár egy-két egyszerű technika segítségével is hatalmas tanulási előnyöket lehet elérni, mert a rendelkezésre álló lehetőségek között számos olyan is található, amely bárki számára a tanulás eszköze lehet. Ez azonban csak abban az esetben történhet meg, ha  az oktatás képes túllépni a predigitális szemléleten, és megbízik a pedagógusokban, ők pedig a tanulóikban, és így mindenki megkapja a sokféleséghez a választási lehetőséget is.

Az infokommunikációs-digitális világban mindenki egyszerre kezdő és haladó, mert állandóan újabb és újabb lehetőségek nyílnak, és ezek mindenkit érintenek valamilyen, de biztosan különböző szinten. Egymástól tanulunk, önszabályozottan. A problémákon keresztül a leghatékonyabb a tanulás. Ez a könyv igazi 21. századi módszerrel dolgozik, mert megfelel kezdőknek és haladóknak. Nem kell minden programot, eszközt és módszert használni ahhoz, hogy a pedagógus megadja a 21. századi tanulás lehetőségét a diákjainak. Mindenki annyit és azt vesz le belőle, amit és amennyit jónak lát. Ez az autonómia és a 21. század szépsége.

Dr. habil. Gyarmathy Éva
klinikai és nevelés lélektani és szakpszichológus
MTA TTK
Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Kutatóintézete
tudományos főmunkatársa

Mission MapQuest

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai számítógép használat, órai internet használat, interaktív térkép, Mission MapQuest

A 10-es földrajz anyag egyik legérdekesebb része az országok megismerése. Ugyanakkor ha 30-40 országot próbálunk lenyomni egy kaptafára, a legunalmasabb is lehet. Szóval jól jön néhány ötlet, amivel fel lehet dobni a témát. Egy ilyet találtam a Tanárblogon. A használata meglehetősen egyszerű, ugyanakkor jelen állapotában olyan hibák vannak a programban, amit ha a felhasználó nem tud előre, hamar kedvét szegheti a próbálkozásainak. Nekem is 10-15 nekifutás kellett és két nap, míg rájöttem …

  1. Kedőoldal -> Get started

  2. Adunk egy címet és egy rövid lírást a játékhoz. Majd next és

  3. ezután annyi kérdést/feladatot adunk meg, amennyit akarunk és mindegyikhez megoldást is, ami lehet város, de próbálkozhatunk tájakkal, területekkel, ami benne van az adatbázisban, azzal lehet gazdálkodni.

  4. És most jön a lényeg, NE MENTSÜK A JÁTÉKOT CSAK A VÉGÉN! Az a tapasztalatom, hogy az első mentés után a többi bevitt adatot nem rögzíti a program és ez csak az újratöltés után derül ki, amikor már használni akarjuk. Szóval érdemes előre kitalálni, hogy pontosan mi lesz a tartalom, hogy ne kelljen a szerkesztést megszakítani és csak a végén egyszer mentsünk!

  5. Ha mentetük akkor még kér egy jelszót, hogy később lehessen szerkeszteni. Ezt érdemes úgy megadni, hogy emlékezzünk rá, bár a fentiek miatt egyelőre nincs túl sok jelentősége. Nekem ugyan mint ha egyszer valami utólagos szerkesztés átment volna, de nem lehet rá számítani. Reméljük még fejlesztik a programot.

  6. És végül ne felejtsük el a játék pontos URL-jét elmenteni magunknak – erre a program figyelmeztet – hiszen ezt kell megadni a diákoknak, hogy tudjanak játszani (tanulni). A játék menete elég egyértelmű, a játékos kapja sorban a kérdéseket (tud közöttük válogatni, ha akar) és a válasz beírásával a térkép a megadott helyre zumol. Ha látja a forgó aranypénzt, megtalálta a keresett helyet. Ha nincs aranypénz, akkor két lehetőség van, vagy nem az a jó válasz, vagy nem a megfelelő zum szinten van. Erre is figyelmeztet a program az információs ablakban (balra lent). Alapból, ha nem változtatunk a program által javasolt zum szinten, akkor a helyes válasz is erre a szintre fog vinni, vagyis ebből nem lesz probléma. (Később, ha már jól ismerjük a program lehetőségeit és a diákok is hozzászoktak, ezzel is lehet nehezíteni a feladatot.)

  7. A játék tapasztalatom szeritn telefonon nem működik jól, ezért asztali gép vagy laptop kell hozzá. Pár- vagy csoportmunkára alkalmas, két-három fő eldolgozhat egy gépnél. Pl. egyikük kezeli a felületet, a másik egy-kettő pedig a könyvből illetve neten (pl. telefonnal) keresi a szükséges infót.