Vízburok projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

diákok prezentációt készítenek, órai internet használat, órai okostelefon használat, online fájlmegosztás, Mentimeter, TeamWorkTool, Redmenta

Valójában nem a teljes vízburok téma, csak a kiírásban szereplő témák, a cím csak egyszerűsítés. A projekt az egyes osztályokban kicsit másképp zajlott.

Kiírás

Az alábbi szempontokat minden csoport megkapta:

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Készítsetek posztert és prezentációt az alábbi szempontok alapján! A poszter és a prezentáció tartalma legyen azonos! (A tartalmi rész legyen azonos, nem az illusztráció! Nem kell a prezentáció képeit, diáit kinyomtatni!) A prezentációt elő kell adni, a posztert kiállítjuk és információ forrásnak használjuk. A prezentáció ne csak a kérdések megválaszolása, hanem egy rövid de összefüggő előadás legyen! Az illusztrációkhoz érdemes kihasználni, hogy a tankönyv és a munkafüzet elérhető online.
Az értékelés szempontjai: határidőre elkészül, tartalmazza a szempontokat, felhasználják a tankönyv és a munkafüzet anyagát, a prezentációt előadják és nem felolvassák, az előadásra láthatóan felkészültek és komolyan veszik, a prezentációban sok illusztráció van és csak vázlatos szöveg, a prezentáció időtartama kb. 5 perc, feltüntetik a készítők nevét, feltüntetik a forrásokat a képek és illusztrációk esetében is, a prezentációt elküldik e-mailben, a fájlnév formája: „9n_xtema” (n = az osztály betűjele, x = a téma sorszáma).
Egy csoport a teljes munka alapján azonos értékelést kap, ezért egymás munkáját mindenben segíteni lehet és kell.

  1. téma Mi a vízburok tudományos neve? Készíts áttekintő vázlatot a vízburok részeinek csoportosítására: melyek a világtenger részei, melyek a szárazföld vizei, hol található szilárd illetve légnemű víz? Mikor és hogyan keletkezett a hidroszféra? (földtörténet alapján) Mutasd be egy ábrán a víz körforgásának részfolyamatát (4 db részfolyamat, egyet a könyv nem említ, de az ábrákon fel van tüntetve)! (mf. 56/1, 2.)

  2. téma Mi a világtenger? Sorold fel részeit (2 db rész)! A Föld felszínének kb. hány százaléka a világtenger? Melyek a tengerek típusai? Határozd meg a típusokat (2 db típus) és mutass példákat a térképen! Milyen mélységűek a következő területek: kontinentális perem (self), kontinentális lejtő, mélytengeri síkság, mélytengeri árok? (mf. 56/3, 57/4, 5.) A földfelszín kb. hány %-át fedik a mélytengeri síkságok?

  3. téma Mennyi a tengervíz átlagos sótartalma és mit jelent ez az érték? Hogyan befolyásolja a csapadék, a párolgás és a hozzáfolyás a tengervíz sótartalmát? Mennyi a sótartalom értéke az Atlanti-óceánban az Egyenlítőnél, a térítőknél és a sarkköröknél? Miért a térítőknél a legsósabb az óceánok vize? Nevezd és mutasd meg térképen a legsósabb és a legkevésbé sós tengereket! (mf. 57/6.)

  4. téma Mit jelent, hogy a (tenger)víznek nagy a fajhője? Hogyan módosítja a tengervíz (óceán) környezete éghajlatát? A világtenger vize az északi szélesség 7 fokán a legmelegebb. Miért van ez így? Nevezd és mutasd meg térképen a legmelegebb tengereket! Kb. hány fokon fagy meg a tengervíz és miért? (mf. 58/8.)

  5. téma Hogyan alakul ki a hullámzás? Hogyan formálja a hullámzás a tengerpartokat? Nevezd meg a hullámzás felszínformálásának típusait! Nevezz meg és mutass be felszínformákat és előfordulásuk helyszíneit! Mi a cunami? Hogyan lehet felismerni egy tengerparton, hogy cunami közeleg? (mf. 59/d) és e) feladat)

  6. téma Mi a tengerjárás és milyen részfolyamatokból áll? Mutasd be a tengerjárás keletkezését és különleges eseteit (legnagyobb és legkisebb)! Hogyan alakítja a tengerjárás a folyók torkolatát? Nevezz és mutass meg torkolattípusokat képen és térképen! (mf. 59/2. feladat)

  7. téma Mi a tengeráramlás? Nézz utána, hogy a tengervíz milyen kiterjedésű része mozog az áramlások során! Mi a fő mozgatója az áramlásoknak és mi módosítja az áramlások irányát? Az áramlásoknak milyen típusai vannak? Nevezz és mutass meg néhány fontosabb áramlást a térképen és mutasd be az éghajlat alakításában betöltött szerepüket! (mf. 60/3, 4. feladat)

  8. téma Készíts áttekintő vázlatot a felszín alatti vizekről! Határozd meg az egyes típusokat és mutasd be fontosabb jellemzőiket és felhasználásukat! (mf. 61/1, 2.)



    *** A diákoknak kiadott anyag vége ***

A 8. egy tartalék téma volt, az egyik osztályból többen cserediák programon vettek részt, ők néha voltak, néha nem, ezt kapták kidolgozásra, amikor éppen megjelentek. A projekt kiírást megkapták kinyomtatva (minden csoport a sajátját) és a Facebook csoportban is.

Egy fontos dolog nincs benne a kiírásban, az időzítés. Azt mondtam az osztályoknak, hogy majd a második órán megbeszéljük a határidőket a haladásuk függvényében, illetve hogy mikor lesz a következő óra. (Nem mindegy pl. hogy van a két óra között egy hétvége, vagy egymás utáni két nap vannak az órák. Ráadásul a projekt egy zaklatott időszakban zajlott, szünetek, érettségik miatt elmaradó órák, cserekapcsolatban résztvevő diákok hiányzása stb.)

Időtartam

1. óra – 3-4 fős csoportok kialakítása, feladat kiosztása, poszterek, prezentációk előkészítése, tervezése, anyaggyűjtés, keresés az interneten. A csoportokat jellemzően véletlenszerűen szeretem kialakítani, de volt, ahol  – pl. a cserediákok hiányzása miatt – irányított volt. A csoportokat a TeamWorkTool-lal vagy a Teamup-pal alakítjuk.
2. óra – poszterek készítése, anyaggyűjtés a prezentációkhoz. A posztereket el lehetett vinni, bár ez veszélyes, de kikötöttem, hogy az otthonfelejtést nem fogadom el mentségként.
3. órától – prezentációk előadása, poszterek megtekintése.
Utolsó óra – értékelés.

A teljes időtartam osztályonként változott. A prezentációs, poszter megtekintős órák száma legalább kettő, de kevésbé összeszokott osztályokban inkább több.

Előadások-prezentációk

A tervem az volt, hogy egy órán több prezentációt meghallgatunk és az ugyanezekhez a témákhoz tartozó posztereket is megnézzük. Ezt a módszert a korábbi projektek tapasztalata miatt próbáltam ki, mert a poszterek előadása nem igazán hatékony, nem lehet jól látni. Ezért a posztereket kiállítottuk és a munkafüzeteket ezek alapján kellett megoldani. Ez a terv helyenként sikerült, egyes osztályokban viszont rögtönöznöm kellett, mert nagyon elhúzódtak a prezentációk. Itt a projekt végére hagytuk a posztereket, hogy haladjunk az előadásokkal, viszont több időt szántam az előadások értékelésére.

Poszterek 

Néhány poszter különböző osztályokból.

Értékelés

Készítettem egy értékelő Excel táblázatot, amiben nyomon lehetett követni a haladást. A prezentáció beküldésekor beírtam azokat a pontokat, amiket lehetett előadás nélkül értelmezni; az előadás után értékeltem és beírtam a további pontokat; végül a posztert is külön pontoztam. Voltak kiemelt, ezért kétszeres szorzóval számolt szempontok: tankönyv és munkafüzet használata, valamint az előadás minősége. (Néhány szempont talán átfed illetve egymástól függő szempontok, de ezt utólag sem érzem problémának.)

ertekelo_excel


Az egyik osztály értékelő táblázata

A fenti Excelt táblázatot a Facebook csoportban megosztottam az érintett osztállyal, hogy nyomon követhessék a munkájuk értékelését. Az első oszlopban a diákok nevei vannak, ez nem látszik. A két táblázat között a pontozás módja (a vastagon szedett a duplán számító kiemelt szempontoké) és a ponthatárok vannak feltüntetve. Nem mindegyik osztályé lett ennyire jó, ők egy nagyon összeszokott, lelkes társaság.

Mivel igény volt az utólagos módosításra, megadtam a lehetőséget, azzal a nehezítéssel, hogy a határidő pontot elvesztik, de ha jól csinálják, többet nyerhetnek az utólagos javítással.

A poszterek értékelése a diákok részéről úgy történt, hogy miközben a munkafüzeteket töltötték, jelölniük kellett, hogy mit tudtak megoldani és mit nem a poszterek felhasználásával. Az utolsó órán Mentimeterrel szavaztunk a poszterekről, ahol ezt az információt kellett felhasználniuk. A diákok egymást értékelő véleménye nem számított bele az osztályzatba. A saját poszterükről nem szavaztak.

9hr_poszter_fekete_2_


A poszterek értékelése

A projekt végén elvégeztük a szokásos projekt értékelős szavazást is. Az alábbi szavazatok egy osztályból vannak.

Számonkérés

A projekt végére a két leckéből készítettem egy Redmenta tesztet és az értékelős órán bejelentettem a következő órai dolgozatot.

Tapasztalatok

A téma kiírását a korábbi projektek tapasztalatai alapján próbáltam úgy megfogalmazni, hogy minél egyértelműbb legyen, amit szeretnék. Ez persze sosem lesz tökéletes, a diákok mindig tudnak olyat kérdezni, ami nincs benne és fontos. Meg olyat is, ami benne van.

Több kérdést kaptam az értékelési szempontokról, például a fájlnév miatt. Megmutattam kivetítve, hogy mennyire egyszerű és átlátható nekem, ha betartják, amit kérek és elmondtam, hogy ez egy létező dolog, hogy ha fájlt kell beküldeni valahova, akkor előírják a fájl elnevezését is.

Sajnálom, hogy nem vettem be a szempontok közé a poszter és a prezentáció esztétikai értékelését. Bár ez elég szubjektív, talán még szebb alkotások készültek volna, illetve akik kifejezetten szép munkákat készítettek, így nem kaptak plusz pontot. Őket azzal igyekeztem kárpótolni, hogy az értékelő órán megmutattam az osztálynak hogy nagyon tetszik ez a poszter. És javasoltam, hogy máskor, ha eszükbe jut egy jó szempont, amivel javítanák az esélyeiket, szóljanak és hátha bevesszük.

Még mindig sokan vesztenek pontot az egyszerűen betartható szempontok figyelmen kívül hagyása miatt (fájlnév, e-mail-ben küldés, források, készítők neve). A források megjelölése kifejezetten nehéz, nem győzöm hangsúlyozni a fontosságát. Még úgy is, hogy külön le van írva, hogy “a képek és illusztrációk esetében is”, néhányan azzal mentegetőznek, hogy nem gondolták, hogy a képek forrása is kell.

Az értékelés talán nem tökéletes. Voltak akik a határidő miatt buktak egy jegyet. Voltak akik tartalmilag nem tökéletes poszterrel és prezentációval ötöst kaptak, mert minden apróságot betartottak és a tartalmon nem vesztettek sok pontot. Azt érzem fontosnak, hogy előre lehetett tudni minden szempontot, ehhez képest alakíthatták a munkaszervezést.

Az előadás utáni önértékelésre nem mindig jutott idő, pedig ez is hasznos lenne.

A projekt elég sok időt igényel, ahhoz képest, hogy két lecke anyaga. De ha ezen aggódom, akkor soha nem szervezek projektet. Amúgy ez a két lecke más módszerrel sem két óra, ha “rendesen” meg akarom tanítani.

Az összeszokottabb (6-7 évfolyamos) osztályokban sokkal jobban ment az időzítés, a terv betartása, mint a bejövőknél (4-5 évfolyamos). Az utóbbiaknál volt, hogy az első perzentálós órán rögtönöznöm kellett, mert annyira nem tudták belőni az előadás időtartamát, hogy nem lett volna tartható a terv.

Teamup vs TeamWorkTool

Ma az Innovatív Pedagógus Konferencián beszélgettem egy tanárnővel, akinek a kérdéséből kiderült, hogy nem egyértelmű, mennyiben más a TeamWorkTool alkalmazásunk (amit Mihályi Barnabással fejlesztünk) a Teamup-pal összehasonlítva. De ő legalább ismeri mind a két programot. 🙂

Mostanában egyre nagyobb hangsúlyt fektetek a pár- és csoportmunkára. Órai munkát leginkább párban, a projekteket 3-4 fős csoportokban végezzük. A projektekhez – mivel azokat jellemzően több órán (mármint tanítási órán, tehát több héten) keresztül végezzük – beszervezzük a projekt első óráján hiányzókat is. Erre az esetre jobb a Teamup. Ebben az alkalmazásban fel kell vinni a teljes osztálynévsort, megadni a csoport nagyságát és a teljes felvitt névsorból létrehozza a csoportokat. Egyik hátránya, hogy nem lehet megadni a csoportok számát, csak a csoportok nagyságát, tehát ha a témák számának megfelelő csoportszámot akarok, akkor előre próbálgatni vagy számolgatni kell, hogy hogyan osztja el a program az osztályt. A másik hátránya, hogy órai munkára nem praktikus, mert a hiányzókat nem lehet tudni előre, ezért ha ezt akarjuk használni, az óra elején bele kell szerkeszteni, ami nem igazán szerencsés megoldás. Itt jön a képbe a mi kis TeamWorkTool-unk. Ehhez nem kell felvinni semmi adatot, csak wifi (internet kapcsolat) és fejenként okoseszköz szükséges (de PC-ről, laptopról is működik). A program a megadott csoportlétszámot vagy a megadott csoportszámot is létre tudja hozni és csak az online bejelentkezett diákokkal dolgozik. A használata néhány alkalom után rutinná válik és nem tart tovább egy-két percnél.

teamworktool

Így néz ki egy csoportsorsolás a program felületén. A gyerekek a telefonra is megkapják, hogy ki a párjuk illetve kivel vannak egy csoportban.

Az órai megosztást (mint minden más program esetében) linkkel (pl. a Facebook csoportban) és QR kóddal szoktam megoldani. A QR-kód tűnik stabilabbnak, a Facebook-os link néhány esetben nem működik jól. Ha valaki rendszeresen használja és előfordul a Facebook-os hiba, érdemes a gyerekeknek javasolni, hogy mentsék el a telefon képernyőjére a linket, vagy adják hozzá a kedvencekhez, vagy ha használnak valamilyen linkmegosztót akkor oda is vegyék fel, vagy a böngésző előzményeiben is meg lehet keresni.

teamworktool

A TeamWorkTool QR kódja

 

Ausztria, Szlovénia

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, online térképhasználatTeamWorkTool, Socrative 

Az órát az OFI 8-os munkafüzet feladataihoz terveztem. Mivel témazáró utáni első óra, nem kellett foglalkozni az előző órai anyaggal, több idő jutott a játékos munkára.

Az óra elején a TeamWorkTool-lal párokra osztottam az osztályt. Megbeszéltük, hogy mi lesz az új anyag tárgya (Közép-Európa országai) és melyik feladatokat kérem az első leckéhez (mf. 65-67/1, 2, 4/a, 5). Azt kértem, hogy valóban együtt készítsék a feladatokat, ne úgy osszák meg, hogy felosztják, ki melyiket csinálja, aztán lemásolják egymásról. Az első feladathoz azt kértem, hogy az atlasszal csinálják, ne online térképpel, hogy az atlasz használatot is gyakorolják. Ezért néha szólni kellett, illetve abban segíteni, hogy van jobban használható térkép, mint az Európa országai lap.
A 3-ban kicsit módosítottam a koordinátákon és csak az a), b), d), f) részt kértem. Ez a feladat volt az egyik fő okostelefonos munka, ezért is pontosítottam az értékeken. Még így is akadt vele probléma. Az én koordinátáim: a) é.sz.: 45.55, k.h.: 13.72; b) nem javítottam, d) é.sz.: 45.8, k.h.: 14.2; f) é.sz.: 46.36, k.h.: 14.09.
A helyszínek megtalálásához a Google maps-et javasoltam, bár volt aki mással (pl. Google Earth) próbálkozott. A koordinátákat északi szélesség és keleti hosszúság esetén előjel nélkül is be lehet írni, a tizedes vessző helyett pontot kell tenni és egy space-t kell tenni a két koordináta közé.
Segítségképpen még azt is elárultam, hogy nem mindegyik megoldás lesz település, zumoljanak és nagyon egyszerűen rá fognak jönni (gondoltam én), hogy milyen idegenforgalmi szempontból jelentős helyekre érkeztek. Hát ez csak keveseknek jött össze. Hiába csinálták meg az 1. térképes/atlaszos feladatot, az Alpok/síelés, mint lehetséges megoldás sokaknak nem jutott eszébe.
Azt is javasoltam, hogy a Google keresővel is próbálkozzanak, hogy egy számukra ismeretlen településnév esetén (pl. Postojna) találnak-e idegenforgalmi látványosságot. Volt aki megtalálta a Postojnai barlangot.

Az óra utolsó néhány percében volt egy Socrative Spacerace. Előtte csak a koordinátás feladatot beszéltük meg, mert a többit részben menet közben ellenőriztem, segítettem ha kellett, másrészt az egyszerű és megszokott feladatokkal már elég jól boldogulnak. A Spacerace nyertesei ötöst kaptak.

Tapasztalatok

Tanulságos, hogy az a kevés információ, amit az óra elején adok/adnék, milyen szelektíven ér el a diákokhoz. Az óra nagy részében aktívan és önállóan (illetve párban) dolgoznak, nem rám kell figyelni, de az a kis idő, amit kérek, az sem úgy hasznosul, ahogy szeretném. (Pl. ne csak települést keress a térképen, mégis leragad a településeknél.)
Hasonlóan tanulságos, hogy az első térképes feladatot, amit atlasszal kértem, néhányan egyből telefonnal próbálták volna, bár semmivel sem praktikusabb. Amikor felhívtam a figyelmüket az eltévelyedőknek, hogy egyrészt nem ez volt kiadva, másrészt mennyivel egyszerűbb atlasszal, rácsodálkoztak, hogy az is jó valamire.

Alkalmazások, programok

Google maps, Socrative, TeamWorkTool

Kelet-Közép- és Délkelet-Európa

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

filmrészlet, (órai internet használat, órai okostelefon használat, megosztott ppt használat, TeamWorkTool)

Ebben az órában csak a filmrészlet a stabil IKT, a többi választható. Nem is teljes óra, illetve elég szabadon változtatható a hossza. Akár az egész órát is el lehet beszélgetni, ha az osztály fogékony a témára és a munkamódszerre. Nálam azok voltak.

Az óra elején volt egy rövid házi feladat ellenőrzés.

Az új anyag a Sziámi együttes 100 bolha című videoklipjére épül.

 

A videó előtt röviden elmondtam, hogy miért így tervezem az órát illetve hogy mi lesz utána a feladat (és természetesen – hogy világos legyen – azt is, hogy melyik leckéhez kapcsolódik). A videó megtekintése során annyi a feladat, hogy a képekben és a szövegben megjelenő ábrázolásmódra kell figyelni, mik lehetnek azok az elemek, amikkel az adott kort bemutatja. A videó után az egyes osztályokban nem egyformán haladtunk tovább. Előre elkészítettem egy prezentációt, amiben a videóból kivágott képeket tettem és azt kértem, hogy a képekről próbáljanak asszociálni a mögöttes tartalomra. Kipróbáltam azt a változatot, hogy kis csoportokban ötletelnek a filmről, jegyzeteket készítenek és utána beszéljük meg, illetve azt is, hogy együtt nézzük a képeket és egyből együtt beszéljük meg, kinek mi jut eszébe róluk. A kimenetele mindkettőnek ugyanaz és mindkét változat működőképes. A csoportmunkás változathoz négy fős csoportokat szerveztem a TeamWorkTool-lal és megosztottam a prezentációt, amit a telefonjaikon néztek meg a megbeszéléshez.

Tapasztalat

Kíváncsi voltam, a diákok, hogy reagálnak a szokatlan tevékenységre. Az órák hangulata és a visszajelzéseik alapján sikeres és hasznos foglalkozások voltak.
A tartalmi részhez csak annyit fűzök hozzá, hogy az elméleti (tankönyvi) anyagot több ponton is tudtuk érinteni a videó megbeszélése során.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool

Szénbuborék

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

TeamWorkTool, órai internet használat, órai okostelefon használat, Redmenta

A globális problémák projektünk lezárásakor jött szembe a Szénbuborék cikk. Úgy éreztem, hogy kifejezetten a témánkhoz kapcsolódik, több ponton is érinti a tananyagban feldolgozottakat (népesség elöregedése, fosszilis és megújuló energiahordozók) és érdekes összefüggéseket tár fel. 

A párhozamos osztályokban kicsit különbözően zajlott az óra. Az óra elején vagy a “Globális problémák projekt”-et értékeltük, vagy az új anyaggal kapcsolatban volt szervezni, megbeszélni való. Az óra második felében került sor a cikk feldolgozására.

A cikket még korábban megosztottam az osztályok Facebook csoportjában. A feldolgozáshoz készítettem egy Redmenta tesztet. A munkát párban végezték, a párokat az új pár- és csoportmunka szervező felülettel a TeamWorkToollal sorsoltuk ki. A munkamegosztás úgy történt, hogy az egyik telefonon a cikket olvasták, a másikon futott a Redmenta teszt. 

A cikk alapos feldolgozásához 10-15 perc kell, akik nem siették el, ennyit dolgoztak rajta.

Tapasztalatok

Az egyik osztályban meglepően gyorsan végeztek a cikkel és a teszttel, voltak akik mindössze 5 és 10 perc közötti ideig dolgoztak. Voltak akik kifejezetten úgy álltak a munkához, hogy először elolvassák és utána látnak neki a tesztnek, a többség inkább a párhuzamos olvasást és tesztkitöltést választotta.

A teszt elsősorban arra szolgál, hogy elolvassák a cikket, rákérdezzek néhány fontos fogalomra, eseményre; az összefüggéseket nem biztos, hogy segíti megérteni. Sőt, van egy olyan gyanúm, hogy a profi tesztkitöltők, akik könnyedén megtalálják a kulcsszavakat, rááll a szemük arra, hogy melyik infót hol lehet megtalálni a szövegben, talán még felületesebben átsiklanak a szöveg tartalma fölött, mint akik a hosszabb keresgélés miatt alaposabban elolvassák. 

Ezért is tartom fontosnak, hogy (osztálytól függően) vagy még az óra végén megbeszéltük a cikk lényeges mondanivalóit, vagy azt kértem házi feladatnak, hogy néhány mondatban foglalják azt össze. Ebben az osztályban a következő óra elejére maradt a megbeszélés.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool
Redmenta

Magyarország népessége

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

TeamWorkTool, Socrative, QR kód, interaktív térkép használat, órai internet használat, órai okostelefon használat

Az órát az 8-os OFI tankönyvhöz és munkafüzethez, a “Hazánk népessége, Mi majd’ tízmillióan’ című leckéhez terveztem.

Az órai munkát pármunkában végezték. A párok kialakításhoz egy új programot használtunk, de mivel ez még fejlesztés alatt van, most egyelőre ennyit róla (frissítés: TeamWorkTool). A program egyelőre kicsit lassan működik, ezért több ideig tartott, mint szerettem volna, de a kísérletezés ezzel jár. Szeretném megtalálni a pár- és csoportmunka szervezésének hatékony módját, mert fontosnak érzem, hogy az együttműködést is gyakoroljuk.

A munkafüzet 36/5-ös feladatot a KSH interaktív térképének használatával kellett elvégezni. A térképet ezzel a QR kóddal osztottam meg:

ksh_monep_qr

A térképet először át kell állítani település nézetre, mert a munkafüzeti térkép is településenként ábrázolja a nemzetiségek elterjedését. Ezután kellett a két térkép összehasonlításával megoldani a munkafüzeti feladatot. A feladat nem könnyű, mert a munkafüzeti térkép egy települést a legnépesebb nemzetiség alapján jellemez, a KSH térkép viszont százalékos arányokat mutat. De ha rájönnek – és többnyire igen – hogy ha nem sorban haladnak a feladattal, akkor a jellegzetesebb elterjedésű nemzetiségeket biztosan meg tudják határozni és a végén esetleg kizárásos alapon a nehezebbeket. Meg a végére már jobban átlátják, hogy hogyan kell értelmezni az interaktív térképet.

Kértem megoldásra a munkafüzet következő (37/6) feladatát is. Ehhez a tankönyvet kellett használni. 

Pármunka során gyakran támogatom, hogy osszák meg egymás között a feladatokat, de most kifejezetten kértem, hogy a térképest együtt készítsék el. Azt szerettem volna, ha a pár mindkét tagja ismerkedik az interaktív térképpel és a térképi adatok értelmezésével.

A térképes feladatot menet közben ellenőriztem. Ezt azért éreztem szükségesnek, mert van aki hajlamos arra, hogy nem szól, ha nem ért valamit, illetve könnyebben szólnak, ha épp arra járok. Az óra utolsó 10 percében ellenőriztük a megoldásokat, majd Socrative Spacerace-szel gyakoroltunk.

Tapasztalatok

Az osztály páratlan létszámmal volt jelen, ezért volt egy három fős csapat, gyakorlatilag viszont itt inkább három egyén külön munkája történt. Kisebb fellángolásokat láttam óra közben, de nem volt huzamosabb együttműködés. Talán valami ellentét lehetett a háttérben, amit nem tudtam kideríteni. De ez nem tántorít el attól, hogy a párokat sorsolással alakítsuk ki, többnyire jól működik.

A KSH térkép kicsit nehezen tölt be, amikor egyszerre 15-20 felhasználó rácsatlakozik, de kivárható. A térkép értelmezése, használata különböző nehézségű feladatot jelent a diákoknak, van akiknek egyből leeseik, van akiknek később és vannak akik csak segítséggel értik meg. 

A Socrative Spacerace – ha óra előtt, vagy közben be tudom állítani – egy 10 kérdéses teszttel kb. 3 perccel az óra vége előtt még elindítható. Ez persze attól is függ, hogy a telefonok fel vannak-e csatlakozva a netre, most fel voltak.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool
Socrative
QRcodemonkey
interaktív térkép