Mire (is) jó a Socrative?

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#Socrative

És nem csak a Socrative, hanem minden hasonló kvíz alkalmazás, amely lehetővé teszi az eredmények elmentését (vagyis kb. bármelyik). Az alábbi eredmények a kvízek lementett Excel adataiból származnak.

Év végi ismétlésként SpaceRace-t játszottunk a kilencedikesekkel és egy tizedikes osztályban is kipróbáltam ugyanezeket a kvízeket a kilencedikes anyagból. Minden anyagrészből (csillagászat, kőzetbolygó, légkör, vízburok, geoszférák/övezetesség) összeállítottam egy 10 kérdéses kvízt. Mivel a SpaceRace-ben a gyorsaság is számít, csak feleltválasztós kérdéseket, egyszeres- és többszörös választást és igaz-hamist vettem fel a kérdések közé. A diákok nem tudták előre, hogy mi lesz órán, tehát nem készültek. A munka párokban, néha hármasával vagy egyedül történt (azért is, mert a SpaceRace-be csak 20 felhasználó tud bejelentkezni egyszerre). Az eredményt az alábbi diagram szemlélteti.

Az egyes témakörök eredménye osztályonként, százalékban.

Először azt gondoltam, hogy a légkör anyagra kell jobban figyelnem, mert az sikerült a legkevésbé. (Nem “érzékeny” időpontban tanultuk, tehát nem a félévi felelések és dolgozatok miatt lett ilyen.) Aztán megnéztem a kérdéstípusokat… A légkör kvízben van a legtöbb (3 db) többszörös választás. A háromból kettő lehúzta légkör kvíz eredményét, bár azt is hozzá kell tennem, hogy volt olyan egyszeres választás, ami gyengébb lett, mint a jobban sikerült többszörös választás. (Kicsit tovább elemezve az eredményeket az is látszik, hogy nem csak a kérdéstípusok eloszlása határozza meg a kvízek sikerességét.) Lényeg, hogy ha ebből ki akarok hozni valamit, a kérdéstípusok eloszlására jobban kell figyelnem.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a tizedikesek (akik egy éve tanulták ezeket a témákat online) eredményei nem lettek látványosan rosszabbak a kilencedikesekéinél. Átlagban ugyan az utolsó helyen vannak, de minimális különbséggel és van olyan témakör, amit ők nyertek. 🙂

Pontrendszer, diákvélemények

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#hátnemsok

Ezt a felmérést év elején, az első tanulási időszak után is elvégeztem. Akkor külön dolgoztam fel a hetedikesek és a kilencedikesek véleményét, most egyesítve. Érdekes lesz megnézni, hogy van-e változás és ha igen, mi változott. Az űrlapot 2 hetedik és 4 kilencedik osztály 157 diákja töltötte ki. A kitöltés névtelen volt.

Jelen felmérés újdonsága az, hogy az év elején szöveges válaszok formájában kapott “mi tetszik” és “mi nem tetszik” véleményeket feleletválasztós kérdéssé alakítottam. Tehát a 8. és 9. kérdésben a diákok által írt szempontok szerepelnek, de az eredmények így már számszerűsíthetők. A választható fogalmak, állítások egy része nem közvetlen része a pontrendszernek (például “lehet együtt dolgozni az órai feladaton”), de a diákok ezt írták, így belevettem, a felmérésbe. Máshol a különböző fogalmak, állítások részben ugyanazt fejezik ki, vagy összefügghetnek egymással (például “kevésbé stresszes” és “nem egy dolgozaton múlik a jegy”). A számok alapján úgy tűnik, hogy jó lett az év eleji szöveges válaszok összegzése, mert a választási lehetőségek után lehetett “egyéb” szöveges választ adni, de a 157 válaszadó közül a “tetszik” kategóriába 1, a “nem tetszik” kategóriába 13 válasz érkezett. A “tetszik” kategóriában az egy válasz a “csudijó” volt. A “nem tetszik” kategóriában a beérkezett 13 “egyéb” válasz közül 10 a “semmi” vagy annak megfelelő válasz volt, tehát csak azt akarta jelezni, hogy egyiket sem választja a lehetőségek közül. Érdemi “nem tetszik” válasz 1 érkezett, ez a mesterpontok nyilvántartására illetve annak követhetőségére vonatkozik és jogos.

Most is lehetett “bármi, amit el akarsz mondani nekem” választ írni. A sok pozitív üzeneten kívül (ami miatt önmagában is megérte kiküldeni az űrlapot 🙂 ) egy érdekes vélemény (betű szerint idézve): “Szerintem ha valaki látja a saját pontját akkor nem lesz motivációja megcsinálni a feladatokat ha tudja hogy megvan már az 5 öse. Ha valaki nem tudja mennyi pontja van akkor minden feladatot megcsinál és szorgalmasabb mert nem tudja hol tart.” Ő nem érti a mesterpont lényegét, vagy érti, de az nem motiválja. De alapvetően meglepő egy olyan véleménnyel szembesülni, ami teljesen szembe megy azzal, ami miatt a gamifikációt, pontrendszert jónak tartom.

A “mi tetszik” kérdés első három helyezettje a “kevésbé stresszes”, “nem egy dolgozaton múlik a jegy” és a “nem kell magolni”, a “mi nem tetszik” kérdésre pedig a “lemaradok a határidőkről”, “lezárós feladatok” és “nem mindenkit motivál a tanulásra” válaszok lettek. A felmérés eredményéről a diákok természetesen kapnak visszajelzést, a “nem tetszik” válaszaikra magyarázatokat. Érdemes megfigyelni, hogy a “nem tetszik” válaszok első két helyezettje ugyanaz és önkritika, a harmadik pedig mint ha a többiekre vonatkozna, bár ezt érdemes lenne tisztázni. (A “lezárós feladat” azt jelenti, hogy a határidő után nem lehet beadni.) A többi eredményt és a számszerű értékeket a

linken elérhető infografikáról lehet leolvasni.