Szélsebességmérő 2.

Mi ebben az IKT? (Kulcsszavak)

#HackingSTEM, #Arduino

A korábbi Anemometer projekt második része. A lényeg: egy helyet kiválasztva az adott helyen aktuálisan jellemző szélsebességnek megfelelő sebességgel forgatja a műszert.
Több probléma is van.
1) Az ékszíj csúszik.
2) Kevés (3) helyről jön be adat.
3) A legnagyobb az, hogy a program max. 255 RPM-et engedélyez, így az összes hely – mivel ennél nagyobb szélsebesség van az adott helyen – max. fordulaton, ugyanannyival pörög.
Szóval még dolgozni kell rajta.
A korábbi projekt
Forrás

Kép alapú keresés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

kép alapú keresés, #Google Earth, images.google.com, TinEye

A tanév első óráján megkértem a diákokat, hogy vegyék elő a könyvet, de amikor egyből lelkesen 🙂 kinyitották, rájuk szóltam, hogy ne olyan hevesen, csak elővételt kértem. Nézzük meg a borítót!

  • De jó ez a kép? Hol van ez?
  • Na ez a feladat!

2-3 fős párokban, csoportokban dolgozhattak, kaptak laptopot és bármi mást is használhattak. Az instrukció annyi volt, hogy nem az lesz a munka fő eredménye, hogy megtudják, hogy hol készült a kép, hol van ez a hely a Földön, hanem az, hogy van egy probléma, amit meg kell oldani. Próbáljanak bármilyen módon, bármilyen eszközzel eredményt elérni. Annyit kértem, hogy amikor látják, hogy valakinek van ötlete, megoldása, akkor ne mondják meg egymásnak. Nem az eredmény a fontos, hanem a probléma megoldása.

Amikor jöttek az első megoldási javaslatok, megkapták a második feladatot, bizonyítsák be, hogy jó a tippjük, nem hamis információt találtak, de ne további képeket keressenek – az már van – hanem valami más jellegű forrást használjanak. Aki nem értette, az kapott egy kis segítséget:

  • Hogy tudod egy helyről megállapítani, hogy tényleg az van ott a Földön, amire gondolsz?
  • Jaaaa, térkép?

Az eredmény elég vegyes volt, voltak párok, akik egész gyorsan a második feladattal is boldogultak, voltak akik az elsővel sem. A jó módszerek is elég különbözők voltak. Voltak akik szövegesen próbálkoztak és találtak (“lebegő halászfalu” keresőszavakkal), volt aki a telefonjával, Google Lens használatával találta meg a helyet. (Volt akinek eszébe jutott a könyv impresszumát megnézni, de ‘szerencsére’ azzal nem sokra mentek, ugrott volna a jó kis feladat. Bár voltak akik a ShutterStock-on keresgéltek, vegyes eredménnyel.) Óra végén, vagy következő óra elején együtt megnéztük az én megoldásomat, ami alkalmat adott arra is, hogy az internetes keresésről is beszélgessünk.

1. lépés
Van egy analóg (papír alapú) képünk. Ahhoz, hogy rá tudjunk keresni, digitalizáljuk. A gyerekek persze telefonnal fényképeznék, én inkább beszkennelném, vagy rákeresnék a neten a tankönyvre és kivágnám a képet, vagy jobb klikkel egyből keresnék.

2. lépés
Ekkor jön a meglepetés, a Google kép alapú keresés valami egész furcsát művel. Ezt a találatot kapom (a biztonság kedvéért beillesztem a képtalálatok képét):

Képtalálatok a Google kép alapú keresővel

Az eredmény elgondolkodtató. A kép alapú keresés nem hasonló képeket ad, hanem földrajz könyveket. A Google belehal a szépségbe (okosságba), jobban tudja, hogy mit akarok, mint én magam. Szerencsére van másik (jobb?) kép alapú kereső, a TinEye. Ez minjárt más, ezen el lehet indulni! A weboldal alapján: Cat Ba island, Ha bay, Hai phong, Vietnam.

3. lépés
Akkor most nézzük a térképen! A felesleges időhúzást kihagyva az eredmény. Így már biztos, hogy jó volt a tippünk.

Google Earth találat

Ez után jött még beszélgetés a jó kersés mibenlétéről (konkrét keresőszavak, angol keresőszavak stb.) Illetve, hogy mire jó nekünk a kép alapú keresés, azon kívül, hogy megtalálunk egy földrajzi helyet.