Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)
#Forms, #digitális tananyag
Ez a bejegyzés az első rész folytatása. 🙂 Ezen a linken elérhető egy másolható Forms teszt, amiben az alábbiakban tárgyalásra kerülő feladattípusok beállításai megtekinthetők, szétszedhetők, átalakíthatók.
Képek, videók, linkek
A Forms-ba többféle média beágyazható, de csak a kérdéshez. Tehát a válaszok között beágyazott média nem jeleníthető meg. Erre a lehetőségre itt lehet szavazni. A “válasz kép” feladattípust úgy tudjuk megvalósítani, ha a képek linkjeit illesztjük be a válaszok közé. Nem a legcsinosabb, de jobb mint a semmi és a link legalább kattintható.
További lehetőség – bár ez képszerkesztési ismereteket feltételez – hogy a képekből összeállítunk egy számozott kollázst és a válaszok között csak a képek (illetve képrészletek) számai szerepelnek.
A kérdéshez szerencsére sokféle kép és videóformátum beágyazható. Videók közül természetesen a M365 rendszer részét képező Stream videók, de Youtube is. Egy ideje kép beágyazásra nincs lehetőségünk a kép linkjével, tehát csak a Bing kereső találatait, a saját tárhelyünket és a feltöltést használhatjuk. Ha biztosra akarunk menni, érdemes a beágyazott média mellé a linket is mellékelni, hogy ha a beágyazott tartalom nem jelenik meg vagy nem lejátszható, akkor böngészőben elérhető legyen. Ha nagyon biztosra akarunk menni, akkor a beágyazott kép és a link ne ugyanarra a forrásra mutasson, hiszen ha a OneDrive tárhelyünkről ágyazzuk be a képet és a link is ugyanoda mutat, akkor elég ha a OneDrive nem elérhető és máris nem látszik a kép. Tehát például beágyazáshoz töltsük fel a saját gépünkről és a link pedig mutasson a kép online elérhetőségére.
Kép forrása: https://unsplash.com/photos/bOmUlSIsZTM
Bár elsőre nem úgy tűnik, néhány kattintással el lehet jutni a OneDrive-on tárolt képfájl nevéig (a linken megnyitva a képet az “eredeti megtekintése” opciót választva). Ez akkor lehet fontos, ha a feladat megoldása az a fogalom, ahogy a képet elneveztük. Ezért ilyen esetre érdemes egy másolatot készíteni a képfájlról, amit csak számokkal (vagy egyéb módon) nevezünk el.
Visszajelzés
A tanulás támogatásának egyik hatékony eszköze a visszajelzés. A Forms-ban a következő visszajelzési lehetőségeket szoktam kihasználni. Azon kívül, hogy a beküldött és javított feladatlapokat visszaküldöm a diákoknak.
- Automatikus visszajelzés: ha a feladatnak van helyes megoldása és ezt be is írtuk a feladat megoldásaként, akkor (beállítástól függően) a feladatlap beküldésekor vagy visszaküldése után látható lesz a helyes válasz.
- A feladatlap ellenőrzésekor beírt visszajelzés:
- az egész feladatlapra,
- az egyes feladatokra.
A pontszám melletti kérdőjel ikonra kattintva jelenik meg a szövegbeviteli mező.
Visszajelzés vol. 2.
Automatikus visszajelzést olyan feladatra tudunk küldeni, amit a diák megválaszolt. De mi a helyzet akkor, ha olyan kédrésre is szeretnénk, amit nem válaszolt meg. Az egyik lehetőség, hogy a kérdést kötelezővé tesszük (technikailag), így nem tudja beküldeni a megválaszolása nélkül. Ilyenkor egy random választ szoktak adni. Érdekes, hogy a szöveges válaszok helyes megoldása akkor is megjelenik, ha a kérdést a diák nem válaszolja meg, a feleletválasztós kérdések esetében viszont nem.
Sőt, ha egy feleletválsztós kérdéshez nem állítunk be helyes választ, akkor a “hiába” válaszolja meg a diák, nem jelenik meg az előre beírt, automatikus megjelenítésre szánt visszajelzés. Például ha azt szeretnénk, hogy a beküldés után a diák kapjon egy linket egy weboldalra, ahol megkap valamilyen informásciót a feladattal kapcsolatban. Ilyenkor azt lehet tenni, hogy a helyes válasz nélküli kérdés után beillesztünk egy kérdést az alábbi beállításokkal:
- feleletválasztós, egy válaszlehetőséggel,
- az egy válasz a helyes válasz,
- kötelező,
- nulla pontos,
- az automatikus visszajelzésében (helyes válaszként) megjelenik a megjeleníteni kívánt tartalom, például a link. Ez a link ráadásul kattintható, tehát nem kell másolni vagy jobb egérgombozni a diáknak.
Pontozás, letölthető válaszok
A Forms ismert funkciója, hogy a feladatok pontokkal értékelhetők. Ez a lehetőség jól használható, ha valaki gamifikált rendszert szeretne bevezetni, hiszen ennek egyik fontos eleme a pontok gyűjtése. A Forms-ból az eredmények Excel-ben letölhetők és egy automatizált folyamattal egyszerűen feldolgozhatók. Erről itt írtam.
Helyes válasz beállítása utólag
Ha a feladatlap beküldése után vesszük észre, hogy valahol nem adtunk meg helyes választ vagy pontot, ahol szerettünk volna, akkor ezt utólag is megtehetjük, a program újra értékeli a válaszokat és újraszámolja a pontokat.
Kötelező válasz, véletlen beküldés megakadályozása
A kötelező válasz funkció első ránézésre pedagógiailag nem sok hozzáadott értékkel bír, hiszen ha egy diák valamire nem szeretne vagy nem tud válaszolni, akkor random választással vagy karakterrel egyszerűen tovább tud lépni egy adott feladaton. Ezért a kötelező válasz funkciót érdemes jól kommunikálni, például “arra figyelmeztet, hogy ne küldd be véletlenül, válasz nélkül”.
A kötelező válasz jól használható a véletlen beküldés megakadályozására. Sajnos a Forms-ban beküldés előtt nincs megerősítő kérdés, hogy biztos be akarja-e küldeni és néha előfordul, főleg ha a feladatlap szakaszokra van osztva, hogy a diák megszokásból, figyelmetlenségből a következő lapra kattintana, de az már a beküldés. (Vagy kíváncsi, hogy a feladatlap úgy van-e beállítva, hogy egyből láthatók a válaszok …) Ennek elkerülésére a következő trükköt lehet alkalmazni. Illesszünk be feleletválasztós kérdést
- egy válaszlehetőséggel,
- az egy válasz a helyes válasz,
- kötelező válaszolni,
- nulla pontos (gondolom 🙂 ),
- a kérdés a feladatlap végén legyen.
Ha a feladatlapot szakaszokra bontottuk, akkor az utolsó kérdés nem probléma, hiszen ilyenkor nem is keverhető a kérdések sorrendje. Ha nincsenek szakaszok, akkor a beállításokban az utolsó helyre szánt feladatot zároljuk. Így a többi kérdést kevret sorrendben adja a program, de a zárolt a helyén marad.
Elágaztatás
Az elágaztatás nagyon hasznos funkció, ha szeretnénk diiferenciálásra alkalmas tananyagot összeállítani. Ez a funkció lehetővé teszi, hogy ha a diák a könnyebb feladattal boldogul, akkor nem szükséges az összes könnyű feladatot elvégeznie, hogy a nehezebb szintre léphessen, hanem beállítható, hogy átugorhassa a hátralévő könnyű feladatokat.
Ahogy a fenti képen is látható, az elágaztatás lényege, hogy ha a diák a helyes választ jelöli meg, akkor a 3. szakaszra ugrik, ha a helytelen választ jelöli meg, akkor marad az adott szakaszban és további hasonló feladatokat kap. Elágaztatás kérdéshez és szakaszhoz is rendelhető.
Ezzel a funkcióval megoldható az is, hogy ha a tananyagot egy korábban tanult fontos tudnivaló felelevenítésével kezdjük és azt szeretnénk, hogy a diák már kitöltés közben (tehát nem a beküldés után) kapjon visszajelzét, ha nem tudja ezt a fontos dolgot. Ehhez azt kell tenni, hogy a kérdésről egy másolatot készítünk és úgy állítjuk be az elágaztatást, hogy ha helyesen válaszol, akkor mehet az új anyag feldolgozásához, ha nem, akkor újra megkapja az első kérdést (technikailag a másolatát), ahová beírjuk a figyelmeztetést, hogy nem jól válaszolt az előbb, ezért kapta mégegyszer ugyanazt a feladatot.
A fenti eljárást nem lehet a végtelenségig köröztetni, tehát az elágaztatást (illetve a felhasználót) nem tudjuk oda-vissza dobálni két kérdés között. Ha másodszorra sem válaszol jól, akkor vagy tovább tovább fog lépni, hacsak nem teszünk be egy harmadik másolatot is, kérdés van-e értelme… Vigyázzunk a beállításokkal mert ha nem figyelünk, előfordulhat, hogy két rossz válasz után a diák a feladatlap beküldésénél találja magát anélkül, hogy megoldotta volna. Mindig teszteljük le az előnézettel, ha egy új beállítással kísérletezünk.
Helytakarékosság
A Forms-ban sokáig 200-as limit volt érvényben, ennyi volt a maximálisan létrehozható tesztek száma. Ezt mostanában 400-ra elemték, de nem tudom, hogy ténylegesen mikor valósul meg. Bár a 200 sem kevés, nekem már kellett törölnöm, mert elértem a 200-at. Nem csak a takarékosság, hanem az áttekinthetőség miatt is érdemes megfontolni a következőket.
Mielőtt kiadjuk a feladatot érdemes róla másolatot készíteni, legyen egy “mastercopy”, amit nem adunk ki senkinek. Ha Teams feladatban küldjük ki, automatikusan egy Forms csoportba kerülő másolat jön létre. Ha posztoljuk, akkor “kézzel” hozzunk létre másolatot, nevezzük el és helyezzük át a megfelelő Forms csoportba. A csoportokban a másolatok nem számítanak bele a kvótába könnyebb eligazodni a különböző csoportok kitöltései között. A Forms csoportok ugyanazok, mint a Teams csoportjaink, nem kell külön létrehozni, automatikusan megjelennek a “legutóbbiak” lapon a tesztek/űrlapok alatt.
A csoportűrlapok használatával kapcsolatban arra kell vigyázni, hogy a csoportűrlapot a csoport tagjai is tudják szerkeszteni. Bár elvileg a diákok nem szokták a Forms csoportot csak úgy nézegetni, de nem kizárt és így a használata nem teljesen biztonságos. Ha egy űrlapot áthelyezünk a csoportűrlapok közé és onnét osztjuk meg kitöltésre, azzal önmagában nincs gond. De ha egy diák a Forms-on belül körülnéz és a csoportűrlapjai között megtalálja ezt az űrlapot, akkor azt tudja szerkeszteni és a megoldásokat is látja. A feladatban kiküldött Forms-okat ez nem érinti, viszont egy feladatban kiküldött Forms tesztet csak egyszer lehet kitölteni, ezért gyakorlásra nem alkalmas.
Forms csoportban ne hozzunk létre új tesztet, mert onnét nem lehet a saját űrlapok közé másolni, áthelyezni! Ha véletlenül mégis így járunk, osszuk meg saját magunkkal a “megosztás” -> “megosztás sablonként” opciókat választva. A másolat a saját űrlapok közé fog kerülni.
Előnézet
Az előnézettel nem csak a feladat kinézetét tudjuk ellenőrizni, hanem minden beállítást is olyannak látunk, ahogy a diákok fogják látni. Ha bizonytalanok vagyunk egy új, bonyolultnak tűnő funkció első használata esetén, (például véletlen beküldés zárolással, elágaztatás), ellenőrizzük az előnézettel. Be is küldhetjük és úgy jelenik meg, mint ha egy diákunk küldte volna be a feladatlapot.
21. századi tanulásszervezés, diákközpontú tanulás, digitális oktatás, BYOD, IKT, Office 365, Teams, okostelefon 