Légkörzés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Socrative, filmrészlet, animáció

Az óra elején a szokásos Socrative tesztet írtuk az előző órai anyagból (légnyomás, szél kialakulása).

Az új anyag elején ismételtük az időjárási és éghajlati elemeket. Itt érkezik el az idő, amikor (reményeim szerint) mindenkinek világos lesz, hogy miért kértem sorban tudni ezeket (napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, csapadék). Bár már a múlt órán, a szél kialakulásánál is fontos volt, hogy ez a logikája a dolognak, most egy tényleges széltípusnál, a globális szeleknél használjuk is ezt a tudást.

A időjárási és éghajlati elemek közül a szelekkel foglalkozunk a legtöbbet, ezért a típusok (globális, kontinentális, helyi, légörvények) előzetes tisztázását is fontosnak tartom, a sorrendet pedig azért, mert nem a könyv szerint haladunk.

A légkörzés tárgyalását egy filmrészlet megtekintésével kezdtük. Egyik kedvenc, órán sokat használt sorozatom a BBC Wild Weather sorozatból (a Donal MacIntyre-féle változat) a Szél epizódból néztük meg a témához kapcsolódó részt (kb. 5:45-től 10:15-ig).

 

Ezután megbeszéltük, hogy mit láttunk, mi miért és hogyan történik. Felelevenítettük a 7-ben tanultakat, pl. hogy a passzát szél keleties és hogy ezek szerint a légnyomáskülönbségen kívül kell lennie még egy erőnek, ami befolyásolja a szél irányát. Mivel a csillagászati anyagban, a Föld forgásánál tanultuk a Coriolis (eltérítő)-erőt, volt akinek eszébe jutott. Ennek illusztrálására értelmeztünk egy animációt (a felsőt a weboldalon).

Miután tisztáztuk a légkörzés elméletét, együtt megoldottuk a munkafüzeti feladatokat (Mozaik 48-49/1, 2, 3). Ha önálló (vagy pár)munkában kérem, akkor valószínűleg, nem készül el óra végére, mert a 2-nak a rajzos része tapasztalatom szerint elég nehéz, így viszont hogy együtt csináltuk még maradt idő az óra végén egy Socrative SpaceRace-re.

Tapasztalatok

Ez az óra elég feszített, nem minden osztályban megy végig. A légkörzéses feladatot mindenképpen megbeszéljük (mf. 48/2.) és ha kimarad valami, azt kérem írásbeli házi feladatnak.
A szelek kialakulása, működése magyarázatot igényel. Bármennyire is szeretném, hogy sok önálló munkát végezzenek, ha azt akarom, hogy megértsék, többet kell szerepelnem.
A diákok a visszajelzések alapján nagyon szeretik a jól eltalált filmeket, filmrészleteket. 

Alkalmazások, programok

Socrative

Állatok szövetei

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Quizlet, Socrative

Ebben a dupla órában nem sok az IKT, inkább egy módszertani próbálkozás. A két óra nem közvetlenül egymás utáni, hanem a rendes heti, órarendi órák. Az állati szövetek egy nehezen tanulható anyagrész, ezért is próbáltam kicsit feldobni. 

Az első órán az előző lecke anyagából (csalánozók) volt egy Socrative teszt.

Az új anyaghoz kis egységekre osztottam az osztályt, a jelenlevők létszámától függően 2-3 fős párba vagy csoportba. A párok/csoportok az egyes állati szövetcsoportokat (hámszövet, kötőszövet, támasztószövet, izomszövet) kapták kidolgozásra, az alábbi szempontok szerint: rövid általános jellemzés, típusaik, a típusok előfordulása és működésük jellemzői. (Az idegszövetet kihagytam a csoportos munkából, a későbbi feldolgozás során “csaptuk” hozzá, mert elég kevés van róla a tankönyvben.) 

Amikor a vázlat elkészült, létrehoztuk a szupergruppokat –  a különböző szövettípusokat kidolgozó párok/kiscsoportok alkották a három szupergruppot. Összetoltuk a padokat és mind a három nagycsoport kapott egy-egy csomagoló papírt. A papírra gondolattérképet kellett készíteniük az állati szövetekről úgy, hogy minden kis csoport  a saját vázlatát teszi a közösbe. Kaptak filcet és néhány tanácsot (először ceruzával tervezzék meg, próbálják a helyet jól kihasználni – ne legyen sok üres tér, nagy betűkkel írjanak). Ekkor már az első óra vége felé jártunk, így a poszterek vázlatait beszedtem és a másik órán folytattuk. 

A második órát a padok összetolásával kezdtük és folytattuk a poszterkészítést. A munka a csoportokban elég különböző sebességgel folyt, többnyire megtalálták a lehetőségét, hogy egyszerre, a papírt körbeállva sokan dolgozzanak. Volt ahol az egy dolgozik a többi nézi stílust választották, ott igyekeztem gyakran közbeszólni, hogy lehet ezt hatékonyabban is. Kb. negyed óra alatt elkészültek a poszterek.

szovet_img_0001szovet_img_0003

Ezután azt kértem, hogy közösen csinálják meg a munkafüzeti feladatokat (OFI munkafüzet 50-51/1-4.) és mindenki azt tegye hozzá, ami az ő feladata volt, amit ő tud a legjobban. A feladatok kb. 15 perc alatt elkészültek, itt is volt, akik gyorsabban és akik lassabban haladtak. Annyit kértem a feladat megoldás mellé, hogy alaposan nézzék meg a képeket, mert abból lesz a játék. Akik hamarabb kész lettek, azoktól azt kértem, hogy egyszer mondja el minden kis csoport a saját vázlatát a többieknek, a nagycsoporton belül. Kicsit pesszimista voltam, hogy ezt megcsinálják, de talán azért, mert először bemutattam nekik népmesei stílusban, hogy mire gondolok: “Kedves gyerekek, én a hámszövetekről fogok nektek mesélni…” rendesen végig mondták. Amikor minden nagycsoport kész lett, az ellenőrzéshez én mondtam a helyes megoldásokat, ők javították a munkafüzetet – így gyorsabb – hogy legyen idő játszani.

A játék Quizlet Live volt, amiben a szöveteket kell felismerni. (A link a Quizlet gyakorló oldalára mutat, a Live játékot csak legalább 6 bejelentkezett játékossal lehet játszani). Tudtam előre, hogy nehéz lesz, mert nem azok a képek vannak a Quizletben, amik a könyvben. Ilyen gyakorló feladatnál mindig lehet használni a könyvet, munkafüzetet, bármilyen puskát. Az elején látszott, hogy nehezen megy, sokszor elrontották, de szerencsére nem adták fel és az óra végére egy csoport megnyerte a versenyt. 

A szövetek felismerése nehéz, sok gyakorlást igényel, ezért megosztok az osztály Facebook csoportban egy prezentációt, amiben képek vannak a szövetekről. És a fenti Quizlet gyakorló anyag is elérhető, hiszen nem csak Live-ra, hanem pl. szókártya típusú gyakorlásra is használható.

Tapasztalat

Az óra végén egy diák azt mondta, hogy még sosem voltak ilyen aktívak. (Azt nem mondta, hogy az én óráimra gondolt, vagy az összesre.)
A másik véleményt – nem az én kérésemre – az egyik szókimondó diák írta a facebook csoportunkba: “amugy nekem az az eszrevetelem van a mai orahoz, hogy szerinten egy ilyen jobban megeri mint egy unalmas ppt felmondas en itt sokkal jobban figyeltem a tobbiekre es a munkafuzet kitoltesenel is ossze dolgoztunk es eleg hatekonyan folyt a munka”. (Az unalmas ppt felmondás egy projektre vonatkozott, ahol egymás előadásait kellett meghallgatni és nem többen nem készültek fel rendesen.)

Az én gyakorlati tapasztalatom, hogy nem szerencsés, hogy a poszterkészítés közben megszakad a munka az első óra vége miatt, de egyelőre nem tudok jobbat. Az egyes csoportok, főleg a nagycsoportok különböző hatékonysággal dolgoznak, ezért érdemes arra is készülni, hogy ők kapjanak valami unaloműzőt, amíg a többiek befejezik a munkát.

Alkalmazások, programok

Socrative
Quizlet

Hőmérséklet

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat,  Socrative, Quizlet

Az óra elején volt egy rövid Socrative teszt az előző órai – napsugárzás – anyagból. 

Az új anyag előtt átismételtük az időjárási és éghajlati elemeket, mármint a csak a fogalmakat (napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, csapadék). Szeretem, ha ezt tudják sorban, mert így tartom logikusnak és ez a tárgyalásunk sorrendje is, nem a tankönyvi.

A hőmérséklet anyagban sok a fogalom, de többségében nem újak, mert 7-8-ban tanultuk, használtuk ezeket. Most is gyakorlati feladatot terveztem hozzá. Egy prezentációt kivetítettem és azt kértem, hogy ha nem értik a fogalmat, keressék meg a könyvben, értelmezzék a definíciót és az alapján számolják ki az értékeket (lásd a prezentációban). 

Közvetlen link a prezentációhoz

Párokban dolgoztak, de most kihagytam a játékos párszervezőt, hogy takarékoskodjak az idővel, mert az óra végére játékot is terveztem. Nagyjából az ülésrend szerint ültek, csak néhányukat ültettem át gyorsan, hogy meglegyenek a párok.

Amikor elkészült a megoldás, ellenőriztük és megbeszéltük, bár sok trükk nincs benne. A hőingás számítást szokták néha elrontani, ha a legkisebb érték negatív, és a pozitív és negatív érték különbségét /pl. +20-(-2)/ rosszul értelmezik. 

A második feladat előtt meghatároztuk az izoterma fogalmát és az értékek helyes leolvasását. Ezután kértem az ehhez kapcsolódó feladatokat (lásd a prezentációban). Amikor kész lett, ezeket is megbeszéltük.

Az óra utolsó harmadában a fogalmakat Quizlet Live játékkal gyakoroltuk. (A link a Quizlet gyakorló oldalára mutat, a Live játékot csak legalább 6 bejelentkezett játékossal lehet játszani). A játékhoz legalább 12 fogalompár kell. Próbáltam röviden fogalmazni, hogy a telefon jól elférjenek a meghatározások, de néhány hosszabb is belekerült – csak így lett meg a 12. A gyerekek nem panaszkodtak, hogy túl hosszú, nem lehet elolvasni stb. (szoktak, ha van valami hiba). Mivel az óra elején gyorsan dolgoztak, több menet is belefért, még a csoportokat is tudtam keverni. A menetek között adtam néhány tanácsot. Pl. nem kell minden fogalmat kikeresni a könyvből/füzetből, ha a hőingást vagy a középhőmérsékletet egy példán érti, a többit (napi, havi, évi) is ki tudja találni. Látszott, hogy értik, mert a játék úgy is jól ment, hogy a fogalmak egy része ténylegesen nem hangzott el órán.

Házi feladatnak a fogalmakat kértem a Mozaik könyvből (amiket most gyakoroltunk) és a hozzá kapcsolódó munkafüzeti feladatot (Mozaik, 43/6,7).

Alkalmazások, programok

Socrative
Quizlet

Magyarország népessége

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

TeamWorkTool, Socrative, QR kód, interaktív térkép használat, órai internet használat, órai okostelefon használat

Az órát az 8-os OFI tankönyvhöz és munkafüzethez, a “Hazánk népessége, Mi majd’ tízmillióan’ című leckéhez terveztem.

Az órai munkát pármunkában végezték. A párok kialakításhoz egy új programot használtunk, de mivel ez még fejlesztés alatt van, most egyelőre ennyit róla (frissítés: TeamWorkTool). A program egyelőre kicsit lassan működik, ezért több ideig tartott, mint szerettem volna, de a kísérletezés ezzel jár. Szeretném megtalálni a pár- és csoportmunka szervezésének hatékony módját, mert fontosnak érzem, hogy az együttműködést is gyakoroljuk.

A munkafüzet 36/5-ös feladatot a KSH interaktív térképének használatával kellett elvégezni. A térképet ezzel a QR kóddal osztottam meg:

ksh_monep_qr

A térképet először át kell állítani település nézetre, mert a munkafüzeti térkép is településenként ábrázolja a nemzetiségek elterjedését. Ezután kellett a két térkép összehasonlításával megoldani a munkafüzeti feladatot. A feladat nem könnyű, mert a munkafüzeti térkép egy települést a legnépesebb nemzetiség alapján jellemez, a KSH térkép viszont százalékos arányokat mutat. De ha rájönnek – és többnyire igen – hogy ha nem sorban haladnak a feladattal, akkor a jellegzetesebb elterjedésű nemzetiségeket biztosan meg tudják határozni és a végén esetleg kizárásos alapon a nehezebbeket. Meg a végére már jobban átlátják, hogy hogyan kell értelmezni az interaktív térképet.

Kértem megoldásra a munkafüzet következő (37/6) feladatát is. Ehhez a tankönyvet kellett használni. 

Pármunka során gyakran támogatom, hogy osszák meg egymás között a feladatokat, de most kifejezetten kértem, hogy a térképest együtt készítsék el. Azt szerettem volna, ha a pár mindkét tagja ismerkedik az interaktív térképpel és a térképi adatok értelmezésével.

A térképes feladatot menet közben ellenőriztem. Ezt azért éreztem szükségesnek, mert van aki hajlamos arra, hogy nem szól, ha nem ért valamit, illetve könnyebben szólnak, ha épp arra járok. Az óra utolsó 10 percében ellenőriztük a megoldásokat, majd Socrative Spacerace-szel gyakoroltunk.

Tapasztalatok

Az osztály páratlan létszámmal volt jelen, ezért volt egy három fős csapat, gyakorlatilag viszont itt inkább három egyén külön munkája történt. Kisebb fellángolásokat láttam óra közben, de nem volt huzamosabb együttműködés. Talán valami ellentét lehetett a háttérben, amit nem tudtam kideríteni. De ez nem tántorít el attól, hogy a párokat sorsolással alakítsuk ki, többnyire jól működik.

A KSH térkép kicsit nehezen tölt be, amikor egyszerre 15-20 felhasználó rácsatlakozik, de kivárható. A térkép értelmezése, használata különböző nehézségű feladatot jelent a diákoknak, van akiknek egyből leeseik, van akiknek később és vannak akik csak segítséggel értik meg. 

A Socrative Spacerace – ha óra előtt, vagy közben be tudom állítani – egy 10 kérdéses teszttel kb. 3 perccel az óra vége előtt még elindítható. Ez persze attól is függ, hogy a telefonok fel vannak-e csatlakozva a netre, most fel voltak.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool
Socrative
QRcodemonkey
interaktív térkép

Amerika éghajlata

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Purposegames, SocrativeTeamup, QR kód használat, online diagram szerkesztés

Előzmény

Az előző órán Amerika tájait tanultuk és megbeszéltük, hogy a munkafüzeti feladathoz készített Purposegames topográfia gyakorlóból lehet ötöst szerezni óra elején. Az osztály 7-es, az OFI-s tankönyvet és munkafüzetet használjuk.

Gyakorlás, “számonkérés”

Az órát a szokásos Socrative teszttel kezdtük. Mint kiderült, az osztály úgy gondolta, hogy “a megbeszéltek szerint” csak a topográfiát gyakorolják, mert a teszt nem lett valami sikeres … Ráadásul elég érdekesen alakultak a megoldások, volt olyan kérdés, ami senkinek nem lett jó és volt olyan, ami meglepően jó lett – ahhoz képest, hogy nem ellenkeztek, amikor feltételeztem, hogy nem nagyon olvasták a könyvet. Szóval egyrészt a szokásosnál is alaposabban megbeszéltük a tesztet, másrészt próbáltam rájönni, hogy hogyan gondolkodtak közben a nekem érthetetlenül rosszul vagy jól sikerült kérdéseknél. Na ezzel el is ment annyi idő, hogy az óra vége kicsit besűrűsödött.

Ezután jött még a beígért topográfia feladat. Az engedélyezett idő beállításán kicsit alkudoztunk, mert tudom, hogy kb. mennyi idő kell hozzá, ha valaki gyakorolt, de azt is, hogy telefonon nehezebb, végül 1:30-ban maradtunk. Mint kiderült, bőven elég lett volna az általam gondolt 1:00, mert akik tényleg tudták, megcsinálták ennyi idő alatt.

Az új anyag …

… feldolgozása a leírtak miatt kicsit megcsúszott. Először párokat alakítottunk Teamup-pal. Ezt néha elhagyom, ha akarok spórolni az idővel, ami most is jól jött volna, de a 7-eseknél mégis ezt az utat választottam. Náluk még elég nagy izgalmat okoz, hogy ki kivel lesz, az alap ülésrendjük is teljesen “edukált”, azaz fiú fiúval, lány lánnyal ül egy padban. Ha én erőltetném, biztos tovább tartana, de mivel a “gép ezt dobta”, elfogadják a véletlenszerű páralakítást. Talán titokban nekik is tetszik, csak még a többiek előtt titkolni kell. A Teamup hátránya, hogy mindig az aktuális létszámhoz kell igazítani, ezért nem lehet rá otthon készülni, mert nem lehet előre tudni a hiányzókat. Ha minden jól megy az óra eleji Socrative alatt van annyi időm, hogy ezt megcsináljam.

A munkafüzet 73/1,2-t kértem megoldásra. Már ekkor jeleztem, hogy a 2-ra nem lesz időnk, így ezt kérem otthoni elkészítésre. Amíg az 1. feladat b) részén dolgoztak – nem volt sok időm – készítettem egy QR kódot a diagram szerkesztéshez. 

zivatar.hu
Link a zivatar.hu weboldal klímadiagram szerkesztő felületére

Azért azt a megoldást választottam, mert korábban már rajzoltunk kézzel diagramot, így érdekesebbnek tűnt egy új lehetőség kipróbálása. Ez már csak a gyorsabb pároknak készült el, velük meg is néztük, hogy mit lehet leolvasni róla.

A webes felületeket érdemes előre kipróbálni telefonon, hogy használható-e. A klímadiagram szerkesztőt kipróbáltam és úgy láttam, hogy kivitelezhető az én nem nagy méretű telefonomon, ezért mertem az osztálynak is kiadni feladatként.

A jövő órán együtt megnézzük az osztállyal, mert szeretném, ha mindenki rendesen megcsinálná és megbeszélnénk, hogy mik a fő jellegzetességei a mediterrán éghajlatnak és hogy lehet ezeket leolvasni a diagramról.

És hát Amerika többi éghajlatával is meg kell ismerkedni …

Alkalmazások, programok

Purposegames
Socrative
Teamup
QRcodemonkey
online diagram szerkesztő

Felszínformák

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Purposegames, SocrativeQuizlet, Teamup, online tárhely használat, megosztott ppt használat

A 9-es Mozaik könyvben a “Felszínfejlődés a belső és a külső erők kölcsönhatásában” című lecke csak érintőlegesen foglalkozik a felszínformák kialakulásával, inkább a nagyszerkezeti egységeket tárgyalja. A későbbi anyagrészekben előkerül a felszínformálás, de mivel én nagyon szeretem a felszínformák témát (és a bármit, amit képekkel lehet/kell illusztrálni), ezért terveztem így ezt az órát.

Gyakorlás, “számonkérés”

Az előző órán tanultuk a nagyszerkezeti egységeket, amihez készítettem egy térképes gyakorlási lehetőséget a Purposegames felületen. Ezt kitettem az osztály Facebook csoportunkba is, hogy tudjanak készülni. A szokásos Socrative helyett ebből lehetett ötöst szerezni az óra elején, ez néhány diáknak sikerült is. A megoldásra 2 perc volt beállítva. Bár aki jól tudja, annak egy perc is elég, telefonnal macerásabb a megoldás, ezért hagytam hosszabb időt. Többször is lehetett próbálkozni, 10 percet adtam rá. Akik nem voltak az előző órán, vagy nem készültek, ők most pótolták. Bár a felületen lehet csoportokat létrehozni, még nem sikerült rászoknom, hogy ezt is bevegyem a megszokott gyakorlataink közé. Pedig hasznos lenne, mert így egyben látnám, hogy ki milyen eredményt ért el. Mivel van aki regisztrálva sem volt (tehát anonim végezte a feladatot), azt kértem, hogy az eredményről készítsenek egy képernyőmentést és ezt a képet tegyék ki a csoportba.

Purposegames nagyszerkezeti egységek

Purposegames nagyszerkezeti egységek (Csak illusztráció, link fent a szövegben.)

Az új anyag feldolgozása

Röviden (kb. 10 percben) megbeszéltük a felszínformálás elméleti hátterét. Mik a belső és a külső erők, melyiknek mi az energiaforrása és mit értünk a belső és a külső erők kölcsönhatásán, “párharcán”. Felidéztem (csak szóban) azt a filmet, amiből még korábban néztünk részleteket. (A felszínformálás 26:28-nál. Nagyon jó film, ez a változat “az igazi”.)

A felszínfromák témához készítettem egy prezentációt, amit megosztottam a Google drive tárhelyemen és a docs.com-on is.

Az osztályt párokra osztottam a Teamup használatával. Egyikük telefonján a prezentációt nézték, a másikon futott a Socrative Spacerace.

A prezentáció információ és képanyagát használva kellett megoldani a Socrative Spacerace-t. Mivel az osztály gyorsan dolgozott, a Spacerace-t kétszer is lefuttattuk, de már az első körben is volt több 100%-os eredmény. A Socrative kvíz ezen a linken elérhető (regisztrált Socrative felhasználóknak).
https://b.socrative.com/teacher/#import-quiz/26526945

Az óra végén még gyakoroltunk Quizlet.live-val is. A link nem a live-ra mutat, mert azt csak legalább 6 bejelentkezett felhasználóval lehet játszani. A Quizlet-ben felszínformák képei és a hozzájuk tartozó fogalmak vannak, ezeket kellett összepárosítaniuk.

Házi feladatként azt kértem, hogy a prezentációt nézzék meg, mert a felszínformákat (terepi tapasztalat nélkül) a képekről lehet megismerni.

Tapasztalatok

Ez egy elég sűrű óra. A lassabban dolgozó, vagy kicsit fegyelmezetlenebb osztályokkal, vagy ahol többet kell magyarázni az elméletnél csak a Socrative-ig jutunk, lemegy egy Spacerace, a Quizlet már nem fér bele az órába. Az is kell hozzá, hogy az osztályok már jól ismerik a használt programokat, vagy egyszerűen csak jól megértjük egymást, hamar feltalálják magukat. Akiket régebb óta tanítok, azokkal – nem meglepő módon – minden gördülékenyebb.

Alkalmazások, programok

Purposegames
Socrative
Quizlet
Teamup
Google drive
Docs.com

Magyarország földtana

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Socrative, QR kód, Teamup

Ezt az órai munkát az OFI 8-os tankönyv és munkafüzet “Véd vagy korlátoz a hegykoszorú?” című leckéjéhez készítettem. Az osztály 8-os.

Az óra menete, munkaforma

1.) Az óra elején volt 10 perc topográfia számonkérés.

2.) Utána néhány percben elmondtam a tervemet, ezt vázlatosan felírtam a táblára. Részletesen a lásd a feladatoknál.

photo_20161117_142743

Ezt a táblaképet utólag írtam, mert az eredetit letöröltem. A munka megkezdése előtt értelmeztük a feladatot, a tábla csak emlékeztetőnek van, a legfontosabbakat kiemelve. (mf = munkafüzet, tk = tankönyv, 10 = 10-es nem kell)

3.) Az osztályt sorsolással csoportokba osztottam a Teamup használatával. A csoportok kialakítását élőben mutattam az osztálynak, mert mindig izgalom forrása, hogy ki kivel lesz. A sorsolást a terv értelmezésének a végére hagytam, mert ezután már nehéz visszanyerni a figyelmüket, ez egy jó pillanat azt mondani, hogy lehet kezdeni a munkát.

nevtelen-2

A munkaformában nem voltam biztos, először pármunkának gondoltam, végül a három fős csoportoknál maradtam. (Az aznapi létszám miatt, ahogy a képen látható, lett egy pár is.) A ténylegesen elvégzendő munka nem volt nagy, azért döntöttem mégis a három fős csapatok mellett, mert a feladat kreatív része és az esetleges technikai problémák miatt ez tűnt megfelelőnek. Az elképzelés végül is jó lett, az óra vége előtt 5 perc körül végeztek a legtöbben.

Feladatok

A feladatokban az a trükk, hogy egymásra épülnek. A második csak az első eredményével kezdhető el, a harmadik pedig csak a másodikkal lehet hibátlan. A “viszont trükk” , ha a diák a saját mobil netjével egyből ugrik a második feladatra, de nem jött gyanúsan hamar egyik csoport sem.

1.feladat: munkafüzet 18/1, tankönyv használatával. A feladat megoldása a wifi jelszó, a 10-es szám kivételével. (A feladatban a jellemzők számait kell beírni egy láncba, erről a számsorról van szó. A 10-est azért hagytam ki, mert a lánc alakja miatt nem lett volna egyértelmű, hogy 1 0 vagy 0 1 sorrendben kell írni a számokat. Bármilyen körültekintően tervezek és fogalmazok, mindig tudnak valamit kérdezni és néha még jogos is. 🙂 )  A diák onnét tudja, hogy helyes a megoldása, hogy tud csatlakozni a wifin keresztül az internetre.

2. feladat: munkafüzet 18/2, az általam megadott segédlet használatával. (Erre azért is szükség volt, mert a tankönyv alapján nem lehet megoldani a munkafüzeti feladatot. Meg így izgalmasabb.) A segédlet egy QR kódba kódolt, interneten elérhető  pdf dokumentum:

magyarorszag_foldtana_qr

A QR kódot már korábban használtuk wifi csatlakozásra (a wifi jelszó volt kódolva). Ezen a ponton néhányan reklamáltak, hogy nincs QR kód olvasójuk, de csak annyit kellett mondanom, hogy “van interneted”. A másik technikai probléma, hogy a fenti QR kódban lévő link egy pdf dokumentumra mutat, ezt sem tudta a többség automatikusan megjeleníteni, de a többnyire itt már tudták, hogy internettel meg lehet oldani a feladatot.

3. feladat: A Socrative Space Race teljesítése. Ez a feladat a 2. munkafüzeti feladat és a tankönyv alapján oldható meg. Az alábbi kép a verseny eredményét mutatja. Látható, hogy 9 csapat jutott el a verseny elkezdéséig és két csapat ért el 100%-ot.

nevtelen-1

A győztesnek órai munka ötöst adtam, ezt előre megígértem és amikor az első csapat beért, mondtam, hogy kap a második is, hogy fenntartsam a még dolgozók lelkesedését.

A megoldás menete vázlatosan

1. feladat megoldása, ezután lesz internet hozzáférése. Tud letölteni QR kód olvasót és pdf megjelenítőt, illetve le tudja tölteni az internetes segédletet. A 2. második feladat megoldása közben/után indítom a Socrative versenyt, legkésőbb amikor a leggyorsabban dolgozó csoport kéri. Csak a célba ért, tehát 100%-ot szerzett csapat nyer, tehát nem a kapkodást, hanem a megfontolt munkát részesítem előnyben.

Terveim

Bár elvileg felkészültem arra, hogy ha valaki nagyon elakad az elején, annak is megadjam a továbblépési lehetőséget, egy csapat sikeresen “eltitkolta”, hogy nincs meg az internet hozzáférésük és leragadtak az elején. (A saját netet nem vetették be.) Tehát jobban kell figyelnem, hogy melyik csapat hol tart és átlendíteni őket, ha nagyon elakadtak valahol.
Az elején ki kell kötni, hogy a saját netet nem szabad használni.

Források

http://egyetemi.hu/

Alkalmazások, programok

Socrative
QRcodemonkey
Teamup