Hogyan használom a Socrative-ot

Mi ebben ez IKT (kulcsszavak)

Socrative

Ez most nagyon úgy tűnik, hogy csak a földrajzosoknak jó, de azért a  technikai részletek bárkinek hasznosak lehetnek. A “Mire használom a Socrative-ot” poszt folytatása.

Alább megosztok néhány Socrative kvítz. Amit tudni kell hozzá:
– A 9-es Mozaik tankönyv “Tájékozódás a Világegyetemben és a Földön” című anyagrészéhez használom.
– Nekem legtöbbször a tankönyv otthoni használatának támogatása a célom, illetve a visszajelzés, hogy a diák hol tart, mennyit tud. A jól sikerült teszteket jutalmazom, a kvízeket pedig a könyv alapján állítom össze, tehát aki olvassa a könyvet, annak jobban fog sikerülni.

– A válaszok ezért pontosan a tankönyv válaszai, nem biztos, hogy a megfelelnek a legújabb tudományos kutatási eredményeknek.
– A Socrative beállításától (Instant Feedback, Open Navigation, Teacher Paced) függően a felhasználás nem csak tudásfelmérés lehet, hanem órai munka is . És persze Space Race.
– Érdemes a beállítási lehetőségeket jól megfontolni, teszt esetén pl. a kérdések és/vagy a válaszok keverésének lehetőségét (lásd részletesebben a korábbi Socrative-os posztban).
– Valójában nem vagyok híve a mások által készített anyagok felhasználásának, nekem biztos nem lenne pont úgy jó, ahogy más összerakta, de hátha ötletnek vagy kipróbálásra jó. Ha nem tetszik, importálás után átszerkeszthető.
– Eleinte a diákok reklamálnak, ha egy kérdést nem elég pontosan fogalmaztam meg (főleg a rövid szöveges válasznál kell erre figyelni), de aztán megszokják a stílusomat és tudják, hogy ha “így kérdezek” akkor “ilyen típusú választ” várok.

Ami a felhasználáshoz kell.
– Egy Socrative fiók, regisztrálás itt (Socrative kezdőlap) vagy még inkább itt (a regisztrációs oldal).
– A Quizzes lapon Add quiz és Import. Itt a link, de ez már csak regisztrálva és belépve visz a megfelelő helyre! Az import ablakban kell beilleszteni (kontrolcékontrolvé) az alábbi kódokat (csak a kódot! tehát pl. “SOC-16761722”, majd importálni és a kvízek (ha minden jól megy) megjelennek a saját kvízek között. Ezután átszerkeszthetők.

Világegyetem: SOC-16761722

Nap: SOC-16764431

Bolygók: SOC-16765052

Bolygók csoportjai: SOC-17467146

Föld forgása, napi időszámítás: SOC-24199108

Föld keringése, évi időszámítás: SOC-24306827

Hold: SOC-30531407

Űrfelvételek: SOC-24589363

Térkép: SOC-18061806

Reklámok

De mégis, van ennek eredménye?

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Socrative, órai internet használat, órai okostelefon használat, GoConqr, Quizlet

Azt, hogy a diákok szerint mire jó az órai okostelefonozás, már többször megpróbáltam felmérni. Továbbra is problémát jelent azonban, hogy “jobban tudják-e a földrajzot”. Ma ehhez kaptam egy kis morzsát.

Múlt héten az övezetesség témakört tanultuk, azon belül is az övezetesség rendszerét és az éghajlati diagramok meghatározását. Órán megbeszéltük a meghatározás menetét, kivetítettem a diagramokat, kaptak  egy segédletet (nyomtatva) amibe az övezetesség – éghajlatok rendszert párhuzamosan lehet vezetni. Adtam sokféle elektronikus segédletet is az otthoni gyakorláshoz. A következő órán írtunk egy Socrative tesztet, ami meglehetősen gyenge lett:

socrative_eredmeny_1

Ezt az eredményt látva úgy gondoltam, hogy az óra egy részét gyakorlással töltjük, mert nincs értelme így tovább menni. A gyakorlásban volt Goconqr teszt, majd több forduló Quizlet live. Kértem, hogy a következő órára gyakoroljanak, mert megint lesz Socrative. Ez az óra volt ma, aminek az eredménye:

socrative_eredmeny_2

Még ez sem az az eredmény, amitől hanyatt dobom magam, de láthatóan jobb, kb. 42 vs 61%. És itt jött a fordulat, amikor megkérdeztem, hogy hányan készültek a diagramokból és egy valaki jelentkezett. (Ez persze egy pikáns helyzet, amikor jelentkezni vagy nem jelentkezni egyaránt furcsa lehet, de ezt az osztályt negyedik éve tanítom, jóban vagyunk és hozzá vannak szokva, hogy rendszeresen kérdezgetem őket ilyesmiről is.) Vagyis a javulás vélhetően az előző órai telefonos gyakorlásnak köszönhető. Ebben persze a Socrative-os gyakorlás/felmérés is benne van, de mint a fent említett felmérésből kiderült (legalább is én így értelmezem), sokan úgy gondolják, hogy az otthoni tanulás helyett is jó a telefonos órai gyakorlás. Az egyik 90%-os eredmény az otthon is gyakorló diáké, viszont a többi 90 és az egy 100%-os csak órán tanult/gyakorolt.

Így készülök a tanévre (vol. 2)

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Socrative

Van néhány végiggondolni valóm a Socrative és a Redmenta használata körül.

Socrative
Mint azt már megírtam, a Socrative-ot részben óra eleji tudásfelmérőnek használjuk. Pár perc, 10 kérdés, visszajelzés, pontgyűjtés, vidámság.

Probléma 1.
A Socrative pro-ban van 9 room, amit az osztályokról nevezek el és az adott osztályba járó diákok saját kóddal (jelszóval) használnak. (A többi osztályban a Free Socrative-ot kell használnom – az más problémákat vet fel.) A jelszót alapból én adom meg, ez a naplóban minden diákhoz társított egyedi, négy jegyű szám. Előnye, hogy mindenki meg tudja nézni, nem kell lediktálnom, megírnom stb. Hátránya, hogy mindenki meg tudja nézni … mármint bárkiét, mert nem titkos. Bár nem túl gyakori az ezzel való viccelődés (visszaélés), vagy a “véletlenül rosszat írtam be”, azért megfordult a fejemben, hogy az általam megadott jelszót a diákok változtassák meg. A véletlen elütés mellesleg előfordulhat, mert a számok egymást követő sorszámok. Nem gyakori a szándékos visszaélés, a diákok tudják, hogy elég egyszerűen meg tudom nézni, hogy ki volt ott és nem írt, illetve ki nem volt ott és írt. (Na jó, aki nem volt ott, az még írhatott, végül is internet … erről meg itt írtam egy jó sztorit.) Ha mindenki ott van és valaki belép a másik jelszavával, akkor a tulaj nem tud belépni és reklamál, hogy valami gond van. Na szóval kár lenne egy jó kis Socrative-ozást beáldozni, bár egyeseknek egy “jó poén” sokat megér …
Ha a jelszó változtatás mellett döntök, akkor ezzel egy újabb (jó esetben egyszeri) adminisztráció szakad a nyakamba, mert a jelszavakat nekem kell újra beírnom a programba, ráadásul ha valaki elfelejti a jelszót, ami korábban is előfordult, akkor még csak azt se mondhatom, hogy nézze meg, azt is nekem kell. Eddig viszont tudtak egymásnak segíteni elfelejtés esetén, mert tudták ki ki után jön a névsorban és sorszámban.
Szóval nem tudom melyik megoldás a jobb. Lehet egy osztályban kipróbálom a változtatóst és meglátom …
Most jut eszembe, hogy a négyjegyű szám megjegyzését gyakorolni egész életszerű, hiszen pl. a telefonok, bankkártyák pin-kódjai is alapból négyjegyűek és talán nem véletlenül olvasni arról, hogy ne a bankkártyára írjuk fel a pin-kódot.

Probléma 2.
Az órák jellemzően Socrative teszttel indulnak (kivéve ha benne vagyunk egy projektben vagy témazáró lesz/volt). Sajnos az óráról  késés előfordul és a késő pont a Socrative-ba rondít bele. Már eddig is tervezgettem, sőt ki is próbáltam, hogy  a tesztek legyenek időhöz kötve. A program felületen nem állítható be (csak a Spacerace-nél), ezért külön stopperelni kell és kézzel leállítani. Adnék egy reális időt, mondjuk 5 percet becsengetéstől, amiben benne van a wifi belépés, programba bejelentkezés és a teszt kitöltése. Mivel a szünetekben jellemzően a teremben vagyok, aki hamarabb jön, már a szünetben be tud lépni a wifi-be így ezzel is időt nyerhet. A wifi amúgy is elég jó diákcsalogató, talán egy ilyen kis szigorítás még belefér. Szóval ez a terv. 

Probléma 3.
Azt az elvet kell kicsit végig gondolnom, amihez már eddig is próbáltam tartani magam, vagyis hogy aki egy anyagrészben egy ötöst sem szerez a Socrative tesztekkel, az addig megszerzett (vagy inkább meg nem szerzett) pontjai alapján kap egy jegyet. (Ennek a részleteit itt írtam le.) Tulajdonképpen csak arra kell figyelnem, hogy az anyagrész végén legyen agyam erre is, mert hogy ez adminisztráció, amit könnyű halogatni aztán elfelejteni. Ezzel kapcsolatban a hiányzásokat is figyelembe kell venni, hiszen aki kevés tesztet ír, azt másképp kell elbírálni. Talán megbeszélünk az osztályokkal egy minimális tesztszámot (3 vagy 5?), ami felett él a fenti szisztéma, alatta pedig kaphat kedvezményt.

Ez elég sok lett. A Redmenta marad későbbre …

Alkalmazások, programok

Socrative

Így készülök a tanévre

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

linkgyűjtő

Az előző tanévben kezdtem el használni a linkgyűjtőket. Ezek azért hasznosak, mert egy osztállyal egy helyen tudom megosztani a szükséges online tartalmakat úgy, hogy nem kell facebookozni. (Most nem akarok elkanyarodni a Facebook előnyei és hátrányai irányba, de tény, hogy /bár egy időben a jófejség netovábbja volt a Facebook oktatási felhasználása/, nem mindenki örül, ha a gyerekét a Facebook felé irányítják, és a hírekkel ellentétben nincs fent mindenki a Facebookon.) A linkgyűjtők persze lehetnének egyszerű weboldalak is, de a jó alkalmazások (szerintem pl. az Elink jó) telefonbarátabbak.

Szóval itt most azt szedem össze röviden, hogy mik azok az alkalmazások, amiket már év elején feltöltök a linkgyűjtőkbe és hogyan készítem fel a felületeket (és magamat) a tanévre. A linkgyűjtőket is meg kell osztani valahogy és mivel régóta van honlapom, ezek is kikerülnek oda. Így néz ki kép formátumban egy linkgyűjtő:

elink_2

A fenti programokról röviden itt írok.

Elsőre úgy néz ki, hogy az egyes osztályok linkgyűjtői egyformák, de ez nem így van. Azokon a felületeken, ahol vannak külön osztálycsoportok (pl. Socrative, Redmenta) a saját osztálycsoportra mutató linket teszem ki, így gyorsabb a bejelentkezés, kevesebb időt vesz el az órából. Másik előnye, ha az egyes osztályoknak külön linkgyűjtőjük van, hogy azokat a linkeket, amiket csak egyes órákon akarok használni, csak a megfelelő osztályhoz teszem ki.

Karbantartást elsősorban azok a tesztoldalak igényelnek, amelyekben teszteket osztályokhoz rendeltem. Az új tanév kezdetével az osztályokat át kell nevezni a programokban, ez viszont az eddigi kitöltéseknél bekavarhat … (lásd alább).

Az első alkalmazás a Socrative. Én a pro verziót használom, aminek a fő előnye, hogy osztálycsoportokat lehet létrehozni és ezekbe a diákok az általam felvitt (saját) névvel tudnak belépni, tehát jóval egyszerűbb a munka követése és az adminisztráció. (Sajnos csak a 9 “pro room-ot” lehet így használni és egy átlagos földrajz tanárnak /mint én/ ennél több osztálya van, úgyhogy trükközni kell.) A karbantartás lényege, hogy a kimenő osztályokat törölni kell, a bejövőket felvenni, a feljebb lépők room-jait pedig átnevezni. Ebből lehet egy kis káosz. Addig rendben van, hogy két azonos nevű room nem lehet és erre a felület figyelmeztet. Viszont ha egy felmenő osztály room-ját átnevezem és még benne vannak a korábbi megoldott tesztek eredményei, akkor az a helyzet áll elő, hogy pl. a 10.b room-hoz vannak társítva a tavalyi  9.b tesztjei. Ráadásul ha “ügyes” voltam, már van egy 9.b room a bejövő osztálynak. Na ezzel sikerült egy időre lefagyasztanom a rendszert, de szerencsére magára talált. Szóval a helyes sorrend: először törölni a régi teszt eredményeket (elmenteni, ha kell) és utána átnevezni a room-okat. Ezután még az új osztályok névsorait viszem fel, ha már hozzá tudok jutni.

A Redmentában a fenti probléma másképp (illetve nem) jelentkezik. Itt nem tudtam lefagyasztani a rendszert a fejetlen csoport átnevezésekkel, mert ha a teszt kitöltője egy csoportban van, akkor csoporttagként is meg tudom nézni az eredményét, ha viszont a csoportot megszüntetem, a kitöltés akkor is meg marad az egyénhez társítva. Ezért itt az archiválással sem kell foglalkozni (de szükség esetén lehet Excelbe exportálni az eredményeket). A felhasználókat nem én viszem fel, hanem a direktcímes jelentkezést kérem tőlük és csak el kell fogadom, ha megtették. Ezt a honlapomon röviden leírom, (nem is rossz egy szövegértési feladatnak).

A TeamWorkTool mivel sokat pár- és csoportmunkázunk (és mert saját fejlesztés), bekerült a kedvencek közé. Mihályi Barnabás programozóval beneveztük az év honlapja versenyre. Ha tetszik, itt lehet rá szavazni. Köszönjük 🙂

A Purposegames felületen az elmúlt években sok topográfia (és más jellegű gyakorló) feladatot készítettem. Pont ezért ha konkrét feladatot szeretnék gyakoroltatni, célszerűbb a közvetlen linket betenni a linkgyűjtőbe, de itt tartom a gyűjtőoldal linkjét állandóra is, mert sokan már elég jól elboldogulnak rajta, pl. kereséssel megtalálják a feladatokat. Itt is lehet csoportokat létrehozni, de nem tudtunk rászokni, hogy használjuk ezeket.

A Mentimeter is kedvenc lett az előző tanévben. Sokféle látványos szavazást, vélemény nyilvánítást tesz lehetővé. Főként a projektek értékelésénél használtuk.

Ide került a honlapom is. Bár a nevem alapján könnyű megtalálni, mivel oktatási anyagok és praktikus információk is vannak rajta (linkgyűjtők, Redmenta direktcím stb.), jó ha kéznél van.

A diákok egyik nagy kedvence a Quizlet live. A linkgyűjtőbe a live-hoz szükséges belépő kód oldalát linkeltem be, hogy gyorsabb legyen a bejelentkezés a játékba.

Alkalmazások, programok

Elink

Országjellemzés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Socrative, Mentimeter, PurposeGames, megosztott fájl használat, online tárhely használat, prezentáció

Bevezetés

A 10-es földrajz jelentős része regionális földrajz, európai és távoli kontinensek országainak megismerése. Adja magát és nem is egy nagy újítás, hogy a diákok készítsenek prezentációt. Én így csinálom (idén):

Az ország kiválasztása

Azt kértem a diákoktól, hogy mindenki írjon három országot a tankönyv tartalomjegyzéke alapján egy darab papírra. Olyan országot, ami érdekli, de legyen közte távoli kontinens országa is, ne csak európai “slágerország” (Francia, Spanyol, Olasz). Azt ígértem, hogy megpróbálom úgy variálni a választásokat, hogy lehetőleg mindenki a három közül valamelyiket megkapja. Ez elég jól sikerült is, egy osztályban volt egy srác, akitől egy negyedik országot kértem, mert mind a három választását eladtam másnak.

orszagvalaszto_tablazat
Az országválasztó táblázat

Fent látható az országválasztó táblázat. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A számok azt jelentik, hogy az adott országot hányadik helyen választotta; a kék szín, hogy melyik országot kapta; a piros keret, hogy ők ketten ugyanazt a témát megosztva készítik; az üres sorokból a pármunkát végzők egyik tagja hiányzik, mert őket a pár másik feléhez írtam át. Lehetett olyan igénnyel élni, hogy valaki mindenképpen valamelyik országot szeretné, de ehhez erős indok kellett. Annál erősebb, hogy “én már nyaraltam Horvátországban.” Aki éveket élt valahol, ott született, valamilyen mértékben kötődik az adott országhoz, állampolgár, az adott néphez tartozónak (is) vallja magát stb. Ezt jelenti a zöld szín. Végül van egy narancssárga Portugália. Valaki nem tartotta be, hogy a tankönyvi országokból kell választani, de mivel elfogytak az országok, megkaphatta Portugáliát.
A táblázatot megosztottam az osztály Facebook csoportban, innét tudták meg, hogy ki melyik országot kapta, persze órán is mutattam, ha valakinek elkerülte volna a figyelmét.

(A táblázatot én készítettem a gyerekek cetlijei alapján. Nem valami hiper IKT a cetlizés, ezen lehetne változtatni, bár nem tudom hogyan. Ha valakinek van ötlete, legyen szíves megírni!)

Munkamódszer

Lehetett egyéni és pármunkát is választani. Az egyik osztályban sok pár és egy trió is lett. A másik kettőben jellemzően az egyéni munkát választották.

Szempontok

A következő lépés a szempontok megbeszélése volt. Azóta kis javításokat végeztem rajta, de kb. így adtam ki:

*** a diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Országjellemzés prezentáció szempontjai

Tartalmi követelmények
A tankönyv/munkafüzet által kiemelt témák legyenek kidolgozva. A többiek az előadásból kapjanak segítséget a munkafüzeti feladatok megoldásához. Ahol van munkafüzeti térkép, ott azt is fel kell használni a prezentációban, meg kell mutatni a tájakat/településeket. (A munkafüzeti térképeket én adom, feltöltöm a csoportba. Ha szükséged van rá és még nem küldtem, kérd!) Bármi érdekességet, amit fontosnak tartasz, meg lehet jeleníteni a prezentációban.

Első dia: ország/országcsoport neve. Szerepeljen a készítő neve is!
Forrásokat, hivatkozásokat az utolsó dián fel kell tüntetni!

Formai követelmények
Ppt, prezi, sway (vagy más prezentáció készítő alkalmazás).

Kevés szöveg legyen, képekkel. A képek illusztrálják a mondanivalót!

Előadás követelményei
Legyen begyakorolt előadás (nem felolvasás)!

A vázlatos szöveg és a képek alapján kell elmondani az előadást, papír nélkül!
Az előadás hossza 5-10 perc között legyen. Aki több leckés országot kapott, csinálhat kicsit hosszabbat.

Bármilyen problémával időben kérj segítséget, ne az előadás napján!

Leadás, beküldés
A fájlt vagy linket e-mailben kérem elküldeni (havassyandras@gmail.com)

A fájl elnevezését így kérem: sajatneved_orszagneve.pptx

Az értékelést az összes szempont teljesülésének figyelembe vételével fogom végezni (tartalom + forma + előadás + beküldés).

*** a diákoknak kiadott anyag vége ***

A fenti szempontokat is kitettem a Facebook csoportba egy pdf fájlban.

Néhány “furcsa” szempontot meg szoktam indokolni (pl. a fájl elnevezését, hogy ez egy létező dolog, így kérnek be fájlokat, tőlem is.)

Az értékelés szempontjai

A tanár értékelése

Bár az értékelés szempontjai szerepelnek a feladat szempontjai között, (megegyeznek azokkal), készítettem egy táblázatot, amivel minden diák számára követhető, hogy hol tart, mire kapott pontot és mire nem. Előre megadtam a végső értékelés ponthatárait is: 15-13: 5, 12-11: 4, 10-9: 3, 8-7: 2, 6-: 1.

orszagjellemzes_ertekelo_tablazat


Az országjellemzés értékelő táblázata

Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A vastag betűs szempontok duplán számítanak, ezek a diákoknak kiadott anyagban is vastagon szerepelnek és persze szóban is kihangsúlyozom fontosságukat. A dupla szempontok pontozása: 2; 1,5; 1; 0,5; 0. A szimpla szempontok pontozása: 1; 0,5; 0. Ezekkel az adott szempont teljesülésének mértékét próbálom jelezni és értékelni. Ezt a táblázatot is feltöltöttem a Facebook csoportba és folyamatosan frissítem: a fájlok beküldése után végeztem egy előzetes értékelést, aminek a pontjai már szerepelnek a fenti táblázatban, az előadás után pedig az előadó diákokkal együtt végezzük a pontozást. Ahol valamelyik szempont nem értelmezhető (pl. nincs munkafüzeti térkép), ott a ponthatár módosul.

Az előadó önértékelése és az osztályértékelése az óra meneténél szerepel.

Az előadások sorrendje

Erre külön figyelmet fordítok. Azokat veszem előre, akik a korábbi anyagokban nem szerepeltek élő szóban. Ehhez is készítettem egy táblázatot, amit szintén megosztok a Facebook csoportban. Színnel azt jelölöm, aki előadta a prezentációját. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik).

orszagjellemzes_sorrend

Az országjellemzés előadások sorrendje

Azt is fontos megszervezni, hogy egy órára hányan készüljenek. Mivel mindenkinek ugyanaz volt a leadási határidő, a következő módszerrel élek. Egy órára egy előadót és két tartalékot kérek meg. A tartalékoknak az előadó hiányzása esetén be kell ugraniuk, a következő órán pedig az egyes számú tartalék az előadó, a kettes lép elő egyes tartalékká és így tovább. Így nem kell “feleslegesen” állandó készenlétben lennie mindenkinek és elég kicsi a valószínűsége, hogy előadó nélkül maradunk. Előző órán azért érdemes körbekérdezni, hogy valaki nem megy-e síelni stb. És a Facebook csoportban is szoktam egy figyelmeztetőt írni előző este. Ugyan az is fontos, hogy a saját feladatát észben tartsa, de itt fontosabbnak tartom, hogy feledékenység miatt ne legyen fennakadás.

Az óra menete

Az óra első 5 percében az előző órai országból írunk egy Socrative tesztet.

Ezután következik a prezentáció. Az előadó az online tárhelyemről megnyitott fájlt használja. (Volt már aki kérte, hogy töltsem le, mert nem minden animáció működik online.) A vetítés aktív táblára történik, az előadó a táblára koppintással továbbítja a diákat, vagy kérheti a prezentert. (Ez utóbbinál felhívom a figyelmét, hogy vigyázzon a lézerrel, ha használja, csak a tábla felé.) Az előadás hosszát mérem stopperrel. Az időméréshez elmondom, hogy nem azért van, hogy stresszeljem az előadót, hanem egyrészt szempont volt, másrészt fontos tudnia, hogy mennyit beszélt.

Az előadás után az előadót megkérem, hogy néhány mondatban értékelje az előadást.

Ezután az osztály Mentimeter használatával értékeli az előadást. Ehhez szóban adok néhány szempontot (érdekes, logikus felépítésű, jól illusztrált, érthető). Tartalmi szempontokat nem kell értékelniük és a diákok értékelése nem számít bele az érdemjegybe.

Az előadóval megbeszéljük a pontozás hiányzó részét, elmondom, hogy mi tetszett és mi nem. Közben az osztály a munkafüzeti feladatot végzi, nem csak a könyvet és az atlaszt használják, hanem a prezentációt is megosztom a Facebook csoportban. Ha a munkafüzetben van térkép, mindig kérem, hogy az atlaszból keressék ki a tájakat, településeket. Ilyenkor várok is a prezentáció megosztásával, hogy ne abból másolják át.

Az óra végén, ha marad rá idő (az előadás hosszától és a kiadott feladatok mennyiségétől függően) “‘írunk” egy Socrative Spacerace-t. A másik online lehetőség egy Purposegames topográfia gyakorlás. Ha úgy látom, hogy az osztály nagyon széthúzódik a feladatok elkészítése során, ezt szoktam bedobni. Spacerace-t csak olyankor játszunk, ha mindenki kész (vagy kész közeli állapotban) van.

Az óra végén a következő órai előadót és tartalékokat kell még megbeszélni.

Ausztria, Szlovénia

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, online térképhasználatTeamWorkTool, Socrative 

Az órát az OFI 8-os munkafüzet feladataihoz terveztem. Mivel témazáró utáni első óra, nem kellett foglalkozni az előző órai anyaggal, több idő jutott a játékos munkára.

Az óra elején a TeamWorkTool-lal párokra osztottam az osztályt. Megbeszéltük, hogy mi lesz az új anyag tárgya (Közép-Európa országai) és melyik feladatokat kérem az első leckéhez (mf. 65-67/1, 2, 4/a, 5). Azt kértem, hogy valóban együtt készítsék a feladatokat, ne úgy osszák meg, hogy felosztják, ki melyiket csinálja, aztán lemásolják egymásról. Az első feladathoz azt kértem, hogy az atlasszal csinálják, ne online térképpel, hogy az atlasz használatot is gyakorolják. Ezért néha szólni kellett, illetve abban segíteni, hogy van jobban használható térkép, mint az Európa országai lap.
A 3-ban kicsit módosítottam a koordinátákon és csak az a), b), d), f) részt kértem. Ez a feladat volt az egyik fő okostelefonos munka, ezért is pontosítottam az értékeken. Még így is akadt vele probléma. Az én koordinátáim: a) é.sz.: 45.55, k.h.: 13.72; b) nem javítottam, d) é.sz.: 45.8, k.h.: 14.2; f) é.sz.: 46.36, k.h.: 14.09.
A helyszínek megtalálásához a Google maps-et javasoltam, bár volt aki mással (pl. Google Earth) próbálkozott. A koordinátákat északi szélesség és keleti hosszúság esetén előjel nélkül is be lehet írni, a tizedes vessző helyett pontot kell tenni és egy space-t kell tenni a két koordináta közé.
Segítségképpen még azt is elárultam, hogy nem mindegyik megoldás lesz település, zumoljanak és nagyon egyszerűen rá fognak jönni (gondoltam én), hogy milyen idegenforgalmi szempontból jelentős helyekre érkeztek. Hát ez csak keveseknek jött össze. Hiába csinálták meg az 1. térképes/atlaszos feladatot, az Alpok/síelés, mint lehetséges megoldás sokaknak nem jutott eszébe.
Azt is javasoltam, hogy a Google keresővel is próbálkozzanak, hogy egy számukra ismeretlen településnév esetén (pl. Postojna) találnak-e idegenforgalmi látványosságot. Volt aki megtalálta a Postojnai barlangot.

Az óra utolsó néhány percében volt egy Socrative Spacerace. Előtte csak a koordinátás feladatot beszéltük meg, mert a többit részben menet közben ellenőriztem, segítettem ha kellett, másrészt az egyszerű és megszokott feladatokkal már elég jól boldogulnak. A Spacerace nyertesei ötöst kaptak.

Tapasztalatok

Tanulságos, hogy az a kevés információ, amit az óra elején adok/adnék, milyen szelektíven ér el a diákokhoz. Az óra nagy részében aktívan és önállóan (illetve párban) dolgoznak, nem rám kell figyelni, de az a kis idő, amit kérek, az sem úgy hasznosul, ahogy szeretném. (Pl. ne csak települést keress a térképen, mégis leragad a településeknél.)
Hasonlóan tanulságos, hogy az első térképes feladatot, amit atlasszal kértem, néhányan egyből telefonnal próbálták volna, bár semmivel sem praktikusabb. Amikor felhívtam a figyelmüket az eltévelyedőknek, hogy egyrészt nem ez volt kiadva, másrészt mennyivel egyszerűbb atlasszal, rácsodálkoztak, hogy az is jó valamire.

Alkalmazások, programok

Google maps, Socrative, TeamWorkTool

Digitális … tanár

Olvasom Buda András “IKT és oktatás Együtt vagy egymás mellett” című könyvét. Próbálom magam elhelyezni a remeték és a honfoglalók közötti skálán és közben reménykedem, hogy nem én vagyok az, aki feleslegesen használja az IKT eszközöket (el tudom képzelni az órámat IKT nélkül /bár nem jellemző/; van B tervem és nem esem kétségbe, ha nincs net /pont ma is volt egy rövid net szünet/ és már rég óta úgy gondolom, hogy a szájbarágós animációk valahol a képzelet rovására túlmagyarázzák a folyamatokat). Bár azt is gondolom, hogy nem lehet mindent a képzeletre hagyni, mert ha a diák rosszul képzeli el, akkor azt nem szabad úgy hagyni.
Ajánlom a könyvet (bár még csak olvasom, nem elolvastam), mert már most olyan gondolatokkal szembesít, amik foglalkoztatnak – ahogy valószínűleg sokakat, akik belevágtak az IKT + oktatás rejtelmeibe. Remélem végig ilyen lesz a könyv.
Köszönöm Balázsnak az ajánlást.

Amúgy pont ma volt egy órám a legkevésbé fegyelmezett osztályommal. Az óra végén az új anyagból egy Socrative Spacerace-t játszottunk (a nyertes pár ötöst kap, bővebben itt). Kicsöngetés előtt kb. 4 perccel kezdtük a játékot és amikor véget ért, kórusban követelték, hogy “még egyet”! Amikor újra indítottam, abban a pillanatban megszólalt a csengő, de kivétel nélkül mindenki végig játszotta a menetet. Azért ez a reakció egy meglehetősen mozgékony osztálytól sokat elárul az IKT és közelebbről az okostelefonok órai felhasználásának ösztönző hatásáról.