Országjellemzés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Socrative, Mentimeter, PurposeGames, megosztott fájl használat, online tárhely használat, prezentáció

Bevezetés

A 10-es földrajz jelentős része regionális földrajz, európai és távoli kontinensek országainak megismerése. Adja magát és nem is egy nagy újítás, hogy a diákok készítsenek prezentációt. Én így csinálom (idén):

Az ország kiválasztása

Azt kértem a diákoktól, hogy mindenki írjon három országot a tankönyv tartalomjegyzéke alapján egy darab papírra. Olyan országot, ami érdekli, de legyen közte távoli kontinens országa is, ne csak európai “slágerország” (Francia, Spanyol, Olasz). Azt ígértem, hogy megpróbálom úgy variálni a választásokat, hogy lehetőleg mindenki a három közül valamelyiket megkapja. Ez elég jól sikerült is, egy osztályban volt egy srác, akitől egy negyedik országot kértem, mert mind a három választását eladtam másnak.

orszagvalaszto_tablazat
Az országválasztó táblázat

Fent látható az országválasztó táblázat. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A számok azt jelentik, hogy az adott országot hányadik helyen választotta; a kék szín, hogy melyik országot kapta; a piros keret, hogy ők ketten ugyanazt a témát megosztva készítik; az üres sorokból a pármunkát végzők egyik tagja hiányzik, mert őket a pár másik feléhez írtam át. Lehetett olyan igénnyel élni, hogy valaki mindenképpen valamelyik országot szeretné, de ehhez erős indok kellett. Annál erősebb, hogy “én már nyaraltam Horvátországban.” Aki éveket élt valahol, ott született, valamilyen mértékben kötődik az adott országhoz, állampolgár, az adott néphez tartozónak (is) vallja magát stb. Ezt jelenti a zöld szín. Végül van egy narancssárga Portugália. Valaki nem tartotta be, hogy a tankönyvi országokból kell választani, de mivel elfogytak az országok, megkaphatta Portugáliát.
A táblázatot megosztottam az osztály Facebook csoportban, innét tudták meg, hogy ki melyik országot kapta, persze órán is mutattam, ha valakinek elkerülte volna a figyelmét.

(A táblázatot én készítettem a gyerekek cetlijei alapján. Nem valami hiper IKT a cetlizés, ezen lehetne változtatni, bár nem tudom hogyan. Ha valakinek van ötlete, legyen szíves megírni!)

Munkamódszer

Lehetett egyéni és pármunkát is választani. Az egyik osztályban sok pár és egy trió is lett. A másik kettőben jellemzően az egyéni munkát választották.

Szempontok

A következő lépés a szempontok megbeszélése volt. Azóta kis javításokat végeztem rajta, de kb. így adtam ki:

*** a diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Országjellemzés prezentáció szempontjai

Tartalmi követelmények
A tankönyv/munkafüzet által kiemelt témák legyenek kidolgozva. A többiek az előadásból kapjanak segítséget a munkafüzeti feladatok megoldásához. Ahol van munkafüzeti térkép, ott azt is fel kell használni a prezentációban, meg kell mutatni a tájakat/településeket. (A munkafüzeti térképeket én adom, feltöltöm a csoportba. Ha szükséged van rá és még nem küldtem, kérd!) Bármi érdekességet, amit fontosnak tartasz, meg lehet jeleníteni a prezentációban.

Első dia: ország/országcsoport neve. Szerepeljen a készítő neve is!
Forrásokat, hivatkozásokat az utolsó dián fel kell tüntetni!

Formai követelmények
Ppt, prezi, sway (vagy más prezentáció készítő alkalmazás).

Kevés szöveg legyen, képekkel. A képek illusztrálják a mondanivalót!

Előadás követelményei
Legyen begyakorolt előadás (nem felolvasás)!

A vázlatos szöveg és a képek alapján kell elmondani az előadást, papír nélkül!
Az előadás hossza 5-10 perc között legyen. Aki több leckés országot kapott, csinálhat kicsit hosszabbat.

Bármilyen problémával időben kérj segítséget, ne az előadás napján!

Leadás, beküldés
A fájlt vagy linket e-mailben kérem elküldeni (havassyandras@gmail.com)

A fájl elnevezését így kérem: sajatneved_orszagneve.pptx

Az értékelést az összes szempont teljesülésének figyelembe vételével fogom végezni (tartalom + forma + előadás + beküldés).

*** a diákoknak kiadott anyag vége ***

A fenti szempontokat is kitettem a Facebook csoportba egy pdf fájlban.

Néhány “furcsa” szempontot meg szoktam indokolni (pl. a fájl elnevezését, hogy ez egy létező dolog, így kérnek be fájlokat, tőlem is.)

Az értékelés szempontjai

A tanár értékelése

Bár az értékelés szempontjai szerepelnek a feladat szempontjai között, (megegyeznek azokkal), készítettem egy táblázatot, amivel minden diák számára követhető, hogy hol tart, mire kapott pontot és mire nem. Előre megadtam a végső értékelés ponthatárait is: 15-13: 5, 12-11: 4, 10-9: 3, 8-7: 2, 6-: 1.

orszagjellemzes_ertekelo_tablazat


Az országjellemzés értékelő táblázata

Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A vastag betűs szempontok duplán számítanak, ezek a diákoknak kiadott anyagban is vastagon szerepelnek és persze szóban is kihangsúlyozom fontosságukat. A dupla szempontok pontozása: 2; 1,5; 1; 0,5; 0. A szimpla szempontok pontozása: 1; 0,5; 0. Ezekkel az adott szempont teljesülésének mértékét próbálom jelezni és értékelni. Ezt a táblázatot is feltöltöttem a Facebook csoportba és folyamatosan frissítem: a fájlok beküldése után végeztem egy előzetes értékelést, aminek a pontjai már szerepelnek a fenti táblázatban, az előadás után pedig az előadó diákokkal együtt végezzük a pontozást. Ahol valamelyik szempont nem értelmezhető (pl. nincs munkafüzeti térkép), ott a ponthatár módosul.

Az előadó önértékelése és az osztályértékelése az óra meneténél szerepel.

Az előadások sorrendje

Erre külön figyelmet fordítok. Azokat veszem előre, akik a korábbi anyagokban nem szerepeltek élő szóban. Ehhez is készítettem egy táblázatot, amit szintén megosztok a Facebook csoportban. Színnel azt jelölöm, aki előadta a prezentációját. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik).

orszagjellemzes_sorrend

Az országjellemzés előadások sorrendje

Azt is fontos megszervezni, hogy egy órára hányan készüljenek. Mivel mindenkinek ugyanaz volt a leadási határidő, a következő módszerrel élek. Egy órára egy előadót és két tartalékot kérek meg. A tartalékoknak az előadó hiányzása esetén be kell ugraniuk, a következő órán pedig az egyes számú tartalék az előadó, a kettes lép elő egyes tartalékká és így tovább. Így nem kell “feleslegesen” állandó készenlétben lennie mindenkinek és elég kicsi a valószínűsége, hogy előadó nélkül maradunk. Előző órán azért érdemes körbekérdezni, hogy valaki nem megy-e síelni stb. És a Facebook csoportban is szoktam egy figyelmeztetőt írni előző este. Ugyan az is fontos, hogy a saját feladatát észben tartsa, de itt fontosabbnak tartom, hogy feledékenység miatt ne legyen fennakadás.

Az óra menete

Az óra első 5 percében az előző órai országból írunk egy Socrative tesztet.

Ezután következik a prezentáció. Az előadó az online tárhelyemről megnyitott fájlt használja. (Volt már aki kérte, hogy töltsem le, mert nem minden animáció működik online.) A vetítés aktív táblára történik, az előadó a táblára koppintással továbbítja a diákat, vagy kérheti a prezentert. (Ez utóbbinál felhívom a figyelmét, hogy vigyázzon a lézerrel, ha használja, csak a tábla felé.) Az előadás hosszát mérem stopperrel. Az időméréshez elmondom, hogy nem azért van, hogy stresszeljem az előadót, hanem egyrészt szempont volt, másrészt fontos tudnia, hogy mennyit beszélt.

Az előadás után az előadót megkérem, hogy néhány mondatban értékelje az előadást.

Ezután az osztály Mentimeter használatával értékeli az előadást. Ehhez szóban adok néhány szempontot (érdekes, logikus felépítésű, jól illusztrált, érthető). Tartalmi szempontokat nem kell értékelniük és a diákok értékelése nem számít bele az érdemjegybe.

Az előadóval megbeszéljük a pontozás hiányzó részét, elmondom, hogy mi tetszett és mi nem. Közben az osztály a munkafüzeti feladatot végzi, nem csak a könyvet és az atlaszt használják, hanem a prezentációt is megosztom a Facebook csoportban. Ha a munkafüzetben van térkép, mindig kérem, hogy az atlaszból keressék ki a tájakat, településeket. Ilyenkor várok is a prezentáció megosztásával, hogy ne abból másolják át.

Az óra végén, ha marad rá idő (az előadás hosszától és a kiadott feladatok mennyiségétől függően) “‘írunk” egy Socrative Spacerace-t. A másik online lehetőség egy Purposegames topográfia gyakorlás. Ha úgy látom, hogy az osztály nagyon széthúzódik a feladatok elkészítése során, ezt szoktam bedobni. Spacerace-t csak olyankor játszunk, ha mindenki kész (vagy kész közeli állapotban) van.

Az óra végén a következő órai előadót és tartalékokat kell még megbeszélni.

Ausztria, Szlovénia

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, online térképhasználatTeamWorkTool, Socrative 

Az órát az OFI 8-os munkafüzet feladataihoz terveztem. Mivel témazáró utáni első óra, nem kellett foglalkozni az előző órai anyaggal, több idő jutott a játékos munkára.

Az óra elején a TeamWorkTool-lal párokra osztottam az osztályt. Megbeszéltük, hogy mi lesz az új anyag tárgya (Közép-Európa országai) és melyik feladatokat kérem az első leckéhez (mf. 65-67/1, 2, 4/a, 5). Azt kértem, hogy valóban együtt készítsék a feladatokat, ne úgy osszák meg, hogy felosztják, ki melyiket csinálja, aztán lemásolják egymásról. Az első feladathoz azt kértem, hogy az atlasszal csinálják, ne online térképpel, hogy az atlasz használatot is gyakorolják. Ezért néha szólni kellett, illetve abban segíteni, hogy van jobban használható térkép, mint az Európa országai lap.
A 3-ban kicsit módosítottam a koordinátákon és csak az a), b), d), f) részt kértem. Ez a feladat volt az egyik fő okostelefonos munka, ezért is pontosítottam az értékeken. Még így is akadt vele probléma. Az én koordinátáim: a) é.sz.: 45.55, k.h.: 13.72; b) nem javítottam, d) é.sz.: 45.8, k.h.: 14.2; f) é.sz.: 46.36, k.h.: 14.09.
A helyszínek megtalálásához a Google maps-et javasoltam, bár volt aki mással (pl. Google Earth) próbálkozott. A koordinátákat északi szélesség és keleti hosszúság esetén előjel nélkül is be lehet írni, a tizedes vessző helyett pontot kell tenni és egy space-t kell tenni a két koordináta közé.
Segítségképpen még azt is elárultam, hogy nem mindegyik megoldás lesz település, zumoljanak és nagyon egyszerűen rá fognak jönni (gondoltam én), hogy milyen idegenforgalmi szempontból jelentős helyekre érkeztek. Hát ez csak keveseknek jött össze. Hiába csinálták meg az 1. térképes/atlaszos feladatot, az Alpok/síelés, mint lehetséges megoldás sokaknak nem jutott eszébe.
Azt is javasoltam, hogy a Google keresővel is próbálkozzanak, hogy egy számukra ismeretlen településnév esetén (pl. Postojna) találnak-e idegenforgalmi látványosságot. Volt aki megtalálta a Postojnai barlangot.

Az óra utolsó néhány percében volt egy Socrative Spacerace. Előtte csak a koordinátás feladatot beszéltük meg, mert a többit részben menet közben ellenőriztem, segítettem ha kellett, másrészt az egyszerű és megszokott feladatokkal már elég jól boldogulnak. A Spacerace nyertesei ötöst kaptak.

Tapasztalatok

Tanulságos, hogy az a kevés információ, amit az óra elején adok/adnék, milyen szelektíven ér el a diákokhoz. Az óra nagy részében aktívan és önállóan (illetve párban) dolgoznak, nem rám kell figyelni, de az a kis idő, amit kérek, az sem úgy hasznosul, ahogy szeretném. (Pl. ne csak települést keress a térképen, mégis leragad a településeknél.)
Hasonlóan tanulságos, hogy az első térképes feladatot, amit atlasszal kértem, néhányan egyből telefonnal próbálták volna, bár semmivel sem praktikusabb. Amikor felhívtam a figyelmüket az eltévelyedőknek, hogy egyrészt nem ez volt kiadva, másrészt mennyivel egyszerűbb atlasszal, rácsodálkoztak, hogy az is jó valamire.

Alkalmazások, programok

Google maps, Socrative, TeamWorkTool

Digitális … tanár

Olvasom Buda András “IKT és oktatás Együtt vagy egymás mellett” című könyvét. Próbálom magam elhelyezni a remeték és a honfoglalók közötti skálán és közben reménykedem, hogy nem én vagyok az, aki feleslegesen használja az IKT eszközöket (el tudom képzelni az órámat IKT nélkül /bár nem jellemző/; van B tervem és nem esem kétségbe, ha nincs net /pont ma is volt egy rövid net szünet/ és már rég óta úgy gondolom, hogy a szájbarágós animációk valahol a képzelet rovására túlmagyarázzák a folyamatokat). Bár azt is gondolom, hogy nem lehet mindent a képzeletre hagyni, mert ha a diák rosszul képzeli el, akkor azt nem szabad úgy hagyni.
Ajánlom a könyvet (bár még csak olvasom, nem elolvastam), mert már most olyan gondolatokkal szembesít, amik foglalkoztatnak – ahogy valószínűleg sokakat, akik belevágtak az IKT + oktatás rejtelmeibe. Remélem végig ilyen lesz a könyv.
Köszönöm Balázsnak az ajánlást.

Amúgy pont ma volt egy órám a legkevésbé fegyelmezett osztályommal. Az óra végén az új anyagból egy Socrative Spacerace-t játszottunk (a nyertes pár ötöst kap, bővebben itt). Kicsöngetés előtt kb. 4 perccel kezdtük a játékot és amikor véget ért, kórusban követelték, hogy “még egyet”! Amikor újra indítottam, abban a pillanatban megszólalt a csengő, de kivétel nélkül mindenki végig játszotta a menetet. Azért ez a reakció egy meglehetősen mozgékony osztálytól sokat elárul az IKT és közelebbről az okostelefonok órai felhasználásának ösztönző hatásáról.

Mire használom a Socrative-ot

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Socrative, online fájlmegosztás

A Socrative (és a Redmenta) használatának tapasztalatairól itt is írtam.

A hasonló (általam ismert és kipróbált) tesztfelületek közül a Socretive-ot választottam rendszeres használatra. (A többi program, amelyekkel különböző mélységben megismerkedtem: Kahoot, Quizizz, wizer.me, Spiral, Quizalize, illetve még néhány, amelyek vagy egyből fizetősek vagy nem voltak elég érdekesek ahhoz, hogy mélyebben beléjük ássam magam.)
A Socrative választását az is motiválta, hogy ezt ismertem meg először (egy tanítványomtól hallottam róla!). Ha az ember elkezd nagy mennyiségben teszteket gyártani, akkor elég nehéz átköltözni egy másik felületre és ott újra gyártani (átmásolni) az anyagokat. Persze megtettem volna, ha találok jobbat, de nem találtam.

Ha röviden össze kéne foglalnom, hogy miért a Socrative a legjobb:
– egy helyen megvan a játékos verseny és a komolyabb teszt,
– van többféle kérdéstípus (egyszeres- és többszörös választás, igaz-hamis, rövid szöveges válasz),
– van képfeltöltési lehetőség,
– elérhető böngészőből, nem kell applikáció (bár van hozzá),
– a support válaszol az üzenetekre.
Összességében annyira tetszik, hogy előfizettem a pro verzióra. Ennek talán a legnagyobb előnye, hogy külön osztálycsoportokat lehet létrehozni, ami nagymértékben megkönnyíti az adminisztrációt. Viszont nincsenek a magyar viszonyokra felkészülve – miért is lennének – a 10 osztálycsoport nem elég, (ennél több osztályom van) és mint kiderült a levelezésből, esély sincs arra, hogy többet kapjak. Megjegyzem, az alap verziót is használtam egy évig és jól elvoltam vele, tehát nem azért fizettem elő, mert az ingyenes változat használhatatlan, hanem mert olyan sokat használom, hogy úgy éreztem, kapok akkora könnyebbséget a pro változat extráitól, hogy megéri. (További külön csoportot úgy lehet létrehozni, hogy másik e-mail címmel kell regisztrálni. 10 osztály, 10 e-mail cím … meg lehet csinálni.)

Praktikus információk a bejegyzés végén.


A Socrative-ot kétféleképpen használom. Ha az előző órán adtam fel új anyagot (mint általában), akkor egy 10 kérdéses tesztet (Quiz) szoktunk “írni”, ha pedig óra közben vagy a végén az új anyagot akarom gyakoroltatni, akkor a versenyt (Spacerace) használjuk, ez utóbbit pármunkában.

A tudásfelmérő tesztekről (Quiz)
Ezeket a teszteket a diákok lehetőség szerint egyénileg írják. Ha nincs mindenkinek telefonja, akkor vagy készülni kell néhány nyomtatott teszttel, vagy ketten is dolgozhatnak együtt. Egyik sem igazán jó megoldás. A papír azért nem, mert ezeknek a teszteknek az egyik lényege, az azonnali visszajelzés veszik el, az együtt írás pedig nem igazságos a többiekkel szemben. Ha mégis így alakul – mivel pontokat lehet szerezni (lásd alább) – a párok egy ponttal kevesebbet kapnak. Van egy iskolai tablet illetve egy régi telefonom, ezeket szoktam odaadni, ha valakinek épp nem működik, vagy nincs készüléke.

Az értékelésről
A 10 kérdéses tesztet ugyanúgy értékelem, mint ha egy hagyományos dolgozat lenne, de az értékeléssel nem jegyeket, hanem pontokat lehet szerezni: 10-9 tesztpont = 5 pont, 8 = 4 pont, 7 = 3 pont, 6 = 2 pont, 5 = 1 pont, 4 és kevesebb = 0 pont. A Socrative nem spilázza túl a pontozást, ha egy kérdés hibátlan, akkor 1 pont, ha van benne a legkisebb hiba is, akkor 0 pont. (A pontrendszer ötletét Prievara Tibortól tanultam, de ez annak egy meglehetősen leegyszerűsített és folyamatosan újragondolt változata.)
A teszttel szerzett pontokat egy, az osztállyal megosztott online excel táblázatban vezetem, hogy mindenki tudja követni, hol tart. A diákokkal év elején megbeszéljük, hogy ezek a pontok azt jelentik, hogy egy hagyományos dolgozattal az adott pontnak megfelelő jegyet kapta volna (kivéve, aki nem kap pontot, de az is teljesen egyértelmű). Így viszont a pontokat egy anyagrészen keresztül lehet gyűjteni és 5 pontonként beváltani egy ötös osztályzatra. Ez tehát azt is jelenti, hogy aki 90 vagy 100%-ra megír egy tudásfelmérő tesztet, az egyből ötöst kap. A diákoknak viszont egy anyagrész alatt kell kapniuk legalább egy jegyet a Socrative-ból, ezért nem lehet teljesen ellógni a készülést. (Nem mint ha ez lenne a jellemző, de azért előfordul.) Vagyis ha valakinek egyszer 5 pont sem jön össze, akkor azt a jegyet kapja, ami az addigi pontokból kijön.
Heti kettő és egy órás tárgyaim esetében ez a jegyszerzési lehetőség megoldotta az osztályozási problémát. A rendszer pontos vezetése elég komoly adminisztrációt igényel (amiért önmagában nem rajongok), de mivel elektronikus (amit szeretek), elvagyok vele. A pontokat egy héten egyszer, jellemzően hétvégén szoktam beírni a táblázatba és az ötösöket a naplóba.
A fő problémám – nem mint ha sajnálnám az ötösöket – hogy aki nagyon odateszi magát, az szinte leckénként szerezhet egy ötöst. Valószínűleg ezzel nincs igazából probléma, csak még nem tudtam megszokni a sok jegyet. Illetve a sok jegy valamennyire csökkenti a témazáró értékét, de van aki inkább ezekre a kis tesztekre készül, mert ő nem jó “témazáróból”. Ezen is van mit megbeszélni, ha valakinek az eredményein azt látom, hogy ellazulja a témazárót, mert sok ötöse van. Tavaly mindenesetre kiderült, előfordulhat, hogy ha valaki nagyon sok ötöst szerez, de a témazárói nem lesznek jók, elbukhatja az év végi ötöst.

Ez a rendszer egy kísérlet és néha finomítok rajta. A tantárgy/heti óraszám/egyéb változók esetén lehet másképp csinálni. Érdemes és kell is gondolkodni azon, hogy a diákok mennyire élnek vagy élnek vissza ezzel a lehetőséggel. Ha úgy látom, hogy nagyon nem készülnek és csak telefonozunk egyet óra elején, akkor komoly lelki fröccsöket szoktam tartani és egy osztállyal sajnos egy időre fel is függesztettem a Socrative-ozást. (E nem túl népszerű lépéssel be is kerültem a Kincsestár színdarabba.)

A versenyről (Spacerace)
A Socrative Spacerace alapvető funkciója számomra az órai munka érdekessé tétele, a diákok aktivitásának fokozása. Gyakran alkalmazom azt a módszert, hogy az adott órai új anyagból az utolsó percekben “írunk” egy Spacerace-t és aki nyeri a versenyt, az órai munka ötöst kap. (Ez teljesen független a fenti pontrendszertől, óra végén egyből bekerül a naplóba.) Néhány óraterv példát ebben a blogban is leírtam (pl. itt).
Erről talán még annyit érdemes tudni, hogy a Spacerace-t párban szoktuk csinálni. Ennek több oka is van. Egyik, mert párban dolgozni jó és hasznos. (A párokat rendszeresen, véletlenszerűen alakítom a TWTool alkalmazással, nem csak a Spacerace-hez.) Másrészt maximum 20 készülékkel lehet belépni a Spacerace felületre, ezért az osztálylétszámok csak így teszik lehetővé. 

Az óra végi Spacerace és a következő óra eleji Quiz ugyanaz a teszt. Ilyen esetekben kifejezetten látszik az eredményen, hogy jobban tuják a válaszokat. Meg szoktam említeni – nem azért, hogy elrontsam a jó hangulatot, hanem hogy reálisan lássák a helyzetet – hogy attól, hogy ugyanazt a tesztet jól meg tudták írni, nem biztos, hogy tényleg jól tudják az anyagot. Mindenki maga tudja, hogy mennyi tanulás, tudás és mennyi rövid távú memória van az eredmény mögött.

Praktikus információk
Ha egy órán van órai eleji Quiz és óra közi Spacerace, akkor az első után ki kell pucolni a termet (Clear Room), mert 20-nál többen nem “férnek be” a Spacerace-be. Ilyenkor a párok egyik tagjának újra be kell jelentkezni. Ez fontos, mert technikai hibát eredményezhet a túl sok felhasználó.

A Quiz nem időzíthető, de nem is szoktam leállítani, amíg mindenki nem végez, csak kivételes esetben, ha valaki nagyon lemarad a többiekhez képest. De meg lehet szabni előre a szükséges időtartamot, stopperelni és leállítani. Ehhez keménynek kell lenni, elégedetlenek lesznek a lemaradók. Ha viszont valaki késett óráról, akkor néha azzal büntetem, hogy ha már csak ő nem végzett, akkor leállítom, így kimarad a pontszerzésből.
A kérdések sorrendjének beállítása fontos. A Quiz-nél érdemes összekeverni a kérdések és a válaszok sorrendjét is, hogy az egymás közelében ülők ne ugyanazt a kapják. Év elején megbeszéljük, hogy arra a pár percre, amíg a teszt fut, ugyanúgy nem szabad beszélgetni, mint ha dolgozat lenne, csak így tudok rá pontot adni. A Spacerace-nél viszont, amikor az új anyagot gyakoroljuk, néha kifejezetten fontos, hogy a sorrend ugyanaz legyen, mert így igazságos. Ha könyvet, füzetet lehet használni, van (lenne) könnyű és nehéz sorrend. Természetesen a sorrendet akkor is meg kell, tartani, ha a kérdések valamilyen logika szerint egymásra épülnek.
Spacerace-nél eleinte hangsúlyozni kell, hogy fontos a sebesség és helyes válasz egyensúlya. A rakéta a helyes válaszra megy előre, de a helyesen válaszolók közül a leggyorsabb nyer.
Ha pármunkában dolgoznak, akkor fontos figyelni arra, hogy csak az egyikük lépjen be (akár Spacerace, akár Quiz). A Socrative (és egyéb elektronikus tesztfelületek) fontos pozitívuma az azonnali visszajelzés. A helyes válasz azonnali mutatását ki lehet kapcsolni, de akkor az egyik lényeget veszítjük el. A visszajelzést viszont ki lehet használni trükközésre. Ha a pár mind a két tagja belép, akkor az egyik nyomja a random választ, majd megkapja a helyes megoldást, amit a másik beír és könnyen nyernek. Utólag persze ez a résztvevők számából, a nevekből kideríthető. Ezért is be kell tartatni a felismerhető neveket. Természetesen fontos a bizalom, de ha van aki csal, a többiek munkakedve jelentősen alábbhagy.

Légkörzés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Socrative, filmrészlet, animáció

Az óra elején a szokásos Socrative tesztet írtuk az előző órai anyagból (légnyomás, szél kialakulása).

Az új anyag elején ismételtük az időjárási és éghajlati elemeket. Itt érkezik el az idő, amikor (reményeim szerint) mindenkinek világos lesz, hogy miért kértem sorban tudni ezeket (napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, csapadék). Bár már a múlt órán, a szél kialakulásánál is fontos volt, hogy ez a logikája a dolognak, most egy tényleges széltípusnál, a globális szeleknél használjuk is ezt a tudást.

A időjárási és éghajlati elemek közül a szelekkel foglalkozunk a legtöbbet, ezért a típusok (globális, kontinentális, helyi, légörvények) előzetes tisztázását is fontosnak tartom, a sorrendet pedig azért, mert nem a könyv szerint haladunk.

A légkörzés tárgyalását egy filmrészlet megtekintésével kezdtük. Egyik kedvenc, órán sokat használt sorozatom a BBC Wild Weather sorozatból (a Donal MacIntyre-féle változat) a Szél epizódból néztük meg a témához kapcsolódó részt (kb. 5:45-től 10:15-ig).

 

Ezután megbeszéltük, hogy mit láttunk, mi miért és hogyan történik. Felelevenítettük a 7-ben tanultakat, pl. hogy a passzát szél keleties és hogy ezek szerint a légnyomáskülönbségen kívül kell lennie még egy erőnek, ami befolyásolja a szél irányát. Mivel a csillagászati anyagban, a Föld forgásánál tanultuk a Coriolis (eltérítő)-erőt, volt akinek eszébe jutott. Ennek illusztrálására értelmeztünk egy animációt (a felsőt a weboldalon).

Miután tisztáztuk a légkörzés elméletét, együtt megoldottuk a munkafüzeti feladatokat (Mozaik 48-49/1, 2, 3). Ha önálló (vagy pár)munkában kérem, akkor valószínűleg, nem készül el óra végére, mert a 2-nak a rajzos része tapasztalatom szerint elég nehéz, így viszont hogy együtt csináltuk még maradt idő az óra végén egy Socrative SpaceRace-re.

Tapasztalatok

Ez az óra elég feszített, nem minden osztályban megy végig. A légkörzéses feladatot mindenképpen megbeszéljük (mf. 48/2.) és ha kimarad valami, azt kérem írásbeli házi feladatnak.
A szelek kialakulása, működése magyarázatot igényel. Bármennyire is szeretném, hogy sok önálló munkát végezzenek, ha azt akarom, hogy megértsék, többet kell szerepelnem.
A diákok a visszajelzések alapján nagyon szeretik a jól eltalált filmeket, filmrészleteket. 

Alkalmazások, programok

Socrative

Állatok szövetei

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Quizlet, Socrative

Ebben a dupla órában nem sok az IKT, inkább egy módszertani próbálkozás. A két óra nem közvetlenül egymás utáni, hanem a rendes heti, órarendi órák. Az állati szövetek egy nehezen tanulható anyagrész, ezért is próbáltam kicsit feldobni. 

Az első órán az előző lecke anyagából (csalánozók) volt egy Socrative teszt.

Az új anyaghoz kis egységekre osztottam az osztályt, a jelenlevők létszámától függően 2-3 fős párba vagy csoportba. A párok/csoportok az egyes állati szövetcsoportokat (hámszövet, kötőszövet, támasztószövet, izomszövet) kapták kidolgozásra, az alábbi szempontok szerint: rövid általános jellemzés, típusaik, a típusok előfordulása és működésük jellemzői. (Az idegszövetet kihagytam a csoportos munkából, a későbbi feldolgozás során “csaptuk” hozzá, mert elég kevés van róla a tankönyvben.) 

Amikor a vázlat elkészült, létrehoztuk a szupergruppokat –  a különböző szövettípusokat kidolgozó párok/kiscsoportok alkották a három szupergruppot. Összetoltuk a padokat és mind a három nagycsoport kapott egy-egy csomagoló papírt. A papírra gondolattérképet kellett készíteniük az állati szövetekről úgy, hogy minden kis csoport  a saját vázlatát teszi a közösbe. Kaptak filcet és néhány tanácsot (először ceruzával tervezzék meg, próbálják a helyet jól kihasználni – ne legyen sok üres tér, nagy betűkkel írjanak). Ekkor már az első óra vége felé jártunk, így a poszterek vázlatait beszedtem és a másik órán folytattuk. 

A második órát a padok összetolásával kezdtük és folytattuk a poszterkészítést. A munka a csoportokban elég különböző sebességgel folyt, többnyire megtalálták a lehetőségét, hogy egyszerre, a papírt körbeállva sokan dolgozzanak. Volt ahol az egy dolgozik a többi nézi stílust választották, ott igyekeztem gyakran közbeszólni, hogy lehet ezt hatékonyabban is. Kb. negyed óra alatt elkészültek a poszterek.

szovet_img_0001szovet_img_0003

Ezután azt kértem, hogy közösen csinálják meg a munkafüzeti feladatokat (OFI munkafüzet 50-51/1-4.) és mindenki azt tegye hozzá, ami az ő feladata volt, amit ő tud a legjobban. A feladatok kb. 15 perc alatt elkészültek, itt is volt, akik gyorsabban és akik lassabban haladtak. Annyit kértem a feladat megoldás mellé, hogy alaposan nézzék meg a képeket, mert abból lesz a játék. Akik hamarabb kész lettek, azoktól azt kértem, hogy egyszer mondja el minden kis csoport a saját vázlatát a többieknek, a nagycsoporton belül. Kicsit pesszimista voltam, hogy ezt megcsinálják, de talán azért, mert először bemutattam nekik népmesei stílusban, hogy mire gondolok: “Kedves gyerekek, én a hámszövetekről fogok nektek mesélni…” rendesen végig mondták. Amikor minden nagycsoport kész lett, az ellenőrzéshez én mondtam a helyes megoldásokat, ők javították a munkafüzetet – így gyorsabb – hogy legyen idő játszani.

A játék Quizlet Live volt, amiben a szöveteket kell felismerni. (A link a Quizlet gyakorló oldalára mutat, a Live játékot csak legalább 6 bejelentkezett játékossal lehet játszani). Tudtam előre, hogy nehéz lesz, mert nem azok a képek vannak a Quizletben, amik a könyvben. Ilyen gyakorló feladatnál mindig lehet használni a könyvet, munkafüzetet, bármilyen puskát. Az elején látszott, hogy nehezen megy, sokszor elrontották, de szerencsére nem adták fel és az óra végére egy csoport megnyerte a versenyt. 

A szövetek felismerése nehéz, sok gyakorlást igényel, ezért megosztok az osztály Facebook csoportban egy prezentációt, amiben képek vannak a szövetekről. És a fenti Quizlet gyakorló anyag is elérhető, hiszen nem csak Live-ra, hanem pl. szókártya típusú gyakorlásra is használható.

Tapasztalat

Az óra végén egy diák azt mondta, hogy még sosem voltak ilyen aktívak. (Azt nem mondta, hogy az én óráimra gondolt, vagy az összesre.)
A másik véleményt – nem az én kérésemre – az egyik szókimondó diák írta a facebook csoportunkba: “amugy nekem az az eszrevetelem van a mai orahoz, hogy szerinten egy ilyen jobban megeri mint egy unalmas ppt felmondas en itt sokkal jobban figyeltem a tobbiekre es a munkafuzet kitoltesenel is ossze dolgoztunk es eleg hatekonyan folyt a munka”. (Az unalmas ppt felmondás egy projektre vonatkozott, ahol egymás előadásait kellett meghallgatni és nem többen nem készültek fel rendesen.)

Az én gyakorlati tapasztalatom, hogy nem szerencsés, hogy a poszterkészítés közben megszakad a munka az első óra vége miatt, de egyelőre nem tudok jobbat. Az egyes csoportok, főleg a nagycsoportok különböző hatékonysággal dolgoznak, ezért érdemes arra is készülni, hogy ők kapjanak valami unaloműzőt, amíg a többiek befejezik a munkát.

Alkalmazások, programok

Socrative
Quizlet

Hőmérséklet

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat,  Socrative, Quizlet

Az óra elején volt egy rövid Socrative teszt az előző órai – napsugárzás – anyagból. 

Az új anyag előtt átismételtük az időjárási és éghajlati elemeket, mármint a csak a fogalmakat (napsugárzás, hőmérséklet, légnyomás, szél, páratartalom, csapadék). Szeretem, ha ezt tudják sorban, mert így tartom logikusnak és ez a tárgyalásunk sorrendje is, nem a tankönyvi.

A hőmérséklet anyagban sok a fogalom, de többségében nem újak, mert 7-8-ban tanultuk, használtuk ezeket. Most is gyakorlati feladatot terveztem hozzá. Egy prezentációt kivetítettem és azt kértem, hogy ha nem értik a fogalmat, keressék meg a könyvben, értelmezzék a definíciót és az alapján számolják ki az értékeket (lásd a prezentációban). 

Közvetlen link a prezentációhoz

Párokban dolgoztak, de most kihagytam a játékos párszervezőt, hogy takarékoskodjak az idővel, mert az óra végére játékot is terveztem. Nagyjából az ülésrend szerint ültek, csak néhányukat ültettem át gyorsan, hogy meglegyenek a párok.

Amikor elkészült a megoldás, ellenőriztük és megbeszéltük, bár sok trükk nincs benne. A hőingás számítást szokták néha elrontani, ha a legkisebb érték negatív, és a pozitív és negatív érték különbségét /pl. +20-(-2)/ rosszul értelmezik. 

A második feladat előtt meghatároztuk az izoterma fogalmát és az értékek helyes leolvasását. Ezután kértem az ehhez kapcsolódó feladatokat (lásd a prezentációban). Amikor kész lett, ezeket is megbeszéltük.

Az óra utolsó harmadában a fogalmakat Quizlet Live játékkal gyakoroltuk. (A link a Quizlet gyakorló oldalára mutat, a Live játékot csak legalább 6 bejelentkezett játékossal lehet játszani). A játékhoz legalább 12 fogalompár kell. Próbáltam röviden fogalmazni, hogy a telefon jól elférjenek a meghatározások, de néhány hosszabb is belekerült – csak így lett meg a 12. A gyerekek nem panaszkodtak, hogy túl hosszú, nem lehet elolvasni stb. (szoktak, ha van valami hiba). Mivel az óra elején gyorsan dolgoztak, több menet is belefért, még a csoportokat is tudtam keverni. A menetek között adtam néhány tanácsot. Pl. nem kell minden fogalmat kikeresni a könyvből/füzetből, ha a hőingást vagy a középhőmérsékletet egy példán érti, a többit (napi, havi, évi) is ki tudja találni. Látszott, hogy értik, mert a játék úgy is jól ment, hogy a fogalmak egy része ténylegesen nem hangzott el órán.

Házi feladatnak a fogalmakat kértem a Mozaik könyvből (amiket most gyakoroltunk) és a hozzá kapcsolódó munkafüzeti feladatot (Mozaik, 43/6,7).

Alkalmazások, programok

Socrative
Quizlet