Országjellemzés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Socrative, Mentimeter, PurposeGames, megosztott fájl használat, online tárhely használat, prezentáció

Bevezetés

A 10-es földrajz jelentős része regionális földrajz, európai és távoli kontinensek országainak megismerése. Adja magát és nem is egy nagy újítás, hogy a diákok készítsenek prezentációt. Én így csinálom (idén):

Az ország kiválasztása

Azt kértem a diákoktól, hogy mindenki írjon három országot a tankönyv tartalomjegyzéke alapján egy darab papírra. Olyan országot, ami érdekli, de legyen közte távoli kontinens országa is, ne csak európai “slágerország” (Francia, Spanyol, Olasz). Azt ígértem, hogy megpróbálom úgy variálni a választásokat, hogy lehetőleg mindenki a három közül valamelyiket megkapja. Ez elég jól sikerült is, egy osztályban volt egy srác, akitől egy negyedik országot kértem, mert mind a három választását eladtam másnak.

orszagvalaszto_tablazat
Az országválasztó táblázat

Fent látható az országválasztó táblázat. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A számok azt jelentik, hogy az adott országot hányadik helyen választotta; a kék szín, hogy melyik országot kapta; a piros keret, hogy ők ketten ugyanazt a témát megosztva készítik; az üres sorokból a pármunkát végzők egyik tagja hiányzik, mert őket a pár másik feléhez írtam át. Lehetett olyan igénnyel élni, hogy valaki mindenképpen valamelyik országot szeretné, de ehhez erős indok kellett. Annál erősebb, hogy “én már nyaraltam Horvátországban.” Aki éveket élt valahol, ott született, valamilyen mértékben kötődik az adott országhoz, állampolgár, az adott néphez tartozónak (is) vallja magát stb. Ezt jelenti a zöld szín. Végül van egy narancssárga Portugália. Valaki nem tartotta be, hogy a tankönyvi országokból kell választani, de mivel elfogytak az országok, megkaphatta Portugáliát.
A táblázatot megosztottam az osztály Facebook csoportban, innét tudták meg, hogy ki melyik országot kapta, persze órán is mutattam, ha valakinek elkerülte volna a figyelmét.

(A táblázatot én készítettem a gyerekek cetlijei alapján. Nem valami hiper IKT a cetlizés, ezen lehetne változtatni, bár nem tudom hogyan. Ha valakinek van ötlete, legyen szíves megírni!)

Munkamódszer

Lehetett egyéni és pármunkát is választani. Az egyik osztályban sok pár és egy trió is lett. A másik kettőben jellemzően az egyéni munkát választották.

Szempontok

A következő lépés a szempontok megbeszélése volt. Azóta kis javításokat végeztem rajta, de kb. így adtam ki:

*** a diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Országjellemzés prezentáció szempontjai

Tartalmi követelmények
A tankönyv/munkafüzet által kiemelt témák legyenek kidolgozva. A többiek az előadásból kapjanak segítséget a munkafüzeti feladatok megoldásához. Ahol van munkafüzeti térkép, ott azt is fel kell használni a prezentációban, meg kell mutatni a tájakat/településeket. (A munkafüzeti térképeket én adom, feltöltöm a csoportba. Ha szükséged van rá és még nem küldtem, kérd!) Bármi érdekességet, amit fontosnak tartasz, meg lehet jeleníteni a prezentációban.

Első dia: ország/országcsoport neve. Szerepeljen a készítő neve is!
Forrásokat, hivatkozásokat az utolsó dián fel kell tüntetni!

Formai követelmények
Ppt, prezi, sway (vagy más prezentáció készítő alkalmazás).

Kevés szöveg legyen, képekkel. A képek illusztrálják a mondanivalót!

Előadás követelményei
Legyen begyakorolt előadás (nem felolvasás)!

A vázlatos szöveg és a képek alapján kell elmondani az előadást, papír nélkül!
Az előadás hossza 5-10 perc között legyen. Aki több leckés országot kapott, csinálhat kicsit hosszabbat.

Bármilyen problémával időben kérj segítséget, ne az előadás napján!

Leadás, beküldés
A fájlt vagy linket e-mailben kérem elküldeni (havassyandras@gmail.com)

A fájl elnevezését így kérem: sajatneved_orszagneve.pptx

Az értékelést az összes szempont teljesülésének figyelembe vételével fogom végezni (tartalom + forma + előadás + beküldés).

*** a diákoknak kiadott anyag vége ***

A fenti szempontokat is kitettem a Facebook csoportba egy pdf fájlban.

Néhány “furcsa” szempontot meg szoktam indokolni (pl. a fájl elnevezését, hogy ez egy létező dolog, így kérnek be fájlokat, tőlem is.)

Az értékelés szempontjai

A tanár értékelése

Bár az értékelés szempontjai szerepelnek a feladat szempontjai között, (megegyeznek azokkal), készítettem egy táblázatot, amivel minden diák számára követhető, hogy hol tart, mire kapott pontot és mire nem. Előre megadtam a végső értékelés ponthatárait is: 15-13: 5, 12-11: 4, 10-9: 3, 8-7: 2, 6-: 1.

orszagjellemzes_ertekelo_tablazat


Az országjellemzés értékelő táblázata

Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A vastag betűs szempontok duplán számítanak, ezek a diákoknak kiadott anyagban is vastagon szerepelnek és persze szóban is kihangsúlyozom fontosságukat. A dupla szempontok pontozása: 2; 1,5; 1; 0,5; 0. A szimpla szempontok pontozása: 1; 0,5; 0. Ezekkel az adott szempont teljesülésének mértékét próbálom jelezni és értékelni. Ezt a táblázatot is feltöltöttem a Facebook csoportba és folyamatosan frissítem: a fájlok beküldése után végeztem egy előzetes értékelést, aminek a pontjai már szerepelnek a fenti táblázatban, az előadás után pedig az előadó diákokkal együtt végezzük a pontozást. Ahol valamelyik szempont nem értelmezhető (pl. nincs munkafüzeti térkép), ott a ponthatár módosul.

Az előadó önértékelése és az osztályértékelése az óra meneténél szerepel.

Az előadások sorrendje

Erre külön figyelmet fordítok. Azokat veszem előre, akik a korábbi anyagokban nem szerepeltek élő szóban. Ehhez is készítettem egy táblázatot, amit szintén megosztok a Facebook csoportban. Színnel azt jelölöm, aki előadta a prezentációját. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik).

orszagjellemzes_sorrend

Az országjellemzés előadások sorrendje

Azt is fontos megszervezni, hogy egy órára hányan készüljenek. Mivel mindenkinek ugyanaz volt a leadási határidő, a következő módszerrel élek. Egy órára egy előadót és két tartalékot kérek meg. A tartalékoknak az előadó hiányzása esetén be kell ugraniuk, a következő órán pedig az egyes számú tartalék az előadó, a kettes lép elő egyes tartalékká és így tovább. Így nem kell “feleslegesen” állandó készenlétben lennie mindenkinek és elég kicsi a valószínűsége, hogy előadó nélkül maradunk. Előző órán azért érdemes körbekérdezni, hogy valaki nem megy-e síelni stb. És a Facebook csoportban is szoktam egy figyelmeztetőt írni előző este. Ugyan az is fontos, hogy a saját feladatát észben tartsa, de itt fontosabbnak tartom, hogy feledékenység miatt ne legyen fennakadás.

Az óra menete

Az óra első 5 percében az előző órai országból írunk egy Socrative tesztet.

Ezután következik a prezentáció. Az előadó az online tárhelyemről megnyitott fájlt használja. (Volt már aki kérte, hogy töltsem le, mert nem minden animáció működik online.) A vetítés aktív táblára történik, az előadó a táblára koppintással továbbítja a diákat, vagy kérheti a prezentert. (Ez utóbbinál felhívom a figyelmét, hogy vigyázzon a lézerrel, ha használja, csak a tábla felé.) Az előadás hosszát mérem stopperrel. Az időméréshez elmondom, hogy nem azért van, hogy stresszeljem az előadót, hanem egyrészt szempont volt, másrészt fontos tudnia, hogy mennyit beszélt.

Az előadás után az előadót megkérem, hogy néhány mondatban értékelje az előadást.

Ezután az osztály Mentimeter használatával értékeli az előadást. Ehhez szóban adok néhány szempontot (érdekes, logikus felépítésű, jól illusztrált, érthető). Tartalmi szempontokat nem kell értékelniük és a diákok értékelése nem számít bele az érdemjegybe.

Az előadóval megbeszéljük a pontozás hiányzó részét, elmondom, hogy mi tetszett és mi nem. Közben az osztály a munkafüzeti feladatot végzi, nem csak a könyvet és az atlaszt használják, hanem a prezentációt is megosztom a Facebook csoportban. Ha a munkafüzetben van térkép, mindig kérem, hogy az atlaszból keressék ki a tájakat, településeket. Ilyenkor várok is a prezentáció megosztásával, hogy ne abból másolják át.

Az óra végén, ha marad rá idő (az előadás hosszától és a kiadott feladatok mennyiségétől függően) “‘írunk” egy Socrative Spacerace-t. A másik online lehetőség egy Purposegames topográfia gyakorlás. Ha úgy látom, hogy az osztály nagyon széthúzódik a feladatok elkészítése során, ezt szoktam bedobni. Spacerace-t csak olyankor játszunk, ha mindenki kész (vagy kész közeli állapotban) van.

Az óra végén a következő órai előadót és tartalékokat kell még megbeszélni.

Reklámok

Kelet-Közép- és Délkelet-Európa

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

filmrészlet, (órai internet használat, órai okostelefon használat, megosztott ppt használat, TeamWorkTool)

Ebben az órában csak a filmrészlet a stabil IKT, a többi választható. Nem is teljes óra, illetve elég szabadon változtatható a hossza. Akár az egész órát is el lehet beszélgetni, ha az osztály fogékony a témára és a munkamódszerre. Nálam azok voltak.

Az óra elején volt egy rövid házi feladat ellenőrzés.

Az új anyag a Sziámi együttes 100 bolha című videoklipjére épül.

 

A videó előtt röviden elmondtam, hogy miért így tervezem az órát illetve hogy mi lesz utána a feladat (és természetesen – hogy világos legyen – azt is, hogy melyik leckéhez kapcsolódik). A videó megtekintése során annyi a feladat, hogy a képekben és a szövegben megjelenő ábrázolásmódra kell figyelni, mik lehetnek azok az elemek, amikkel az adott kort bemutatja. A videó után az egyes osztályokban nem egyformán haladtunk tovább. Előre elkészítettem egy prezentációt, amiben a videóból kivágott képeket tettem és azt kértem, hogy a képekről próbáljanak asszociálni a mögöttes tartalomra. Kipróbáltam azt a változatot, hogy kis csoportokban ötletelnek a filmről, jegyzeteket készítenek és utána beszéljük meg, illetve azt is, hogy együtt nézzük a képeket és egyből együtt beszéljük meg, kinek mi jut eszébe róluk. A kimenetele mindkettőnek ugyanaz és mindkét változat működőképes. A csoportmunkás változathoz négy fős csoportokat szerveztem a TeamWorkTool-lal és megosztottam a prezentációt, amit a telefonjaikon néztek meg a megbeszéléshez.

Tapasztalat

Kíváncsi voltam, a diákok, hogy reagálnak a szokatlan tevékenységre. Az órák hangulata és a visszajelzéseik alapján sikeres és hasznos foglalkozások voltak.
A tartalmi részhez csak annyit fűzök hozzá, hogy az elméleti (tankönyvi) anyagot több ponton is tudtuk érinteni a videó megbeszélése során.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool

Atomenergia

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Mentimeter

Még mindig a globális problémák.

Az óra elején felmérést készítettem az osztályokban Mentimeterrel az atomenergia felhasználásának elfogadottságáról. A szavazás folyamatát nem vetítettem ki, csak az eredményt, hogy ne befolyásolja őket a szavazás állása és azt kértem a diákoktól, hogy ne is beszéljék meg, hogy ki mire fog szavazni.

A szavazások eredményei az óra elején

Ezután csoportokba osztottam őket. Külön csoportban voltak a támogatók, az ellenzők és a bizonytalanok. Ha valamelyik csoportot túl nagynak találtam a közös munkához, akkor kettéosztottam. (Gyakorlatilag a 10-11 fős csoportokat osztottam ketté.) Ugyanazt a feladatot kapták, más céllal: keressenek érveket és ellenérveket az interneten az atomenergia felhasználásáról. A támogatóknak arra kellett készülni, hogy meggyőzzék az ellenzőket és a bizonytalanokat, az ellenzőknek hogy meggyőzzék a támogatókat és a bizonytalanokat, a bizonytalanok pedig egyszerűen csak tájékozódjanak. Az érvekről vázlatot kellett készíteni és előre megmondtam, hogy a meggyőzés lesz a feladat, tehát készüljenek érvelésre.

Az óra második részében jött a támogató és az ellenző tábor érveinek a meghallgatása. Egymás meghallgatását kértem, ezért ha menet közben valakinek támadt ellenérve, azt a végén lehetett elmondani és vitázni.

atom_hr

Az egyik osztály érvei, ellenérvei

Az óra végén újra felmérést készítettem, hogy lássuk a tájékozódás eredményét és a vélemények változását.

A szavazások eredményei az óra végén

Bár a legfontosabb eredmény, hogy a diákok többségének lett valamilyen véleménye a tájékozódás és az érvek/ellenérvek meghallgatása után, beillesztem a szavazások osztályonként eredményeit is, hogy így is látható legyen a változás. (A szavazók számában az egy-két fő eltérés technikai vagy egyéb probléma miatt van.)

Tapasztalat

Azokat a csoportokat, ahol az azonos véleményen lévőket tovább kellett osztanom a csoport nagysága miatt, korábban arra kértem, hogy ha készen vannak az érveikkel, akkor egyesítsék azokat, hogy ne legyenek ismétlődések. Később inkább azt találtam jónak, ha egyszerűen csak figyelik egymás érveit és ami elhangzott, azt már nem hozzák fel újra, csak akkor, ha van mit kiegészíteni rajta.

Az óra kicsit rövid, még tudtak volna tovább vitázni, érvelni.

Alkalmazások, programok

Mentiemter

Közlekedés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat (választható), órai okostelefon használat (választható), Teamup

Ez az óra alapvetően nem IKT alapú. 

Még mindig a “Globális problémák projekt” utózöngéinél tartok. Szeretnék olyan témákat feldolgozni, amik közvetlenül érintik a diákokat. Mivel mindannyian vagy budapestiek, vagy naponta járnak a fővárosba, ezt a témát mindenképpen indokoltnak éreztem.

Az osztályt csoportokra osztottam a Teamup használatával, három és négy fős csoportok alakultak (a jelenlévők száma miatt nem lehetett azonos méretű csoportokat létrehozni).

A téma címet (Budapest közlekedése) és két szempontot (dugó, légszennyezés) felírtam a táblára. A szempontok igazából csak ötletadónak jók, hogy milyen irányból közelítsék meg a kérdést. Kaptak néhány papírlapot piszkozatnak és tisztázatnak. Azt kértem, hogy 5 percig gyűjtsenek olyan problémákat, amelyek a fenti szempontok alapján őket közvetlenül érintik.

Ezután azt kértem, hogy keressenek olyan megoldási lehetőségeket, amelyekkel az általunk gyűjtött problémák mérsékelhetők vagy megszűntethetők. Mindegy, hogy már létező megoldás, vagy ők találják ki. Itt lehetett használni okostelefont, internetet a kereséshez, volt aki élt a lehetőséggel.

Közben jártam körbe és érdeklődtem a megoldásaikról. Mivel több helyen tapasztaltam, hogy csak addig jutottak, hogy több pénzből mit lehetne kihozni, kértem, hogy próbáljanak kreatív megoldásokban gondolkodni.

Az óra második felében már arra figyeltem, hogy melyik csoportnak melyik ötlete tetszik a legjobban, illetve megkérdeztem, hogy nekik melyik  a kedvenc ötletük. Mivel arra készültem, hogy ezeket elmondják az osztálynak, előre próbáltam az ismétlődéseket kiküszöbölni úgy, hogy mindenkinek maradjon témája, ezért megbeszéltem a csoportokkal, hogy melyik ötletet, ötleteket mondják el.

Az óra utolsó 10 percében jött a téma összegzése, amikor minden csoportból egy szóvivő elmondta röviden az ő megoldásukat. Ezeket a táblán gyűjtöttem emlékeztetőnek. Óra után még lefényképeztem és kitettem az osztálycsoportba.

kozlekedes

Néhány magyarázat a talán kevésbé érthető fogalmakhoz.

Kresz újra – bizonyos időközönként kelljen rendesen újra vizsgázni KRESZ-ből.
Üzemanyag ár – legyen drágább az üzemanyag. (Itt megbeszéltük, hogy ez nem egyszerű, mert akkor minden drágább lesz a szállítás drágulása miatt.)
Ügyfélkapu app . – legyen olyan telefonos alkalmazás, ahol a rosszul beállított kereszteződéseket lehet bejelenteni.
Szmogriadó – szmogriadó további szigorítása, esetleg bizonyos környezetvédelmi besorolás alatt egyáltalán ne lehessen közlekedni az autóval. (Itt is megemlítettem, hogy ez valószínűleg olyan sok embert érintene, hogy nem lehet egyik napról a másikra bevezetni.)
Mérleg – legyen olyan érzékelős rendszer, ami kisebb forgalmú utaknál csak akkor vált zöldre, ha tényleg áll ott autó.
Okos út – legyenek olyan utak Budapest és az agglomeráció között, amik a nagy forgalmú időszakok (vagy a tényleges forgalmi helyzet) szerint átváltanak, mindig a nagyobb forgalomnak engedve több sávot.
P+R – A P+R parkoló ne legyen fizetős, sőt, aki használja kapjon valamilyen kedvezményt tömegközlekedésre vagy üzemanyagra.

Ahogy fent írtam, ha úgy láttam, hogy valamelyik ötlet következményeit nem gondolták végig, ott megbeszéltük, hogy mennyire reális, nem okoz-e nagyobb problémát, mint amit esetleg megold.

Alkalmazások, programok

Teamup

Szénbuborék

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

TeamWorkTool, órai internet használat, órai okostelefon használat, Redmenta

A globális problémák projektünk lezárásakor jött szembe a Szénbuborék cikk. Úgy éreztem, hogy kifejezetten a témánkhoz kapcsolódik, több ponton is érinti a tananyagban feldolgozottakat (népesség elöregedése, fosszilis és megújuló energiahordozók) és érdekes összefüggéseket tár fel. 

A párhozamos osztályokban kicsit különbözően zajlott az óra. Az óra elején vagy a “Globális problémák projekt”-et értékeltük, vagy az új anyaggal kapcsolatban volt szervezni, megbeszélni való. Az óra második felében került sor a cikk feldolgozására.

A cikket még korábban megosztottam az osztályok Facebook csoportjában. A feldolgozáshoz készítettem egy Redmenta tesztet. A munkát párban végezték, a párokat az új pár- és csoportmunka szervező felülettel a TeamWorkToollal sorsoltuk ki. A munkamegosztás úgy történt, hogy az egyik telefonon a cikket olvasták, a másikon futott a Redmenta teszt. 

A cikk alapos feldolgozásához 10-15 perc kell, akik nem siették el, ennyit dolgoztak rajta.

Tapasztalatok

Az egyik osztályban meglepően gyorsan végeztek a cikkel és a teszttel, voltak akik mindössze 5 és 10 perc közötti ideig dolgoztak. Voltak akik kifejezetten úgy álltak a munkához, hogy először elolvassák és utána látnak neki a tesztnek, a többség inkább a párhuzamos olvasást és tesztkitöltést választotta.

A teszt elsősorban arra szolgál, hogy elolvassák a cikket, rákérdezzek néhány fontos fogalomra, eseményre; az összefüggéseket nem biztos, hogy segíti megérteni. Sőt, van egy olyan gyanúm, hogy a profi tesztkitöltők, akik könnyedén megtalálják a kulcsszavakat, rááll a szemük arra, hogy melyik infót hol lehet megtalálni a szövegben, talán még felületesebben átsiklanak a szöveg tartalma fölött, mint akik a hosszabb keresgélés miatt alaposabban elolvassák. 

Ezért is tartom fontosnak, hogy (osztálytól függően) vagy még az óra végén megbeszéltük a cikk lényeges mondanivalóit, vagy azt kértem házi feladatnak, hogy néhány mondatban foglalják azt össze. Ebben az osztályban a következő óra elejére maradt a megbeszélés.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool
Redmenta

Globális problémák (gyorsjelentés)

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

diákok videót készítenek

A globális problémák projekt részfeladata volt, hogy a diákok (csoportokban) készítsenek videókat, amikben bemutatják, hogy pénz nélkül, csak tudatossággal, odafigyeléssel mit tudnak tenni a környezet védelme érdekében. Egészen különböző eredmények születtek, itt néhányat mutatok meg a kedvenceim közül. 

És még egy, de ezt nem lehetett beágyazni.

Agaragar projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, diákok blogot készítenek

A projekt kiírása

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Kísérlet (Agaragar projekt)
Baktérium és gomba tenyésztés agaragar táptalajon

Eszközök: Petri-csésze, oltókacs, agaragar

Előkészítés: Egy pár kap egy Petri-csészét. A csésze alját egy vonallal ketté kell osztani a minták utólagos azonosítása miatt. Ha fejenként több mintát akartok venni, további részeket is lehet bejelölni. (Nyugodtan meg lehet fordítani, nem folyik ki.)
Pl. Béla és Gizi csészéje alulról:
petri
A jegyzőkönyvben (füzet) a mintát pontosan dokumentálni kell. pl.:
B1: föci terem ajtókilincs
B2: Gizi cipőtalp
G1: lány wc ülőke
G2: fiú wc ajtó kilincs

Mintavétel: az oltókaccsal fel kell venni a mintát (hozzáérinteni pl. a cipőtalphoz), majd a táptalajhoz érinteni. Nem kell felkavarni, csak a felületéhez érinteni. Sima felületről érdemesebb zsebkendővel mintát venni. Ujjat is lehet hozzá érinteni. Lehet beleköhögni, de ez egy egész csészét igényel. Az oltókacsot fertőtlenítés nélkül csak egy mintára érdemes használni, mert utána összekeverednek a minták.
A csésze csak a mintavétel idejére legyen nyitva.

Készítsetek páronként egy blogot!
Ha meglévő blogot használtok, akkor a blog címét úgy alakítsátok át, hogy ez a téma is „beleférjen”. A blogon, egy blogbejegyzésben legyen feltüntetve, hogy mi volt a feladat és hogyan végeztétek el a feladatot. Töltsetek fel képeket a kísérlet eredményéről. Írjátok le, hogy lett-e eredménye a kísérletnek (valamelyik mintán egyértelműen lett baktérium vagy penész tenyészet). A képekhez legyen rövid magyarázat (mi látható a képen). Használjátok fel a sütőtökös penésztenyészetet is. Határidő vasárnap 21:00.

*** A diákoknak kiadott anyag vége ***

Fotódokumentáció

A mintákat egy hét után néztük meg és ekkor készültek a fotók. A képeket a diákok telefonnal készítették, részben hagyományos módon, részben egy általam javasolt nagyító lencse használatával. A lencséket rossz dvd meghajtókból szereltem ki, amiket 200 Ft/db áron vettem számítógép bontóban. A lencséket a telefon lencséje elé lehet rögzíteni például gyurmaragasztóval.

Az előtétlencsével elég jó nagyítást el lehet érni. Összehasonlításképpen két kép, az egyik nagyítás nélkül, a másik a nagyító előtétlencsével készült. A képek erről a blogról származnak.

Blogok

Néhány a jobban sikerült blogok közül. A blogok címe, tartalma megváltozhat, vagy elérhetetlenné is válhatnak.

http://meresz-penesz.blog.hu/
http://marnemtudokmastkitalalni.blog.hu/
http://vorosb1.blog.hu/
http://eszak-alfold.blog.hu/2016/11/29/kiserletek_717
http://bioszblogsusireka.blog.hu/

A projekt teljes időigénye

Egy órát szántunk a mintavételre. Kell idő egy kis elméleti előkészítésre. Amit írásban megkaptak, szóban is megerősítettem, főleg a pontos kivitelezés és dokumentálás fontosságát.

Egy héttel később egy órán készültek a fotók (nem kell feltétlenül egész óra). Ekkorra vittem a sütőtökön termesztett fejespenészt. Ezt korábban már kipróbáltam (pl. itt és itt) és tudtam előre, hogy jól fog sikerülni és jól megfigyelhető gombafonalakat és spóratartókat fokunk látni.

A következő órán pedig megnéztük a blogokat. Ez sem egész órás tevékenység.