Vízburok projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

diákok prezentációt készítenek, órai internet használat, órai okostelefon használat, online fájlmegosztás, Mentimeter, TeamWorkTool, Redmenta

Valójában nem a teljes vízburok téma, csak a kiírásban szereplő témák, a cím csak egyszerűsítés. A projekt az egyes osztályokban kicsit másképp zajlott.

Kiírás

Az alábbi szempontokat minden csoport megkapta:

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Készítsetek posztert és prezentációt az alábbi szempontok alapján! A poszter és a prezentáció tartalma legyen azonos! (A tartalmi rész legyen azonos, nem az illusztráció! Nem kell a prezentáció képeit, diáit kinyomtatni!) A prezentációt elő kell adni, a posztert kiállítjuk és információ forrásnak használjuk. A prezentáció ne csak a kérdések megválaszolása, hanem egy rövid de összefüggő előadás legyen! Az illusztrációkhoz érdemes kihasználni, hogy a tankönyv és a munkafüzet elérhető online.
Az értékelés szempontjai: határidőre elkészül, tartalmazza a szempontokat, felhasználják a tankönyv és a munkafüzet anyagát, a prezentációt előadják és nem felolvassák, az előadásra láthatóan felkészültek és komolyan veszik, a prezentációban sok illusztráció van és csak vázlatos szöveg, a prezentáció időtartama kb. 5 perc, feltüntetik a készítők nevét, feltüntetik a forrásokat a képek és illusztrációk esetében is, a prezentációt elküldik e-mailben, a fájlnév formája: „9n_xtema” (n = az osztály betűjele, x = a téma sorszáma).
Egy csoport a teljes munka alapján azonos értékelést kap, ezért egymás munkáját mindenben segíteni lehet és kell.

  1. téma Mi a vízburok tudományos neve? Készíts áttekintő vázlatot a vízburok részeinek csoportosítására: melyek a világtenger részei, melyek a szárazföld vizei, hol található szilárd illetve légnemű víz? Mikor és hogyan keletkezett a hidroszféra? (földtörténet alapján) Mutasd be egy ábrán a víz körforgásának részfolyamatát (4 db részfolyamat, egyet a könyv nem említ, de az ábrákon fel van tüntetve)! (mf. 56/1, 2.)

  2. téma Mi a világtenger? Sorold fel részeit (2 db rész)! A Föld felszínének kb. hány százaléka a világtenger? Melyek a tengerek típusai? Határozd meg a típusokat (2 db típus) és mutass példákat a térképen! Milyen mélységűek a következő területek: kontinentális perem (self), kontinentális lejtő, mélytengeri síkság, mélytengeri árok? (mf. 56/3, 57/4, 5.) A földfelszín kb. hány %-át fedik a mélytengeri síkságok?

  3. téma Mennyi a tengervíz átlagos sótartalma és mit jelent ez az érték? Hogyan befolyásolja a csapadék, a párolgás és a hozzáfolyás a tengervíz sótartalmát? Mennyi a sótartalom értéke az Atlanti-óceánban az Egyenlítőnél, a térítőknél és a sarkköröknél? Miért a térítőknél a legsósabb az óceánok vize? Nevezd és mutasd meg térképen a legsósabb és a legkevésbé sós tengereket! (mf. 57/6.)

  4. téma Mit jelent, hogy a (tenger)víznek nagy a fajhője? Hogyan módosítja a tengervíz (óceán) környezete éghajlatát? A világtenger vize az északi szélesség 7 fokán a legmelegebb. Miért van ez így? Nevezd és mutasd meg térképen a legmelegebb tengereket! Kb. hány fokon fagy meg a tengervíz és miért? (mf. 58/8.)

  5. téma Hogyan alakul ki a hullámzás? Hogyan formálja a hullámzás a tengerpartokat? Nevezd meg a hullámzás felszínformálásának típusait! Nevezz meg és mutass be felszínformákat és előfordulásuk helyszíneit! Mi a cunami? Hogyan lehet felismerni egy tengerparton, hogy cunami közeleg? (mf. 59/d) és e) feladat)

  6. téma Mi a tengerjárás és milyen részfolyamatokból áll? Mutasd be a tengerjárás keletkezését és különleges eseteit (legnagyobb és legkisebb)! Hogyan alakítja a tengerjárás a folyók torkolatát? Nevezz és mutass meg torkolattípusokat képen és térképen! (mf. 59/2. feladat)

  7. téma Mi a tengeráramlás? Nézz utána, hogy a tengervíz milyen kiterjedésű része mozog az áramlások során! Mi a fő mozgatója az áramlásoknak és mi módosítja az áramlások irányát? Az áramlásoknak milyen típusai vannak? Nevezz és mutass meg néhány fontosabb áramlást a térképen és mutasd be az éghajlat alakításában betöltött szerepüket! (mf. 60/3, 4. feladat)

  8. téma Készíts áttekintő vázlatot a felszín alatti vizekről! Határozd meg az egyes típusokat és mutasd be fontosabb jellemzőiket és felhasználásukat! (mf. 61/1, 2.)



    *** A diákoknak kiadott anyag vége ***

A 8. egy tartalék téma volt, az egyik osztályból többen cserediák programon vettek részt, ők néha voltak, néha nem, ezt kapták kidolgozásra, amikor éppen megjelentek. A projekt kiírást megkapták kinyomtatva (minden csoport a sajátját) és a Facebook csoportban is.

Egy fontos dolog nincs benne a kiírásban, az időzítés. Azt mondtam az osztályoknak, hogy majd a második órán megbeszéljük a határidőket a haladásuk függvényében, illetve hogy mikor lesz a következő óra. (Nem mindegy pl. hogy van a két óra között egy hétvége, vagy egymás utáni két nap vannak az órák. Ráadásul a projekt egy zaklatott időszakban zajlott, szünetek, érettségik miatt elmaradó órák, cserekapcsolatban résztvevő diákok hiányzása stb.)

Időtartam

1. óra – 3-4 fős csoportok kialakítása, feladat kiosztása, poszterek, prezentációk előkészítése, tervezése, anyaggyűjtés, keresés az interneten. A csoportokat jellemzően véletlenszerűen szeretem kialakítani, de volt, ahol  – pl. a cserediákok hiányzása miatt – irányított volt. A csoportokat a TeamWorkTool-lal vagy a Teamup-pal alakítjuk.
2. óra – poszterek készítése, anyaggyűjtés a prezentációkhoz. A posztereket el lehetett vinni, bár ez veszélyes, de kikötöttem, hogy az otthonfelejtést nem fogadom el mentségként.
3. órától – prezentációk előadása, poszterek megtekintése.
Utolsó óra – értékelés.

A teljes időtartam osztályonként változott. A prezentációs, poszter megtekintős órák száma legalább kettő, de kevésbé összeszokott osztályokban inkább több.

Előadások-prezentációk

A tervem az volt, hogy egy órán több prezentációt meghallgatunk és az ugyanezekhez a témákhoz tartozó posztereket is megnézzük. Ezt a módszert a korábbi projektek tapasztalata miatt próbáltam ki, mert a poszterek előadása nem igazán hatékony, nem lehet jól látni. Ezért a posztereket kiállítottuk és a munkafüzeteket ezek alapján kellett megoldani. Ez a terv helyenként sikerült, egyes osztályokban viszont rögtönöznöm kellett, mert nagyon elhúzódtak a prezentációk. Itt a projekt végére hagytuk a posztereket, hogy haladjunk az előadásokkal, viszont több időt szántam az előadások értékelésére.

Poszterek 

Néhány poszter különböző osztályokból.

Értékelés

Készítettem egy értékelő Excel táblázatot, amiben nyomon lehetett követni a haladást. A prezentáció beküldésekor beírtam azokat a pontokat, amiket lehetett előadás nélkül értelmezni; az előadás után értékeltem és beírtam a további pontokat; végül a posztert is külön pontoztam. Voltak kiemelt, ezért kétszeres szorzóval számolt szempontok: tankönyv és munkafüzet használata, valamint az előadás minősége. (Néhány szempont talán átfed illetve egymástól függő szempontok, de ezt utólag sem érzem problémának.)

ertekelo_excel


Az egyik osztály értékelő táblázata

A fenti Excelt táblázatot a Facebook csoportban megosztottam az érintett osztállyal, hogy nyomon követhessék a munkájuk értékelését. Az első oszlopban a diákok nevei vannak, ez nem látszik. A két táblázat között a pontozás módja (a vastagon szedett a duplán számító kiemelt szempontoké) és a ponthatárok vannak feltüntetve. Nem mindegyik osztályé lett ennyire jó, ők egy nagyon összeszokott, lelkes társaság.

Mivel igény volt az utólagos módosításra, megadtam a lehetőséget, azzal a nehezítéssel, hogy a határidő pontot elvesztik, de ha jól csinálják, többet nyerhetnek az utólagos javítással.

A poszterek értékelése a diákok részéről úgy történt, hogy miközben a munkafüzeteket töltötték, jelölniük kellett, hogy mit tudtak megoldani és mit nem a poszterek felhasználásával. Az utolsó órán Mentimeterrel szavaztunk a poszterekről, ahol ezt az információt kellett felhasználniuk. A diákok egymást értékelő véleménye nem számított bele az osztályzatba. A saját poszterükről nem szavaztak.

9hr_poszter_fekete_2_


A poszterek értékelése

A projekt végén elvégeztük a szokásos projekt értékelős szavazást is. Az alábbi szavazatok egy osztályból vannak.

Számonkérés

A projekt végére a két leckéből készítettem egy Redmenta tesztet és az értékelős órán bejelentettem a következő órai dolgozatot.

Tapasztalatok

A téma kiírását a korábbi projektek tapasztalatai alapján próbáltam úgy megfogalmazni, hogy minél egyértelműbb legyen, amit szeretnék. Ez persze sosem lesz tökéletes, a diákok mindig tudnak olyat kérdezni, ami nincs benne és fontos. Meg olyat is, ami benne van.

Több kérdést kaptam az értékelési szempontokról, például a fájlnév miatt. Megmutattam kivetítve, hogy mennyire egyszerű és átlátható nekem, ha betartják, amit kérek és elmondtam, hogy ez egy létező dolog, hogy ha fájlt kell beküldeni valahova, akkor előírják a fájl elnevezését is.

Sajnálom, hogy nem vettem be a szempontok közé a poszter és a prezentáció esztétikai értékelését. Bár ez elég szubjektív, talán még szebb alkotások készültek volna, illetve akik kifejezetten szép munkákat készítettek, így nem kaptak plusz pontot. Őket azzal igyekeztem kárpótolni, hogy az értékelő órán megmutattam az osztálynak hogy nagyon tetszik ez a poszter. És javasoltam, hogy máskor, ha eszükbe jut egy jó szempont, amivel javítanák az esélyeiket, szóljanak és hátha bevesszük.

Még mindig sokan vesztenek pontot az egyszerűen betartható szempontok figyelmen kívül hagyása miatt (fájlnév, e-mail-ben küldés, források, készítők neve). A források megjelölése kifejezetten nehéz, nem győzöm hangsúlyozni a fontosságát. Még úgy is, hogy külön le van írva, hogy “a képek és illusztrációk esetében is”, néhányan azzal mentegetőznek, hogy nem gondolták, hogy a képek forrása is kell.

Az értékelés talán nem tökéletes. Voltak akik a határidő miatt buktak egy jegyet. Voltak akik tartalmilag nem tökéletes poszterrel és prezentációval ötöst kaptak, mert minden apróságot betartottak és a tartalmon nem vesztettek sok pontot. Azt érzem fontosnak, hogy előre lehetett tudni minden szempontot, ehhez képest alakíthatták a munkaszervezést.

Az előadás utáni önértékelésre nem mindig jutott idő, pedig ez is hasznos lenne.

A projekt elég sok időt igényel, ahhoz képest, hogy két lecke anyaga. De ha ezen aggódom, akkor soha nem szervezek projektet. Amúgy ez a két lecke más módszerrel sem két óra, ha “rendesen” meg akarom tanítani.

Az összeszokottabb (6-7 évfolyamos) osztályokban sokkal jobban ment az időzítés, a terv betartása, mint a bejövőknél (4-5 évfolyamos). Az utóbbiaknál volt, hogy az első perzentálós órán rögtönöznöm kellett, mert annyira nem tudták belőni az előadás időtartamát, hogy nem lett volna tartható a terv.

Országjellemzés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Socrative, Mentimeter, PurposeGames, megosztott fájl használat, online tárhely használat, prezentáció

Bevezetés

A 10-es földrajz jelentős része regionális földrajz, európai és távoli kontinensek országainak megismerése. Adja magát és nem is egy nagy újítás, hogy a diákok készítsenek prezentációt. Én így csinálom (idén):

Az ország kiválasztása

Azt kértem a diákoktól, hogy mindenki írjon három országot a tankönyv tartalomjegyzéke alapján egy darab papírra. Olyan országot, ami érdekli, de legyen közte távoli kontinens országa is, ne csak európai “slágerország” (Francia, Spanyol, Olasz). Azt ígértem, hogy megpróbálom úgy variálni a választásokat, hogy lehetőleg mindenki a három közül valamelyiket megkapja. Ez elég jól sikerült is, egy osztályban volt egy srác, akitől egy negyedik országot kértem, mert mind a három választását eladtam másnak.

orszagvalaszto_tablazat
Az országválasztó táblázat

Fent látható az országválasztó táblázat. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A számok azt jelentik, hogy az adott országot hányadik helyen választotta; a kék szín, hogy melyik országot kapta; a piros keret, hogy ők ketten ugyanazt a témát megosztva készítik; az üres sorokból a pármunkát végzők egyik tagja hiányzik, mert őket a pár másik feléhez írtam át. Lehetett olyan igénnyel élni, hogy valaki mindenképpen valamelyik országot szeretné, de ehhez erős indok kellett. Annál erősebb, hogy “én már nyaraltam Horvátországban.” Aki éveket élt valahol, ott született, valamilyen mértékben kötődik az adott országhoz, állampolgár, az adott néphez tartozónak (is) vallja magát stb. Ezt jelenti a zöld szín. Végül van egy narancssárga Portugália. Valaki nem tartotta be, hogy a tankönyvi országokból kell választani, de mivel elfogytak az országok, megkaphatta Portugáliát.
A táblázatot megosztottam az osztály Facebook csoportban, innét tudták meg, hogy ki melyik országot kapta, persze órán is mutattam, ha valakinek elkerülte volna a figyelmét.

(A táblázatot én készítettem a gyerekek cetlijei alapján. Nem valami hiper IKT a cetlizés, ezen lehetne változtatni, bár nem tudom hogyan. Ha valakinek van ötlete, legyen szíves megírni!)

Munkamódszer

Lehetett egyéni és pármunkát is választani. Az egyik osztályban sok pár és egy trió is lett. A másik kettőben jellemzően az egyéni munkát választották.

Szempontok

A következő lépés a szempontok megbeszélése volt. Azóta kis javításokat végeztem rajta, de kb. így adtam ki:

*** a diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Országjellemzés prezentáció szempontjai

Tartalmi követelmények
A tankönyv/munkafüzet által kiemelt témák legyenek kidolgozva. A többiek az előadásból kapjanak segítséget a munkafüzeti feladatok megoldásához. Ahol van munkafüzeti térkép, ott azt is fel kell használni a prezentációban, meg kell mutatni a tájakat/településeket. (A munkafüzeti térképeket én adom, feltöltöm a csoportba. Ha szükséged van rá és még nem küldtem, kérd!) Bármi érdekességet, amit fontosnak tartasz, meg lehet jeleníteni a prezentációban.

Első dia: ország/országcsoport neve. Szerepeljen a készítő neve is!
Forrásokat, hivatkozásokat az utolsó dián fel kell tüntetni!

Formai követelmények
Ppt, prezi, sway (vagy más prezentáció készítő alkalmazás).

Kevés szöveg legyen, képekkel. A képek illusztrálják a mondanivalót!

Előadás követelményei
Legyen begyakorolt előadás (nem felolvasás)!

A vázlatos szöveg és a képek alapján kell elmondani az előadást, papír nélkül!
Az előadás hossza 5-10 perc között legyen. Aki több leckés országot kapott, csinálhat kicsit hosszabbat.

Bármilyen problémával időben kérj segítséget, ne az előadás napján!

Leadás, beküldés
A fájlt vagy linket e-mailben kérem elküldeni (havassyandras@gmail.com)

A fájl elnevezését így kérem: sajatneved_orszagneve.pptx

Az értékelést az összes szempont teljesülésének figyelembe vételével fogom végezni (tartalom + forma + előadás + beküldés).

*** a diákoknak kiadott anyag vége ***

A fenti szempontokat is kitettem a Facebook csoportba egy pdf fájlban.

Néhány “furcsa” szempontot meg szoktam indokolni (pl. a fájl elnevezését, hogy ez egy létező dolog, így kérnek be fájlokat, tőlem is.)

Az értékelés szempontjai

A tanár értékelése

Bár az értékelés szempontjai szerepelnek a feladat szempontjai között, (megegyeznek azokkal), készítettem egy táblázatot, amivel minden diák számára követhető, hogy hol tart, mire kapott pontot és mire nem. Előre megadtam a végső értékelés ponthatárait is: 15-13: 5, 12-11: 4, 10-9: 3, 8-7: 2, 6-: 1.

orszagjellemzes_ertekelo_tablazat


Az országjellemzés értékelő táblázata

Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A vastag betűs szempontok duplán számítanak, ezek a diákoknak kiadott anyagban is vastagon szerepelnek és persze szóban is kihangsúlyozom fontosságukat. A dupla szempontok pontozása: 2; 1,5; 1; 0,5; 0. A szimpla szempontok pontozása: 1; 0,5; 0. Ezekkel az adott szempont teljesülésének mértékét próbálom jelezni és értékelni. Ezt a táblázatot is feltöltöttem a Facebook csoportba és folyamatosan frissítem: a fájlok beküldése után végeztem egy előzetes értékelést, aminek a pontjai már szerepelnek a fenti táblázatban, az előadás után pedig az előadó diákokkal együtt végezzük a pontozást. Ahol valamelyik szempont nem értelmezhető (pl. nincs munkafüzeti térkép), ott a ponthatár módosul.

Az előadó önértékelése és az osztályértékelése az óra meneténél szerepel.

Az előadások sorrendje

Erre külön figyelmet fordítok. Azokat veszem előre, akik a korábbi anyagokban nem szerepeltek élő szóban. Ehhez is készítettem egy táblázatot, amit szintén megosztok a Facebook csoportban. Színnel azt jelölöm, aki előadta a prezentációját. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik).

orszagjellemzes_sorrend

Az országjellemzés előadások sorrendje

Azt is fontos megszervezni, hogy egy órára hányan készüljenek. Mivel mindenkinek ugyanaz volt a leadási határidő, a következő módszerrel élek. Egy órára egy előadót és két tartalékot kérek meg. A tartalékoknak az előadó hiányzása esetén be kell ugraniuk, a következő órán pedig az egyes számú tartalék az előadó, a kettes lép elő egyes tartalékká és így tovább. Így nem kell “feleslegesen” állandó készenlétben lennie mindenkinek és elég kicsi a valószínűsége, hogy előadó nélkül maradunk. Előző órán azért érdemes körbekérdezni, hogy valaki nem megy-e síelni stb. És a Facebook csoportban is szoktam egy figyelmeztetőt írni előző este. Ugyan az is fontos, hogy a saját feladatát észben tartsa, de itt fontosabbnak tartom, hogy feledékenység miatt ne legyen fennakadás.

Az óra menete

Az óra első 5 percében az előző órai országból írunk egy Socrative tesztet.

Ezután következik a prezentáció. Az előadó az online tárhelyemről megnyitott fájlt használja. (Volt már aki kérte, hogy töltsem le, mert nem minden animáció működik online.) A vetítés aktív táblára történik, az előadó a táblára koppintással továbbítja a diákat, vagy kérheti a prezentert. (Ez utóbbinál felhívom a figyelmét, hogy vigyázzon a lézerrel, ha használja, csak a tábla felé.) Az előadás hosszát mérem stopperrel. Az időméréshez elmondom, hogy nem azért van, hogy stresszeljem az előadót, hanem egyrészt szempont volt, másrészt fontos tudnia, hogy mennyit beszélt.

Az előadás után az előadót megkérem, hogy néhány mondatban értékelje az előadást.

Ezután az osztály Mentimeter használatával értékeli az előadást. Ehhez szóban adok néhány szempontot (érdekes, logikus felépítésű, jól illusztrált, érthető). Tartalmi szempontokat nem kell értékelniük és a diákok értékelése nem számít bele az érdemjegybe.

Az előadóval megbeszéljük a pontozás hiányzó részét, elmondom, hogy mi tetszett és mi nem. Közben az osztály a munkafüzeti feladatot végzi, nem csak a könyvet és az atlaszt használják, hanem a prezentációt is megosztom a Facebook csoportban. Ha a munkafüzetben van térkép, mindig kérem, hogy az atlaszból keressék ki a tájakat, településeket. Ilyenkor várok is a prezentáció megosztásával, hogy ne abból másolják át.

Az óra végén, ha marad rá idő (az előadás hosszától és a kiadott feladatok mennyiségétől függően) “‘írunk” egy Socrative Spacerace-t. A másik online lehetőség egy Purposegames topográfia gyakorlás. Ha úgy látom, hogy az osztály nagyon széthúzódik a feladatok elkészítése során, ezt szoktam bedobni. Spacerace-t csak olyankor játszunk, ha mindenki kész (vagy kész közeli állapotban) van.

Az óra végén a következő órai előadót és tartalékokat kell még megbeszélni.