Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)
A vízburok téma végén Google Earth projektet készítettünk a 9-esekkel.
Célok
- Ismétlés, gyakorlás: a projekt a tananyag több részletét, elsősorban a földfelszíni képződményeket érinti (lásd a projekt leírásában).
- Szemléltetés: a földfelszín virtuális böngészése jó lehetőséget biztosít az elméleti tudás rögzítésére.
- IKT kompetencia fejlesztése: a Google Earth használatán kívül a fájlok különböző jogosultsággal történő megosztása (szerkesztői vagy olvasói/megtekintői) visszatérő probléma. Itt olvasói jogosultságú linket kell létrehozni a projekt beküldéséhez.
- Önálló tanulás támogatása: egyéni munkákat kértem, így midnenkinek létre kellett hoznia a projektet és utána kellett néznie a földrajzi tartalomnak. Az együttműködést nem tiltottam, de nem is szerveztem meg, rábíztam a diákokra. (A kérésem az együttműködéssel kapcslatban mindig az, hogy ne csak a megoldás közlése, átküldése történjen meg, hanem magyarázat, egymás segítése, valódi együttműködés.)
- Kreativitás fejlesztése, diákok aktivizálása: nem a tanár által megadott helyeket kell a térképre felvenni, hanem a saját meglévő ismeretei vagy keresgélés során felfedezett, megtalált helyeket. Kifejezettem kértem, hogy ne a program keresőjét haszálják. Egyes esetekben – pl. fólyó szakaszjellegeknél – a keresés nem is működött volna, ezért kértem a keresgélést, felfedezést.
- Kommunikáció fejlesztése: a korábbi projekt során a saját megfogalmazású magyarázat készítése volt a legnagyobb kihívás, ezt mindenképpen fejlesztendőnek érzem.
Összesen két órát szántunk a projekt elkészítésére, beleértve a kérésem részletes bemutatását (lásd a projekt leírásánál), egy minta projekt közös megtekintését és a program használatának rövid ismertetését. Mindezt Teams értekezletben.
A projekt leírása
- Készíts Google Earth projektet az alábbi szempontok és a mellékelt minta alapján!
A cím “Vízburok” legyen! Derüljön ki a projektből, hogy ki készítette!
Vegyél fel a térképre- egy perem- és egy beltengert,
- egy delta- és egy tölcsértorkolatot,
- kétféle tótípust a három főtípus közül,
- és egyet-egyet a háromféle folyószakaszjelleg közül.
- A helyjelzőket “kézzel” vedd fel, ne a program keresőjét használd!
- A hely beállítása szemléltesse az adott objektum jellegzetességét (pl. látszódjon, hogy az egy peremtenger)!
- Minden helyhez írj egy saját megfogalmazású rövid jellemzést, hogy hogyan szemlélteti az adott objektum a bemutatott képződménytípust! A tavaknál a tavak kiválasztásához és a leíráshoz is használd a tankönyv 80/1. táblázatot!
- Használd a döntött (perspektívikus) nézetet!
Ne a minta projektben szereplő helyeket vedd fel!
Forrásként a tankönyvet és az általam megosztott tananyagokat használd.
Kereshetsz az interneten is, de figyelj, hogy hiteles forrást használj és főként, hogy ne másolj!
Az értékelés a megadott szempontok szerint a mellékelt értékelő táblázattal történik.
A projektet linkkel küldd be itt a feladatban, megtekintői (nem szerkesztői) jogosultsággal!
A “derüljön ki, hogy ki készítette” azért fontos, mert néha előfordul, hogy valaki más, pl. a szülő fiókjából dolgozik. Ilyenkor a leírásban lehet feltüntetni a nevet.
Kép hozzáadását most nem kértem, úgy gondoltam, hogy elég a térkép beállítása, amin látható az adott objektum jellegzetessége és a leírás. Van aki azért képet is küldött.
A minta projekt
Azért, hogy a kérésem egyértelmű legyen, nem csak megnéztük, hanem meg is osztottam a minta projektet. Annyit kértem – ahogy a leírásban is látható – hogy ne használják fel a mintaprojekt elemeit. A minta projekt természetesen nem tartalmazza azokat a leírásokat, amiket a diákok önálló megfogalmazásában kértem, ezek szóban elhangzottak a projekt bemutatása során. És persze tanultuk is a téma feldolgozásakor. Megtekintés: a linkre kattintva a projekt megnyílik ezután “bemutatás”, majd a bal alsó sarokban a “tartalomjegyzék”-ben lehet lépkedni az egyes helyek között, illtve a billentyűzet jobbra és balra nyíl billentyűinek használatával.
A program használata
A programot többször használtuk, tehát a diákoknak már van felhasználói tapasztalatuk. Ennek ellenére szükségesnek éreztem egy rövid ismétlést, mert régebben dolgoztunk vele. Nem csak megmutattam, hanem felvételt is készítettem az óra ezen részéről és megosztottam a csoportban, hogy visszanézhető legyen. Ezt természetesen itt nem tehetem közzé, de még régebben készítettem egy nyilvános videót, ami itt elérhető. A megosztás panel azóta átalakult, de a lényeg nem változott, csak kicsit másképp néz ki a menü.
Értékelés
Mármint a diákmunkák értékelése. Az anyagrészt (és a korábbit is) gamifikált rendszerben, pontgyűjtés alapján értékelem, így a projektre is pontokat lehetett szerezni. A projekt beküldését Teams feladatban kértem és készítettem egy értékelési útmutatót is, hogy a leírás mellett ez is segítse a diákok munkáját. És persze az én munkámat is segíti, hiszen ha 500 pontot lehet szerezni egy projekttel, akkor a tanárnak is egy részletes és egyértelmű szempontrenszer kell, hogy mitől ér 499 vagy 375 pontot egy projekt. A táblázat nem tartalmaz részletes magyarázatot, az megtalálható a projekt leírásában, de – természetesen – ugyanazok a szempontok képezik az értékelés alapját. A táblázatban a szempontok megadásán kívül csak számok szerepelnek, azt jelezve, hogy az adott szempontnak megfelelő helyek száma alapján hány pont jár az adott szempontra. Jobb oldalon látható a súlyozás, az objektum jellegzetességei és a leírás nagyobb súllyal számít, mint pl. a döntött nézet használata.
És a beharangozott diákmunka
Itt érhető el. A megosztáshoz rendelkezem írásbeli szülői engedéllyel. Megtekintés: a linkre kattintva a projekt megnyílik ezután “bemutatás”, majd a bal alsó sarokban a “tartalomjegyzék”-ben lehet lépkedni az egyes helyek között, illtve a billentyűzet jobbra és balra nyíl billentyűinek használatával.
A fenti projekt a készítője közlése alapján kb. 1- 1,5 óra alatt készült el.
21. századi tanulásszervezés, diákközpontú tanulás, digitális oktatás, BYOD, IKT, Office 365, Teams, okostelefon 