Ha már van wifi …

… és szeretnénk minél hamarabb zökkenőmentesen használni a telefonokat, van néhány trükk, amit a diákokkal megbeszélve gyorsabbá tehetjük a munkát. Ezeket nem biztos, hogy egy órán “le kell adni”, bár ha tudunk rá találni lehetőséget, így is lehet. Ha rászánunk egy órát, akkor a diákok egymásnak segítve gyorsan haladhatnak, hiszen köztük is egészen különböző szintű felhasználók vannak.
Az alábbi okosságok rutinos felhasználóknak feleslegesnek tűnhetnek, de évek óta figyelve a diákok telefonhasználati szokásait, az a tapasztalatom, hogy néha alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Tehát amiket alább leírok, azokkal a problémákkal már találkoztam. (Nekem androidos telefonom van, de az itt leírtak más rendszeren is jól jöhetnek.)

Kezdjük a címmel: wifi nem egyenlő internet

Wfif jelszó beírása. Az első csatlakozás általában nem okoz gondot, akkor szokott probléma lenni, ha ugyanannak a wifinek megváltozik a jelszava. Ilyenkor az ‘elfelejt’ vagy ‘törlés’ gombbal lehet a korábbi jelszót kiiktatni és ezután kell beírni az új jelszót. Ezt akkor is érdemes megmutatni, ha állandó wifi jelszóval dolgozunk, mert máskor, máshol még jól jöhet.
Ha van 2,4 és 5 GHz-es wifi is, érdemes úgy elnevezni, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni (pl. iskolaneve_2,4; iskolaneve_5) és javasolni, hogy akinek a telefonja megtalálja az 5 GHz-est, az azt használja. Ennek ugyan kicsit kisebb a hatótávolsága és a falak is jobban zavarják, viszont stabilabb kapcsolatot biztosít, kevésbé foglalt ez a frekvencia.

A szükséges alkalmazások legyenek kéznél. Erre a linkgyűjtők használatát javasolom, amikről itt írtam.

A linkgyűjtő legyen kéznél. Erre használható módszer, hogy a linkgyűjtő weboldalát a böngészőben hozzáadjuk a kedvencekhez, vagy teszünk rá egy könyvjelzőt, de talán a legjobb, ha hozzáadjuk a kezdőképernyőhöz. (Az alábbi kép a Chrome böngésző menüje, látható a ‘könyvjelző’ és a ‘hozzáadás kezdőképernyőhöz’ lehetőség is.)

hozzaadas_kezdokepernyohoz

Könyvjelző, hozzáadás kezdőképernyőhöz

A linkgyűjtőt persze az első alkalommal valahogy meg kell adni, hiszen honnét lenne meg a diákoknak. Ezt megtehetjük QR kóddal, akinek van olvasója, vagy közösségi oldalon, ha használunk ilyet, vagy be is lehet gépelni a címet a böngészőben, ha túl hosszú, használjunk linkrövidítőt. Praktikus még ha vész esetére a teremben kihelyezzük az osztályok linkgyűjtőinek QR kódjait a szöveges linkekkel együtt, vagy ha nem egy helyen tartjuk az órákat, akkor a diákok is megkaphatják kinyomtatva (ragasszák be a füzetbe, tegyék a telefon tokba stb.).

QR kód olvasó hasznos. Ami esetleg épp nincs a linkgyűjtőben és gyorsan akarunk valamit megosztani, a QR kód egy kézenfekvő megoldás, ha a diákoknak van mivel dekódolni. Gyakori panasz, hogy nincs tárhely új app (pl. QR kód olvasó) telepítésére, erre jó a böngészőből működő QR kód olvasó, pl. a webqr, szóval ez is legyen bent a linkgyűjtőnkben.

Ha már a tárhely. Lehet javasolni, hogy nézzék át az alkalmazásaikat, valószínűleg fognak találni nem is egyet, amit csak akkor használtak, amikor feltelepítették és csak a helyet foglalja. Ezeket nyugodtan el lehet távolítani … ja, hogy is kell? Ha meg újra szükséges, megint fel lehet telepíteni. (A fizetős appokat is.) Alkalmazások eltávolítása. Régi Androidon még a beállítások menüben az alkalmazások között kellett, újabban már elég a képernyőn lévő ikont nyomva tartani és a megjelenő ‘eltávolítás’ kuka ikonra húzni. Hasonló helynyerő lehetőség, ha a fényképeket, videókat elmentik otthon az asztali gépre, laptopra, felhőtárhelyre és tudnak törölni. Ez főként annak fontos, akinek nincs külön memóriakártyája erre a célra és a belső memóriába ment mindent. Vagy van, csak nem használja, mert hogy a kamerát be kell állítani, hogy oda mentsen.

A telefon is jobban működik (a számítógéphez hasonlóan), ha időnként – akár naponta – újraindítják. Javasoljuk, hogy az akkura is vigyázzanak a hosszútávú használat érdekében. Érdemes nem 100%-ig tölteni és főként nem hagyni, hogy annyira lemerüljön, hogy kikapcsol. 

Az újraindítás jótékony hatása érvényes az egyes alkalmazásokra is. Van aki bezárás helyett csak a háttérbe küldi az alkalmazást. Ez akkor derül ki, amikor azt látjuk, hogy a kezdőképernyő navigációs gombot (a kerek) használja erre, majd az ikont megérintve “újraindítja”, vagyis csak megint megjeleníti. És persze semmi változás nem történik. (Alkalmazás bezárása: ‘áttekintés’ gomb (a négyzet alakú) érintése és az alkalmazás oldalra kihúzása vagy az X ikon érintése.)

A rendszer karbantartó alkalmazások használatának értelme más, mint a windows-os asztali gépek esetében. Az Android a futó alkalmazások erőltetett bezárására azok újraindításával válaszol, tehát sok értelme nincs, sőt valószínűleg csak tovább terheli a rendszert. A felesleges fájlok eltávolításának van értelme, az ezzel kecsegtető alkalmazások között érdemes válogatni, én az SDmaid-et elég jónak találtam. Az új Androidomnak azonban nem nagyon van rá szüksége, nem szokott találni szinte semmit.

A böngészőben megnyitott lapok számának csökkentésével is memóriát lehet felszabadítani és ezáltal gyorsabb működést elérni. Vannak akik több tíz lapot tartanak folyamatosan nyitva, de láttam már 99-nél kiakadt számlálót. És van aki nem tudja, hogy hogy kell az egyes lapokat becsukni. (Böngésző lap bezárása: a böngészőben (Chrome-ban a jobb felső sarokban) a megnyitott lapok számát mutató ‘váltás a lapok között’ ikont érintve a lapok külön láthatóvá válnak, így egyesével bezárhatók, hasonlóan az alkalmazásokhoz.)

Reklámok

Az órai telefon használat szabályai 1.

Az igazat megvallva már rég neki kellett volna állnom ennek a dolognak. Negyedik éve használunk órán telefont és még nincs kidolgozott szabályrendszerünk. Előre szólok, hogy a szabályokkal egyelőre adós maradok (ezért 1. a cím, remélem előbb-utóbb lesz 2. is), most csak a felmérés 1. részéről számolok be.

A felmérést egy google űrlappal végeztem. Az első részében az órai “illegális” telefonhasználatot mértem fel, a második részében pedig ötleteket próbáltam gyűjteni a diákoktól, hogy mit tartanának használhatónak, eredményesnek az “illegális” telefonhasználat visszaszorítására. (Az illegális – nyilván – azt jelenti, hogy ami nem az én kérésemre történik.) Ez a módszer korábban jól működött, (vagyis hogy a diákoktól kérek ötleteket és utána ezeket felhasználva szavaztatom meg őket), bár a téma nehézsége miatt nem jött olyan sok ötlet és ők is érezték, hogy amiket írnak, azok egy része nem igazán életszerű. De erről majd valamikor, a reménybeli 2. részben.

A felmérésben 130 diák vett részt és a téma érzékenysége miatt nem csak névtelen volt, hanem az osztályra sem kérdeztem rá, csak az évfolyamra. (Volt olyan diák, aki még így is eleresztett egy “ajaj”-t, vagy rákérdezett, hogy “biztos névtelen?”.) Azokat a diákokat kérdeztem meg, akiket már tavaly is tanítottam, mert nekik nagyobb rálátásuk van a témára, mint akikkel idén kezdtünk. A 130 kitöltő közül 107-en  10-esek, 23-an 9-esek. (Az is újra kiderült, hogy az órai felmérés sokkal hatékonyabb, mint a megosztás pl. a Facebook csoportban. Az osztályok többnyire az órák utolsó perceiben töltötték ki, egy osztállyal osztottam meg online.) A 130 kitöltő közül csak egy diáknak nincs saját telefonja, ő az én tartalék készülékeim egyikét szokta használni.

A felmérés részleteit ezen az infogram felületen lehet megnézni. A diagramokhoz azokat a kérdéseket és magyarázó szövegeket írtam, amiket a diákok is megkaptak az űrlapon. A felmérés eredményeit nem akarom feleslegesen magyarázni, annyit tennék hozzá, hogy a szöveges válaszokból (és korábbi tapasztalataimból is) az derül ki, hogy sok diák akkor is telefonozik órán, ha egyáltalán nincs tanár által kért telefonos tevékenység, illetve hogy nagyon hálásak a próbálkozásaimért és hatékonynak is tartják ezen eszközök használatát.

De mégis, van ennek eredménye?

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Socrative, órai internet használat, órai okostelefon használat, GoConqr, Quizlet

Azt, hogy a diákok szerint mire jó az órai okostelefonozás, már többször megpróbáltam felmérni. Továbbra is problémát jelent azonban, hogy “jobban tudják-e a földrajzot”. Ma ehhez kaptam egy kis morzsát.

Múlt héten az övezetesség témakört tanultuk, azon belül is az övezetesség rendszerét és az éghajlati diagramok meghatározását. Órán megbeszéltük a meghatározás menetét, kivetítettem a diagramokat, kaptak  egy segédletet (nyomtatva) amibe az övezetesség – éghajlatok rendszert párhuzamosan lehet vezetni. Adtam sokféle elektronikus segédletet is az otthoni gyakorláshoz. A következő órán írtunk egy Socrative tesztet, ami meglehetősen gyenge lett:

socrative_eredmeny_1

Ezt az eredményt látva úgy gondoltam, hogy az óra egy részét gyakorlással töltjük, mert nincs értelme így tovább menni. A gyakorlásban volt Goconqr teszt, majd több forduló Quizlet live. Kértem, hogy a következő órára gyakoroljanak, mert megint lesz Socrative. Ez az óra volt ma, aminek az eredménye:

socrative_eredmeny_2

Még ez sem az az eredmény, amitől hanyatt dobom magam, de láthatóan jobb, kb. 42 vs 61%. És itt jött a fordulat, amikor megkérdeztem, hogy hányan készültek a diagramokból és egy valaki jelentkezett. (Ez persze egy pikáns helyzet, amikor jelentkezni vagy nem jelentkezni egyaránt furcsa lehet, de ezt az osztályt negyedik éve tanítom, jóban vagyunk és hozzá vannak szokva, hogy rendszeresen kérdezgetem őket ilyesmiről is.) Vagyis a javulás vélhetően az előző órai telefonos gyakorlásnak köszönhető. Ebben persze a Socrative-os gyakorlás/felmérés is benne van, de mint a fent említett felmérésből kiderült (legalább is én így értelmezem), sokan úgy gondolják, hogy az otthoni tanulás helyett is jó a telefonos órai gyakorlás. Az egyik 90%-os eredmény az otthon is gyakorló diáké, viszont a többi 90 és az egy 100%-os csak órán tanult/gyakorolt.

Az év első órája

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Chromecast, Elink, Quizizz, GPS

Az eddigi bejegyzésekben leírt ötletek internettel és okostelefonnal megvalósíthatók. Ehhez egy kicsit több kell. (Lásd még itt.)

Mit csináljak az első órán…

… a tanévnyitó napján? Nyilván kis ismétlés, játék, nyári élmények, az év munkájának előkészítése, de kéne valami meglepő, valami újítás, hogy ne csak a megszokott telefonos játékok legyenek. (Az osztályt tavaly is tanítottam.) 

Egy ideje foglalkoztat, hogy ki tudom-e vetíteni projektorral a telefonomat. A kábeles megoldás nem jött össze (bár az egy másik telefon volt … hm, újra ki kell próbálnom), így belevágtam egy Chromecast kísérletbe. Szerencsére a szakteremben lévő projektoron van HDMI csatlakozó. A kísérlet sikerült, a telefont képe kivetíthető, ráadásul nem csak egyes alkalmazások, hanem ténylegesen minden, amit a képernyőn csinálok. És ez volt a lényeg, így bizonyos dolgokat egyszerűbben, gyorsabban meg tudok mutatni, mint hosszasan körbeírni, elmondani, vagy képernyőmentéseket készíteni és azt kivetíteni.

Az óra menete

1) Már előző nap kitettem a Facebook csoportba az idei Elink linkgyűjtő alkalmazást, ahol az új tanévben az órán szükséges linkeket fogom megosztani. (Erről itt írtam.) Kipróbáltuk, hogy működik-e és megkértem, hogy ne a Facebook-ban nyissák meg, hanem böngészőben. (Ennek a jelentőségéről itt írtam.) És a Chromecast használatával egyszerűen meg tudtam mutatni, hogy hol kell a Facebook menüben beállítani, hogy böngészőben nyíljanak meg a linkek. Ezután még annyit kell tenni, hogy a linkgyűjtő linkjét el kell menteni vagy a böngészőben kedvencek közé vagy hozzáadni a kezdőképernyőhöz, hogy mindig kéznél legyen. Ezt is megmutattam a saját telefonomról kivetítve. A linkgyűjtőről elindítottuk a Quizizz-t.

2) Egy 15 kérdéses Quizizz kvízzel ismételtük az előző év végén tanult anyagot. Egyéni munkát kértem, (két pár dolgozott csak, mert nem volt illetve nem működött a telefon.) A Quizizz-t most kezdem újra felfedezni (erről itt írtam).
Itt rögtönöztem egy kicsit, mert bár felkészültem arra, hogy a Chromecast és a laptop között váltogatom a kivetített képet, hirtelen arra gondoltam, hogy megpróbálom az egész órát a telefonról levezényelni. Így a telefonon bejelentkeztem a Quizizz-be és így indítottam el a kvízt. Valószínűleg ezt az eljárás nem fogom megtartani, mert a laptopról a weboldal sokkal nagyobb részletét ki tudom vetíteni. De legalább kipróbáltam.

3) Az óra hátralévő részében egy olyan anyagot vettem elő, amit már régebben tanultunk – a térképismeretet. Ehhez a témához tartozik a GPS működése, használata. Annak idején inkább csak elméletben foglalkoztunk vele és úgy éreztem, hogy ez nem maradhat így. Kivetítettem egy nyári képet, amit a telefonnal készítettem és a telefon egyből kiírta, hogy a kép hol készült. Megbeszéltük, hogy a telefon honnét tudja, hol lehet ezeket a beállításokat megtenni, az engedélyt megadni vagy éppen megtagadni a telefonnak illetve az egyes alkalmazásoknak. Megnéztük, hogy hogyan lehet a galéria menüjéből a kép készítési helyét térképen megjeleníteni. Amit lehetett, kivetítettem a telefonomról. Ezután még mutattam egy alkalmazást (Ultra GPS Logger), aminek az a feladata, hogy folyamatosan írja a megtett utat, amit aztán térképen meg lehet jeleníteni. Erre is mutattam egy példát. Közben próbáltam amellett érvelni, hogy aki egy kicsit tudatosan utazik, annak van igénye arra, hogy később be tudja azonosítani a felkeresett helyeket, vagy csak egyszerűen ne járjon úgy, hogy nem emlékszik, hogy egy fontos képet hol készített. Példát mondtam arra is, hogy bizonyos munkáknál kifejezetten fontos a helyszín pontos dokumentálása.
Végül egy kicsit beszéltünk arról, hogy milyen hétköznapi felhasználása van a telefonos GPS-nek (pl. útvonaltervezés).

Óra végén rákérdeztem, hogy ismerte-e már valaki a fényképek ilyen módon való térképi megjelenítését, de csak egy jelentkező volt. Még annyit kellett volna, hogy mindenki próbálja ki ezt a saját telefonján, de elbeszélgettük az óra végét. Majd jövő óra elején még ránézünk.

Alkalmazások, programok

Elink, Quizizz

Diákvélemények az órai okostelefonozásról

A tanév utolsó óráján megkértem diákjaimat a szokásos év végi kérdőív kitöltésére. A válaszok önmagukban is értelmezhetők, de többet mondanak a háttér – az órák menetének, munkaformáknak és módszereknek  – ismeretében. Ezekről szól a blog korábbi bejegyzéseinek többsége. A kérdőívezés részletesebb leírása és a korábbi adatfelvétel eredménye itt olvasható.

A kérdőív kitöltését egy rövid magyarázat előzte meg (miért kérem, nem kötelező, névtelen, néhány praktikus információ).

Néhány általános információ a kérdőívek kitöltőiről

A kérdőívet 10 osztályból 262 diák töltötte ki, évfolyam szerint 7-től 10. osztályig, életkor szerint 13-tól 18 évig.

A kitöltők többségének van okostelefonja.

Egy korábbi felmérésből (ugyanezen osztályokból) származik a telefon milyenségére (operációs rendszerre) vonatkozó kérdés, amit 137-en töltöttek ki. Eszerint a válaszolók több mint felének Android-os, és több mint 40%-ának IOS-es telefonja van.

 

A tanórai okostelefon használat főbb jellemzői diákok válaszai alapján

A felmérés lényegi része az alábbi három diagramon jelenik meg. Mindhárom kérdés a tanórai okostelefon használat diákok számára előnyös tulajdonságaira vonatkozik.

Fontosnak tartom kiemelni:
– a szempontokat a diákok megkérdezése alapján állítottam össze még az első felmérés előtt (lásd itt),
– a mostani kitöltők közül kb. 150 diák tavaly is kitöltötte ezt a kérdőívet,
– a megadott szempontoknak legfeljebb a felét (12-ből 6-ot, 10-ből 5-öt illetve 6-ból 3-at) választhattak ki.

Az első csoportba az általam tanulási szempontokként azonosított jellemzők kerültek. Eszerint a diákok többségének a legfontosabb előnyök: az azonnali visszajelzés (176), a jó ismétlési és gyakorlási lehetőség (174) és a jó jegy szerzési lehetőség (171). Legkevesebben a “motivál az otthoni tanulásra” lehetőséget választották, (bár ez azt is jelenti, hogy 22 diákot még az otthoni tanulásra is motiválja az iskolai okostelefon használat). A korábbi felméréssel összehasonlítva sokkal többen választották az azonnali visszajelzés szempontot, ami a középmezőnyből az élre került, a másik két helyezett szempont korábban is az elsők között volt. (A diagramok infogram felületen is megtekinthetők.)

 

A második csoportba az általam érzelmi szempontokként azonosított jellemzők kerültek. Eszerint a diákok többségének a legfontosabb előnyök: a többi órán nem használják (180), nem stresszes, kevésbé izgul (142) és modern (142). A legtöbb diák által megjelölt szempont nyilván arra is rámutat, hogy a többi órán nem vagy csak elvétve használják és várhatóan ez a szempont visszaszorulna a telefonhasználat terjedésével. A legkevesebben a menőség szempontját választották. A korábbi felméréssel összehasonlítva az első három helyezett szempont tekintetében nem történt változás.

A harmadik csoportba az általam praktikus szempontokként azonosított jellemzők kerültek. Eszerint a diákok többségének a legfontosabb előnyök: a teszt kérdései lesznek a dolgozatban (172), gyors (151) és könnyebb megérteni a tanár elvárásait (136). A legkevesebben a “hasznos dologra használom a telefont” szempontot választották. A korábbi felméréssel összehasonlítva az első három helyezett szempont tekintetében nem történt változás.

Tapasztalatok

Nagyon vártam már ennek a felmérésnek az eredményét, elsősorban a korábbival való összehasonlítás lehetősége miatt. A szempontokon nem változtattam és bár szövegesen lehetett javasolni kimaradt szempontot, nem sok ötletet kaptam, tehát több mint egy év elteltével a régi és az új diákok is elégedettek a meglévő szempontokkal. A tavalyi felméréshez képest csak az első (tanulási) szempontok között van jelentős sorrendi változás, ott is csak egy szempont esetében. Bár a diákok jelentős része tavaly is kitöltötte ezt a kérdőívet, nem gondolom hogy az igen jelentős hasonlóság a két felmérés eredménye között csak ezért van. Egyrészt van kb. 110 új diák a kitöltők között, másrészt az órai módszereim, munkaformáink és a használt programok, alkalmazások is változtak. (Idén pl. sokkal több és másként szervezett projektet végeztünk, illetve a Socrative és a Redmenta mellett további alkalmazásokat /PurposeGames, Teamworktool/ is rendszeresen használtunk és alkalmanként még továbbiakat is.)

A módszerek és munkaformák változása nehezen lenne számszerűsíthető, így a felmérés eredményeit elsősorban a jelentős számú kitöltő, a szempontokkal való elégedettség és a két adatfelvétel közötti nagyfokú hasonlóság támogatja. Remélem. Jövőre újra lemérem …

Vízburok projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

diákok prezentációt készítenek, órai internet használat, órai okostelefon használat, online fájlmegosztás, Mentimeter, TeamWorkTool, Redmenta

Valójában nem a teljes vízburok téma, csak a kiírásban szereplő témák, a cím csak egyszerűsítés. A projekt az egyes osztályokban kicsit másképp zajlott.

Kiírás

Az alábbi szempontokat minden csoport megkapta:

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Készítsetek posztert és prezentációt az alábbi szempontok alapján! A poszter és a prezentáció tartalma legyen azonos! (A tartalmi rész legyen azonos, nem az illusztráció! Nem kell a prezentáció képeit, diáit kinyomtatni!) A prezentációt elő kell adni, a posztert kiállítjuk és információ forrásnak használjuk. A prezentáció ne csak a kérdések megválaszolása, hanem egy rövid de összefüggő előadás legyen! Az illusztrációkhoz érdemes kihasználni, hogy a tankönyv és a munkafüzet elérhető online.
Az értékelés szempontjai: határidőre elkészül, tartalmazza a szempontokat, felhasználják a tankönyv és a munkafüzet anyagát, a prezentációt előadják és nem felolvassák, az előadásra láthatóan felkészültek és komolyan veszik, a prezentációban sok illusztráció van és csak vázlatos szöveg, a prezentáció időtartama kb. 5 perc, feltüntetik a készítők nevét, feltüntetik a forrásokat a képek és illusztrációk esetében is, a prezentációt elküldik e-mailben, a fájlnév formája: „9n_xtema” (n = az osztály betűjele, x = a téma sorszáma).
Egy csoport a teljes munka alapján azonos értékelést kap, ezért egymás munkáját mindenben segíteni lehet és kell.

  1. téma Mi a vízburok tudományos neve? Készíts áttekintő vázlatot a vízburok részeinek csoportosítására: melyek a világtenger részei, melyek a szárazföld vizei, hol található szilárd illetve légnemű víz? Mikor és hogyan keletkezett a hidroszféra? (földtörténet alapján) Mutasd be egy ábrán a víz körforgásának részfolyamatát (4 db részfolyamat, egyet a könyv nem említ, de az ábrákon fel van tüntetve)! (mf. 56/1, 2.)

  2. téma Mi a világtenger? Sorold fel részeit (2 db rész)! A Föld felszínének kb. hány százaléka a világtenger? Melyek a tengerek típusai? Határozd meg a típusokat (2 db típus) és mutass példákat a térképen! Milyen mélységűek a következő területek: kontinentális perem (self), kontinentális lejtő, mélytengeri síkság, mélytengeri árok? (mf. 56/3, 57/4, 5.) A földfelszín kb. hány %-át fedik a mélytengeri síkságok?

  3. téma Mennyi a tengervíz átlagos sótartalma és mit jelent ez az érték? Hogyan befolyásolja a csapadék, a párolgás és a hozzáfolyás a tengervíz sótartalmát? Mennyi a sótartalom értéke az Atlanti-óceánban az Egyenlítőnél, a térítőknél és a sarkköröknél? Miért a térítőknél a legsósabb az óceánok vize? Nevezd és mutasd meg térképen a legsósabb és a legkevésbé sós tengereket! (mf. 57/6.)

  4. téma Mit jelent, hogy a (tenger)víznek nagy a fajhője? Hogyan módosítja a tengervíz (óceán) környezete éghajlatát? A világtenger vize az északi szélesség 7 fokán a legmelegebb. Miért van ez így? Nevezd és mutasd meg térképen a legmelegebb tengereket! Kb. hány fokon fagy meg a tengervíz és miért? (mf. 58/8.)

  5. téma Hogyan alakul ki a hullámzás? Hogyan formálja a hullámzás a tengerpartokat? Nevezd meg a hullámzás felszínformálásának típusait! Nevezz meg és mutass be felszínformákat és előfordulásuk helyszíneit! Mi a cunami? Hogyan lehet felismerni egy tengerparton, hogy cunami közeleg? (mf. 59/d) és e) feladat)

  6. téma Mi a tengerjárás és milyen részfolyamatokból áll? Mutasd be a tengerjárás keletkezését és különleges eseteit (legnagyobb és legkisebb)! Hogyan alakítja a tengerjárás a folyók torkolatát? Nevezz és mutass meg torkolattípusokat képen és térképen! (mf. 59/2. feladat)

  7. téma Mi a tengeráramlás? Nézz utána, hogy a tengervíz milyen kiterjedésű része mozog az áramlások során! Mi a fő mozgatója az áramlásoknak és mi módosítja az áramlások irányát? Az áramlásoknak milyen típusai vannak? Nevezz és mutass meg néhány fontosabb áramlást a térképen és mutasd be az éghajlat alakításában betöltött szerepüket! (mf. 60/3, 4. feladat)

  8. téma Készíts áttekintő vázlatot a felszín alatti vizekről! Határozd meg az egyes típusokat és mutasd be fontosabb jellemzőiket és felhasználásukat! (mf. 61/1, 2.)



    *** A diákoknak kiadott anyag vége ***

A 8. egy tartalék téma volt, az egyik osztályból többen cserediák programon vettek részt, ők néha voltak, néha nem, ezt kapták kidolgozásra, amikor éppen megjelentek. A projekt kiírást megkapták kinyomtatva (minden csoport a sajátját) és a Facebook csoportban is.

Egy fontos dolog nincs benne a kiírásban, az időzítés. Azt mondtam az osztályoknak, hogy majd a második órán megbeszéljük a határidőket a haladásuk függvényében, illetve hogy mikor lesz a következő óra. (Nem mindegy pl. hogy van a két óra között egy hétvége, vagy egymás utáni két nap vannak az órák. Ráadásul a projekt egy zaklatott időszakban zajlott, szünetek, érettségik miatt elmaradó órák, cserekapcsolatban résztvevő diákok hiányzása stb.)

Időtartam

1. óra – 3-4 fős csoportok kialakítása, feladat kiosztása, poszterek, prezentációk előkészítése, tervezése, anyaggyűjtés, keresés az interneten. A csoportokat jellemzően véletlenszerűen szeretem kialakítani, de volt, ahol  – pl. a cserediákok hiányzása miatt – irányított volt. A csoportokat a TeamWorkTool-lal vagy a Teamup-pal alakítjuk.
2. óra – poszterek készítése, anyaggyűjtés a prezentációkhoz. A posztereket el lehetett vinni, bár ez veszélyes, de kikötöttem, hogy az otthonfelejtést nem fogadom el mentségként.
3. órától – prezentációk előadása, poszterek megtekintése.
Utolsó óra – értékelés.

A teljes időtartam osztályonként változott. A prezentációs, poszter megtekintős órák száma legalább kettő, de kevésbé összeszokott osztályokban inkább több.

Előadások-prezentációk

A tervem az volt, hogy egy órán több prezentációt meghallgatunk és az ugyanezekhez a témákhoz tartozó posztereket is megnézzük. Ezt a módszert a korábbi projektek tapasztalata miatt próbáltam ki, mert a poszterek előadása nem igazán hatékony, nem lehet jól látni. Ezért a posztereket kiállítottuk és a munkafüzeteket ezek alapján kellett megoldani. Ez a terv helyenként sikerült, egyes osztályokban viszont rögtönöznöm kellett, mert nagyon elhúzódtak a prezentációk. Itt a projekt végére hagytuk a posztereket, hogy haladjunk az előadásokkal, viszont több időt szántam az előadások értékelésére.

Poszterek 

Néhány poszter különböző osztályokból.

Értékelés

Készítettem egy értékelő Excel táblázatot, amiben nyomon lehetett követni a haladást. A prezentáció beküldésekor beírtam azokat a pontokat, amiket lehetett előadás nélkül értelmezni; az előadás után értékeltem és beírtam a további pontokat; végül a posztert is külön pontoztam. Voltak kiemelt, ezért kétszeres szorzóval számolt szempontok: tankönyv és munkafüzet használata, valamint az előadás minősége. (Néhány szempont talán átfed illetve egymástól függő szempontok, de ezt utólag sem érzem problémának.)

ertekelo_excel


Az egyik osztály értékelő táblázata

A fenti Excelt táblázatot a Facebook csoportban megosztottam az érintett osztállyal, hogy nyomon követhessék a munkájuk értékelését. Az első oszlopban a diákok nevei vannak, ez nem látszik. A két táblázat között a pontozás módja (a vastagon szedett a duplán számító kiemelt szempontoké) és a ponthatárok vannak feltüntetve. Nem mindegyik osztályé lett ennyire jó, ők egy nagyon összeszokott, lelkes társaság.

Mivel igény volt az utólagos módosításra, megadtam a lehetőséget, azzal a nehezítéssel, hogy a határidő pontot elvesztik, de ha jól csinálják, többet nyerhetnek az utólagos javítással.

A poszterek értékelése a diákok részéről úgy történt, hogy miközben a munkafüzeteket töltötték, jelölniük kellett, hogy mit tudtak megoldani és mit nem a poszterek felhasználásával. Az utolsó órán Mentimeterrel szavaztunk a poszterekről, ahol ezt az információt kellett felhasználniuk. A diákok egymást értékelő véleménye nem számított bele az osztályzatba. A saját poszterükről nem szavaztak.

9hr_poszter_fekete_2_


A poszterek értékelése

A projekt végén elvégeztük a szokásos projekt értékelős szavazást is. Az alábbi szavazatok egy osztályból vannak.

Számonkérés

A projekt végére a két leckéből készítettem egy Redmenta tesztet és az értékelős órán bejelentettem a következő órai dolgozatot.

Tapasztalatok

A téma kiírását a korábbi projektek tapasztalatai alapján próbáltam úgy megfogalmazni, hogy minél egyértelműbb legyen, amit szeretnék. Ez persze sosem lesz tökéletes, a diákok mindig tudnak olyat kérdezni, ami nincs benne és fontos. Meg olyat is, ami benne van.

Több kérdést kaptam az értékelési szempontokról, például a fájlnév miatt. Megmutattam kivetítve, hogy mennyire egyszerű és átlátható nekem, ha betartják, amit kérek és elmondtam, hogy ez egy létező dolog, hogy ha fájlt kell beküldeni valahova, akkor előírják a fájl elnevezését is.

Sajnálom, hogy nem vettem be a szempontok közé a poszter és a prezentáció esztétikai értékelését. Bár ez elég szubjektív, talán még szebb alkotások készültek volna, illetve akik kifejezetten szép munkákat készítettek, így nem kaptak plusz pontot. Őket azzal igyekeztem kárpótolni, hogy az értékelő órán megmutattam az osztálynak hogy nagyon tetszik ez a poszter. És javasoltam, hogy máskor, ha eszükbe jut egy jó szempont, amivel javítanák az esélyeiket, szóljanak és hátha bevesszük.

Még mindig sokan vesztenek pontot az egyszerűen betartható szempontok figyelmen kívül hagyása miatt (fájlnév, e-mail-ben küldés, források, készítők neve). A források megjelölése kifejezetten nehéz, nem győzöm hangsúlyozni a fontosságát. Még úgy is, hogy külön le van írva, hogy “a képek és illusztrációk esetében is”, néhányan azzal mentegetőznek, hogy nem gondolták, hogy a képek forrása is kell.

Az értékelés talán nem tökéletes. Voltak akik a határidő miatt buktak egy jegyet. Voltak akik tartalmilag nem tökéletes poszterrel és prezentációval ötöst kaptak, mert minden apróságot betartottak és a tartalmon nem vesztettek sok pontot. Azt érzem fontosnak, hogy előre lehetett tudni minden szempontot, ehhez képest alakíthatták a munkaszervezést.

Az előadás utáni önértékelésre nem mindig jutott idő, pedig ez is hasznos lenne.

A projekt elég sok időt igényel, ahhoz képest, hogy két lecke anyaga. De ha ezen aggódom, akkor soha nem szervezek projektet. Amúgy ez a két lecke más módszerrel sem két óra, ha “rendesen” meg akarom tanítani.

Az összeszokottabb (6-7 évfolyamos) osztályokban sokkal jobban ment az időzítés, a terv betartása, mint a bejövőknél (4-5 évfolyamos). Az utóbbiaknál volt, hogy az első perzentálós órán rögtönöznöm kellett, mert annyira nem tudták belőni az előadás időtartamát, hogy nem lett volna tartható a terv.

Linkmegosztás

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, linkmegosztás, Dropmark, Elink

Mióta különböző online felületeket használok az órákon – egy órán többet egymás után – küzdök azzal, hogy hogyan pazaroljam a legkevesebb időt a diákok navigálásával. Eddig két dolgot használtam kombinálva, Facebook csoportot és QR kódot. Erre azért volt szükség, mert nincs mindenki fent a Facebook-on, a Facbook-ból megnyitott alkalmazások néha hibásan működnek (főleg mióta a kifelé mutató linkeket is a Facebook-on belül nyitja meg), néhányan pedig el akarják hitetni velem, hogy nincs tárhelyük egy QR kód olvasóra. Lehet, sőt érdemes a Facebook beállításaiban bekapcsolni a “hivatkozások külső megnyitása” opciót és reménykedni, hogy működni is fog.

Még ha rendesen fel is készülök arra, hogy pillanatokon belül elő tudjam szedni a linket és az előre elkészített QR kódot, sajnálom a feleslegesen elvesztegetett időt (perc, fél perc). Ezért kezdtem el próbálkozni a linkgyűjtő/megosztó oldalakkal. Ma a Dropmark-ot próbáltam ki és egyelőre jónak tűnik. Ez itt ténylegesen az az oldal, amit megosztok az osztályokkal. (Azért van benne sok Socrative, mert a pro-ban osztályonként külön terem van és azokat külön linkeltem be.) 

Most már csak azt kell megoldani, hogy egy alkalommal a diákokhoz eljusson a linkgyűjtő oldal linkje. Ha a Facebook-on osztjuk meg, akkor ne posztoljuk, hanem hozzunk létre egy dokumentumot, abba illesszük be a linket és ezt tegyük közzé, mert így telefonon is egyszerűen ki lehet kerülni a Facebook-on belüli megnyitás problémáját. És ha megtalálták a linkgyűjteményt, akkor már csak azt kell kérni a diákoktól, hogy valamilyen módon mentsék el maguknak az elérhetőségét (pl. könyvjelző, képernyő ikon).

A linkgyűjtő linket természetesen elküldhetjük e-mailben, megoszthatjuk QR kóddal stb., lényeg, hogy a diákoknak legyen kéznél (ujjnál – a telefonon).

A linkgyűjtővel azt a problémát is ki lehet küszöbölni, hogy a Facebook csoportban csak egy bejegyzést lehet felül rögzíteni, pedig néha olyan sok fontos lenne, hogy ha lehetne többet, azok is kiszorítanák egymást. Nyilván egy jól működő virtuális tanteremmel sok mindent meg lehetne oldani, de azt még keresem…

Sajnos az ingyenes verzióban nincs mappába gyűjtés (pl. a Socrative linkeknek), ezért kicsit nem jól néz ki, de remélem így is beválik.

Frissítés.
Sajnos a Dropmark is azt csinálja, amit a Facebook, vagyis Dropmarkon belül nyitja meg a linket. Én azt szeretném, ha nem kellene függeni más oldal bogaraitól, néha gondot okozhat. Másik lehetőség, ami nem így működik, vagyis rendesen, a linkgyűjtőtől független, új böngészőablakban nyitja meg a linket az Elink. Ezzel próbálkozom tovább.