Tájékozódás a kozmikus térben és az időben, gamifikáció, diákvélemények

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

#Teams, #GeoGuessr

A tanulási időszak rövid bemutatása

A kilencedikesekkel az első anyagrészt (Tájékozódás a kozmikus térben és az időben) pontrendszerben dolgoztuk fel. Ebben a bejegyzésben elsősorban a térképi anyagrésszel kapcsolatos tapasztalatokra koncentrálok, mert a választható feladatok jelentős része ezek közül került ki. A célok hasonlók voltak ahhoz, ahogy a hetedikesekkel dolgoztunk, ezért csak vázlatosan:

• a hétköznapi életben hasznosítható térképhasználati készségek (GoogleMaps, turistautak.hu, maps.me, Relive) elsajátítása,
• a későbbi anyagrészekben használni tervezett alkalmazások (GoogleMaps, GeoGuessr) megismerése,
• egy előre elkészített, megbeszélt és közzétett terv szerinti haladás,
• saját fejlesztésű pontgyűjtő használata,
• a jeles osztályzathoz szükséges pontoknak több mint kétszeresét lehet megszerezni.

A térképi programoknak szenteltünk egy órát, hogy a használatukat bemutassam, elmagyarázzam, erről itt írtam.

Tapasztalatok

A GeoGuessr különösen népszerű a diákok körében. Többen ismerték és akik még nem, ők is megkedvelték. Nem csoda, úgy élték meg, hogy egy játékot lehet “hivatalosan” a pontszerzés szolgálatába állítani és ez így is volt. Szerencsére az, hogy a tanár javasolja nem vette el a kedvüket. A GeoGuessr-ről itt írtam korábban. Azóta annyi változás történt a programban, hogy már kötelező regisztrálni és regisztráltan is csak napi egy játékot engedélyez az ingyenes fiókkal a program.

A választható térképi programok megoszlása az alábbiak szerint alakult. A választások számát valószínűleg az is befolyásolta, hogy mikor küldtem ki a feladatot.

	GoogleMaps	turistautak.hu	GeoGuessr	maps.me	Relive
osztály 1. (31 fő)	22	17	24	12	6
osztály 2. (32 fő)	20	21	22	12	7
osztály 3. (25 fő)	18	16	22	4	5
osztály 4. (33 fő)	20	16	25	15	8
összesen 121 fő	80	70	93	43	26
választók aránya (%)	66	58	77	36	21

A választható térképi feladatokat választók száma osztályonként
és aránya a teljes létszám százalékában

A tanulási időszakot túl hosszúra hagytam. Eleve 12 órára terveztem, ami önmagában talán még nem lenne sok, bár egy heti két órás tantárgy esetében alaphangon másfél hónap. De egyrészt az űrfelvételek projekt előadásaival megcsúsztunk, másrészt maradtak el órák, emiatt közbejött az őszi szünet, szóval elég sokára került a naplóba az első osztályzat. Legközelebb ketté fogom választani a témát egy térképhasználatra és egy csillagászatra.

Problémát okoz a pontok jó arányának meghatározása: ne lehessen túl sok pontot szerezni a választhatókkal, ami esetleg komolytalanná teszi a kötelező feladatokat, ugyanakkor maradjon meg a választhatók vonzereje, legyen érdemes választani.

Diákvélemények

A tanulási időszak végén megkérdeztem a négy osztály 121 diákjának a véleményét egy névtelen Forms űrlappal, melyre összesen 111 válasz érkezett. A négy osztály közül kettő már az előző években is hozzánk járt, kettő bejövő kilencedikes.

A feleletválasztós kérdésekre adott válaszok az ezen a linken megnyíló interaktív diagramon tekinthetők meg.

Szöveges válaszok

1. A “mi tetszett?” kérdésre érkezett válaszokat összesítettem tartalmuk alapján. Zárójelben az említések száma.

• kevésbé stresszes, kisebb nyomás, kevesebb rettegés (17)
• motivál, ösztönöz (12)
• érdekes feladatok (11)
• javítási lehetőség (10)
• választható feladatok (8)
• nem kell magolni (8)
• gyakorlási lehetőség (7)
• szorgalmat jutalmazza (5)
• időbeosztás, tervezés (5)
• visszajelzés (4)

2. A “mi nem tetszett?” kérdésre adott válaszokból idézek. Az idézet a diák véleménye, utána az én válaszom és helyenként zárójeles kiszólások, magyarázatok az olvasónak. Sok, és még így sem az összes, de a fontosabbak. Tanulságos, érdemes, ha már idáig eljutottál 🙂

“Néha elvesztem benne, hogy mit csináltam már meg és mit nem.” A Teams feladatban ez jól nyomon követhető.
“Plusz érdemjegyek egy téma során.” “Túl sok idő után kapunk rá jegyet, igy ha valaki elrontja nem sok esélye van javítani.” Ez valószínűleg azt jelenti, hogy nem lehet menet közben jegyeket szerezni, ami ellentmond a pontrendszer logikájának. Legközelebb rövidebb időszakot fogok kijelölni. (Van egy ötösszerző verseny az iskolában, ami miatt az ötösgyűjtők neheztelnek, hogy nálam bármilyen jól szerepelnek, nem kapnak sok ötöst.)
“Számomra nehéz volt a pontokat rendszeresen szerezni.” “Néha ellustulhatnak a diákok, hogy majd megcsinálják a téma végén és addig nem tanulnak semmit.” Többek között erre szeretnélek rászoktatni, hogy tervezz, ne hagyj mindent az utolsó pillanatra. (Lásd még a feleltválasztós kérdéseknél.)
“Az sem jó, hogy igaz nem kötelezők a feladatok többsége, a kitöltésük nélkül nem lehet ötöst szerezni.” De lehet, matekozd ki. De én inkább azt szeretném, ha a matek helyett megtalálnád azokat a számodra érdekes és hasznos feladatokat, amelyeket szívesen elvégzel.
“Ha egy hibát vétek, sokkal kevesebb pontot kapok.” Nem, arányosan kevesebb pontot kapsz. (Van egy másfélszeres szorzó – saját találmány – a hibátlan feladatokra, azt valóban nehéz elérni, de ha neki a 150%-nál is csak félig üres a pohár, úgy valóban nehéz pozitívnak lenni.)
“Majdnem az összes feladatot meg kell csinálni az ötösért.” “A választható feladatok nélkül nehéz, vagy inkább szinte lehetetlen jó jegyet elérni.” 4000 pontot lehetett szerezni a 1,5-szeres szorzó nélkül és 1700-tól ötös. Ez olyan, mint ha egy dolgozatra 42,5 %-tól lehetne ötöst kapni!
“Igazából szerintem működik, a választható feladatokban viszont benne van a szabadidő kérdése.” Nevezhetnénk kötelező házi feladatnak és kaphatnál rá egyeseket minden órán, ha nincs kész. Ugye hogy máris sokkal jobban hangzik?
“Mindenki látja mindenki pontjait.” “Látom ki mennyivel jobban áll mint én.” Ha felelsz, akkor is nyilvános, hogy milyen értékelést kapsz, nem a füledbe súgja a tanár. Az értékelés egyik fontos összetevője, hogy tudjátok a saját teljesítményeteket egymáséihoz mérni.
“Nekem nem átlátható hogy melyik feladatot küldtem be és melyiket nem.” Nézd meg a Teams-feladatok között és a pontgyűjtőben. Ha nem érted, kérdezz minél hamarabb, ne várd meg az anyagrész végét.
“Hogy ha egy ilyen anyag végén a pontjaid miatt rossz jegyet kapsz, akkor azt csak nagyon sok idő alatt lehet kijavítani mert ezzel a rendszerrel kevés jegyet kapunk.” Ha a hagyományos rendszerben sok rossz jegyet kapsz, azt is nehéz kijavítani. Nem a jegyek számán, hanem a tanulás folyamatosságán múlik az eredményed. Ha kevés jó jegyed van, az ugyanígy nehéz lerontani.
“A frissülés gyorsasága :D.” Ja, hogy nem írom be elég gyorsan a pontokat? Igyekszem …
“Néha kicsit késve jelennek meg a pontok.” Nem megjelennek, hanem én írom be 🙂 Igyekszem.
“Nehezen átlátható.” Kérdezz. Valóban meg kell szokni, de remélem megéri az előnyeiért.
“Szerintem nem kéne olyan plusz feladatokat adni, amik nem szervesen kapcsolódnak az anyagrészhez, ezáltal nem arra kapunk pontokat, hanem másra. Nagyon sok plusz feladatot lehet csinálni, ezért ha az adott anyagrészhez kapcsolódó kötelező feladatokra a felszínes tudásunkkal kevés pontot szerzünk, még mindig lehet a rengeteg pluszból csinálni, így nem feltétlenül szükséges az adott anyagrészt rendesen megtanulni.” “Néha a pontok aránytalanul vannak kiadva a feladatokhoz.” “Az, hogy megvalósítható, hogy minimális tárgyi tudás mellett a fakultatív feladatok elvégzésével azonos érdemjegyet lehet szerezni mint úgy, ha tárgyi tudással rendelkezünk.” Jól látod az egyik fő problémámat. Szerencsére nem jellemző, hogy ellógnátok a kötelező feladatokat a választhatók miatt. A választhatók kapcsolódnak a tananyaghoz! Örülnék, ha meglátnád a pozitívumot abban, hogy van választási lehetőséged.
“Sokszor nem tükrözi az igazi tudást.” Mi az igazi tudás? Valóban, ez inkább azt mutatja meg, hogy mennyit tanultál. De szerintem ezáltal többet is tudsz, olyan ‘igazi tudásból’.
“Ha hiányzok, sok pontból kimaradsz.” “Ha valaki hiányzik, azzal lemaradt az órai pontszerzésből és ez hátrányt jelenthet.” (Túltéve magam az első vélemény megfogalmazásán) használd az internetet, minden feladat megjelenik a Teams-ben. Ha sokat hiányoztál és nem tudtál pótolni, kérj haladékot. (Ilyenkor el szoktam mesélni azt a régi történetet, amikor egy fél osztály cserekapcsolaton az USA-ba utazott és mégis Socrative-oztak órán, mert a frankfurti repülőtéren találtak egy wifit.)
“Az, hogy ez nem minden diákot motivál arra hogy tanuljon és oldja a feladatokat.” A hagyományos rendszer több diákot motivál? Minden diák motivált, ha random felelünk és témazáróra kapod az osztályzatot?
“Az hogy a választható feladatok nélkül épphogy meglett a kettes.” Akkor meg is van egy fontos tapasztalat 🙂
“Szüleim nem feltétlenül látják/értik az eredményeket.” Magyarázd el nekik. Keressenek fel fogadóórán.

“Túl sok pont kell az ötöshöz”
“1700 pont kevés egy ötöshöz, én jobban megdolgoznék érte.” 🙂 (A többiek felhördülnek.)