Szerkeszthető Seterra

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Seterra, órai internet használat, órai okostelefon használat

Régi kedvencem a Seterra. Amikor még csak az aktív tábla volt az IKT eszköz, amit órán a diákok is használtak, már akkor is Seterráztunk. Párokban, cserélgetve. Aztán szép lassan fejlesztették a programot. Először megjelent a telefonos használhatóság (böngészőből is működik, de van app is) és nemrég megjelent a szerkesztés lehetősége. Eddig az volt a gond – már ha ez gond – hogy a Seterra által biztosított tartalmat nem lehetett  a követelményeinkhez igazítani. De ennek most vége!

Minden kvízhez tartozik egy “Create custom quiz” opció. Erre kattintva megjelenik az a felület, ahol kiválogathatjuk a nekünk szükséges földrajzi neveket. Természetesen (egyelőre?) csak a program által megadott nevekből válogathatunk, de ki tudja, mi jön még …
Európa országai példáján

seterra_1

A dolog egyértelmű, bejelöljük amire szükségünk van (vagy kijelöljük amire nincs), címet adunk, ha szükséges egy ismertetőt is írhatunk, majd “Create quiz” és már kész is. A linket megosztva tudjuk/tudják a diákok használni a kvízt.

Most jön a rossz hír. Aki nem lép be a Seterra támogatói körbe (1 USD/hó), annak a kvízeit – ha senki nem játszik velük 30 napig – törlik. Szóval vagy

1) létre kell hozni egy kvízfelelős rendszert diákokból, akik minden hónapban – nyáron is – játszanak a kvízeinkkel, vagy

2) használjuk a Purposegamest. Ott nem jár le semmi és azt a tartalmat adjuk hozzá, amit akarunk.

Reklámok

Mission MapQuest

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai számítógép használat, órai internet használat, interaktív térkép, Mission MapQuest

A 10-es földrajz anyag egyik legérdekesebb része az országok megismerése. Ugyanakkor ha 30-40 országot próbálunk lenyomni egy kaptafára, a legunalmasabb is lehet. Szóval jól jön néhány ötlet, amivel fel lehet dobni a témát. Egy ilyet találtam a Tanárblogon. A használata meglehetősen egyszerű, ugyanakkor jelen állapotában olyan hibák vannak a programban, amit ha a felhasználó nem tud előre, hamar kedvét szegheti a próbálkozásainak. Nekem is 10-15 nekifutás kellett és két nap, míg rájöttem …

  1. Kedőoldal -> Get started

  2. Adunk egy címet és egy rövid lírást a játékhoz. Majd next és

  3. ezután annyi kérdést/feladatot adunk meg, amennyit akarunk és mindegyikhez megoldást is, ami lehet város, de próbálkozhatunk tájakkal, területekkel, ami benne van az adatbázisban, azzal lehet gazdálkodni.

  4. És most jön a lényeg, NE MENTSÜK A JÁTÉKOT CSAK A VÉGÉN! Az a tapasztalatom, hogy az első mentés után a többi bevitt adatot nem rögzíti a program és ez csak az újratöltés után derül ki, amikor már használni akarjuk. Szóval érdemes előre kitalálni, hogy pontosan mi lesz a tartalom, hogy ne kelljen a szerkesztést megszakítani és csak a végén egyszer mentsünk!

  5. Ha mentetük akkor még kér egy jelszót, hogy később lehessen szerkeszteni. Ezt érdemes úgy megadni, hogy emlékezzünk rá, bár a fentiek miatt egyelőre nincs túl sok jelentősége. Nekem ugyan mint ha egyszer valami utólagos szerkesztés átment volna, de nem lehet rá számítani. Reméljük még fejlesztik a programot.

  6. És végül ne felejtsük el a játék pontos URL-jét elmenteni magunknak – erre a program figyelmeztet – hiszen ezt kell megadni a diákoknak, hogy tudjanak játszani (tanulni). A játék menete elég egyértelmű, a játékos kapja sorban a kérdéseket (tud közöttük válogatni, ha akar) és a válasz beírásával a térkép a megadott helyre zumol. Ha látja a forgó aranypénzt, megtalálta a keresett helyet. Ha nincs aranypénz, akkor két lehetőség van, vagy nem az a jó válasz, vagy nem a megfelelő zum szinten van. Erre is figyelmeztet a program az információs ablakban (balra lent). Alapból, ha nem változtatunk a program által javasolt zum szinten, akkor a helyes válasz is erre a szintre fog vinni, vagyis ebből nem lesz probléma. (Később, ha már jól ismerjük a program lehetőségeit és a diákok is hozzászoktak, ezzel is lehet nehezíteni a feladatot.)

  7. A játék tapasztalatom szeritn telefonon nem működik jól, ezért asztali gép vagy laptop kell hozzá. Pár- vagy csoportmunkára alkalmas, két-három fő eldolgozhat egy gépnél. Pl. egyikük kezeli a felületet, a másik egy-kettő pedig a könyvből illetve neten (pl. telefonnal) keresi a szükséges infót.

Globális problémák

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Microsoft Forms, órai okostelefon használat, órai internet használat

A globális problémák anyagrész és egy kis videó projekt bevezetéseként egy űrlap kitöltését kértem a diákoktól (lásd alább). Csoportokban dolgozhattak, amit most saját belátásuk szerint szervezhettek. Annyit kértem, hogy ha a videó készítéshez érünk, akkor ne legyen probléma, hogy az egyik csoport teli van videósokkal, a másikban pedig senki soha nem videózott. Ez mondjuk nem valószínű, de azért szóltam. A csoportok ettől függetlenül jellemzően baráti alapon szerveződtek.

Ha rákeresek a “globális problémák” keresőszavakra a Google keresővel, akkor (a poszt írásának időpontjában) ez a weboldal az első a találati listán. (Illetve a Föld túlnépesedésével foglalkozó aloldala.) Mivel az első helyen és az első találati oldalon lévő webhelyek különleges előnyt élveznek (hiszen többnyire alig nézünk át további találati oldalakat, hacsak nagyon nem találunk valamit), ezért gondoltam a témát összekötöm egy internet tudatossági feladattal.

A részletes leírás helyett megosztom a Forms űrlapot. A linkeket minden kérdésnél, ahol kellett beillesztettem, mert kipróbálva azt tapasztaltam, hogy telefonon nem jól működik a weboldal link menüje. 

Néhány példa a diák válaszok közül.

“Miért tarthatjátok hitelesnek a weboldalt.”
“Tanár ajánlotta” (Erre nem is számítottam, pedig milyen egyértelmű … Utána még egyszer nyomatékosítottam, hogy ez a rész az internet tudatosságról szól. Nem azért ajánlottam, mert ezt tartom a legjobbnak, hanem mert ez az első  a keresőben.)
“… a téma szakértői a szerkesztők”
“Megjelölt források”
“Látszik, hogy szakszerű” (Az ilyenekre azért rákérdeztem, hogy mit és miért gondolt.)
“… valós problémákra reális megoldásokat vázol fel” (Ők már nagyon tudnak … 🙂 )
“Mert a nyíregyházi egyetem weboldalán is ez az oldal van bemásolva.”

Többen írták, hogy nem tartják hitelesnek, indoklás nélkül. Ezt leginkább lustaságnak tudom be, szerintem – ahogy a fenti példák is mutatják – néhány jó indokot lehetett találni. Voltak, akik nem találták meg a forrásokat és ezért írták, hogy nem hiteles. Voltak, akik a 2011-es dátumot túl réginek találták. (Bár van 2018 is, kérdés, hogy tényleges felújítás, frissítés történt-e, vagy csak automata naptár kiírja az aktuális évet.)

“Soroljátok fel, hogy melyik teendőket tudjátok TI IS, MÁR MOST megvalósítani!”
“energiatakarékosság (lámpa leoltása, stb.), spórolás a vízzel, tudatos vásárlás”
“Használjunk természetes világítást, amikor csak lehetséges!”
“buszozok, vonatozok, leoltom a lámpát”

Ide sok további és hasonló ötletet írtak, de voltak akik nem figyeltek “TI IS, MÁR MOST” kitételre. Többen az autó használat mellőzését illetve csökkentését írták, bár ha belegondolok, ők már lassan az autóvezetők körét fogják gyarapítani – ha egyelőre nem is rendszeres napi használatban – de azért nem baj, ha ezt is tudatosítják magukban.

“Ha jut eszetekbe olyan “teendő”, ami hiányzik…”
Ide legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést írták. Bár az egyik listában megjelenik (a levegőnél), csak ezen az egy helyen és az nem is volt az általam megadott linkek között. A folytatásban pont a ezzel foglalkoztunk részletesebben, mert szelektív hulladékgyűjtés az a terület, amiben nagyon sokat lehet fejlődni, ugyanakkor nem is olyan egyszerűek a szabályai. És várhatóan a TI IS, MÁR MOST videókban is megjelenik ennek a lehetősége.

Ha már van wifi …

… és szeretnénk minél hamarabb zökkenőmentesen használni a telefonokat, van néhány trükk, amit a diákokkal megbeszélve gyorsabbá tehetjük a munkát. Ezeket nem biztos, hogy egy órán “le kell adni”, bár ha tudunk rá találni lehetőséget, így is lehet. Ha rászánunk egy órát, akkor a diákok egymásnak segítve gyorsan haladhatnak, hiszen köztük is egészen különböző szintű felhasználók vannak.
Az alábbi okosságok rutinos felhasználóknak feleslegesnek tűnhetnek, de évek óta figyelve a diákok telefonhasználati szokásait, az a tapasztalatom, hogy néha alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Tehát amiket alább leírok, azokkal a problémákkal már találkoztam. (Nekem androidos telefonom van, de az itt leírtak más rendszeren is jól jöhetnek.)

Kezdjük a címmel: wifi nem egyenlő internet

Wfif jelszó beírása. Az első csatlakozás általában nem okoz gondot, akkor szokott probléma lenni, ha ugyanannak a wifinek megváltozik a jelszava. Ilyenkor az ‘elfelejt’ vagy ‘törlés’ gombbal lehet a korábbi jelszót kiiktatni és ezután kell beírni az új jelszót. Ezt akkor is érdemes megmutatni, ha állandó wifi jelszóval dolgozunk, mert máskor, máshol még jól jöhet.
Ha van 2,4 és 5 GHz-es wifi is, érdemes úgy elnevezni, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni (pl. iskolaneve_2,4; iskolaneve_5) és javasolni, hogy akinek a telefonja megtalálja az 5 GHz-est, az azt használja. Ennek ugyan kicsit kisebb a hatótávolsága és a falak is jobban zavarják, viszont stabilabb kapcsolatot biztosít, kevésbé foglalt ez a frekvencia.

A szükséges alkalmazások legyenek kéznél. Erre a linkgyűjtők használatát javasolom, amikről itt írtam.

A linkgyűjtő legyen kéznél. Erre használható módszer, hogy a linkgyűjtő weboldalát a böngészőben hozzáadjuk a kedvencekhez, vagy teszünk rá egy könyvjelzőt, de talán a legjobb, ha hozzáadjuk a kezdőképernyőhöz. (Az alábbi kép a Chrome böngésző menüje, látható a ‘könyvjelző’ és a ‘hozzáadás kezdőképernyőhöz’ lehetőség is.)

hozzaadas_kezdokepernyohoz

Könyvjelző, hozzáadás kezdőképernyőhöz

A linkgyűjtőt persze az első alkalommal valahogy meg kell adni, hiszen honnét lenne meg a diákoknak. Ezt megtehetjük QR kóddal, akinek van olvasója, vagy közösségi oldalon, ha használunk ilyet, vagy be is lehet gépelni a címet a böngészőben, ha túl hosszú, használjunk linkrövidítőt. Praktikus még ha vész esetére a teremben kihelyezzük az osztályok linkgyűjtőinek QR kódjait a szöveges linkekkel együtt, vagy ha nem egy helyen tartjuk az órákat, akkor a diákok is megkaphatják kinyomtatva (ragasszák be a füzetbe, tegyék a telefon tokba stb.).

QR kód olvasó hasznos. Ami esetleg épp nincs a linkgyűjtőben és gyorsan akarunk valamit megosztani, a QR kód egy kézenfekvő megoldás, ha a diákoknak van mivel dekódolni. Gyakori panasz, hogy nincs tárhely új app (pl. QR kód olvasó) telepítésére, erre jó a böngészőből működő QR kód olvasó, pl. a webqr, szóval ez is legyen bent a linkgyűjtőnkben.

Ha már a tárhely. Lehet javasolni, hogy nézzék át az alkalmazásaikat, valószínűleg fognak találni nem is egyet, amit csak akkor használtak, amikor feltelepítették és csak a helyet foglalja. Ezeket nyugodtan el lehet távolítani … ja, hogy is kell? Ha meg újra szükséges, megint fel lehet telepíteni. (A fizetős appokat is.) Alkalmazások eltávolítása. Régi Androidon még a beállítások menüben az alkalmazások között kellett, újabban már elég a képernyőn lévő ikont nyomva tartani és a megjelenő ‘eltávolítás’ kuka ikonra húzni. Hasonló helynyerő lehetőség, ha a fényképeket, videókat elmentik otthon az asztali gépre, laptopra, felhőtárhelyre és tudnak törölni. Ez főként annak fontos, akinek nincs külön memóriakártyája erre a célra és a belső memóriába ment mindent. Vagy van, csak nem használja, mert hogy a kamerát be kell állítani, hogy oda mentsen.

A telefon is jobban működik (a számítógéphez hasonlóan), ha időnként – akár naponta – újraindítják. Javasoljuk, hogy az akkura is vigyázzanak a hosszútávú használat érdekében. Érdemes nem 100%-ig tölteni és főként nem hagyni, hogy annyira lemerüljön, hogy kikapcsol. 

Az újraindítás jótékony hatása érvényes az egyes alkalmazásokra is. Van aki bezárás helyett csak a háttérbe küldi az alkalmazást. Ez akkor derül ki, amikor azt látjuk, hogy a kezdőképernyő navigációs gombot (a kerek) használja erre, majd az ikont megérintve “újraindítja”, vagyis csak megint megjeleníti. És persze semmi változás nem történik. (Alkalmazás bezárása: ‘áttekintés’ gomb (a négyzet alakú) érintése és az alkalmazás oldalra kihúzása vagy az X ikon érintése.)

A rendszer karbantartó alkalmazások használatának értelme más, mint a windows-os asztali gépek esetében. Az Android a futó alkalmazások erőltetett bezárására azok újraindításával válaszol, tehát sok értelme nincs, sőt valószínűleg csak tovább terheli a rendszert. A felesleges fájlok eltávolításának van értelme, az ezzel kecsegtető alkalmazások között érdemes válogatni, én az SDmaid-et elég jónak találtam. Az új Androidomnak azonban nem nagyon van rá szüksége, nem szokott találni szinte semmit.

A böngészőben megnyitott lapok számának csökkentésével is memóriát lehet felszabadítani és ezáltal gyorsabb működést elérni. Vannak akik több tíz lapot tartanak folyamatosan nyitva, de láttam már 99-nél kiakadt számlálót. És van aki nem tudja, hogy hogy kell az egyes lapokat becsukni. (Böngésző lap bezárása: a böngészőben (Chrome-ban a jobb felső sarokban) a megnyitott lapok számát mutató ‘váltás a lapok között’ ikont érintve a lapok külön láthatóvá válnak, így egyesével bezárhatók, hasonlóan az alkalmazásokhoz.)

De mégis, van ennek eredménye?

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Socrative, órai internet használat, órai okostelefon használat, GoConqr, Quizlet

Azt, hogy a diákok szerint mire jó az órai okostelefonozás, már többször megpróbáltam felmérni. Továbbra is problémát jelent azonban, hogy “jobban tudják-e a földrajzot”. Ma ehhez kaptam egy kis morzsát.

Múlt héten az övezetesség témakört tanultuk, azon belül is az övezetesség rendszerét és az éghajlati diagramok meghatározását. Órán megbeszéltük a meghatározás menetét, kivetítettem a diagramokat, kaptak  egy segédletet (nyomtatva) amibe az övezetesség – éghajlatok rendszert párhuzamosan lehet vezetni. Adtam sokféle elektronikus segédletet is az otthoni gyakorláshoz. A következő órán írtunk egy Socrative tesztet, ami meglehetősen gyenge lett:

socrative_eredmeny_1

Ezt az eredményt látva úgy gondoltam, hogy az óra egy részét gyakorlással töltjük, mert nincs értelme így tovább menni. A gyakorlásban volt Goconqr teszt, majd több forduló Quizlet live. Kértem, hogy a következő órára gyakoroljanak, mert megint lesz Socrative. Ez az óra volt ma, aminek az eredménye:

socrative_eredmeny_2

Még ez sem az az eredmény, amitől hanyatt dobom magam, de láthatóan jobb, kb. 42 vs 61%. És itt jött a fordulat, amikor megkérdeztem, hogy hányan készültek a diagramokból és egy valaki jelentkezett. (Ez persze egy pikáns helyzet, amikor jelentkezni vagy nem jelentkezni egyaránt furcsa lehet, de ezt az osztályt negyedik éve tanítom, jóban vagyunk és hozzá vannak szokva, hogy rendszeresen kérdezgetem őket ilyesmiről is.) Vagyis a javulás vélhetően az előző órai telefonos gyakorlásnak köszönhető. Ebben persze a Socrative-os gyakorlás/felmérés is benne van, de mint a fent említett felmérésből kiderült (legalább is én így értelmezem), sokan úgy gondolják, hogy az otthoni tanulás helyett is jó a telefonos órai gyakorlás. Az egyik 90%-os eredmény az otthon is gyakorló diáké, viszont a többi 90 és az egy 100%-os csak órán tanult/gyakorolt.

Az év első órája

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Chromecast, Elink, Quizizz, GPS

Az eddigi bejegyzésekben leírt ötletek internettel és okostelefonnal megvalósíthatók. Ehhez egy kicsit több kell. (Lásd még itt.)

Mit csináljak az első órán…

… a tanévnyitó napján? Nyilván kis ismétlés, játék, nyári élmények, az év munkájának előkészítése, de kéne valami meglepő, valami újítás, hogy ne csak a megszokott telefonos játékok legyenek. (Az osztályt tavaly is tanítottam.) 

Egy ideje foglalkoztat, hogy ki tudom-e vetíteni projektorral a telefonomat. A kábeles megoldás nem jött össze (bár az egy másik telefon volt … hm, újra ki kell próbálnom), így belevágtam egy Chromecast kísérletbe. Szerencsére a szakteremben lévő projektoron van HDMI csatlakozó. A kísérlet sikerült, a telefont képe kivetíthető, ráadásul nem csak egyes alkalmazások, hanem ténylegesen minden, amit a képernyőn csinálok. És ez volt a lényeg, így bizonyos dolgokat egyszerűbben, gyorsabban meg tudok mutatni, mint hosszasan körbeírni, elmondani, vagy képernyőmentéseket készíteni és azt kivetíteni.

Az óra menete

1) Már előző nap kitettem a Facebook csoportba az idei Elink linkgyűjtő alkalmazást, ahol az új tanévben az órán szükséges linkeket fogom megosztani. (Erről itt írtam.) Kipróbáltuk, hogy működik-e és megkértem, hogy ne a Facebook-ban nyissák meg, hanem böngészőben. (Ennek a jelentőségéről itt írtam.) És a Chromecast használatával egyszerűen meg tudtam mutatni, hogy hol kell a Facebook menüben beállítani, hogy böngészőben nyíljanak meg a linkek. Ezután még annyit kell tenni, hogy a linkgyűjtő linkjét el kell menteni vagy a böngészőben kedvencek közé vagy hozzáadni a kezdőképernyőhöz, hogy mindig kéznél legyen. Ezt is megmutattam a saját telefonomról kivetítve. A linkgyűjtőről elindítottuk a Quizizz-t.

2) Egy 15 kérdéses Quizizz kvízzel ismételtük az előző év végén tanult anyagot. Egyéni munkát kértem, (két pár dolgozott csak, mert nem volt illetve nem működött a telefon.) A Quizizz-t most kezdem újra felfedezni (erről itt írtam).
Itt rögtönöztem egy kicsit, mert bár felkészültem arra, hogy a Chromecast és a laptop között váltogatom a kivetített képet, hirtelen arra gondoltam, hogy megpróbálom az egész órát a telefonról levezényelni. Így a telefonon bejelentkeztem a Quizizz-be és így indítottam el a kvízt. Valószínűleg ezt az eljárás nem fogom megtartani, mert a laptopról a weboldal sokkal nagyobb részletét ki tudom vetíteni. De legalább kipróbáltam.

3) Az óra hátralévő részében egy olyan anyagot vettem elő, amit már régebben tanultunk – a térképismeretet. Ehhez a témához tartozik a GPS működése, használata. Annak idején inkább csak elméletben foglalkoztunk vele és úgy éreztem, hogy ez nem maradhat így. Kivetítettem egy nyári képet, amit a telefonnal készítettem és a telefon egyből kiírta, hogy a kép hol készült. Megbeszéltük, hogy a telefon honnét tudja, hol lehet ezeket a beállításokat megtenni, az engedélyt megadni vagy éppen megtagadni a telefonnak illetve az egyes alkalmazásoknak. Megnéztük, hogy hogyan lehet a galéria menüjéből a kép készítési helyét térképen megjeleníteni. Amit lehetett, kivetítettem a telefonomról. Ezután még mutattam egy alkalmazást (Ultra GPS Logger), aminek az a feladata, hogy folyamatosan írja a megtett utat, amit aztán térképen meg lehet jeleníteni. Erre is mutattam egy példát. Közben próbáltam amellett érvelni, hogy aki egy kicsit tudatosan utazik, annak van igénye arra, hogy később be tudja azonosítani a felkeresett helyeket, vagy csak egyszerűen ne járjon úgy, hogy nem emlékszik, hogy egy fontos képet hol készített. Példát mondtam arra is, hogy bizonyos munkáknál kifejezetten fontos a helyszín pontos dokumentálása.
Végül egy kicsit beszéltünk arról, hogy milyen hétköznapi felhasználása van a telefonos GPS-nek (pl. útvonaltervezés).

Óra végén rákérdeztem, hogy ismerte-e már valaki a fényképek ilyen módon való térképi megjelenítését, de csak egy jelentkező volt. Még annyit kellett volna, hogy mindenki próbálja ki ezt a saját telefonján, de elbeszélgettük az óra végét. Majd jövő óra elején még ránézünk.

Alkalmazások, programok

Elink, Quizizz

Vízburok projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

diákok prezentációt készítenek, órai internet használat, órai okostelefon használat, online fájlmegosztás, Mentimeter, TeamWorkTool, Redmenta

Valójában nem a teljes vízburok téma, csak a kiírásban szereplő témák, a cím csak egyszerűsítés. A projekt az egyes osztályokban kicsit másképp zajlott.

Kiírás

Az alábbi szempontokat minden csoport megkapta:

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Készítsetek posztert és prezentációt az alábbi szempontok alapján! A poszter és a prezentáció tartalma legyen azonos! (A tartalmi rész legyen azonos, nem az illusztráció! Nem kell a prezentáció képeit, diáit kinyomtatni!) A prezentációt elő kell adni, a posztert kiállítjuk és információ forrásnak használjuk. A prezentáció ne csak a kérdések megválaszolása, hanem egy rövid de összefüggő előadás legyen! Az illusztrációkhoz érdemes kihasználni, hogy a tankönyv és a munkafüzet elérhető online.
Az értékelés szempontjai: határidőre elkészül, tartalmazza a szempontokat, felhasználják a tankönyv és a munkafüzet anyagát, a prezentációt előadják és nem felolvassák, az előadásra láthatóan felkészültek és komolyan veszik, a prezentációban sok illusztráció van és csak vázlatos szöveg, a prezentáció időtartama kb. 5 perc, feltüntetik a készítők nevét, feltüntetik a forrásokat a képek és illusztrációk esetében is, a prezentációt elküldik e-mailben, a fájlnév formája: „9n_xtema” (n = az osztály betűjele, x = a téma sorszáma).
Egy csoport a teljes munka alapján azonos értékelést kap, ezért egymás munkáját mindenben segíteni lehet és kell.

  1. téma Mi a vízburok tudományos neve? Készíts áttekintő vázlatot a vízburok részeinek csoportosítására: melyek a világtenger részei, melyek a szárazföld vizei, hol található szilárd illetve légnemű víz? Mikor és hogyan keletkezett a hidroszféra? (földtörténet alapján) Mutasd be egy ábrán a víz körforgásának részfolyamatát (4 db részfolyamat, egyet a könyv nem említ, de az ábrákon fel van tüntetve)! (mf. 56/1, 2.)

  2. téma Mi a világtenger? Sorold fel részeit (2 db rész)! A Föld felszínének kb. hány százaléka a világtenger? Melyek a tengerek típusai? Határozd meg a típusokat (2 db típus) és mutass példákat a térképen! Milyen mélységűek a következő területek: kontinentális perem (self), kontinentális lejtő, mélytengeri síkság, mélytengeri árok? (mf. 56/3, 57/4, 5.) A földfelszín kb. hány %-át fedik a mélytengeri síkságok?

  3. téma Mennyi a tengervíz átlagos sótartalma és mit jelent ez az érték? Hogyan befolyásolja a csapadék, a párolgás és a hozzáfolyás a tengervíz sótartalmát? Mennyi a sótartalom értéke az Atlanti-óceánban az Egyenlítőnél, a térítőknél és a sarkköröknél? Miért a térítőknél a legsósabb az óceánok vize? Nevezd és mutasd meg térképen a legsósabb és a legkevésbé sós tengereket! (mf. 57/6.)

  4. téma Mit jelent, hogy a (tenger)víznek nagy a fajhője? Hogyan módosítja a tengervíz (óceán) környezete éghajlatát? A világtenger vize az északi szélesség 7 fokán a legmelegebb. Miért van ez így? Nevezd és mutasd meg térképen a legmelegebb tengereket! Kb. hány fokon fagy meg a tengervíz és miért? (mf. 58/8.)

  5. téma Hogyan alakul ki a hullámzás? Hogyan formálja a hullámzás a tengerpartokat? Nevezd meg a hullámzás felszínformálásának típusait! Nevezz meg és mutass be felszínformákat és előfordulásuk helyszíneit! Mi a cunami? Hogyan lehet felismerni egy tengerparton, hogy cunami közeleg? (mf. 59/d) és e) feladat)

  6. téma Mi a tengerjárás és milyen részfolyamatokból áll? Mutasd be a tengerjárás keletkezését és különleges eseteit (legnagyobb és legkisebb)! Hogyan alakítja a tengerjárás a folyók torkolatát? Nevezz és mutass meg torkolattípusokat képen és térképen! (mf. 59/2. feladat)

  7. téma Mi a tengeráramlás? Nézz utána, hogy a tengervíz milyen kiterjedésű része mozog az áramlások során! Mi a fő mozgatója az áramlásoknak és mi módosítja az áramlások irányát? Az áramlásoknak milyen típusai vannak? Nevezz és mutass meg néhány fontosabb áramlást a térképen és mutasd be az éghajlat alakításában betöltött szerepüket! (mf. 60/3, 4. feladat)

  8. téma Készíts áttekintő vázlatot a felszín alatti vizekről! Határozd meg az egyes típusokat és mutasd be fontosabb jellemzőiket és felhasználásukat! (mf. 61/1, 2.)



    *** A diákoknak kiadott anyag vége ***

A 8. egy tartalék téma volt, az egyik osztályból többen cserediák programon vettek részt, ők néha voltak, néha nem, ezt kapták kidolgozásra, amikor éppen megjelentek. A projekt kiírást megkapták kinyomtatva (minden csoport a sajátját) és a Facebook csoportban is.

Egy fontos dolog nincs benne a kiírásban, az időzítés. Azt mondtam az osztályoknak, hogy majd a második órán megbeszéljük a határidőket a haladásuk függvényében, illetve hogy mikor lesz a következő óra. (Nem mindegy pl. hogy van a két óra között egy hétvége, vagy egymás utáni két nap vannak az órák. Ráadásul a projekt egy zaklatott időszakban zajlott, szünetek, érettségik miatt elmaradó órák, cserekapcsolatban résztvevő diákok hiányzása stb.)

Időtartam

1. óra – 3-4 fős csoportok kialakítása, feladat kiosztása, poszterek, prezentációk előkészítése, tervezése, anyaggyűjtés, keresés az interneten. A csoportokat jellemzően véletlenszerűen szeretem kialakítani, de volt, ahol  – pl. a cserediákok hiányzása miatt – irányított volt. A csoportokat a TeamWorkTool-lal vagy a Teamup-pal alakítjuk.
2. óra – poszterek készítése, anyaggyűjtés a prezentációkhoz. A posztereket el lehetett vinni, bár ez veszélyes, de kikötöttem, hogy az otthonfelejtést nem fogadom el mentségként.
3. órától – prezentációk előadása, poszterek megtekintése.
Utolsó óra – értékelés.

A teljes időtartam osztályonként változott. A prezentációs, poszter megtekintős órák száma legalább kettő, de kevésbé összeszokott osztályokban inkább több.

Előadások-prezentációk

A tervem az volt, hogy egy órán több prezentációt meghallgatunk és az ugyanezekhez a témákhoz tartozó posztereket is megnézzük. Ezt a módszert a korábbi projektek tapasztalata miatt próbáltam ki, mert a poszterek előadása nem igazán hatékony, nem lehet jól látni. Ezért a posztereket kiállítottuk és a munkafüzeteket ezek alapján kellett megoldani. Ez a terv helyenként sikerült, egyes osztályokban viszont rögtönöznöm kellett, mert nagyon elhúzódtak a prezentációk. Itt a projekt végére hagytuk a posztereket, hogy haladjunk az előadásokkal, viszont több időt szántam az előadások értékelésére.

Poszterek 

Néhány poszter különböző osztályokból.

Értékelés

Készítettem egy értékelő Excel táblázatot, amiben nyomon lehetett követni a haladást. A prezentáció beküldésekor beírtam azokat a pontokat, amiket lehetett előadás nélkül értelmezni; az előadás után értékeltem és beírtam a további pontokat; végül a posztert is külön pontoztam. Voltak kiemelt, ezért kétszeres szorzóval számolt szempontok: tankönyv és munkafüzet használata, valamint az előadás minősége. (Néhány szempont talán átfed illetve egymástól függő szempontok, de ezt utólag sem érzem problémának.)

ertekelo_excel


Az egyik osztály értékelő táblázata

A fenti Excelt táblázatot a Facebook csoportban megosztottam az érintett osztállyal, hogy nyomon követhessék a munkájuk értékelését. Az első oszlopban a diákok nevei vannak, ez nem látszik. A két táblázat között a pontozás módja (a vastagon szedett a duplán számító kiemelt szempontoké) és a ponthatárok vannak feltüntetve. Nem mindegyik osztályé lett ennyire jó, ők egy nagyon összeszokott, lelkes társaság.

Mivel igény volt az utólagos módosításra, megadtam a lehetőséget, azzal a nehezítéssel, hogy a határidő pontot elvesztik, de ha jól csinálják, többet nyerhetnek az utólagos javítással.

A poszterek értékelése a diákok részéről úgy történt, hogy miközben a munkafüzeteket töltötték, jelölniük kellett, hogy mit tudtak megoldani és mit nem a poszterek felhasználásával. Az utolsó órán Mentimeterrel szavaztunk a poszterekről, ahol ezt az információt kellett felhasználniuk. A diákok egymást értékelő véleménye nem számított bele az osztályzatba. A saját poszterükről nem szavaztak.

9hr_poszter_fekete_2_


A poszterek értékelése

A projekt végén elvégeztük a szokásos projekt értékelős szavazást is. Az alábbi szavazatok egy osztályból vannak.

Számonkérés

A projekt végére a két leckéből készítettem egy Redmenta tesztet és az értékelős órán bejelentettem a következő órai dolgozatot.

Tapasztalatok

A téma kiírását a korábbi projektek tapasztalatai alapján próbáltam úgy megfogalmazni, hogy minél egyértelműbb legyen, amit szeretnék. Ez persze sosem lesz tökéletes, a diákok mindig tudnak olyat kérdezni, ami nincs benne és fontos. Meg olyat is, ami benne van.

Több kérdést kaptam az értékelési szempontokról, például a fájlnév miatt. Megmutattam kivetítve, hogy mennyire egyszerű és átlátható nekem, ha betartják, amit kérek és elmondtam, hogy ez egy létező dolog, hogy ha fájlt kell beküldeni valahova, akkor előírják a fájl elnevezését is.

Sajnálom, hogy nem vettem be a szempontok közé a poszter és a prezentáció esztétikai értékelését. Bár ez elég szubjektív, talán még szebb alkotások készültek volna, illetve akik kifejezetten szép munkákat készítettek, így nem kaptak plusz pontot. Őket azzal igyekeztem kárpótolni, hogy az értékelő órán megmutattam az osztálynak hogy nagyon tetszik ez a poszter. És javasoltam, hogy máskor, ha eszükbe jut egy jó szempont, amivel javítanák az esélyeiket, szóljanak és hátha bevesszük.

Még mindig sokan vesztenek pontot az egyszerűen betartható szempontok figyelmen kívül hagyása miatt (fájlnév, e-mail-ben küldés, források, készítők neve). A források megjelölése kifejezetten nehéz, nem győzöm hangsúlyozni a fontosságát. Még úgy is, hogy külön le van írva, hogy “a képek és illusztrációk esetében is”, néhányan azzal mentegetőznek, hogy nem gondolták, hogy a képek forrása is kell.

Az értékelés talán nem tökéletes. Voltak akik a határidő miatt buktak egy jegyet. Voltak akik tartalmilag nem tökéletes poszterrel és prezentációval ötöst kaptak, mert minden apróságot betartottak és a tartalmon nem vesztettek sok pontot. Azt érzem fontosnak, hogy előre lehetett tudni minden szempontot, ehhez képest alakíthatták a munkaszervezést.

Az előadás utáni önértékelésre nem mindig jutott idő, pedig ez is hasznos lenne.

A projekt elég sok időt igényel, ahhoz képest, hogy két lecke anyaga. De ha ezen aggódom, akkor soha nem szervezek projektet. Amúgy ez a két lecke más módszerrel sem két óra, ha “rendesen” meg akarom tanítani.

Az összeszokottabb (6-7 évfolyamos) osztályokban sokkal jobban ment az időzítés, a terv betartása, mint a bejövőknél (4-5 évfolyamos). Az utóbbiaknál volt, hogy az első perzentálós órán rögtönöznöm kellett, mert annyira nem tudták belőni az előadás időtartamát, hogy nem lett volna tartható a terv.