Dolgozat Redmentával

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Redmenta

Ez a bejegyzés arról szól, hogy mi hogyan írjuk a dolgozatokat Redmentával. Nem egy konkrét téma dolgozata – bár az is lehetne – hanem az eddigi tapasztalataim összegzése. A leírtak a poszt időpontjában érvényesek, idővel ezek – pl. a program változása miatt – aktualitásukat veszthetik. A Redmenta (és a Socrative ) használatának tapasztalatairól itt is írtam.

Röviden a lényeg

A dolgozat megkezdése előtt, együtt az osztállyal:
 – felhívom a figyelmet, hogy melyiket tesztet kell kitölteni, (“dolgozat” a teszt nevének a vége)
 – beállítom a csoporttal való megosztást (és csak nekik), 
 – beállítom a kitöltési beállításokat és ehhez
 – megbeszélem az osztállyal, hogy mennyi idő lesz a tesztre,
 – a kitöltést az óra végéig el lehet kezdeni, de megkérem, hogy ne halogassák (késők vagy egyéb technikai okok miatt),
 – két kitöltést állítok be a biztonság kedvéért, de szólok, hogy csak egy kitöltés jár (technikai okból, a biztonság kedvéért),
– ha vannak képek a tesztben (főleg ha valaki papír alapú tesztet választott) elindítom a végtelenített prezentációt a képanyaggal,

 – szólok, hogy mondani fogom, amikor a végéhez közeledik a kitöltési idő, hogy ne a rendszer zárja le a tesztet, hanem ők küldjék be és akkor be kell küldeni.


Bővebben

Alap
Minden diák legyen regisztrálva és belépve a Redmenta osztálycsoportba. Ezt legkésőbb a dolgozat előtti gyakorló órán ellenőrzöm.

Gyakorlás a dolgozatra
A gyakorló teszteket újabban az osztály Redmenta csoportjában osztom meg és csak ott teszem elérhetővé (nem direktcímmel). Ennek okai a következők.
Az összefoglaló órán egyszer megcsináljuk a gyakorló tesztet és már akkor kérem, hogy próbálják rendesen végig csinálni, szánjanak rá 10-15 percet, ne küldjék be egyből, hogy lássák a jó megoldásokat. Ezt nem mindenki érti vagy szereti, nem szívesen szembesül az esetleges rossz eredménnyel, hiába mondom, hogy tisztában vagyok azzal, hogy egy anyagrész végén, előzetes készülés nélkül nem lesz hibátlan és ez engem nem is zavar. Az viszont zavar, ha 10 másodperc után 0%-kal beküldi, hogy lássa a jó válaszokat. Ezt a problémát az eredmény láthatóságának korlátozásával is lehetne orvosolni, de így a rendesen gyakorlókat hátráltatnám. Természetesen jó megoldás erre a problémára a jó eredmény jutalmazása. Ilyenkor kevésbé szigorú ponthatárokat érdemes beállítani.
Jó érzés látni és hallani, hogy “megcsináltam háromszor, négyszer és egyre jobb lett az eredmény”. A többségnek szerencsére ilyen a hozzáállása.
Az osztálycsoportban való megosztással az otthoni gyakorlást is figyelemmel lehet kísérni.

A másik ok, amiért sokat használom a csoportot (a direktcím rovására), hogy gyakorolják a belépést. Többeknek nem egyszerű megjegyezni a belépés folyamatát, vagy a saját jelszavukat. Jelszót egyébként a rutinosak egy perc alatt tudnak újat kérni, akár órán megcsinálják – a rendszer felajánlja a lehetőséget, rossz jelszó megadásakor. Van aki azt sem tudja, hogy már regisztrált vagy belépett a csoportba és újra kezdi az egészet. Ha én is figyelmetlen vagyok, előfordul, hogy még egyszer felveszem és kétszer lesz bent a csoportban. Ekkor meg azt kell kideríteni, hogy melyik az “igazi” felhasználó.

A kitöltési idő beállítása
A kitöltési időt a következő módon szoktam megállapítani. Megnézem a gyakorló tesztekhez szükséges időt. (A dolgozat vagy ugyanannyi pontos, vagy kevesebb, mint a gyakorló.) A 95-100% körüli eredményeket nézem és persze megpróbálom “kitalálni”, hogy ki volt az, aki nem ment el közben vacsorázni stb. Ha nincsenek ilyen támpontjaim, akkor a saját (normális tempójú) kitöltési időmet megszorzom kettővel. És a legfontosabb, hogy a dolgozat előtt az osztállyal megbeszéljük, hogy mennyi legyen az az idő, amit beállítok. Nem engedek a felesleges időhúzási tippeknek, de azért kell elég időt adni, mert otthon inkább gépen gyakorolnak, amin könnyebben kezelhető a felület.
Meg szoktam kérni az osztályt, hogy amikor beállítottam a dolgozatot és el lehet kezdeni, akkor kezdjék is el. A hátra lévő idő – amit az oldal alján látnak – ugyanis nem mindig helyes, ezért előfordulhat, hogy valaki tovább tud dolgozni és ez nem igazságos a többiekkel szemben. Illetve azért is kell figyelni az időre, hogy ha jól működik az időzítő, akkor ne szakadjon meg a munkájuk emiatt. Ez nem nagyon szokott előfordulni, aki gyakorolt, annak jóval kevesebb idő elég, mint amiben megegyezünk. A kitöltési idő végéhez közeledve szólni is szoktam, hogy figyeljenek az időre.
A kitöltési idő megfelelő beállítása azért is fontos, mert – és ezt is meg szoktam mondani – egyfajta biztosíték, hogy a dolgozat írással foglalkozik, nem próbál más forrásból információt szerezni. Annak is meg van az ideje – a többi posztban írok erről – de ez a dolgozat nem erről szól. Ezt igyekszem úgy előadni, hogy nem a bizalmatlanság a fő mondanivalóm, csak mégis érezzék, hogy nem most jöttem a falvédőről.
A kitöltés elkezdését érdemes nyitva hagyni az egész órára pl. azért, mert befuthat késő, aki még elkezdené. Volt már olyan hiba is, hogy valakit kidobott a rendszer és nem engedte vissza, mert az elkezdési időn túl voltunk. (Bár elvileg a folytatásnak működnie kellett volna.)
Arra is érdemes gondolni, hogy aki hamar készen van, tudjon valamit csinálni, miután megnézte az eredményét. Persze nélkülem se unatkozna, de ezekre a helyzetekre topográfia feladatokkal szoktam készülni (Purposegames), amit sosem lehet eleget gyakorolni.

Menet közben nem szívesen nyúlok a feladatlaphoz, nehogy bekavarjon a kitöltésbe.

A dolgozat után
Amikor lejárt az idő és beküldték a tesztet, mindenkinek a nevét fel szoktam olvasni, hogy kitől érkezett be a megoldás (az eredményt nem). Néha előfordul, hogy a diák valami hibát tapasztal, úgy látja, hogy nem tudta elküldeni a tesztet, pedig én látom. Ilyenkor az adott tesztnél a “kitöltések” menüpontban meg tudja nézni (ha bejelentkezve dolgozott).
Hiba esetén megbeszéljük, hogy hogyan tovább. Bár előre ki lehetett választani a dolgozatírás módját (papír vagy elektronikus), nem akarom, hogy bárki úgy érezze, hogy valami nem úgy történt, ahogy ő elképzelte. Ez főleg addig fontos, amíg megszokják az elektronikus rendszert.
Amíg mindenki meg nem írta a dolgozatot, nem érdemes a megosztást megszüntetni, mert akkor nem látjuk a listát, hogy az osztályból ki írta meg és ki nem (csak a többi felhasználó közé ömlesztve).

Képek, térképek
Akinek bármilyen problémája van az elektronikus változattal, választhatja, hogy  a nyomtatott verziót írja meg. Nem gyakran, de előfordul. Nyomtatásban a képek, térképek nagyon kicsik, a szöveges információ a képeken olvashatatlan. Ennek a kiküszöbölésére egy végtelenített prezentációban kivetítem a dolgozat képanyagát. A nyomtatott képek kb. arra jók, hogy a diák be tudja azonosítani, hogy melyik kép melyik feladathoz tartozik és azzal foglalkozik, ahol épp a prezentáció tart. 1 perces időzítéssel elégedettek voltak, bár ez nyilván a feladattól függ. Ha mégis lemarad, akkor úgy is újra indul a végén, addig meg a többi feladatot csinálja. A kivetített képeket a telefonosok is szokták használni, mert kényelmesebb, mint nagyítgatni.

Sorrend és párosítós feladat
Érdemes figyelni arra, hogy ne legyen túl hosszú egy feladat, mert “kilóg a telefonból”. A gyakorlás során meg szoktam kérdezni, hogy volt-e kényelmetlen feladat és átszerkesztem, törlök belőle, vagy ketté bontom a dolgozatra.
A sorba rendezős feladatnál, ha a program véletlenül eleve a helyes sorrendet dobja, akkor kell egy oda-vissza cserét csinálni, mert különben megoldatlannak veszi és nem kap rá pontot. Ezt ugyan az ellenőrző oldalon látja, de volt már, aki mégis úgy hagyta, aztán reklamált.

Extrák
Javítási lehetőséget a tanár belátása szerint lehet adni, akár otthoni kitöltésre is. Ilyenkor az időt – megint csak közös megbeszélés alapján – lehet rövidebbre venni.
Magántanulók vagy csak sokat hiányzók szokták kérni, hogy hadd írják meg a dolgozatokat elektronikusan.
Volt olyan diák, akinek az édesanyja telefonált, hogy a gyerek készült, de orvosnál várakoznak és szeretné a gyerek megírni a dolgozatot, amíg sorra kerül. Megírta.

Szénbuborék

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

TeamWorkTool, órai internet használat, órai okostelefon használat, Redmenta

A globális problémák projektünk lezárásakor jött szembe a Szénbuborék cikk. Úgy éreztem, hogy kifejezetten a témánkhoz kapcsolódik, több ponton is érinti a tananyagban feldolgozottakat (népesség elöregedése, fosszilis és megújuló energiahordozók) és érdekes összefüggéseket tár fel. 

A párhozamos osztályokban kicsit különbözően zajlott az óra. Az óra elején vagy a “Globális problémák projekt”-et értékeltük, vagy az új anyaggal kapcsolatban volt szervezni, megbeszélni való. Az óra második felében került sor a cikk feldolgozására.

A cikket még korábban megosztottam az osztályok Facebook csoportjában. A feldolgozáshoz készítettem egy Redmenta tesztet. A munkát párban végezték, a párokat az új pár- és csoportmunka szervező felülettel a TeamWorkToollal sorsoltuk ki. A munkamegosztás úgy történt, hogy az egyik telefonon a cikket olvasták, a másikon futott a Redmenta teszt. 

A cikk alapos feldolgozásához 10-15 perc kell, akik nem siették el, ennyit dolgoztak rajta.

Tapasztalatok

Az egyik osztályban meglepően gyorsan végeztek a cikkel és a teszttel, voltak akik mindössze 5 és 10 perc közötti ideig dolgoztak. Voltak akik kifejezetten úgy álltak a munkához, hogy először elolvassák és utána látnak neki a tesztnek, a többség inkább a párhuzamos olvasást és tesztkitöltést választotta.

A teszt elsősorban arra szolgál, hogy elolvassák a cikket, rákérdezzek néhány fontos fogalomra, eseményre; az összefüggéseket nem biztos, hogy segíti megérteni. Sőt, van egy olyan gyanúm, hogy a profi tesztkitöltők, akik könnyedén megtalálják a kulcsszavakat, rááll a szemük arra, hogy melyik infót hol lehet megtalálni a szövegben, talán még felületesebben átsiklanak a szöveg tartalma fölött, mint akik a hosszabb keresgélés miatt alaposabban elolvassák. 

Ezért is tartom fontosnak, hogy (osztálytól függően) vagy még az óra végén megbeszéltük a cikk lényeges mondanivalóit, vagy azt kértem házi feladatnak, hogy néhány mondatban foglalják azt össze. Ebben az osztályban a következő óra elejére maradt a megbeszélés.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool
Redmenta

Magyarország régiói projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, diákok blogot készítenek, Redmenta, Purposegames, Mentimeter

Az alábbi projektet három osztályban valósítottuk meg, de nem minden osztállyal azonos módon. Ha valahol hibát találtam, menet közben módosítottam. 

A projekt kiírása

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Magyarország régiói projekt

Feladat: Jellemezzétek a megadott szempontok alapján Magyarország egyik régióját! A régiót a csoportok kialakítása után fogjátok kihúzni.
Csoportok
A csoportokat kisorsoljuk.

Szempontok a régió jellemzéséhez

  • részei (térképi megjelenítés a régió megyéivel és nagyobb városaival)
  • természetföldrajzi adottságok
    • tájak (keletkezés, kőzet, talaj)
    • éghajlat
    • vízrajz
    • természeti erőforrások (ásványkincsek, ércek, energiahordozók, talajok, vizek stb.)
  • társadalomföldrajzi adottságok
    • történelmi háttér (röviden, ha fontos)
    • népesség, népsűrűség, vándorlás
    • települések
    • gazdasági helyzet (GDP/fő, országon belüli jelentőség)
  • gazdaság jellemzése
    • munkanélküliség, befektetések
    • mezőgazdaság (tájak, termények)
    • ipar (városok, iparágak, cégek)
    • szolgáltatások, infrastruktúra (városok, tevékenységek, kultúra, világörökségek, nemzeti parkok stb.)
  • egyedi jellemzők
  • Amelyik régióhoz van munkafüzeti térkép, azt fel kell használni a feladatban!

Dokumentálás: folyamatosan jegyzeteljétek a munka közbeni tapasztalataitokat, problémáitokat, sikeres probléma megoldásaitokat, mindent, amit a feladat megoldása közben tanultok, legyen az technikai (számítógépes, internetes, mobiltelefonos) vagy szakmai (földrajz).

Az elvárt eredmények

Eredmény 1.: POSZTER A poszter legyen szóbeli magyarázat nélkül értelmezhető. Legyenek feltüntetve a készítők és a felhasznált források! A poszter elkészítéséhez lehet anyagot kérni tőlem a (dátum) óra végéig írásban. A poszter tartalma, kinézete kötetlen, de a cél valósuljon meg.
Eredmény 2.: BLOG Készítsetek egy blogot. A blog egy bejegyzésében szerepeljen a feladat, a munkamegosztás (a név lehet csak keresztnév, becenév, ha nem szeretnétek a neveteket feltüntetni), a tapasztalatok és a poszterről egy jó minőségű kép, (illetve bármi egyéb, ami a feladathoz köthető és fontosnak tartjátok). Véleményt is írhattok, pl. érdekes volt-e a feladat, túl sok, vagy túl kevés volt az idő. Írjátok le, hogy milyen segítséget vettetek igénybe, beleértve a forrásokat is. Itt kell felhasználni a dokumentálás eredményeit.

Időbeosztás: tervezés, feladatok elosztása, anyaggyűjtés – (dátum) óra végéig. Poszter elkészítése a jövő hét (dátum) órán. Ekkorra kell hozni a hozzávalókat. A poszterek megtekintése, értékelése a jövő hét (dátum) órán. A blogok linkjeit legkésőbb (dátum) este kérem.
Javasolt segédeszközök: internet, számítógép, okostelefon, tankönyv, munkafüzet, atlasz.

Értékelés: Egymás posztereit és blogjait értékelitek titkos szavazással, 1. 2. 3. helyezettet jelölhettek meg. Az én értékelésem szempontjai:
Minden eredmény időre elkészül (5)
Az eredmény két fő része közül az egyik teljesen a másik csak részben készül el (4)
Az eredmény két fő része csak részben készül el (3)
Az eredmény két fő része közül csak az egyik készül el (2)
Az eredmények egyik része sem készül el (1)
Egy jegy levonás jár a források hiányáért.

Dolgozni nem csak az órán lehet/kell, a munka egy része házi feladat!

Bármilyen probléma, vita esetén az itt leírtak szerint járunk el. Ha olyan probléma merül fel, ami nem dönthető el az itt leírtak alapján, akkor én döntök.

*** A diákoknak kiadott anyag vége ***

Csoportok kialakítása

A csoportokat TeamUp-pal sorsoltuk ki

vagolap02

A sorsolás eredménye

 Poszterek

Az alábbi poszterek különböző osztályokban készültek.

 A poszterek értékelése

Minden diák egy értékelő lap (lásd alább) használatával egyénileg értékelte a posztereket a szempontok megléte vagy hiánya szerint. (Illetve én így képzeltem, sajnos összeverődtek kisebb csapatokba és az én szempontomból csaltak, mert egymásnak mutogatták, hogy mi hol merre.) Azt kellett felmérniük, (a saját poszterük kivételével) hogy az egyes posztereken hány szempont jelent meg az általam megadottak közül, illetve egy kérdés a poszterek használhatóságára vonatkozott. Ez utóbbira válaszként legfeljebb három posztert jelölhettek meg.

vagolap02

Az értékelő lap

A felmérésük végeztével következett az elektronikus szavazás Mentimeterrel. Az alábbi képeken két különböző osztály eredménye látható, a karakteresebb eredmények közül választottam kettőt. Volt olyan osztály, ahol elég éles holtverseny alakult ki, sok ponttal. Itt kellett beszélnem arról, hogy az én értékelésem nem volt ilyen szoros, szerintem félreértették, hogy mi ennek a célja. (Előző nap én is elvégeztem ugyanazt az értékelést, amit tőlük vártam el.) Ezen nem múlik jegy és csak magukat csapják be, ha mindenkinek sok pontot adnak. Ez a diákok egymás közötti visszajelzése.

10hr_2

10a_1


Az értékelő lappal készült felmérés összesített eredménye Mentimeterben

Kaptak egy váratlan kérdést is, aminek az egyik osztályban holtverseny lett az eredménye:

nevtelen-1

Egy másik régió megismerése

A következő órán pármunkában kellett egymást megismertetni a saját régióval. Ehhez készítettem egy szempontokkal ellátott táblázatot. Természetesen különböző régiót feldolgozó csoportból kellett a párokat kialakítani. Elsősorban a posztert illetve a megszerzett tudást kellett használni egymás tanításához, valamint az atlasz használatát kifejezetten kértem is, de a könyvet is lehetett. 

A másik régió megismerése mellett ez is egyfajta visszajelzés az elvégzett munkáról, hiszen szembesít a saját régióban való jártassággal.

A blogok értékelése

A blogokat is (a poszterekhez hasonlóan) az osztállyal történő közös értékelés előtt megnéztem és értékeltem. Az érdemjegybe csak a kiírásban szereplő szempontok teljesülését számítottam be, az egyéb szempontokat csak megbeszéltük. A fő megbeszélni való, hogy mi a blog, illetve mi a különbség a blog és egy honlap, weboldal között – volt aki ez utóbbit készített. Azt sem tartotta be mindenki, hogy a projekt ismertetését egy blogbejegyzésben kértem.

A blogok megváltozhatnak, eltűnhetnek a gazdáik belátása szerint.

http://foldrajzfeladat.blog.hu/
http://eszak-alfold.blog.hu/
http://idekattintshavassy.blogspot.hu/
http://nyugatduna.blog.hu/
https://magyarorszagregio.blogspot.hu/
http://havassyalegnagyobbkiraly.blog.hu/
http://huvuherbal.blogspot.hu/

http://focibloghavassynak.blogspot.hu/
https://korfablog.wordpress.com/2016/11/29/del-dunantul/
http://foldrajzprojektek.webnode.hu/magyarorszag-regioi/
http://eszak-magyarorszag.webnode.hu/
https://fociprojekt00.wordpress.com/
http://nyugat-dunantul.webnode.hu/#&gid=1&pid=1
http://focibeszamolocsapat410hr.webnode.hu/

Végső értékelés

A végső értékelés a poszterek és a blogok értékelésének összesítése és az ehhez kapcsolódó megbeszélés.

nevtelen-1

A végső értékelő táblázat

A fenti táblázatot kivetítettem a végső értékelő órán. A blogokról egy részletes értékelést készítettem,  a posztereké pedig egy összesítés, ami a korábbi “értékelő lap” -pal már elkészült. Az “összesítve” oszlopokban érdemjegyek vannak, a poszternél a jegy előtti számok a megvalósult szempontok számai. A végső jegyet a blog és a poszter jegyét átlagolva és felfelé kerekítve adtam.

A jegyek meghatározásánál a megvalósult szempontok számát vettem alapul. A kiírásban az értékelésem megfogalmazásával nem vagyok elégedett, de talán nem voltam igazságtalan.

Természetesen a végső értékeléshez is volt egy szavazós ön- és egymás- na meg a tanár értékelése. 

egyertelmu

A tanár értékelése

1-től 10-ig terjedő skálán adhattak pontot a feladat egyértelműségére. A 7,8 nem tűnik rossznak, bár a cél a 100%. A többség számára úgy tűnik nem okozott jelentős problémát, hogy megértsék, hogy mit kérek tőlük. A két gyenge eredményt (3 és 4 pont) valószínűleg azoktól kaptam, akik a blogon is megírták, hogy a munka kezdete előtt meg kéne beszélni, hogy pontosan mi a feladat. 

Néhány további kérdés és válasz. A diákok saját és egymás munkájának értékelése.

Kitekintés a többi régióra

Mivel eddig mindenki csak egy régióval foglalkozott behatóan és egy másikkal az egymást tanítós órán, kicsit foglalkozni kellett a többi régióval is. Erre a következő eljárást találtam ki. Készítettem egy Redmenta tesztet az összes régiót feldolgozva. Órán a diákoktól azt kértem, hogy alakítsanak olyan csoportokat, hogy mindenki más régiót képviseljen. A hetes csoportok nem jöttek volna ki (7 régió van) és ilyen sokan már nem is könnyű összedolgozni, de könyvet és atlaszt is lehet használni a teszt megoldásához. Végül is 4-6 fős csoportok alakultak. Annak a csoportnak a tagjai, akik ötösre megírták a tesztet, órai munka ötöst kaptak. Ehhez az is kellett, hogy a Redmenta teszt úgy legyen beállítva, hogy a kitöltés után ne lássák a válaszokat csak az eredményt (nehogy valaki kísértésbe essen és az egyik telefonon beküldenek egy random megoldást, majd a másik telón a lemásolt hibátlant). Ezt a beállítást előre meg is mondtam az osztályoknak. Akinek nem lett ötös, azoknak megmutattam a hibáikat és ha volt idejük, újra kezdhették.
A Redmenta teszt után még PurposeGames-szel is lehetett topográfiát gyakorolni és 100%-ra ötöst szerezni.

A projekt teljes időigénye

2-3 óra – poszter és blog elkészítése. A feladat egy részét otthon készítették el.
1 óra – egymás posztereinek értékelése az értékelő táblázattal és az elektronikus értékelő felülettel (Mentimeter).
1 óra – egymás tanítása a megadott szempontokat tartalmazó táblázattal. (Ezt lehet, hogy el fogom hagyni, lásd alább.)
1 óra – a blogok megtekintése, értékelése 
(Mentimeterés az én végső projekt lezáró értékelésem.
1 óra – tesztfeladatok (Redmenta) és a topográfia (PurposeGames) gyakorló feladatok.
1 óra – témazáró

Így a teljes anyag feldolgozása nem lesz hosszabb, mint ha minden régióra szánnék egy órát.

Tapasztalataim

Az egyik osztályban a könyvet, atlaszt nem minden csoport használta megfelelően, olyan tartalmi részeket is az internetről gyűjtöttek, amiket megtaláltak volna a könyvben, illetve amit nem találtak az interneten, “az nincs”.

Egy másik osztályban több csoport nem készült el időre. A rajzosok nagyon szép posztereket készítenek, de a pontosság nem volt az erényük. Nem tudom mit gondoltak, de a “beadós” órára úgy jöttek, hogy akkor ők most még dolgoznának rajta, egy csoport pedig egyenesen újra kezdte, mert elvesztették. Meg kellett beszélnünk, hogy ez nem így működik, az lenne a legkevesebb, hogy szólnak előre, ha szükségük van még időre. Persze ha valaki a határidőt is elfelejtette, akkor nem könnyű.

Többeknek nem egyértelmű, hogy a feladat nem egyenlő a feladat megoldásával. Nem azt akarom, hogy másoljanak tartalmat a blogba (vagy a jobbak rendesen feldolgozzanak forrásokat, azt a poszteren kell), hanem csak írják le, hogy mi volt a feladat.
Nem egyértelmű a dokumentálás szerepe, mibenléte sem sem.

Az egymás tanítása (a saját régiót bemutatni a páromnak) feladat több osztályban is nehézségbe ütközött és a poszterek egyéni értékelés sem volt teljesen egyéni. Ez utóbbit szeretném megtartani, ki kell rá találnom valamit.

Nem néznek utána, hogy mi a blog és van aki honlapot, weboldalt készít.

Terveim

Legközelebb jobban kell hangsúlyoznom, hogy a tartalmi összetevőket a tankönyvből gyűjtsék (tanulniuk is abból kell), az internetről elsősorban az elektronikus feladathoz (blog vagy ppt) gyűjtsenek szemléltető anyagokat.

Az egymás poszterének értékeléséhez talán azt fogom tenni, hogy nem mindenkinek kell az összes posztert értékelni, így kevésbé tudnak csoportosulni, amikor egyéni munkát kérek. Bár így meg kevesebb lesz az adat.

Nem tudom, hogy mit kezdek a “nem egyértelmű” dolgokkal, nekem és több csapatnak sem okozott problémát. Nem akarok egy oldalnál hosszabb kiírást készíteni, így is elég sok.