Interaktív prezentáció Mentimeterrel

Mi ebben az IKT (kulcsszavak)

Mentimeter

A Mentimetert eddig csak szavazásra használtuk, pl. prezentációk, poszterek értékelésére. Egy ideje már szerettem volna kipróbálni, hogy mit lehet kihozni belőle, ha prezentációt akarok tartani. Vesszen a frontális órai munka, de néha mégis …

Időnként a diákok mondják – amire a legkevésbé számítok – hogy végre a tanár is tarthatna már egy rendes órát. Épp egy projekt lezárásánál vagyunk, most volt a félév, fáradtak. Egyébként sem árt, ha van valami alap, amire lehet építkezni, legyen az akár egy olyan anyagrész, amit majd valami alternatív módon dolgozunk fel. Szóval néha jól jöhet, ha a tanár tart egy rendszerező, bevezető vagy összefoglaló órát, de az ne legyen egy szokványos ppt!

A program ingyenes fiókjában 2 szavazást, 5 kvízt és korlátlan diát tudunk beilleszteni egy prezentációba. Ezek kombinálásával egészen szokatlan – interaktív – prezentációt lehet létrehozni. Az interakció úgy működik, hogy – a Mentimeterben már ismert módon – a hallgatóság a telefonja böngészőjét használva bejelentkezik az előadó által kivetített kóddal a menti.com oldalon és követi az eseményeket. (Egész pontosan a weboldal címe és a kód folyamatosan látható, ezzel az előadónak nem is kell foglalkozni.)

“Quick Slide”
A program alapvető prezentáció tudása – amikor az előadó információt akar átadni – nem kiemelkedő, sőt, meglehetősen egyszerű.  Lehet szöveget és képet megjeleníteni néhány előre megadott formában (cím+alcím, cím+szöveg, cím+felsorolás, kép+cím, cím+kép+felsorolás). Ezekre lehet felépíteni a prezentáció frontális részét.

quick_slide
Quick Slide – a beilleszthető diák típusai

“Quiz” és “Question type”
Az izgalmas – interaktív – rész ezután jön. A fenti diák közé beilleszthetjük a kvízeket, illetve a különböző kérdéstípusokat tartalmazó diákat. A Mentimeter erőssége ez utóbbi, hiszen szavazó felületnek indult, ezért ebből elég sok típus van (többszörös választás, választás képek közül, szófelhő, skálák, nyílt végű kérdés, pontozás, mátrix, ki a nyertes, kérdés). 

question_type
Question type – kérdés típusok

A legizgalmasabb talán mégis a kvíz, ami eddigi tapasztalatom szerint ellenállhatatlan vonzerővel bír. Az alábbi három kép talán visszaad valamit a működési elvből és a hangulatból is. A diákok először bejelentkeznek a játékba, majd válaszolnak a kérdésre (szavaznak), végül megkapjuk a végeredményt: a leggyorsabban helyesen válaszoló lesz az első.

menti_kviz_1

Bejelentkezés

menti_kviz_2

Szavazás

menti_kviz_3

Eredmény

Ha néhány frontális dia után beszúrunk a kérdések közül egyet-egyet, illetve a végén kvíz kérdéseket, egészen szokatlan prezentációt tarthatunk. És ez még nem minden. A Slide-okba – hogy addig se unatkozzon – a közönség reakciójának megjelenítését lehetővé tevő hangulatjeleket (szív, kérdőjel, tetszik, nem tetszik, cica!) lehet beilleszteni.

reaction
Hangulatjelek

Középiskolai órára készülve természetesen érdemes elgondolkodni, hogy mennyiben fokozzák vagy terelik el a diákok figyelmét ezek a lehetőségek. Én mindenesetre kipróbáltam és nem lett belőle botrány, sőt. Néhány próba után abban maradtam magammal, hogy a kezdő diára teszek hangulatjeleket, ezzel is magamra illetve a témára irányítva a figyelmet, a további aktivitást pedig az interaktív diákkal próbálom elérni. 

Az alábbi  képeken a prezentáció diái láthatók. A kvízek és szavazások eredményén kívül nem látszik még néhány olyan szöveg, amit a cím után a hosszabb szöveg megjelenítését lehetővé tevő mezőbe írtam és csak a telefonokon jelennek meg. (A fenti kvíznek itt csak a végeredménye látható.)

A “Kőzetek” prezentáció diái

Ez a prezentáció kb. 15 percig tartott. 18 dia, ebből 1-1 a cím és a vége. A 16-ból 10 a diákok aktivitását igénylő dia volt, köztük szófelhő (kőzetek rendszerezése), rövid szöveg beírása (meghatározás létrehozása a kőzet fogalmához illetve a rendszerezés elvével kapcsolatos kérdés), szavazás (feladat a kőzetek rendszerezésével kapcsolatban) és játékos verseny (szintén a kőzetek rendszerezéséről). A fennmaradó 6-hoz fűztem rövidebb-hosszabb magyarázatot.

Amiért még szeretem a Mentimetert az az, hogy nem tapasztalok fennakadást a működésében. Állandóan elérhető, a diákok be tudnak jelentkezni és folyamatosan fejlesztik, rendszeresen jelennek meg az új funkciók.

Reklámok

Az órai telefon használat szabályai 1.

Az igazat megvallva már rég neki kellett volna állnom ennek a dolognak. Negyedik éve használunk órán telefont és még nincs kidolgozott szabályrendszerünk. Előre szólok, hogy a szabályokkal egyelőre adós maradok (ezért 1. a cím, remélem előbb-utóbb lesz 2. is), most csak a felmérés 1. részéről számolok be.

A felmérést egy google űrlappal végeztem. Az első részében az órai “illegális” telefonhasználatot mértem fel, a második részében pedig ötleteket próbáltam gyűjteni a diákoktól, hogy mit tartanának használhatónak, eredményesnek az “illegális” telefonhasználat visszaszorítására. (Az illegális – nyilván – azt jelenti, hogy ami nem az én kérésemre történik.) Ez a módszer korábban jól működött, (vagyis hogy a diákoktól kérek ötleteket és utána ezeket felhasználva szavaztatom meg őket), bár a téma nehézsége miatt nem jött olyan sok ötlet és ők is érezték, hogy amiket írnak, azok egy része nem igazán életszerű. De erről majd valamikor, a reménybeli 2. részben.

A felmérésben 130 diák vett részt és a téma érzékenysége miatt nem csak névtelen volt, hanem az osztályra sem kérdeztem rá, csak az évfolyamra. (Volt olyan diák, aki még így is eleresztett egy “ajaj”-t, vagy rákérdezett, hogy “biztos névtelen?”.) Azokat a diákokat kérdeztem meg, akiket már tavaly is tanítottam, mert nekik nagyobb rálátásuk van a témára, mint akikkel idén kezdtünk. A 130 kitöltő közül 107-en  10-esek, 23-an 9-esek. (Az is újra kiderült, hogy az órai felmérés sokkal hatékonyabb, mint a megosztás pl. a Facebook csoportban. Az osztályok többnyire az órák utolsó perceiben töltötték ki, egy osztállyal osztottam meg online.) A 130 kitöltő közül csak egy diáknak nincs saját telefonja, ő az én tartalék készülékeim egyikét szokta használni.

A felmérés részleteit ezen az infogram felületen lehet megnézni. A diagramokhoz azokat a kérdéseket és magyarázó szövegeket írtam, amiket a diákok is megkaptak az űrlapon. A felmérés eredményeit nem akarom feleslegesen magyarázni, annyit tennék hozzá, hogy a szöveges válaszokból (és korábbi tapasztalataimból is) az derül ki, hogy sok diák akkor is telefonozik órán, ha egyáltalán nincs tanár által kért telefonos tevékenység, illetve hogy nagyon hálásak a próbálkozásaimért és hatékonynak is tartják ezen eszközök használatát.

Hogyan használom a Socrative-ot

Mi ebben ez IKT (kulcsszavak)

Socrative

Ez most nagyon úgy tűnik, hogy csak a földrajzosoknak jó, de azért a  technikai részletek bárkinek hasznosak lehetnek. A “Mire használom a Socrative-ot” poszt folytatása.

Alább megosztok néhány Socrative kvítz. Amit tudni kell hozzá:
– A 9-es Mozaik tankönyv “Tájékozódás a Világegyetemben és a Földön” című anyagrészéhez használom.
– Nekem legtöbbször a tankönyv otthoni használatának támogatása a célom, illetve a visszajelzés, hogy a diák hol tart, mennyit tud. A jól sikerült teszteket jutalmazom, a kvízeket pedig a könyv alapján állítom össze, tehát aki olvassa a könyvet, annak jobban fog sikerülni.

– A válaszok ezért pontosan a tankönyv válaszai, nem biztos, hogy a megfelelnek a legújabb tudományos kutatási eredményeknek.
– A Socrative beállításától (Instant Feedback, Open Navigation, Teacher Paced) függően a felhasználás nem csak tudásfelmérés lehet, hanem órai munka is . És persze Space Race.
– Érdemes a beállítási lehetőségeket jól megfontolni, teszt esetén pl. a kérdések és/vagy a válaszok keverésének lehetőségét (lásd részletesebben a korábbi Socrative-os posztban).
– Valójában nem vagyok híve a mások által készített anyagok felhasználásának, nekem biztos nem lenne pont úgy jó, ahogy más összerakta, de hátha ötletnek vagy kipróbálásra jó. Ha nem tetszik, importálás után átszerkeszthető.
– Eleinte a diákok reklamálnak, ha egy kérdést nem elég pontosan fogalmaztam meg (főleg a rövid szöveges válasznál kell erre figyelni), de aztán megszokják a stílusomat és tudják, hogy ha “így kérdezek” akkor “ilyen típusú választ” várok.

Ami a felhasználáshoz kell.
– Egy Socrative fiók, regisztrálás itt (Socrative kezdőlap) vagy még inkább itt (a regisztrációs oldal).
– A Quizzes lapon Add quiz és Import. Itt a link, de ez már csak regisztrálva és belépve visz a megfelelő helyre! Az import ablakban kell beilleszteni (kontrolcékontrolvé) az alábbi kódokat (csak a kódot! tehát pl. “SOC-16761722”, majd importálni és a kvízek (ha minden jól megy) megjelennek a saját kvízek között. Ezután átszerkeszthetők.

Világegyetem: SOC-16761722

Nap: SOC-16764431

Bolygók: SOC-16765052

Bolygók csoportjai: SOC-17467146

Föld forgása, napi időszámítás: SOC-24199108

Föld keringése, évi időszámítás: SOC-24306827

Hold: SOC-30531407

Űrfelvételek: SOC-24589363

Térkép: SOC-18061806

Nézzük a másik oldalt!

A diákok véleményére alapozott felméréseim elsősorban az órai telefonos munka pozitív vonásait igyekeznek kiemelni. Nézzük most a másik oldalt! Az év végi kérdőívben volt olyan véleménynyilvánítási lehetőség, hogy “mi nem tetszett a földrajz órán?”. A 262 kitöltő közül 125-en írtak ebbe a rovatba. Igaz ezek között volt 9 “nem volt ilyen”, 1-1 “a kicsöngetés” és “helyettesítések”, további néhány poén, illetve egyéb, a tananyaggal illetve a tankönyvekkel kapcsolatos elégedetlenség, de azért így is elég sokan írtak releváns választ. Most ezekből szemezgetek. Ezek a vélemények szám szerint elég kevésnek mondhatók, de egyrészt ha kevés is, foglalkozni akarok velük, főleg ha úgy érzem, hogy létező problémát vetnek fel, másrészt ha megszavaztatnám, biztos, hogy többen értenének egyet, mint ahányan megfogalmazták. Úgy érzem, ezt a szavazást meg is fogom csinálni … csak aztán legyen merszem ide is kitenni az eredményt.

A tanév végi véleményeket évkezdéskor elővettem, a kritikus megjegyzéseket felolvastam, (néha kellett értelmezni, hogy mire is gondolhatott az illető) és megpróbáltunk megegyezni a folytatásban. Ha én hasznosnak és fontosnak tartok valamit abban maximum kisebb kompromisszumra vagyok hajlandó, ha viszont jogos észrevételt kaptam, azon egyből változtattam. 

Elöljáróban még annyit, az alábbiak értelmezéséhez, hogy jellemzően nem egész órán telefonozunk. Természetesen a telefonos munka időt igényel, amit akár másra is lehetne fordítani. Az egyes évfolyamokon és az egyes anyagrészek feldolgozása során eltérő célból és különböző mértékben használjuk a telefonokat. Hogy mire, azt a korábbi bejegyzésekben valamennyire megmutattam és remélem lesz erre energiám a továbbiakban is.

A 262 kitöltő 10 osztályba és négy évfolyama (7-től 10-ig) jár. A válaszaik itt összemosódnak, de én osztály szinten el tudom különíteni őket.

***       ***       ***

A legtöbben – 14-en – a pár- és csoportmunkát nehezményezték, vagy önmagában, vagy mint a többség a sorsolást, tehát hogy nem dolgozhatnak azzal, akivel szeretnének. Van aki kifejezetten azt szeretné, ha hagynák nyugodtan egyedül dolgozni (“nekem könnyebb egyedül kikeresni a válaszokat és megoldani a feladatokat”). Ezt egyébként a kérdőív egy másik része is megerősíti, ahol a legkevésbé kedvelt alkalmazásokra kérdeztem rá. Itt 46-an választották a TeamWorkTool-t, a pár- és csoportmunka szervező alkalmazást, amit kifejezetten erre a célra készítettünk. Hogy mennyire megosztó része ez a munkaszervezésnek az is jelzi, hogy 29-en viszont a kedvencükként jelölték meg.  

Válaszként megerősítettem azt a véleményemet, hogy nem lehet cél, hogy csak egy emberrel, – pl. a legjobb barátjával – tudjon együtt dolgozni, mert erre nem mindig lesz lehetősége. Illetve bármilyen munka jobban fog menni, ha meg lesz benne az a képesség, hogy megtalálja az összhangot ismeretlen vagy elsőre nem szimpatikus partnerrel. Mindenesetre a (még)jobb hangulat kedvéért hajlandó vagyok engedményt tenni, például felváltva egyszer szabad a párválasztás, egyszer pedig sorsolunk. (A szabad választás olyannyira nem viszi az időt, hogy a legtöbben ilyenkor meg sem mozdulnak, hiszen eleve amellett ülnek, akivel dolgozni is szeretnének.)

***       ***       ***

Négyen írtak arra vonatkozó észrevételt, hogy hiányzik az órai jegyzet. “A telefonos cucc modern és menő, de ennek ellenére a tudásom nagyon csekély (pedig ötös vagyok). Szerintem jobb lenne a bevált módszer (tábla+magyarázat). A gyerekek nem szeretik ezt, de csak így tanulhatunk meg valamit rendesen és érthetően.” Elég szokatlan ezt hallani egy mai diáktól. Ezzel összefüggésben további hárman észrevételezték, hogy “nem tanultunk elég alaposan meg mindent”. Most értetlenkedhetnék, hogy mit ért tanulás meg a “mi” alatt, de nyilván ő azt érti tanuláson, ha fel tudja mondani az óra anyagát. Vagy például “Néha nem biztos hogy minden megragad a fejemben mert nincs leírva a lényeg egy helyre (pl. füzet)”. Őt sem sikerült – egyelőre – meggyőzni, hogy nem biztos, hogy akkor teszem vele a legjobbat, ha minél több földrajzot öntök a fejébe, bármennyire is szeretem én a földrajzot. Még jó, hogy a napokban kiderült, hogy úgy is meg lehet tanulni a dolgokat, ha közben valamilyen okostelefonos alkalmazást használunk. Lehet, hogy nem csak nekünk tanároknak kell 21. századi fordulatot vennünk, hanem egyes tanítványainkat is magunkkal kell vinnünk, meggyőzve őket, hogy másképp is lehet tanulni, sőt,  a tanulás mást is jelent.

Megoldásként még egyértelműbbé teszem, hogy pl. megtanulni való fogalmakat gyakorolunk valamelyik alkalmazással (pl. Quizlet live),  vagy most egy megérteni való rész következik, amit elmagyaráznék és szükséges lehet a vázlat. Arra is próbálom szoktatni a diákokat, hogy a jegyzetelés nem a tábla vagy a prezentáció másolása, úgy írják le amit leírnak, hogy azt később is megértsék.
(Eleve a prezentációimat nem a diktálás gyorsítására használom, hanem szemléltetésre és megosztom az osztállyal, hogy otthon is meg tudják nézni. Sokan még mindig úgy állnak az órai munkához, hogy a tanár akkor nyugodt, ha azt látja, hogy a diák körmöl a füzetébe.)

***       ***       ***

Hárman írták azt, hogy “a telefonos dolgozatokra nagyon kevés időt kapunk“. Ebből nem derül ki, hogy a Socrative-ról vagy a Redmentáról van-e szó. Gyanítom inkább a Rendmentáról. A Socrative-ot nem szoktam dolgozatként emlegetni, a Redmneta teszteket viszont igen. Rá is jöttem, hogy miről van szó. Hiába adom ki előre a gyakorló tesztet, ami hasonlít vagy megegyezik a dolgozattal, ha nem lehet tudni, hogy mennyi idő lesz rá. Hiába sikerül neki 30 perc alatt 100%-ra, ha én 10 percet adok rá.

Ezt beláttam és idén ezt is megbeszéljük előre.

***       ***       ***

A projektek és prezentációkkal feldolgozott témák szervezési hiányosságára hívta fel a figyelmet, aki azt írta, hogy “A kiselőadások közben a saját témámon kívül semmit sem tudtam és utána egybe kellett megtanulnom a többi témát.”

Én ugyan mindig azt kérem, hogy haladjanak az anyaggal, olvassák el a könyv vonatkozó részét, megosztom a prezentációt, de nem elég kérni és javasolni, hanem legalább egy Socrative-ot be kell iktatni, hogy legyen egy kis gyakorlás illetve visszajelzés, hogy hol tart, mit tud illetve nem tud. Csak hát az idő miatt néha ezt kispórolom, de el kell gondolkodnom rajta.

***       ***       ***

” … a blog készítés teljesen felesleges dolog.” Tavaly több osztályt győzködnöm kellett, hogy ők a web2 nemzedék, tőlem tudták meg azt is, hogy ez mit jelent. És van aki nem akar az lenni. Ott a könyv a keze ügyében és ha úgy érzi, hogy van egy perc üresjárat, nem a telefon után nyúl, hanem olvas.

És egy valaki pedig egyszerűen annyit írt, hogy “a telefonozás“.

 

De mégis, van ennek eredménye?

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Socrative, órai internet használat, órai okostelefon használat, GoConqr, Quizlet

Azt, hogy a diákok szerint mire jó az órai okostelefonozás, már többször megpróbáltam felmérni. Továbbra is problémát jelent azonban, hogy “jobban tudják-e a földrajzot”. Ma ehhez kaptam egy kis morzsát.

Múlt héten az övezetesség témakört tanultuk, azon belül is az övezetesség rendszerét és az éghajlati diagramok meghatározását. Órán megbeszéltük a meghatározás menetét, kivetítettem a diagramokat, kaptak  egy segédletet (nyomtatva) amibe az övezetesség – éghajlatok rendszert párhuzamosan lehet vezetni. Adtam sokféle elektronikus segédletet is az otthoni gyakorláshoz. A következő órán írtunk egy Socrative tesztet, ami meglehetősen gyenge lett:

socrative_eredmeny_1

Ezt az eredményt látva úgy gondoltam, hogy az óra egy részét gyakorlással töltjük, mert nincs értelme így tovább menni. A gyakorlásban volt Goconqr teszt, majd több forduló Quizlet live. Kértem, hogy a következő órára gyakoroljanak, mert megint lesz Socrative. Ez az óra volt ma, aminek az eredménye:

socrative_eredmeny_2

Még ez sem az az eredmény, amitől hanyatt dobom magam, de láthatóan jobb, kb. 42 vs 61%. És itt jött a fordulat, amikor megkérdeztem, hogy hányan készültek a diagramokból és egy valaki jelentkezett. (Ez persze egy pikáns helyzet, amikor jelentkezni vagy nem jelentkezni egyaránt furcsa lehet, de ezt az osztályt negyedik éve tanítom, jóban vagyunk és hozzá vannak szokva, hogy rendszeresen kérdezgetem őket ilyesmiről is.) Vagyis a javulás vélhetően az előző órai telefonos gyakorlásnak köszönhető. Ebben persze a Socrative-os gyakorlás/felmérés is benne van, de mint a fent említett felmérésből kiderült (legalább is én így értelmezem), sokan úgy gondolják, hogy az otthoni tanulás helyett is jó a telefonos órai gyakorlás. Az egyik 90%-os eredmény az otthon is gyakorló diáké, viszont a többi 90 és az egy 100%-os csak órán tanult/gyakorolt.

Egy tanári honlap statisztikája

Van nekem egy honlapom. Legalább 10 éves, de lehet, hogy több, legalább három különböző felületen működött (gépen “kézzel” szerkesztett, wordpress, google site) de lehet, hogy több.

2016 januárjában kitettem egy űrlapot, mert kíváncsi voltam, honnét érkeznek a látogatók. A kérdés úgy szólt, hogy honnét ismered/ismeri ezt a honlapot? Ez a poszt a statisztika rövid értékeléséről szól.

A fenti dátum óta a poszt írásának pillanatáig 1010 válasz érkezett. Az űrlap egyelőre elérhető, de itt egy kép a kérdésekkel, hátha valamikor törlöm.

urlap

Az eredmény

A válaszlehetőségek és az eredmények (infogram felületen is megtekinthető):

– interneten keresve találtam rá: 294 db; 30,0%
– Havassy ajánlotta: 65 db; 6,6%
– más tanár (nem Havassy) ajánlotta: 491 db; 50,1%
– ismerős (barát, osztálytárs, szülő) ajánlotta: 78 db; 8,0%
– egyéb (ide szabadon lehet(ett) írni): 52 db; 5,3%

A válaszok között volt 30 értékelhetetlen (egyéb, ahová nem írtak semmit) és voltak gyanúsak, amikor néhány másodpercen belül érkezett kétszer ugyanaz a válasz. Ebből 16 db-ot találtam és az eredményeket nagyságrendileg nem befolyásolják. A 30 üres választ a rendszer nem is számolta, ezért van az, hogy a fenti válaszok összege csak 980 db.

Értékelés

Az eredménnyel – azon túl, hogy sok hatásom nincs rá – meg vagyok elégedve. A “Havassy ajánlotta” vagyis amit túlnyomó részt a saját diákjaim jelölhettek, azért lehet kevés, mert tőlem többnyire az aloldalak linkjeit kapják és talán nem is találkoznak ezzel a kezdő oldalon lévő űrlappal. Nagy örömmel tölt el, hogy tanárok ajánlják diákjaiknak és hogy az internetes keresés is elég jól kiadja a honlapot.

Az egyéb válaszok között volt néhány tanulságos pl.: “véletlenül, kollégák, Purposegames oldalról, diákjaim ajánlották, Hucer 2016-os konferencia, a fiam ajánlotta, Dávid Bá, a tanárom volt”.