Teamup vs TeamWorkTool

Ma az Innovatív Pedagógus Konferencián beszélgettem egy tanárnővel, akinek a kérdéséből kiderült, hogy nem egyértelmű, mennyiben más a TeamWorkTool alkalmazásunk (amit Mihályi Barnabással fejlesztünk) a Teamup-pal összehasonlítva. De ő legalább ismeri mind a két programot. 🙂

Mostanában egyre nagyobb hangsúlyt fektetek a pár- és csoportmunkára. Órai munkát leginkább párban, a projekteket 3-4 fős csoportokban végezzük. A projektekhez – mivel azokat jellemzően több órán (mármint tanítási órán, tehát több héten) keresztül végezzük – beszervezzük a projekt első óráján hiányzókat is. Erre az esetre jobb a Teamup. Ebben az alkalmazásban fel kell vinni a teljes osztálynévsort, megadni a csoport nagyságát és a teljes felvitt névsorból létrehozza a csoportokat. Egyik hátránya, hogy nem lehet megadni a csoportok számát, csak a csoportok nagyságát, tehát ha a témák számának megfelelő csoportszámot akarok, akkor előre próbálgatni vagy számolgatni kell, hogy hogyan osztja el a program az osztályt. A másik hátránya, hogy órai munkára nem praktikus, mert a hiányzókat nem lehet tudni előre, ezért ha ezt akarjuk használni, az óra elején bele kell szerkeszteni, ami nem igazán szerencsés megoldás. Itt jön a képbe a mi kis TeamWorkTool-unk. Ehhez nem kell felvinni semmi adatot, csak wifi (internet kapcsolat) és fejenként okoseszköz szükséges (de PC-ről, laptopról is működik). A program a megadott csoportlétszámot vagy a megadott csoportszámot is létre tudja hozni és csak az online bejelentkezett diákokkal dolgozik. A használata néhány alkalom után rutinná válik és nem tart tovább egy-két percnél.

teamworktool

Így néz ki egy csoportsorsolás a program felületén. A gyerekek a telefonra is megkapják, hogy ki a párjuk illetve kivel vannak egy csoportban.

Az órai megosztást (mint minden más program esetében) linkkel (pl. a Facebook csoportban) és QR kóddal szoktam megoldani. A QR-kód tűnik stabilabbnak, a Facebook-os link néhány esetben nem működik jól. Ha valaki rendszeresen használja és előfordul a Facebook-os hiba, érdemes a gyerekeknek javasolni, hogy mentsék el a telefon képernyőjére a linket, vagy adják hozzá a kedvencekhez, vagy ha használnak valamilyen linkmegosztót akkor oda is vegyék fel, vagy a böngésző előzményeiben is meg lehet keresni.

teamworktool

A TeamWorkTool QR kódja

Reklámok

Amerika éghajlata

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Purposegames, SocrativeTeamup, QR kód használat, online diagram szerkesztés

Előzmény

Az előző órán Amerika tájait tanultuk és megbeszéltük, hogy a munkafüzeti feladathoz készített Purposegames topográfia gyakorlóból lehet ötöst szerezni óra elején. Az osztály 7-es, az OFI-s tankönyvet és munkafüzetet használjuk.

Gyakorlás, “számonkérés”

Az órát a szokásos Socrative teszttel kezdtük. Mint kiderült, az osztály úgy gondolta, hogy “a megbeszéltek szerint” csak a topográfiát gyakorolják, mert a teszt nem lett valami sikeres … Ráadásul elég érdekesen alakultak a megoldások, volt olyan kérdés, ami senkinek nem lett jó és volt olyan, ami meglepően jó lett – ahhoz képest, hogy nem ellenkeztek, amikor feltételeztem, hogy nem nagyon olvasták a könyvet. Szóval egyrészt a szokásosnál is alaposabban megbeszéltük a tesztet, másrészt próbáltam rájönni, hogy hogyan gondolkodtak közben a nekem érthetetlenül rosszul vagy jól sikerült kérdéseknél. Na ezzel el is ment annyi idő, hogy az óra vége kicsit besűrűsödött.

Ezután jött még a beígért topográfia feladat. Az engedélyezett idő beállításán kicsit alkudoztunk, mert tudom, hogy kb. mennyi idő kell hozzá, ha valaki gyakorolt, de azt is, hogy telefonon nehezebb, végül 1:30-ban maradtunk. Mint kiderült, bőven elég lett volna az általam gondolt 1:00, mert akik tényleg tudták, megcsinálták ennyi idő alatt.

Az új anyag …

… feldolgozása a leírtak miatt kicsit megcsúszott. Először párokat alakítottunk Teamup-pal. Ezt néha elhagyom, ha akarok spórolni az idővel, ami most is jól jött volna, de a 7-eseknél mégis ezt az utat választottam. Náluk még elég nagy izgalmat okoz, hogy ki kivel lesz, az alap ülésrendjük is teljesen “edukált”, azaz fiú fiúval, lány lánnyal ül egy padban. Ha én erőltetném, biztos tovább tartana, de mivel a “gép ezt dobta”, elfogadják a véletlenszerű páralakítást. Talán titokban nekik is tetszik, csak még a többiek előtt titkolni kell. A Teamup hátránya, hogy mindig az aktuális létszámhoz kell igazítani, ezért nem lehet rá otthon készülni, mert nem lehet előre tudni a hiányzókat. Ha minden jól megy az óra eleji Socrative alatt van annyi időm, hogy ezt megcsináljam.

A munkafüzet 73/1,2-t kértem megoldásra. Már ekkor jeleztem, hogy a 2-ra nem lesz időnk, így ezt kérem otthoni elkészítésre. Amíg az 1. feladat b) részén dolgoztak – nem volt sok időm – készítettem egy QR kódot a diagram szerkesztéshez. 

zivatar.hu
Link a zivatar.hu weboldal klímadiagram szerkesztő felületére

Azért azt a megoldást választottam, mert korábban már rajzoltunk kézzel diagramot, így érdekesebbnek tűnt egy új lehetőség kipróbálása. Ez már csak a gyorsabb pároknak készült el, velük meg is néztük, hogy mit lehet leolvasni róla.

A webes felületeket érdemes előre kipróbálni telefonon, hogy használható-e. A klímadiagram szerkesztőt kipróbáltam és úgy láttam, hogy kivitelezhető az én nem nagy méretű telefonomon, ezért mertem az osztálynak is kiadni feladatként.

A jövő órán együtt megnézzük az osztállyal, mert szeretném, ha mindenki rendesen megcsinálná és megbeszélnénk, hogy mik a fő jellegzetességei a mediterrán éghajlatnak és hogy lehet ezeket leolvasni a diagramról.

És hát Amerika többi éghajlatával is meg kell ismerkedni …

Alkalmazások, programok

Purposegames
Socrative
Teamup
QRcodemonkey
online diagram szerkesztő

Felszínformák

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Purposegames, SocrativeQuizlet, Teamup, online tárhely használat, megosztott ppt használat

A 9-es Mozaik könyvben a “Felszínfejlődés a belső és a külső erők kölcsönhatásában” című lecke csak érintőlegesen foglalkozik a felszínformák kialakulásával, inkább a nagyszerkezeti egységeket tárgyalja. A későbbi anyagrészekben előkerül a felszínformálás, de mivel én nagyon szeretem a felszínformák témát (és a bármit, amit képekkel lehet/kell illusztrálni), ezért terveztem így ezt az órát.

Gyakorlás, “számonkérés”

Az előző órán tanultuk a nagyszerkezeti egységeket, amihez készítettem egy térképes gyakorlási lehetőséget a Purposegames felületen. Ezt kitettem az osztály Facebook csoportunkba is, hogy tudjanak készülni. A szokásos Socrative helyett ebből lehetett ötöst szerezni az óra elején, ez néhány diáknak sikerült is. A megoldásra 2 perc volt beállítva. Bár aki jól tudja, annak egy perc is elég, telefonnal macerásabb a megoldás, ezért hagytam hosszabb időt. Többször is lehetett próbálkozni, 10 percet adtam rá. Akik nem voltak az előző órán, vagy nem készültek, ők most pótolták. Bár a felületen lehet csoportokat létrehozni, még nem sikerült rászoknom, hogy ezt is bevegyem a megszokott gyakorlataink közé. Pedig hasznos lenne, mert így egyben látnám, hogy ki milyen eredményt ért el. Mivel van aki regisztrálva sem volt (tehát anonim végezte a feladatot), azt kértem, hogy az eredményről készítsenek egy képernyőmentést és ezt a képet tegyék ki a csoportba.

Purposegames nagyszerkezeti egységek

Purposegames nagyszerkezeti egységek (Csak illusztráció, link fent a szövegben.)

Az új anyag feldolgozása

Röviden (kb. 10 percben) megbeszéltük a felszínformálás elméleti hátterét. Mik a belső és a külső erők, melyiknek mi az energiaforrása és mit értünk a belső és a külső erők kölcsönhatásán, “párharcán”. Felidéztem (csak szóban) azt a filmet, amiből még korábban néztünk részleteket. (A felszínformálás 26:28-nál. Nagyon jó film, ez a változat “az igazi”.)

A felszínfromák témához készítettem egy prezentációt, amit megosztottam a Google drive tárhelyemen és a docs.com-on is.

Az osztályt párokra osztottam a Teamup használatával. Egyikük telefonján a prezentációt nézték, a másikon futott a Socrative Spacerace.

A prezentáció információ és képanyagát használva kellett megoldani a Socrative Spacerace-t. Mivel az osztály gyorsan dolgozott, a Spacerace-t kétszer is lefuttattuk, de már az első körben is volt több 100%-os eredmény. A Socrative kvíz ezen a linken elérhető (regisztrált Socrative felhasználóknak).
https://b.socrative.com/teacher/#import-quiz/26526945

Az óra végén még gyakoroltunk Quizlet.live-val is. A link nem a live-ra mutat, mert azt csak legalább 6 bejelentkezett felhasználóval lehet játszani. A Quizlet-ben felszínformák képei és a hozzájuk tartozó fogalmak vannak, ezeket kellett összepárosítaniuk.

Házi feladatként azt kértem, hogy a prezentációt nézzék meg, mert a felszínformákat (terepi tapasztalat nélkül) a képekről lehet megismerni.

Tapasztalatok

Ez egy elég sűrű óra. A lassabban dolgozó, vagy kicsit fegyelmezetlenebb osztályokkal, vagy ahol többet kell magyarázni az elméletnél csak a Socrative-ig jutunk, lemegy egy Spacerace, a Quizlet már nem fér bele az órába. Az is kell hozzá, hogy az osztályok már jól ismerik a használt programokat, vagy egyszerűen csak jól megértjük egymást, hamar feltalálják magukat. Akiket régebb óta tanítok, azokkal – nem meglepő módon – minden gördülékenyebb.

Alkalmazások, programok

Purposegames
Socrative
Quizlet
Teamup
Google drive
Docs.com

Egyiptom

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Socrative, QR kód, online térképhasználat

Az óra menete, munkaforma, feladatok

Ezt az óratervet az OFI-s 7-es könyv Egyiptom leckéjéhez készítettem.

Az óra elején 10 perc Socrative teszt Afrika mezőgazdaságából.

Ezután az osztályt párokra osztottam TeamUp-pal. (Ha páratlanul vannak, akkor aki egyedül marad választhat, hogy egyedül marad, vagy csatlakozik egy párhoz. Most is így volt.)

15 percig a munkafüzet 56-59/1, 2, 4, 5-ös feladatait készítették párban, tankönyv és atlasz használatával. A feladatokat megoszthatták egymás között. A számításos példákkal néha gond szokott lenni, ezért azt a javaslatot kapták, hogy ha elakadtak, menjenek tovább, óra végén megbeszéljük. Előre megmondtam, hogy 15 perc után árulom el, melyik feladatból lehet megtudni a wifi jelszót. A jelszó most az 5. feladat megoldása volt, 9 számjegy a megoldás sorrendjében. (Ilyen feladatoknál megegyezünk előre, hogy a saját netet nem használhatják. Amikor jönnek a következő feladatért, meg is szoktam kérdezni, hogy mi is a helyes megoldása a jelszót tartalmazó feladatnak.) Azt, hogy melyik feladatból és hogyan lehet megtudni wifi jelszót, a 15 perc leteltével felírtam a táblára.

Az internet kapcsolat birtokában a következő feladatot QR kódba kódolva kapták. 

egyiptom

Erre a feladatra 10 perc volt. Ilyenkor általában verseny szokott lenni ötösért, de most csak játékos feladatként kapták meg, mert fel kellett fedezniük a programot, hogyan működik, milyen formátumban és hová kell beírni a koordinátákat, zumolás stb.

Tapasztalat

Az osztály számára új program (Google Maps) használata kicsit nehezen indult, bár mint kiderült többeknek azért, mert nem olvasták el ami a QR kódban le volt írva a koordináták használatáról. Amikor erre felhívtam az elakadók figyelmét, mindjárt jobban ment.

Az óra végén a kis csúszás miatt nem maradt idő ellenőrzésre, ezért a következő óra elején megnéztük együtt, hogy hogyan kell a koordinátákat beírni a Google Maps-be és a feladat megoldásit is. Megbeszéltük az is, hogy a program honnét “tudja”, hogy melyik a szélességi és melyik a hosszúsági koordináta, illetve hogy mitől függ, hogy a szélességet északnak vagy délnek, a hosszúságot keletnek vagy nyugatnak értelmezi.

A többi feladat megoldásának megbeszélése is a következő óra elejére maradt.

Még mindig nem tudom elég pontosan megadni a wifi jelszó kinyerését a feladatból. Nem mint ha gond lenne, inkább csak kötözködnek, (már kezdik megszokni, hogy hogyan gondolom), de a számok sorrendjére azért rá kell kérdezniük, pedig mindig nagyság szerint szoktam. És ha ezt is felírom, akkor jön, hogy nagyobbtól a kisebb felé …?

Alkalmazások, programok

Socrative
TeamUp
QRcodemonkey
Google Maps

Magyarország régiói projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, diákok blogot készítenek, Redmenta, Purposegames, Mentimeter

Az alábbi projektet három osztályban valósítottuk meg, de nem minden osztállyal azonos módon. Ha valahol hibát találtam, menet közben módosítottam. 

A projekt kiírása

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Magyarország régiói projekt

Feladat: Jellemezzétek a megadott szempontok alapján Magyarország egyik régióját! A régiót a csoportok kialakítása után fogjátok kihúzni.
Csoportok
A csoportokat kisorsoljuk.

Szempontok a régió jellemzéséhez

  • részei (térképi megjelenítés a régió megyéivel és nagyobb városaival)
  • természetföldrajzi adottságok
    • tájak (keletkezés, kőzet, talaj)
    • éghajlat
    • vízrajz
    • természeti erőforrások (ásványkincsek, ércek, energiahordozók, talajok, vizek stb.)
  • társadalomföldrajzi adottságok
    • történelmi háttér (röviden, ha fontos)
    • népesség, népsűrűség, vándorlás
    • települések
    • gazdasági helyzet (GDP/fő, országon belüli jelentőség)
  • gazdaság jellemzése
    • munkanélküliség, befektetések
    • mezőgazdaság (tájak, termények)
    • ipar (városok, iparágak, cégek)
    • szolgáltatások, infrastruktúra (városok, tevékenységek, kultúra, világörökségek, nemzeti parkok stb.)
  • egyedi jellemzők
  • Amelyik régióhoz van munkafüzeti térkép, azt fel kell használni a feladatban!

Dokumentálás: folyamatosan jegyzeteljétek a munka közbeni tapasztalataitokat, problémáitokat, sikeres probléma megoldásaitokat, mindent, amit a feladat megoldása közben tanultok, legyen az technikai (számítógépes, internetes, mobiltelefonos) vagy szakmai (földrajz).

Az elvárt eredmények

Eredmény 1.: POSZTER A poszter legyen szóbeli magyarázat nélkül értelmezhető. Legyenek feltüntetve a készítők és a felhasznált források! A poszter elkészítéséhez lehet anyagot kérni tőlem a (dátum) óra végéig írásban. A poszter tartalma, kinézete kötetlen, de a cél valósuljon meg.
Eredmény 2.: BLOG Készítsetek egy blogot. A blog egy bejegyzésében szerepeljen a feladat, a munkamegosztás (a név lehet csak keresztnév, becenév, ha nem szeretnétek a neveteket feltüntetni), a tapasztalatok és a poszterről egy jó minőségű kép, (illetve bármi egyéb, ami a feladathoz köthető és fontosnak tartjátok). Véleményt is írhattok, pl. érdekes volt-e a feladat, túl sok, vagy túl kevés volt az idő. Írjátok le, hogy milyen segítséget vettetek igénybe, beleértve a forrásokat is. Itt kell felhasználni a dokumentálás eredményeit.

Időbeosztás: tervezés, feladatok elosztása, anyaggyűjtés – (dátum) óra végéig. Poszter elkészítése a jövő hét (dátum) órán. Ekkorra kell hozni a hozzávalókat. A poszterek megtekintése, értékelése a jövő hét (dátum) órán. A blogok linkjeit legkésőbb (dátum) este kérem.
Javasolt segédeszközök: internet, számítógép, okostelefon, tankönyv, munkafüzet, atlasz.

Értékelés: Egymás posztereit és blogjait értékelitek titkos szavazással, 1. 2. 3. helyezettet jelölhettek meg. Az én értékelésem szempontjai:
Minden eredmény időre elkészül (5)
Az eredmény két fő része közül az egyik teljesen a másik csak részben készül el (4)
Az eredmény két fő része csak részben készül el (3)
Az eredmény két fő része közül csak az egyik készül el (2)
Az eredmények egyik része sem készül el (1)
Egy jegy levonás jár a források hiányáért.

Dolgozni nem csak az órán lehet/kell, a munka egy része házi feladat!

Bármilyen probléma, vita esetén az itt leírtak szerint járunk el. Ha olyan probléma merül fel, ami nem dönthető el az itt leírtak alapján, akkor én döntök.

*** A diákoknak kiadott anyag vége ***

Csoportok kialakítása

A csoportokat TeamUp-pal sorsoltuk ki

vagolap02

A sorsolás eredménye

 Poszterek

Az alábbi poszterek különböző osztályokban készültek.

 A poszterek értékelése

Minden diák egy értékelő lap (lásd alább) használatával egyénileg értékelte a posztereket a szempontok megléte vagy hiánya szerint. (Illetve én így képzeltem, sajnos összeverődtek kisebb csapatokba és az én szempontomból csaltak, mert egymásnak mutogatták, hogy mi hol merre.) Azt kellett felmérniük, (a saját poszterük kivételével) hogy az egyes posztereken hány szempont jelent meg az általam megadottak közül, illetve egy kérdés a poszterek használhatóságára vonatkozott. Ez utóbbira válaszként legfeljebb három posztert jelölhettek meg.

vagolap02

Az értékelő lap

A felmérésük végeztével következett az elektronikus szavazás Mentimeterrel. Az alábbi képeken két különböző osztály eredménye látható, a karakteresebb eredmények közül választottam kettőt. Volt olyan osztály, ahol elég éles holtverseny alakult ki, sok ponttal. Itt kellett beszélnem arról, hogy az én értékelésem nem volt ilyen szoros, szerintem félreértették, hogy mi ennek a célja. (Előző nap én is elvégeztem ugyanazt az értékelést, amit tőlük vártam el.) Ezen nem múlik jegy és csak magukat csapják be, ha mindenkinek sok pontot adnak. Ez a diákok egymás közötti visszajelzése.

10hr_2

10a_1


Az értékelő lappal készült felmérés összesített eredménye Mentimeterben

Kaptak egy váratlan kérdést is, aminek az egyik osztályban holtverseny lett az eredménye:

nevtelen-1

Egy másik régió megismerése

A következő órán pármunkában kellett egymást megismertetni a saját régióval. Ehhez készítettem egy szempontokkal ellátott táblázatot. Természetesen különböző régiót feldolgozó csoportból kellett a párokat kialakítani. Elsősorban a posztert illetve a megszerzett tudást kellett használni egymás tanításához, valamint az atlasz használatát kifejezetten kértem is, de a könyvet is lehetett. 

A másik régió megismerése mellett ez is egyfajta visszajelzés az elvégzett munkáról, hiszen szembesít a saját régióban való jártassággal.

A blogok értékelése

A blogokat is (a poszterekhez hasonlóan) az osztállyal történő közös értékelés előtt megnéztem és értékeltem. Az érdemjegybe csak a kiírásban szereplő szempontok teljesülését számítottam be, az egyéb szempontokat csak megbeszéltük. A fő megbeszélni való, hogy mi a blog, illetve mi a különbség a blog és egy honlap, weboldal között – volt aki ez utóbbit készített. Azt sem tartotta be mindenki, hogy a projekt ismertetését egy blogbejegyzésben kértem.

A blogok megváltozhatnak, eltűnhetnek a gazdáik belátása szerint.

http://foldrajzfeladat.blog.hu/
http://eszak-alfold.blog.hu/
http://idekattintshavassy.blogspot.hu/
http://nyugatduna.blog.hu/
https://magyarorszagregio.blogspot.hu/
http://havassyalegnagyobbkiraly.blog.hu/
http://huvuherbal.blogspot.hu/

http://focibloghavassynak.blogspot.hu/
https://korfablog.wordpress.com/2016/11/29/del-dunantul/
http://foldrajzprojektek.webnode.hu/magyarorszag-regioi/
http://eszak-magyarorszag.webnode.hu/
https://fociprojekt00.wordpress.com/
http://nyugat-dunantul.webnode.hu/#&gid=1&pid=1
http://focibeszamolocsapat410hr.webnode.hu/

Végső értékelés

A végső értékelés a poszterek és a blogok értékelésének összesítése és az ehhez kapcsolódó megbeszélés.

nevtelen-1

A végső értékelő táblázat

A fenti táblázatot kivetítettem a végső értékelő órán. A blogokról egy részletes értékelést készítettem,  a posztereké pedig egy összesítés, ami a korábbi “értékelő lap” -pal már elkészült. Az “összesítve” oszlopokban érdemjegyek vannak, a poszternél a jegy előtti számok a megvalósult szempontok számai. A végső jegyet a blog és a poszter jegyét átlagolva és felfelé kerekítve adtam.

A jegyek meghatározásánál a megvalósult szempontok számát vettem alapul. A kiírásban az értékelésem megfogalmazásával nem vagyok elégedett, de talán nem voltam igazságtalan.

Természetesen a végső értékeléshez is volt egy szavazós ön- és egymás- na meg a tanár értékelése. 

egyertelmu

A tanár értékelése

1-től 10-ig terjedő skálán adhattak pontot a feladat egyértelműségére. A 7,8 nem tűnik rossznak, bár a cél a 100%. A többség számára úgy tűnik nem okozott jelentős problémát, hogy megértsék, hogy mit kérek tőlük. A két gyenge eredményt (3 és 4 pont) valószínűleg azoktól kaptam, akik a blogon is megírták, hogy a munka kezdete előtt meg kéne beszélni, hogy pontosan mi a feladat. 

Néhány további kérdés és válasz. A diákok saját és egymás munkájának értékelése.

Kitekintés a többi régióra

Mivel eddig mindenki csak egy régióval foglalkozott behatóan és egy másikkal az egymást tanítós órán, kicsit foglalkozni kellett a többi régióval is. Erre a következő eljárást találtam ki. Készítettem egy Redmenta tesztet az összes régiót feldolgozva. Órán a diákoktól azt kértem, hogy alakítsanak olyan csoportokat, hogy mindenki más régiót képviseljen. A hetes csoportok nem jöttek volna ki (7 régió van) és ilyen sokan már nem is könnyű összedolgozni, de könyvet és atlaszt is lehet használni a teszt megoldásához. Végül is 4-6 fős csoportok alakultak. Annak a csoportnak a tagjai, akik ötösre megírták a tesztet, órai munka ötöst kaptak. Ehhez az is kellett, hogy a Redmenta teszt úgy legyen beállítva, hogy a kitöltés után ne lássák a válaszokat csak az eredményt (nehogy valaki kísértésbe essen és az egyik telefonon beküldenek egy random megoldást, majd a másik telón a lemásolt hibátlant). Ezt a beállítást előre meg is mondtam az osztályoknak. Akinek nem lett ötös, azoknak megmutattam a hibáikat és ha volt idejük, újra kezdhették.
A Redmenta teszt után még PurposeGames-szel is lehetett topográfiát gyakorolni és 100%-ra ötöst szerezni.

A projekt teljes időigénye

2-3 óra – poszter és blog elkészítése. A feladat egy részét otthon készítették el.
1 óra – egymás posztereinek értékelése az értékelő táblázattal és az elektronikus értékelő felülettel (Mentimeter).
1 óra – egymás tanítása a megadott szempontokat tartalmazó táblázattal. (Ezt lehet, hogy el fogom hagyni, lásd alább.)
1 óra – a blogok megtekintése, értékelése 
(Mentimeterés az én végső projekt lezáró értékelésem.
1 óra – tesztfeladatok (Redmenta) és a topográfia (PurposeGames) gyakorló feladatok.
1 óra – témazáró

Így a teljes anyag feldolgozása nem lesz hosszabb, mint ha minden régióra szánnék egy órát.

Tapasztalataim

Az egyik osztályban a könyvet, atlaszt nem minden csoport használta megfelelően, olyan tartalmi részeket is az internetről gyűjtöttek, amiket megtaláltak volna a könyvben, illetve amit nem találtak az interneten, “az nincs”.

Egy másik osztályban több csoport nem készült el időre. A rajzosok nagyon szép posztereket készítenek, de a pontosság nem volt az erényük. Nem tudom mit gondoltak, de a “beadós” órára úgy jöttek, hogy akkor ők most még dolgoznának rajta, egy csoport pedig egyenesen újra kezdte, mert elvesztették. Meg kellett beszélnünk, hogy ez nem így működik, az lenne a legkevesebb, hogy szólnak előre, ha szükségük van még időre. Persze ha valaki a határidőt is elfelejtette, akkor nem könnyű.

Többeknek nem egyértelmű, hogy a feladat nem egyenlő a feladat megoldásával. Nem azt akarom, hogy másoljanak tartalmat a blogba (vagy a jobbak rendesen feldolgozzanak forrásokat, azt a poszteren kell), hanem csak írják le, hogy mi volt a feladat.
Nem egyértelmű a dokumentálás szerepe, mibenléte sem sem.

Az egymás tanítása (a saját régiót bemutatni a páromnak) feladat több osztályban is nehézségbe ütközött és a poszterek egyéni értékelés sem volt teljesen egyéni. Ez utóbbit szeretném megtartani, ki kell rá találnom valamit.

Nem néznek utána, hogy mi a blog és van aki honlapot, weboldalt készít.

Terveim

Legközelebb jobban kell hangsúlyoznom, hogy a tartalmi összetevőket a tankönyvből gyűjtsék (tanulniuk is abból kell), az internetről elsősorban az elektronikus feladathoz (blog vagy ppt) gyűjtsenek szemléltető anyagokat.

Az egymás poszterének értékeléséhez talán azt fogom tenni, hogy nem mindenkinek kell az összes posztert értékelni, így kevésbé tudnak csoportosulni, amikor egyéni munkát kérek. Bár így meg kevesebb lesz az adat.

Nem tudom, hogy mit kezdek a “nem egyértelmű” dolgokkal, nekem és több csapatnak sem okozott problémát. Nem akarok egy oldalnál hosszabb kiírást készíteni, így is elég sok. 

Alföld

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Purposegames, QR kód, Teamup

Az óra menete, munkaforma, feladatok

Ezt az óratervet az OFI 8-os könyv “Nem csak puszta a róna” című leckéjéhez készítettem.

Az óra elején volt egy 10 perces számonkérés.

Ezután az osztályt három fős csoportokra osztottam a Teamuppal.

15 percig tankönyv és atlasz használatával a munkafüzet 25-26/1-5. feladatokon kellett dolgozniuk. Előre megmondtam, hogy 15 perc után árulom el, melyik feladatok megoldásaiból lehet összerakni a wifi jelszót. Akiknek jók voltak a megoldásai és tudtak kapcsolódni a wifi-re, az a csoport jöhetett a következő feladatért, ami egy PurposeGames topográfia feladat, az Alföld tájairól. A feladat linkje QR kódba volt kódolva:
qrcode7b7b7d50173955371b90f3439c928f8f

Azok a csapatok kaptak órai munka ötöst, akik ezt a feladatot megoldották hibátlanul.
Ez óra végéig három csoportnak sikerült. 

A mobil netet nem volt szabad használniuk.
Egy csoportból elég volt egyiküknek megoldani topográfiát, mert nem mindenkinek van telefonja az osztályban és így a másik két tag tudott bedolgozni a telefonosnak az atlaszból. 

Tapasztalatok

A diákok elég jól meg tudták osztani a feladatokat és óra végére sokan eljutottak a topográfia feladatig, ha nem is mindenkinek jött össze a 100%. Viszont többször is el kellett mondanom, hogy a feladatok megoldhatók a könyvvel és az atlasszal, volt akinek a megfelelő helyen volt nyitva a könyve, de nem találta a szükséges részt. Van még mit gyakorolnunk az információ megszerzése területén. (Két megoldást megadtam előre, mert az egyiket nagyon nehéz lett volna, a másikat pedig egyáltalán nem lehetett megoldani a könyvvel.)

Alkalmazások, programok

Teamup
PurposeGames
QRcodemonkey

Magyarország földtana

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Socrative, QR kód, Teamup

Ezt az órai munkát az OFI 8-os tankönyv és munkafüzet “Véd vagy korlátoz a hegykoszorú?” című leckéjéhez készítettem. Az osztály 8-os.

Az óra menete, munkaforma

1.) Az óra elején volt 10 perc topográfia számonkérés.

2.) Utána néhány percben elmondtam a tervemet, ezt vázlatosan felírtam a táblára. Részletesen a lásd a feladatoknál.

photo_20161117_142743

Ezt a táblaképet utólag írtam, mert az eredetit letöröltem. A munka megkezdése előtt értelmeztük a feladatot, a tábla csak emlékeztetőnek van, a legfontosabbakat kiemelve. (mf = munkafüzet, tk = tankönyv, 10 = 10-es nem kell)

3.) Az osztályt sorsolással csoportokba osztottam a Teamup használatával. A csoportok kialakítását élőben mutattam az osztálynak, mert mindig izgalom forrása, hogy ki kivel lesz. A sorsolást a terv értelmezésének a végére hagytam, mert ezután már nehéz visszanyerni a figyelmüket, ez egy jó pillanat azt mondani, hogy lehet kezdeni a munkát.

nevtelen-2

A munkaformában nem voltam biztos, először pármunkának gondoltam, végül a három fős csoportoknál maradtam. (Az aznapi létszám miatt, ahogy a képen látható, lett egy pár is.) A ténylegesen elvégzendő munka nem volt nagy, azért döntöttem mégis a három fős csapatok mellett, mert a feladat kreatív része és az esetleges technikai problémák miatt ez tűnt megfelelőnek. Az elképzelés végül is jó lett, az óra vége előtt 5 perc körül végeztek a legtöbben.

Feladatok

A feladatokban az a trükk, hogy egymásra épülnek. A második csak az első eredményével kezdhető el, a harmadik pedig csak a másodikkal lehet hibátlan. A “viszont trükk” , ha a diák a saját mobil netjével egyből ugrik a második feladatra, de nem jött gyanúsan hamar egyik csoport sem.

1.feladat: munkafüzet 18/1, tankönyv használatával. A feladat megoldása a wifi jelszó, a 10-es szám kivételével. (A feladatban a jellemzők számait kell beírni egy láncba, erről a számsorról van szó. A 10-est azért hagytam ki, mert a lánc alakja miatt nem lett volna egyértelmű, hogy 1 0 vagy 0 1 sorrendben kell írni a számokat. Bármilyen körültekintően tervezek és fogalmazok, mindig tudnak valamit kérdezni és néha még jogos is. 🙂 )  A diák onnét tudja, hogy helyes a megoldása, hogy tud csatlakozni a wifin keresztül az internetre.

2. feladat: munkafüzet 18/2, az általam megadott segédlet használatával. (Erre azért is szükség volt, mert a tankönyv alapján nem lehet megoldani a munkafüzeti feladatot. Meg így izgalmasabb.) A segédlet egy QR kódba kódolt, interneten elérhető  pdf dokumentum:

magyarorszag_foldtana_qr

A QR kódot már korábban használtuk wifi csatlakozásra (a wifi jelszó volt kódolva). Ezen a ponton néhányan reklamáltak, hogy nincs QR kód olvasójuk, de csak annyit kellett mondanom, hogy “van interneted”. A másik technikai probléma, hogy a fenti QR kódban lévő link egy pdf dokumentumra mutat, ezt sem tudta a többség automatikusan megjeleníteni, de a többnyire itt már tudták, hogy internettel meg lehet oldani a feladatot.

3. feladat: A Socrative Space Race teljesítése. Ez a feladat a 2. munkafüzeti feladat és a tankönyv alapján oldható meg. Az alábbi kép a verseny eredményét mutatja. Látható, hogy 9 csapat jutott el a verseny elkezdéséig és két csapat ért el 100%-ot.

nevtelen-1

A győztesnek órai munka ötöst adtam, ezt előre megígértem és amikor az első csapat beért, mondtam, hogy kap a második is, hogy fenntartsam a még dolgozók lelkesedését.

A megoldás menete vázlatosan

1. feladat megoldása, ezután lesz internet hozzáférése. Tud letölteni QR kód olvasót és pdf megjelenítőt, illetve le tudja tölteni az internetes segédletet. A 2. második feladat megoldása közben/után indítom a Socrative versenyt, legkésőbb amikor a leggyorsabban dolgozó csoport kéri. Csak a célba ért, tehát 100%-ot szerzett csapat nyer, tehát nem a kapkodást, hanem a megfontolt munkát részesítem előnyben.

Terveim

Bár elvileg felkészültem arra, hogy ha valaki nagyon elakad az elején, annak is megadjam a továbblépési lehetőséget, egy csapat sikeresen “eltitkolta”, hogy nincs meg az internet hozzáférésük és leragadtak az elején. (A saját netet nem vetették be.) Tehát jobban kell figyelnem, hogy melyik csapat hol tart és átlendíteni őket, ha nagyon elakadtak valahol.
Az elején ki kell kötni, hogy a saját netet nem szabad használni.

Források

http://egyetemi.hu/

Alkalmazások, programok

Socrative
QRcodemonkey
Teamup