Teamup vs TeamWorkTool

Ma az Innovatív Pedagógus Konferencián beszélgettem egy tanárnővel, akinek a kérdéséből kiderült, hogy nem egyértelmű, mennyiben más a TeamWorkTool alkalmazásunk (amit Mihályi Barnabással fejlesztünk) a Teamup-pal összehasonlítva. De ő legalább ismeri mind a két programot. 🙂

Mostanában egyre nagyobb hangsúlyt fektetek a pár- és csoportmunkára. Órai munkát leginkább párban, a projekteket 3-4 fős csoportokban végezzük. A projektekhez – mivel azokat jellemzően több órán (mármint tanítási órán, tehát több héten) keresztül végezzük – beszervezzük a projekt első óráján hiányzókat is. Erre az esetre jobb a Teamup. Ebben az alkalmazásban fel kell vinni a teljes osztálynévsort, megadni a csoport nagyságát és a teljes felvitt névsorból létrehozza a csoportokat. Egyik hátránya, hogy nem lehet megadni a csoportok számát, csak a csoportok nagyságát, tehát ha a témák számának megfelelő csoportszámot akarok, akkor előre próbálgatni vagy számolgatni kell, hogy hogyan osztja el a program az osztályt. A másik hátránya, hogy órai munkára nem praktikus, mert a hiányzókat nem lehet tudni előre, ezért ha ezt akarjuk használni, az óra elején bele kell szerkeszteni, ami nem igazán szerencsés megoldás. Itt jön a képbe a mi kis TeamWorkTool-unk. Ehhez nem kell felvinni semmi adatot, csak wifi (internet kapcsolat) és fejenként okoseszköz szükséges (de PC-ről, laptopról is működik). A program a megadott csoportlétszámot vagy a megadott csoportszámot is létre tudja hozni és csak az online bejelentkezett diákokkal dolgozik. A használata néhány alkalom után rutinná válik és nem tart tovább egy-két percnél.

teamworktool

Így néz ki egy csoportsorsolás a program felületén. A gyerekek a telefonra is megkapják, hogy ki a párjuk illetve kivel vannak egy csoportban.

Az órai megosztást (mint minden más program esetében) linkkel (pl. a Facebook csoportban) és QR kóddal szoktam megoldani. A QR-kód tűnik stabilabbnak, a Facebook-os link néhány esetben nem működik jól. Ha valaki rendszeresen használja és előfordul a Facebook-os hiba, érdemes a gyerekeknek javasolni, hogy mentsék el a telefon képernyőjére a linket, vagy adják hozzá a kedvencekhez, vagy ha használnak valamilyen linkmegosztót akkor oda is vegyék fel, vagy a böngésző előzményeiben is meg lehet keresni.

teamworktool

A TeamWorkTool QR kódja

 

Országjellemzés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Socrative, Mentimeter, PurposeGames, megosztott fájl használat, online tárhely használat, prezentáció

Bevezetés

A 10-es földrajz jelentős része regionális földrajz, európai és távoli kontinensek országainak megismerése. Adja magát és nem is egy nagy újítás, hogy a diákok készítsenek prezentációt. Én így csinálom (idén):

Az ország kiválasztása

Azt kértem a diákoktól, hogy mindenki írjon három országot a tankönyv tartalomjegyzéke alapján egy darab papírra. Olyan országot, ami érdekli, de legyen közte távoli kontinens országa is, ne csak európai “slágerország” (Francia, Spanyol, Olasz). Azt ígértem, hogy megpróbálom úgy variálni a választásokat, hogy lehetőleg mindenki a három közül valamelyiket megkapja. Ez elég jól sikerült is, egy osztályban volt egy srác, akitől egy negyedik országot kértem, mert mind a három választását eladtam másnak.

orszagvalaszto_tablazat
Az országválasztó táblázat

Fent látható az országválasztó táblázat. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A számok azt jelentik, hogy az adott országot hányadik helyen választotta; a kék szín, hogy melyik országot kapta; a piros keret, hogy ők ketten ugyanazt a témát megosztva készítik; az üres sorokból a pármunkát végzők egyik tagja hiányzik, mert őket a pár másik feléhez írtam át. Lehetett olyan igénnyel élni, hogy valaki mindenképpen valamelyik országot szeretné, de ehhez erős indok kellett. Annál erősebb, hogy “én már nyaraltam Horvátországban.” Aki éveket élt valahol, ott született, valamilyen mértékben kötődik az adott országhoz, állampolgár, az adott néphez tartozónak (is) vallja magát stb. Ezt jelenti a zöld szín. Végül van egy narancssárga Portugália. Valaki nem tartotta be, hogy a tankönyvi országokból kell választani, de mivel elfogytak az országok, megkaphatta Portugáliát.
A táblázatot megosztottam az osztály Facebook csoportban, innét tudták meg, hogy ki melyik országot kapta, persze órán is mutattam, ha valakinek elkerülte volna a figyelmét.

(A táblázatot én készítettem a gyerekek cetlijei alapján. Nem valami hiper IKT a cetlizés, ezen lehetne változtatni, bár nem tudom hogyan. Ha valakinek van ötlete, legyen szíves megírni!)

Munkamódszer

Lehetett egyéni és pármunkát is választani. Az egyik osztályban sok pár és egy trió is lett. A másik kettőben jellemzően az egyéni munkát választották.

Szempontok

A következő lépés a szempontok megbeszélése volt. Azóta kis javításokat végeztem rajta, de kb. így adtam ki:

*** a diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Országjellemzés prezentáció szempontjai

Tartalmi követelmények
A tankönyv/munkafüzet által kiemelt témák legyenek kidolgozva. A többiek az előadásból kapjanak segítséget a munkafüzeti feladatok megoldásához. Ahol van munkafüzeti térkép, ott azt is fel kell használni a prezentációban, meg kell mutatni a tájakat/településeket. (A munkafüzeti térképeket én adom, feltöltöm a csoportba. Ha szükséged van rá és még nem küldtem, kérd!) Bármi érdekességet, amit fontosnak tartasz, meg lehet jeleníteni a prezentációban.

Első dia: ország/országcsoport neve. Szerepeljen a készítő neve is!
Forrásokat, hivatkozásokat az utolsó dián fel kell tüntetni!

Formai követelmények
Ppt, prezi, sway (vagy más prezentáció készítő alkalmazás).

Kevés szöveg legyen, képekkel. A képek illusztrálják a mondanivalót!

Előadás követelményei
Legyen begyakorolt előadás (nem felolvasás)!

A vázlatos szöveg és a képek alapján kell elmondani az előadást, papír nélkül!
Az előadás hossza 5-10 perc között legyen. Aki több leckés országot kapott, csinálhat kicsit hosszabbat.

Bármilyen problémával időben kérj segítséget, ne az előadás napján!

Leadás, beküldés
A fájlt vagy linket e-mailben kérem elküldeni (havassyandras@gmail.com)

A fájl elnevezését így kérem: sajatneved_orszagneve.pptx

Az értékelést az összes szempont teljesülésének figyelembe vételével fogom végezni (tartalom + forma + előadás + beküldés).

*** a diákoknak kiadott anyag vége ***

A fenti szempontokat is kitettem a Facebook csoportba egy pdf fájlban.

Néhány “furcsa” szempontot meg szoktam indokolni (pl. a fájl elnevezését, hogy ez egy létező dolog, így kérnek be fájlokat, tőlem is.)

Az értékelés szempontjai

A tanár értékelése

Bár az értékelés szempontjai szerepelnek a feladat szempontjai között, (megegyeznek azokkal), készítettem egy táblázatot, amivel minden diák számára követhető, hogy hol tart, mire kapott pontot és mire nem. Előre megadtam a végső értékelés ponthatárait is: 15-13: 5, 12-11: 4, 10-9: 3, 8-7: 2, 6-: 1.

orszagjellemzes_ertekelo_tablazat


Az országjellemzés értékelő táblázata

Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A vastag betűs szempontok duplán számítanak, ezek a diákoknak kiadott anyagban is vastagon szerepelnek és persze szóban is kihangsúlyozom fontosságukat. A dupla szempontok pontozása: 2; 1,5; 1; 0,5; 0. A szimpla szempontok pontozása: 1; 0,5; 0. Ezekkel az adott szempont teljesülésének mértékét próbálom jelezni és értékelni. Ezt a táblázatot is feltöltöttem a Facebook csoportba és folyamatosan frissítem: a fájlok beküldése után végeztem egy előzetes értékelést, aminek a pontjai már szerepelnek a fenti táblázatban, az előadás után pedig az előadó diákokkal együtt végezzük a pontozást. Ahol valamelyik szempont nem értelmezhető (pl. nincs munkafüzeti térkép), ott a ponthatár módosul.

Az előadó önértékelése és az osztályértékelése az óra meneténél szerepel.

Az előadások sorrendje

Erre külön figyelmet fordítok. Azokat veszem előre, akik a korábbi anyagokban nem szerepeltek élő szóban. Ehhez is készítettem egy táblázatot, amit szintén megosztok a Facebook csoportban. Színnel azt jelölöm, aki előadta a prezentációját. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik).

orszagjellemzes_sorrend

Az országjellemzés előadások sorrendje

Azt is fontos megszervezni, hogy egy órára hányan készüljenek. Mivel mindenkinek ugyanaz volt a leadási határidő, a következő módszerrel élek. Egy órára egy előadót és két tartalékot kérek meg. A tartalékoknak az előadó hiányzása esetén be kell ugraniuk, a következő órán pedig az egyes számú tartalék az előadó, a kettes lép elő egyes tartalékká és így tovább. Így nem kell “feleslegesen” állandó készenlétben lennie mindenkinek és elég kicsi a valószínűsége, hogy előadó nélkül maradunk. Előző órán azért érdemes körbekérdezni, hogy valaki nem megy-e síelni stb. És a Facebook csoportban is szoktam egy figyelmeztetőt írni előző este. Ugyan az is fontos, hogy a saját feladatát észben tartsa, de itt fontosabbnak tartom, hogy feledékenység miatt ne legyen fennakadás.

Az óra menete

Az óra első 5 percében az előző órai országból írunk egy Socrative tesztet.

Ezután következik a prezentáció. Az előadó az online tárhelyemről megnyitott fájlt használja. (Volt már aki kérte, hogy töltsem le, mert nem minden animáció működik online.) A vetítés aktív táblára történik, az előadó a táblára koppintással továbbítja a diákat, vagy kérheti a prezentert. (Ez utóbbinál felhívom a figyelmét, hogy vigyázzon a lézerrel, ha használja, csak a tábla felé.) Az előadás hosszát mérem stopperrel. Az időméréshez elmondom, hogy nem azért van, hogy stresszeljem az előadót, hanem egyrészt szempont volt, másrészt fontos tudnia, hogy mennyit beszélt.

Az előadás után az előadót megkérem, hogy néhány mondatban értékelje az előadást.

Ezután az osztály Mentimeter használatával értékeli az előadást. Ehhez szóban adok néhány szempontot (érdekes, logikus felépítésű, jól illusztrált, érthető). Tartalmi szempontokat nem kell értékelniük és a diákok értékelése nem számít bele az érdemjegybe.

Az előadóval megbeszéljük a pontozás hiányzó részét, elmondom, hogy mi tetszett és mi nem. Közben az osztály a munkafüzeti feladatot végzi, nem csak a könyvet és az atlaszt használják, hanem a prezentációt is megosztom a Facebook csoportban. Ha a munkafüzetben van térkép, mindig kérem, hogy az atlaszból keressék ki a tájakat, településeket. Ilyenkor várok is a prezentáció megosztásával, hogy ne abból másolják át.

Az óra végén, ha marad rá idő (az előadás hosszától és a kiadott feladatok mennyiségétől függően) “‘írunk” egy Socrative Spacerace-t. A másik online lehetőség egy Purposegames topográfia gyakorlás. Ha úgy látom, hogy az osztály nagyon széthúzódik a feladatok elkészítése során, ezt szoktam bedobni. Spacerace-t csak olyankor játszunk, ha mindenki kész (vagy kész közeli állapotban) van.

Az óra végén a következő órai előadót és tartalékokat kell még megbeszélni.

Ausztria, Szlovénia

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, online térképhasználatTeamWorkTool, Socrative 

Az órát az OFI 8-os munkafüzet feladataihoz terveztem. Mivel témazáró utáni első óra, nem kellett foglalkozni az előző órai anyaggal, több idő jutott a játékos munkára.

Az óra elején a TeamWorkTool-lal párokra osztottam az osztályt. Megbeszéltük, hogy mi lesz az új anyag tárgya (Közép-Európa országai) és melyik feladatokat kérem az első leckéhez (mf. 65-67/1, 2, 4/a, 5). Azt kértem, hogy valóban együtt készítsék a feladatokat, ne úgy osszák meg, hogy felosztják, ki melyiket csinálja, aztán lemásolják egymásról. Az első feladathoz azt kértem, hogy az atlasszal csinálják, ne online térképpel, hogy az atlasz használatot is gyakorolják. Ezért néha szólni kellett, illetve abban segíteni, hogy van jobban használható térkép, mint az Európa országai lap.
A 3-ban kicsit módosítottam a koordinátákon és csak az a), b), d), f) részt kértem. Ez a feladat volt az egyik fő okostelefonos munka, ezért is pontosítottam az értékeken. Még így is akadt vele probléma. Az én koordinátáim: a) é.sz.: 45.55, k.h.: 13.72; b) nem javítottam, d) é.sz.: 45.8, k.h.: 14.2; f) é.sz.: 46.36, k.h.: 14.09.
A helyszínek megtalálásához a Google maps-et javasoltam, bár volt aki mással (pl. Google Earth) próbálkozott. A koordinátákat északi szélesség és keleti hosszúság esetén előjel nélkül is be lehet írni, a tizedes vessző helyett pontot kell tenni és egy space-t kell tenni a két koordináta közé.
Segítségképpen még azt is elárultam, hogy nem mindegyik megoldás lesz település, zumoljanak és nagyon egyszerűen rá fognak jönni (gondoltam én), hogy milyen idegenforgalmi szempontból jelentős helyekre érkeztek. Hát ez csak keveseknek jött össze. Hiába csinálták meg az 1. térképes/atlaszos feladatot, az Alpok/síelés, mint lehetséges megoldás sokaknak nem jutott eszébe.
Azt is javasoltam, hogy a Google keresővel is próbálkozzanak, hogy egy számukra ismeretlen településnév esetén (pl. Postojna) találnak-e idegenforgalmi látványosságot. Volt aki megtalálta a Postojnai barlangot.

Az óra utolsó néhány percében volt egy Socrative Spacerace. Előtte csak a koordinátás feladatot beszéltük meg, mert a többit részben menet közben ellenőriztem, segítettem ha kellett, másrészt az egyszerű és megszokott feladatokkal már elég jól boldogulnak. A Spacerace nyertesei ötöst kaptak.

Tapasztalatok

Tanulságos, hogy az a kevés információ, amit az óra elején adok/adnék, milyen szelektíven ér el a diákokhoz. Az óra nagy részében aktívan és önállóan (illetve párban) dolgoznak, nem rám kell figyelni, de az a kis idő, amit kérek, az sem úgy hasznosul, ahogy szeretném. (Pl. ne csak települést keress a térképen, mégis leragad a településeknél.)
Hasonlóan tanulságos, hogy az első térképes feladatot, amit atlasszal kértem, néhányan egyből telefonnal próbálták volna, bár semmivel sem praktikusabb. Amikor felhívtam a figyelmüket az eltévelyedőknek, hogy egyrészt nem ez volt kiadva, másrészt mennyivel egyszerűbb atlasszal, rácsodálkoztak, hogy az is jó valamire.

Alkalmazások, programok

Google maps, Socrative, TeamWorkTool

Hogy csináljak wifi-t (internetet) a tanteremben?

Az alább leírtak során feltételezem, hogy az iskolában van nagysebességű internet kapcsolat.

Az okostelefonokhoz wifi kapcsolaton keresztül érdemes az internet hozzáférést biztosítani. Ennek fő problémája, hogy hogyan fogja bírni a rendszer, nem fog-e nagyon lelassulni a nagyszámú felhasználó és a hálózati terhelés miatt. Ezért célszerű nem az egész iskolát lefedő és állandóan működő wifi (internet), hanem csak a szükséges helyen és időben történő hozzá-férés biztosítását megoldani. Ezt a vállalkozó tanárokhoz és/vagy tantermekhez rendelt routerekkel lehet megvalósítani. Ez utóbbi sokkal olcsóbb és véleményem szerint hatékonyabb megoldás, mint az egész iskola “bewifizése”. Egy csoportnyi/osztálynyi diák telefonjának internetre kapcsolásához szükséges router néhány ezer forintból beszerezhető, míg az egész iskola wifi-vel való ellátása akár több százezer forintos költségű is lehet és a működése így is kétséges.

Ha nincs a tanteremben internet elérési lehetőség, akkor néhány ezer forintos beruházással UTP kábelt kell vásárolni és az iskolai szerverről bevezetni az internetet a terembe. Ha a szerveren nincs leágazási lehetőség, az is megoldható egy elosztóval. A kábel több 100 m hosszban is beköthető.

A tanteremben lévő hálózati csatlakozási pontra egy wifi routert kell csatlakoztatni. Olyan routert érdemes választani, aminek van kapcsolója a gyors ki és bekapcsoláshoz. Vásárlás előtt kérjük a rendszergazda segítségét annak megállapításához, hogy a router a megfelelő számú készüléket ki tudja-e szolgálni, illetve hogy a használni kívánt helyen a megfelelő jelerősséget tudja-e biztosítani. Az általam használt routert évekkel ezelőtt 6-7 ezer forint közötti összegért vettük, egyszerre egy egész osztály (esetenként több mint 30 telefon) rá tud csatlakozni és a közeli termekben is használható jelerősséget biztosít.
A router adminisztrációs felülete böngészőprogrammal érhető el. A böngésző címsorába a router IP címét kell beírni, amit a készüléken (vagy a leírásában) fel van tüntetve. A wifi jelszót ezen a felületen minden óra előtt meg kell változtatni. (A diákok természetesen azt szeretnék, ha folyamatosan lenne wifi, de ők is tudják és megértik, hogy ha nem változtatnánk meg a jelszót, akkor egy órán belül az egész iskola a wifin lógna és használhatatlan lenne a hálózat. A bekapcsolt telefonok automatikusan rákapcsolódnak a wifi-re és beállítástól függően letöltik a telefonon lévő applikációk frissítéseit, az üzeneteket stb., így a diákok tényleges beavatkozása nélkül is jelentős rendszer terhelés állhat elő.) Másik fontos „szabály”, hogy amint vége a tanár által tervezett internetes tevékenységnek, kapcsolja le a routert, az előbb leírtak miatt.

A wifi kódot a táblára felírva és/vagy kivetítve lehet megosztani de QR kód használatával lehet a leggyorsabban a hálózatra csatlakozni. Ehhez szükséges a telefonon egy ingyenes QR kód olvasó alkalmazás. Használatával a diákok megismerik a QR kód használatának egy lehetőségét. Tapasztalatom szerint a legtöbben már láttak QR kódot, de nem tudták, hogy mi az és főként, hogy mire jó, hogyan kell használni. Én a QRcodemonkey weboldalon készítem a wifi csatlakozáshoz szükséges kódot, ahol a wifi nevét (Wireless SSID), a jelszót és a titkosítás módját kell megadni. (Ezeket a router adminisztrációs felületén a tanár állítja be.) A kivetített kódot a tanterem végéből is be lehet olvasni a telefonokkal.

Egyes alkalmazásokhoz, főleg a versenyekhez szükséges kivetítési lehetőség, mert a diákok így látják, hogy hol tart a csoportjuk a többiekhez képest. Ugyanakkor tapasztalatom szerint gyakran annyira elmélyülnek a munkában, hogy sokszor nem nézik a táblát, ami ráadásul a munkát is lassíthatja. Általában előny, ha lehet kivetíteni, mert így megmutatható az osztály összesített eredménye, jobban megbeszélhetők a feladatok. Kiscsoportos foglalkozásnál ez egy számítógép monitorral vagy laptoppal is megoldható.

Nézzünk filmet!

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

film

– Tánár úr, nézzünk filmet!
– Miért?
– Hát mert … az jó.

Tényleg jó, én is szeretem. Mármint ha filmet nézünk órán. Mert vannak nagyon jó filmjeim. A filmnézés általában nem azt jelenti, hogy egész órán megy a film és nem azért jó, mert nem kell órát tartani. Jellemzően részleteket szoktunk nézni (erről pl. itt írtam), de néha elcsábulok. Na jó, igazából be van tervezve. Egyik kedvenc sorozatom a Power of the Palnet Iain Stewart-tal. A kőzetburok, a légkör és a vízburok anyagrészhez is nagyszerű előzetes (vagy összefoglaló). Vagy ezeket is lehet darabokban, a megfelelő leckéknél, mert 5-8-10 perces részekből állnak. Az első alkalommal felírom a címet, hogy meglegyen mi is volt ez és kirakom a csoportfelületre, ha online elérhető. A későbbiekben már csak a “kedvenc skót geológusunk” fordulattal hivatkozom rá. Szinte végig olyasmiről szól, amit tanulni fogunk, látványos, többnyire akció szerűen izgalmas tálalásban. Az óra végén lehetőség szerint tartok egy rövid megbeszélést, kinek mi tetszett, mi lepte meg, mit tanult, mire emlékszik. Múlt pénteken egy srácnak a fitoplankton tetszett. Jelentkezett és simán kimondta, hogy fitoplankton, pedig akkor hallotta először :).
Már többször volt, hogy a diákok kérdezték, hogy mi is ez a sorozat, mert otthon együtt néznék, “apát is érdekli”.  A legutóbbi ilyen élményem a legutóbbi filmnézős óra után volt. A “fitoplanktonos srác” ott marad és percekig lelkesedett, hogy ez őt mennyire érdekli és mennyire jó volt a film stb stb. Ezek igazán jó visszajelzések.
Mellékesen mivel még évekkel ezelőtt csak angolul tudtam hozzájutni a filmhez, az első részhez magam készítettem magyar feliratot, a másik kettőhöz pedig diákok.

Kár, hogy egy rossz hírrel zárom. A magyar szinkronos változat (A Föld éltető erői/Amikor a Föld diktál) borzalmas. Nem értem, hogy egy jó filmből miért készítenek egy rosszat is és hozzánk miért az jut el. Unalmas, bárgyú magyar szinkronnal … az eredetit nézzétek!

Wifi = internet?

– Tanár úr, nem tudtam a hétvégén megcsinálni a … feladatot, mert nem volt otthon wifi.
– Nem kell wifi, csak internet legyen.
– He? (És közben enyhén összevonja a szemöldökét, hogy most akkor viccel, vagy komoly.)

Első alkalommal meglepő, amikor valaki azt tapasztalja, hogy egyértelműen van wifi (a telefon, laptop stb. jelzi és csatlakozik is rá), viszont egyértelműen nincs internet kapcsolat. Ilyenkor válik nyilvánvalóvá a kérdésre a válasz: nem. A fenti helyzetet úgy lehet a legegyszerűbben elérni (persze ki akarná elérni, szóval legyen inkább szemléltetni), hogy a wifi routerből kihúzzuk az UTP/hálózati kábelt. Ilyenkor, mivel kap áramot, sugározza a wifi jelet, de mivel nem kap internetet, nincs mit megosztania.

kb23669-002_en_v1

Ha csak áramot kap, lesz wifi, internet nélkül.

A wifi egy vezeték nélküli adattovábbításra alkalmas szabvány, amin persze leginkább internetre szoktunk kapcsolódni. Ezért a hétköznapi szóhasználatban talán nem is nagy hiba, ha összemossuk a wifit az internettel, de jó ha tudunk a fentiekről, hiszen hiba esetén könnyebben rájöhetünk, hogy esetleg csak kilazult egy kábel, nem kell egyből a rendszergazdához rohanni.
Másrészt ha nagyon hozzászokunk, hogy csak wifin csatlakozunk az internetre, akár el is felejthetjük, hogy van kábeles lehetőség (ami tapasztalatom szerint sokkal megbízhatóbb) és esetleg ott állunk internet nélkül, pedig lehet, hogy csak egy kábel két végét kellene a megfelelő helyre csatlakoztatni. 

Digitális … tanár

Olvasom Buda András “IKT és oktatás Együtt vagy egymás mellett” című könyvét. Próbálom magam elhelyezni a remeték és a honfoglalók közötti skálán és közben reménykedem, hogy nem én vagyok az, aki feleslegesen használja az IKT eszközöket (el tudom képzelni az órámat IKT nélkül /bár nem jellemző/; van B tervem és nem esem kétségbe, ha nincs net /pont ma is volt egy rövid net szünet/ és már rég óta úgy gondolom, hogy a szájbarágós animációk valahol a képzelet rovására túlmagyarázzák a folyamatokat). Bár azt is gondolom, hogy nem lehet mindent a képzeletre hagyni, mert ha a diák rosszul képzeli el, akkor azt nem szabad úgy hagyni.
Ajánlom a könyvet (bár még csak olvasom, nem elolvastam), mert már most olyan gondolatokkal szembesít, amik foglalkoztatnak – ahogy valószínűleg sokakat, akik belevágtak az IKT + oktatás rejtelmeibe. Remélem végig ilyen lesz a könyv.
Köszönöm Balázsnak az ajánlást.

Amúgy pont ma volt egy órám a legkevésbé fegyelmezett osztályommal. Az óra végén az új anyagból egy Socrative Spacerace-t játszottunk (a nyertes pár ötöst kap, bővebben itt). Kicsöngetés előtt kb. 4 perccel kezdtük a játékot és amikor véget ért, kórusban követelték, hogy “még egyet”! Amikor újra indítottam, abban a pillanatban megszólalt a csengő, de kivétel nélkül mindenki végig játszotta a menetet. Azért ez a reakció egy meglehetősen mozgékony osztálytól sokat elárul az IKT és közelebbről az okostelefonok órai felhasználásának ösztönző hatásáról.