Országjellemzés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Socrative, Mentimeter, PurposeGames, megosztott fájl használat, online tárhely használat, prezentáció

Bevezetés

A 10-es földrajz jelentős része regionális földrajz, európai és távoli kontinensek országainak megismerése. Adja magát és nem is egy nagy újítás, hogy a diákok készítsenek prezentációt. Én így csinálom (idén):

Az ország kiválasztása

Azt kértem a diákoktól, hogy mindenki írjon három országot a tankönyv tartalomjegyzéke alapján egy darab papírra. Olyan országot, ami érdekli, de legyen közte távoli kontinens országa is, ne csak európai “slágerország” (Francia, Spanyol, Olasz). Azt ígértem, hogy megpróbálom úgy variálni a választásokat, hogy lehetőleg mindenki a három közül valamelyiket megkapja. Ez elég jól sikerült is, egy osztályban volt egy srác, akitől egy negyedik országot kértem, mert mind a három választását eladtam másnak.

orszagvalaszto_tablazat
Az országválasztó táblázat

Fent látható az országválasztó táblázat. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A számok azt jelentik, hogy az adott országot hányadik helyen választotta; a kék szín, hogy melyik országot kapta; a piros keret, hogy ők ketten ugyanazt a témát megosztva készítik; az üres sorokból a pármunkát végzők egyik tagja hiányzik, mert őket a pár másik feléhez írtam át. Lehetett olyan igénnyel élni, hogy valaki mindenképpen valamelyik országot szeretné, de ehhez erős indok kellett. Annál erősebb, hogy “én már nyaraltam Horvátországban.” Aki éveket élt valahol, ott született, valamilyen mértékben kötődik az adott országhoz, állampolgár, az adott néphez tartozónak (is) vallja magát stb. Ezt jelenti a zöld szín. Végül van egy narancssárga Portugália. Valaki nem tartotta be, hogy a tankönyvi országokból kell választani, de mivel elfogytak az országok, megkaphatta Portugáliát.
A táblázatot megosztottam az osztály Facebook csoportban, innét tudták meg, hogy ki melyik országot kapta, persze órán is mutattam, ha valakinek elkerülte volna a figyelmét.

(A táblázatot én készítettem a gyerekek cetlijei alapján. Nem valami hiper IKT a cetlizés, ezen lehetne változtatni, bár nem tudom hogyan. Ha valakinek van ötlete, legyen szíves megírni!)

Munkamódszer

Lehetett egyéni és pármunkát is választani. Az egyik osztályban sok pár és egy trió is lett. A másik kettőben jellemzően az egyéni munkát választották.

Szempontok

A következő lépés a szempontok megbeszélése volt. Azóta kis javításokat végeztem rajta, de kb. így adtam ki:

*** a diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Országjellemzés prezentáció szempontjai

Tartalmi követelmények
A tankönyv/munkafüzet által kiemelt témák legyenek kidolgozva. A többiek az előadásból kapjanak segítséget a munkafüzeti feladatok megoldásához. Ahol van munkafüzeti térkép, ott azt is fel kell használni a prezentációban, meg kell mutatni a tájakat/településeket. (A munkafüzeti térképeket én adom, feltöltöm a csoportba. Ha szükséged van rá és még nem küldtem, kérd!) Bármi érdekességet, amit fontosnak tartasz, meg lehet jeleníteni a prezentációban.

Első dia: ország/országcsoport neve. Szerepeljen a készítő neve is!
Forrásokat, hivatkozásokat az utolsó dián fel kell tüntetni!

Formai követelmények
Ppt, prezi, sway (vagy más prezentáció készítő alkalmazás).

Kevés szöveg legyen, képekkel. A képek illusztrálják a mondanivalót!

Előadás követelményei
Legyen begyakorolt előadás (nem felolvasás)!

A vázlatos szöveg és a képek alapján kell elmondani az előadást, papír nélkül!
Az előadás hossza 5-10 perc között legyen. Aki több leckés országot kapott, csinálhat kicsit hosszabbat.

Bármilyen problémával időben kérj segítséget, ne az előadás napján!

Leadás, beküldés
A fájlt vagy linket e-mailben kérem elküldeni (havassyandras@gmail.com)

A fájl elnevezését így kérem: sajatneved_orszagneve.pptx

Az értékelést az összes szempont teljesülésének figyelembe vételével fogom végezni (tartalom + forma + előadás + beküldés).

*** a diákoknak kiadott anyag vége ***

A fenti szempontokat is kitettem a Facebook csoportba egy pdf fájlban.

Néhány “furcsa” szempontot meg szoktam indokolni (pl. a fájl elnevezését, hogy ez egy létező dolog, így kérnek be fájlokat, tőlem is.)

Az értékelés szempontjai

A tanár értékelése

Bár az értékelés szempontjai szerepelnek a feladat szempontjai között, (megegyeznek azokkal), készítettem egy táblázatot, amivel minden diák számára követhető, hogy hol tart, mire kapott pontot és mire nem. Előre megadtam a végső értékelés ponthatárait is: 15-13: 5, 12-11: 4, 10-9: 3, 8-7: 2, 6-: 1.

orszagjellemzes_ertekelo_tablazat


Az országjellemzés értékelő táblázata

Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik). A vastag betűs szempontok duplán számítanak, ezek a diákoknak kiadott anyagban is vastagon szerepelnek és persze szóban is kihangsúlyozom fontosságukat. A dupla szempontok pontozása: 2; 1,5; 1; 0,5; 0. A szimpla szempontok pontozása: 1; 0,5; 0. Ezekkel az adott szempont teljesülésének mértékét próbálom jelezni és értékelni. Ezt a táblázatot is feltöltöttem a Facebook csoportba és folyamatosan frissítem: a fájlok beküldése után végeztem egy előzetes értékelést, aminek a pontjai már szerepelnek a fenti táblázatban, az előadás után pedig az előadó diákokkal együtt végezzük a pontozást. Ahol valamelyik szempont nem értelmezhető (pl. nincs munkafüzeti térkép), ott a ponthatár módosul.

Az előadó önértékelése és az osztályértékelése az óra meneténél szerepel.

Az előadások sorrendje

Erre külön figyelmet fordítok. Azokat veszem előre, akik a korábbi anyagokban nem szerepeltek élő szóban. Ehhez is készítettem egy táblázatot, amit szintén megosztok a Facebook csoportban. Színnel azt jelölöm, aki előadta a prezentációját. Az első oszlopban vannak a nevek (ez nem látszik).

orszagjellemzes_sorrend

Az országjellemzés előadások sorrendje

Azt is fontos megszervezni, hogy egy órára hányan készüljenek. Mivel mindenkinek ugyanaz volt a leadási határidő, a következő módszerrel élek. Egy órára egy előadót és két tartalékot kérek meg. A tartalékoknak az előadó hiányzása esetén be kell ugraniuk, a következő órán pedig az egyes számú tartalék az előadó, a kettes lép elő egyes tartalékká és így tovább. Így nem kell “feleslegesen” állandó készenlétben lennie mindenkinek és elég kicsi a valószínűsége, hogy előadó nélkül maradunk. Előző órán azért érdemes körbekérdezni, hogy valaki nem megy-e síelni stb. És a Facebook csoportban is szoktam egy figyelmeztetőt írni előző este. Ugyan az is fontos, hogy a saját feladatát észben tartsa, de itt fontosabbnak tartom, hogy feledékenység miatt ne legyen fennakadás.

Az óra menete

Az óra első 5 percében az előző órai országból írunk egy Socrative tesztet.

Ezután következik a prezentáció. Az előadó az online tárhelyemről megnyitott fájlt használja. (Volt már aki kérte, hogy töltsem le, mert nem minden animáció működik online.) A vetítés aktív táblára történik, az előadó a táblára koppintással továbbítja a diákat, vagy kérheti a prezentert. (Ez utóbbinál felhívom a figyelmét, hogy vigyázzon a lézerrel, ha használja, csak a tábla felé.) Az előadás hosszát mérem stopperrel. Az időméréshez elmondom, hogy nem azért van, hogy stresszeljem az előadót, hanem egyrészt szempont volt, másrészt fontos tudnia, hogy mennyit beszélt.

Az előadás után az előadót megkérem, hogy néhány mondatban értékelje az előadást.

Ezután az osztály Mentimeter használatával értékeli az előadást. Ehhez szóban adok néhány szempontot (érdekes, logikus felépítésű, jól illusztrált, érthető). Tartalmi szempontokat nem kell értékelniük és a diákok értékelése nem számít bele az érdemjegybe.

Az előadóval megbeszéljük a pontozás hiányzó részét, elmondom, hogy mi tetszett és mi nem. Közben az osztály a munkafüzeti feladatot végzi, nem csak a könyvet és az atlaszt használják, hanem a prezentációt is megosztom a Facebook csoportban. Ha a munkafüzetben van térkép, mindig kérem, hogy az atlaszból keressék ki a tájakat, településeket. Ilyenkor várok is a prezentáció megosztásával, hogy ne abból másolják át.

Az óra végén, ha marad rá idő (az előadás hosszától és a kiadott feladatok mennyiségétől függően) “‘írunk” egy Socrative Spacerace-t. A másik online lehetőség egy Purposegames topográfia gyakorlás. Ha úgy látom, hogy az osztály nagyon széthúzódik a feladatok elkészítése során, ezt szoktam bedobni. Spacerace-t csak olyankor játszunk, ha mindenki kész (vagy kész közeli állapotban) van.

Az óra végén a következő órai előadót és tartalékokat kell még megbeszélni.

Amerika éghajlata

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Purposegames, SocrativeTeamup, QR kód használat, online diagram szerkesztés

Előzmény

Az előző órán Amerika tájait tanultuk és megbeszéltük, hogy a munkafüzeti feladathoz készített Purposegames topográfia gyakorlóból lehet ötöst szerezni óra elején. Az osztály 7-es, az OFI-s tankönyvet és munkafüzetet használjuk.

Gyakorlás, “számonkérés”

Az órát a szokásos Socrative teszttel kezdtük. Mint kiderült, az osztály úgy gondolta, hogy “a megbeszéltek szerint” csak a topográfiát gyakorolják, mert a teszt nem lett valami sikeres … Ráadásul elég érdekesen alakultak a megoldások, volt olyan kérdés, ami senkinek nem lett jó és volt olyan, ami meglepően jó lett – ahhoz képest, hogy nem ellenkeztek, amikor feltételeztem, hogy nem nagyon olvasták a könyvet. Szóval egyrészt a szokásosnál is alaposabban megbeszéltük a tesztet, másrészt próbáltam rájönni, hogy hogyan gondolkodtak közben a nekem érthetetlenül rosszul vagy jól sikerült kérdéseknél. Na ezzel el is ment annyi idő, hogy az óra vége kicsit besűrűsödött.

Ezután jött még a beígért topográfia feladat. Az engedélyezett idő beállításán kicsit alkudoztunk, mert tudom, hogy kb. mennyi idő kell hozzá, ha valaki gyakorolt, de azt is, hogy telefonon nehezebb, végül 1:30-ban maradtunk. Mint kiderült, bőven elég lett volna az általam gondolt 1:00, mert akik tényleg tudták, megcsinálták ennyi idő alatt.

Az új anyag …

… feldolgozása a leírtak miatt kicsit megcsúszott. Először párokat alakítottunk Teamup-pal. Ezt néha elhagyom, ha akarok spórolni az idővel, ami most is jól jött volna, de a 7-eseknél mégis ezt az utat választottam. Náluk még elég nagy izgalmat okoz, hogy ki kivel lesz, az alap ülésrendjük is teljesen “edukált”, azaz fiú fiúval, lány lánnyal ül egy padban. Ha én erőltetném, biztos tovább tartana, de mivel a “gép ezt dobta”, elfogadják a véletlenszerű páralakítást. Talán titokban nekik is tetszik, csak még a többiek előtt titkolni kell. A Teamup hátránya, hogy mindig az aktuális létszámhoz kell igazítani, ezért nem lehet rá otthon készülni, mert nem lehet előre tudni a hiányzókat. Ha minden jól megy az óra eleji Socrative alatt van annyi időm, hogy ezt megcsináljam.

A munkafüzet 73/1,2-t kértem megoldásra. Már ekkor jeleztem, hogy a 2-ra nem lesz időnk, így ezt kérem otthoni elkészítésre. Amíg az 1. feladat b) részén dolgoztak – nem volt sok időm – készítettem egy QR kódot a diagram szerkesztéshez. 

zivatar.hu
Link a zivatar.hu weboldal klímadiagram szerkesztő felületére

Azért azt a megoldást választottam, mert korábban már rajzoltunk kézzel diagramot, így érdekesebbnek tűnt egy új lehetőség kipróbálása. Ez már csak a gyorsabb pároknak készült el, velük meg is néztük, hogy mit lehet leolvasni róla.

A webes felületeket érdemes előre kipróbálni telefonon, hogy használható-e. A klímadiagram szerkesztőt kipróbáltam és úgy láttam, hogy kivitelezhető az én nem nagy méretű telefonomon, ezért mertem az osztálynak is kiadni feladatként.

A jövő órán együtt megnézzük az osztállyal, mert szeretném, ha mindenki rendesen megcsinálná és megbeszélnénk, hogy mik a fő jellegzetességei a mediterrán éghajlatnak és hogy lehet ezeket leolvasni a diagramról.

És hát Amerika többi éghajlatával is meg kell ismerkedni …

Alkalmazások, programok

Purposegames
Socrative
Teamup
QRcodemonkey
online diagram szerkesztő

Magyarország régiói projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, diákok blogot készítenek, Redmenta, Purposegames, Mentimeter

Az alábbi projektet három osztályban valósítottuk meg, de nem minden osztállyal azonos módon. Ha valahol hibát találtam, menet közben módosítottam. 

A projekt kiírása

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Magyarország régiói projekt

Feladat: Jellemezzétek a megadott szempontok alapján Magyarország egyik régióját! A régiót a csoportok kialakítása után fogjátok kihúzni.
Csoportok
A csoportokat kisorsoljuk.

Szempontok a régió jellemzéséhez

  • részei (térképi megjelenítés a régió megyéivel és nagyobb városaival)
  • természetföldrajzi adottságok
    • tájak (keletkezés, kőzet, talaj)
    • éghajlat
    • vízrajz
    • természeti erőforrások (ásványkincsek, ércek, energiahordozók, talajok, vizek stb.)
  • társadalomföldrajzi adottságok
    • történelmi háttér (röviden, ha fontos)
    • népesség, népsűrűség, vándorlás
    • települések
    • gazdasági helyzet (GDP/fő, országon belüli jelentőség)
  • gazdaság jellemzése
    • munkanélküliség, befektetések
    • mezőgazdaság (tájak, termények)
    • ipar (városok, iparágak, cégek)
    • szolgáltatások, infrastruktúra (városok, tevékenységek, kultúra, világörökségek, nemzeti parkok stb.)
  • egyedi jellemzők
  • Amelyik régióhoz van munkafüzeti térkép, azt fel kell használni a feladatban!

Dokumentálás: folyamatosan jegyzeteljétek a munka közbeni tapasztalataitokat, problémáitokat, sikeres probléma megoldásaitokat, mindent, amit a feladat megoldása közben tanultok, legyen az technikai (számítógépes, internetes, mobiltelefonos) vagy szakmai (földrajz).

Az elvárt eredmények

Eredmény 1.: POSZTER A poszter legyen szóbeli magyarázat nélkül értelmezhető. Legyenek feltüntetve a készítők és a felhasznált források! A poszter elkészítéséhez lehet anyagot kérni tőlem a (dátum) óra végéig írásban. A poszter tartalma, kinézete kötetlen, de a cél valósuljon meg.
Eredmény 2.: BLOG Készítsetek egy blogot. A blog egy bejegyzésében szerepeljen a feladat, a munkamegosztás (a név lehet csak keresztnév, becenév, ha nem szeretnétek a neveteket feltüntetni), a tapasztalatok és a poszterről egy jó minőségű kép, (illetve bármi egyéb, ami a feladathoz köthető és fontosnak tartjátok). Véleményt is írhattok, pl. érdekes volt-e a feladat, túl sok, vagy túl kevés volt az idő. Írjátok le, hogy milyen segítséget vettetek igénybe, beleértve a forrásokat is. Itt kell felhasználni a dokumentálás eredményeit.

Időbeosztás: tervezés, feladatok elosztása, anyaggyűjtés – (dátum) óra végéig. Poszter elkészítése a jövő hét (dátum) órán. Ekkorra kell hozni a hozzávalókat. A poszterek megtekintése, értékelése a jövő hét (dátum) órán. A blogok linkjeit legkésőbb (dátum) este kérem.
Javasolt segédeszközök: internet, számítógép, okostelefon, tankönyv, munkafüzet, atlasz.

Értékelés: Egymás posztereit és blogjait értékelitek titkos szavazással, 1. 2. 3. helyezettet jelölhettek meg. Az én értékelésem szempontjai:
Minden eredmény időre elkészül (5)
Az eredmény két fő része közül az egyik teljesen a másik csak részben készül el (4)
Az eredmény két fő része csak részben készül el (3)
Az eredmény két fő része közül csak az egyik készül el (2)
Az eredmények egyik része sem készül el (1)
Egy jegy levonás jár a források hiányáért.

Dolgozni nem csak az órán lehet/kell, a munka egy része házi feladat!

Bármilyen probléma, vita esetén az itt leírtak szerint járunk el. Ha olyan probléma merül fel, ami nem dönthető el az itt leírtak alapján, akkor én döntök.

*** A diákoknak kiadott anyag vége ***

Csoportok kialakítása

A csoportokat TeamUp-pal sorsoltuk ki

vagolap02

A sorsolás eredménye

 Poszterek

Az alábbi poszterek különböző osztályokban készültek.

 A poszterek értékelése

Minden diák egy értékelő lap (lásd alább) használatával egyénileg értékelte a posztereket a szempontok megléte vagy hiánya szerint. (Illetve én így képzeltem, sajnos összeverődtek kisebb csapatokba és az én szempontomból csaltak, mert egymásnak mutogatták, hogy mi hol merre.) Azt kellett felmérniük, (a saját poszterük kivételével) hogy az egyes posztereken hány szempont jelent meg az általam megadottak közül, illetve egy kérdés a poszterek használhatóságára vonatkozott. Ez utóbbira válaszként legfeljebb három posztert jelölhettek meg.

vagolap02

Az értékelő lap

A felmérésük végeztével következett az elektronikus szavazás Mentimeterrel. Az alábbi képeken két különböző osztály eredménye látható, a karakteresebb eredmények közül választottam kettőt. Volt olyan osztály, ahol elég éles holtverseny alakult ki, sok ponttal. Itt kellett beszélnem arról, hogy az én értékelésem nem volt ilyen szoros, szerintem félreértették, hogy mi ennek a célja. (Előző nap én is elvégeztem ugyanazt az értékelést, amit tőlük vártam el.) Ezen nem múlik jegy és csak magukat csapják be, ha mindenkinek sok pontot adnak. Ez a diákok egymás közötti visszajelzése.

10hr_2

10a_1


Az értékelő lappal készült felmérés összesített eredménye Mentimeterben

Kaptak egy váratlan kérdést is, aminek az egyik osztályban holtverseny lett az eredménye:

nevtelen-1

Egy másik régió megismerése

A következő órán pármunkában kellett egymást megismertetni a saját régióval. Ehhez készítettem egy szempontokkal ellátott táblázatot. Természetesen különböző régiót feldolgozó csoportból kellett a párokat kialakítani. Elsősorban a posztert illetve a megszerzett tudást kellett használni egymás tanításához, valamint az atlasz használatát kifejezetten kértem is, de a könyvet is lehetett. 

A másik régió megismerése mellett ez is egyfajta visszajelzés az elvégzett munkáról, hiszen szembesít a saját régióban való jártassággal.

A blogok értékelése

A blogokat is (a poszterekhez hasonlóan) az osztállyal történő közös értékelés előtt megnéztem és értékeltem. Az érdemjegybe csak a kiírásban szereplő szempontok teljesülését számítottam be, az egyéb szempontokat csak megbeszéltük. A fő megbeszélni való, hogy mi a blog, illetve mi a különbség a blog és egy honlap, weboldal között – volt aki ez utóbbit készített. Azt sem tartotta be mindenki, hogy a projekt ismertetését egy blogbejegyzésben kértem.

A blogok megváltozhatnak, eltűnhetnek a gazdáik belátása szerint.

http://foldrajzfeladat.blog.hu/
http://eszak-alfold.blog.hu/
http://idekattintshavassy.blogspot.hu/
http://nyugatduna.blog.hu/
https://magyarorszagregio.blogspot.hu/
http://havassyalegnagyobbkiraly.blog.hu/
http://huvuherbal.blogspot.hu/

http://focibloghavassynak.blogspot.hu/
https://korfablog.wordpress.com/2016/11/29/del-dunantul/
http://foldrajzprojektek.webnode.hu/magyarorszag-regioi/
http://eszak-magyarorszag.webnode.hu/
https://fociprojekt00.wordpress.com/
http://nyugat-dunantul.webnode.hu/#&gid=1&pid=1
http://focibeszamolocsapat410hr.webnode.hu/

Végső értékelés

A végső értékelés a poszterek és a blogok értékelésének összesítése és az ehhez kapcsolódó megbeszélés.

nevtelen-1

A végső értékelő táblázat

A fenti táblázatot kivetítettem a végső értékelő órán. A blogokról egy részletes értékelést készítettem,  a posztereké pedig egy összesítés, ami a korábbi “értékelő lap” -pal már elkészült. Az “összesítve” oszlopokban érdemjegyek vannak, a poszternél a jegy előtti számok a megvalósult szempontok számai. A végső jegyet a blog és a poszter jegyét átlagolva és felfelé kerekítve adtam.

A jegyek meghatározásánál a megvalósult szempontok számát vettem alapul. A kiírásban az értékelésem megfogalmazásával nem vagyok elégedett, de talán nem voltam igazságtalan.

Természetesen a végső értékeléshez is volt egy szavazós ön- és egymás- na meg a tanár értékelése. 

egyertelmu

A tanár értékelése

1-től 10-ig terjedő skálán adhattak pontot a feladat egyértelműségére. A 7,8 nem tűnik rossznak, bár a cél a 100%. A többség számára úgy tűnik nem okozott jelentős problémát, hogy megértsék, hogy mit kérek tőlük. A két gyenge eredményt (3 és 4 pont) valószínűleg azoktól kaptam, akik a blogon is megírták, hogy a munka kezdete előtt meg kéne beszélni, hogy pontosan mi a feladat. 

Néhány további kérdés és válasz. A diákok saját és egymás munkájának értékelése.

Kitekintés a többi régióra

Mivel eddig mindenki csak egy régióval foglalkozott behatóan és egy másikkal az egymást tanítós órán, kicsit foglalkozni kellett a többi régióval is. Erre a következő eljárást találtam ki. Készítettem egy Redmenta tesztet az összes régiót feldolgozva. Órán a diákoktól azt kértem, hogy alakítsanak olyan csoportokat, hogy mindenki más régiót képviseljen. A hetes csoportok nem jöttek volna ki (7 régió van) és ilyen sokan már nem is könnyű összedolgozni, de könyvet és atlaszt is lehet használni a teszt megoldásához. Végül is 4-6 fős csoportok alakultak. Annak a csoportnak a tagjai, akik ötösre megírták a tesztet, órai munka ötöst kaptak. Ehhez az is kellett, hogy a Redmenta teszt úgy legyen beállítva, hogy a kitöltés után ne lássák a válaszokat csak az eredményt (nehogy valaki kísértésbe essen és az egyik telefonon beküldenek egy random megoldást, majd a másik telón a lemásolt hibátlant). Ezt a beállítást előre meg is mondtam az osztályoknak. Akinek nem lett ötös, azoknak megmutattam a hibáikat és ha volt idejük, újra kezdhették.
A Redmenta teszt után még PurposeGames-szel is lehetett topográfiát gyakorolni és 100%-ra ötöst szerezni.

A projekt teljes időigénye

2-3 óra – poszter és blog elkészítése. A feladat egy részét otthon készítették el.
1 óra – egymás posztereinek értékelése az értékelő táblázattal és az elektronikus értékelő felülettel (Mentimeter).
1 óra – egymás tanítása a megadott szempontokat tartalmazó táblázattal. (Ezt lehet, hogy el fogom hagyni, lásd alább.)
1 óra – a blogok megtekintése, értékelése 
(Mentimeterés az én végső projekt lezáró értékelésem.
1 óra – tesztfeladatok (Redmenta) és a topográfia (PurposeGames) gyakorló feladatok.
1 óra – témazáró

Így a teljes anyag feldolgozása nem lesz hosszabb, mint ha minden régióra szánnék egy órát.

Tapasztalataim

Az egyik osztályban a könyvet, atlaszt nem minden csoport használta megfelelően, olyan tartalmi részeket is az internetről gyűjtöttek, amiket megtaláltak volna a könyvben, illetve amit nem találtak az interneten, “az nincs”.

Egy másik osztályban több csoport nem készült el időre. A rajzosok nagyon szép posztereket készítenek, de a pontosság nem volt az erényük. Nem tudom mit gondoltak, de a “beadós” órára úgy jöttek, hogy akkor ők most még dolgoznának rajta, egy csoport pedig egyenesen újra kezdte, mert elvesztették. Meg kellett beszélnünk, hogy ez nem így működik, az lenne a legkevesebb, hogy szólnak előre, ha szükségük van még időre. Persze ha valaki a határidőt is elfelejtette, akkor nem könnyű.

Többeknek nem egyértelmű, hogy a feladat nem egyenlő a feladat megoldásával. Nem azt akarom, hogy másoljanak tartalmat a blogba (vagy a jobbak rendesen feldolgozzanak forrásokat, azt a poszteren kell), hanem csak írják le, hogy mi volt a feladat.
Nem egyértelmű a dokumentálás szerepe, mibenléte sem sem.

Az egymás tanítása (a saját régiót bemutatni a páromnak) feladat több osztályban is nehézségbe ütközött és a poszterek egyéni értékelés sem volt teljesen egyéni. Ez utóbbit szeretném megtartani, ki kell rá találnom valamit.

Nem néznek utána, hogy mi a blog és van aki honlapot, weboldalt készít.

Terveim

Legközelebb jobban kell hangsúlyoznom, hogy a tartalmi összetevőket a tankönyvből gyűjtsék (tanulniuk is abból kell), az internetről elsősorban az elektronikus feladathoz (blog vagy ppt) gyűjtsenek szemléltető anyagokat.

Az egymás poszterének értékeléséhez talán azt fogom tenni, hogy nem mindenkinek kell az összes posztert értékelni, így kevésbé tudnak csoportosulni, amikor egyéni munkát kérek. Bár így meg kevesebb lesz az adat.

Nem tudom, hogy mit kezdek a “nem egyértelmű” dolgokkal, nekem és több csapatnak sem okozott problémát. Nem akarok egy oldalnál hosszabb kiírást készíteni, így is elég sok. 

Alföld

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Purposegames, QR kód, Teamup

Az óra menete, munkaforma, feladatok

Ezt az óratervet az OFI 8-os könyv “Nem csak puszta a róna” című leckéjéhez készítettem.

Az óra elején volt egy 10 perces számonkérés.

Ezután az osztályt három fős csoportokra osztottam a Teamuppal.

15 percig tankönyv és atlasz használatával a munkafüzet 25-26/1-5. feladatokon kellett dolgozniuk. Előre megmondtam, hogy 15 perc után árulom el, melyik feladatok megoldásaiból lehet összerakni a wifi jelszót. Akiknek jók voltak a megoldásai és tudtak kapcsolódni a wifi-re, az a csoport jöhetett a következő feladatért, ami egy PurposeGames topográfia feladat, az Alföld tájairól. A feladat linkje QR kódba volt kódolva:
qrcode7b7b7d50173955371b90f3439c928f8f

Azok a csapatok kaptak órai munka ötöst, akik ezt a feladatot megoldották hibátlanul.
Ez óra végéig három csoportnak sikerült. 

A mobil netet nem volt szabad használniuk.
Egy csoportból elég volt egyiküknek megoldani topográfiát, mert nem mindenkinek van telefonja az osztályban és így a másik két tag tudott bedolgozni a telefonosnak az atlaszból. 

Tapasztalatok

A diákok elég jól meg tudták osztani a feladatokat és óra végére sokan eljutottak a topográfia feladatig, ha nem is mindenkinek jött össze a 100%. Viszont többször is el kellett mondanom, hogy a feladatok megoldhatók a könyvvel és az atlasszal, volt akinek a megfelelő helyen volt nyitva a könyve, de nem találta a szükséges részt. Van még mit gyakorolnunk az információ megszerzése területén. (Két megoldást megadtam előre, mert az egyiket nagyon nehéz lett volna, a másikat pedig egyáltalán nem lehetett megoldani a könyvvel.)

Alkalmazások, programok

Teamup
PurposeGames
QRcodemonkey