Párosítós feladat Microsoft Forms-szal

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Microsoft Forms

A Formsban egyelőre nincs párosítós feladattípus. Amíg meg nem csinálják a programozók (itt lehet rá szavazni), addig a következő módon (sorrend, illetve itt rangsorolás feladattípussal) lehet megoldani:

forms_sorrend

Arra kell felhívni a diákok figyelmét, hogy ha véletlenül a helyes sorrendet keveri ki a program, akkor is hozzá kell nyúlni a feladathoz (elrontani, majd kijavítani), mert különben megoldatlannak veszi. Másképpen mondva ha látja a sorszámokat az egyes tételek előtt, akkor jó (nem a megoldás, csak technikailag…).
Vagyis így:

forms_sorrend_2

Reklámok

Interaktív prezentáció Mentimeterrel

Mi ebben az IKT (kulcsszavak)

Mentimeter

A Mentimetert eddig csak szavazásra használtuk, pl. prezentációk, poszterek értékelésére. Egy ideje már szerettem volna kipróbálni, hogy mit lehet kihozni belőle, ha prezentációt akarok tartani. Vesszen a frontális órai munka, de néha mégis …

Időnként a diákok mondják – amire a legkevésbé számítok – hogy végre a tanár is tarthatna már egy rendes órát. Épp egy projekt lezárásánál vagyunk, most volt a félév, fáradtak. Egyébként sem árt, ha van valami alap, amire lehet építkezni, legyen az akár egy olyan anyagrész, amit majd valami alternatív módon dolgozunk fel. Szóval néha jól jöhet, ha a tanár tart egy rendszerező, bevezető vagy összefoglaló órát, de az ne legyen egy szokványos ppt!

A program ingyenes fiókjában 2 szavazást, 5 kvízt és korlátlan diát tudunk beilleszteni egy prezentációba. Ezek kombinálásával egészen szokatlan – interaktív – prezentációt lehet létrehozni. Az interakció úgy működik, hogy – a Mentimeterben már ismert módon – a hallgatóság a telefonja böngészőjét használva bejelentkezik az előadó által kivetített kóddal a menti.com oldalon és követi az eseményeket. (Egész pontosan a weboldal címe és a kód folyamatosan látható, ezzel az előadónak nem is kell foglalkozni.)

“Quick Slide”
A program alapvető prezentáció tudása – amikor az előadó információt akar átadni – nem kiemelkedő, sőt, meglehetősen egyszerű.  Lehet szöveget és képet megjeleníteni néhány előre megadott formában (cím+alcím, cím+szöveg, cím+felsorolás, kép+cím, cím+kép+felsorolás). Ezekre lehet felépíteni a prezentáció frontális részét.

quick_slide
Quick Slide – a beilleszthető diák típusai

“Quiz” és “Question type”
Az izgalmas – interaktív – rész ezután jön. A fenti diák közé beilleszthetjük a kvízeket, illetve a különböző kérdéstípusokat tartalmazó diákat. A Mentimeter erőssége ez utóbbi, hiszen szavazó felületnek indult, ezért ebből elég sok típus van (többszörös választás, választás képek közül, szófelhő, skálák, nyílt végű kérdés, pontozás, mátrix, ki a nyertes, kérdés). 

question_type
Question type – kérdés típusok

A legizgalmasabb talán mégis a kvíz, ami eddigi tapasztalatom szerint ellenállhatatlan vonzerővel bír. Az alábbi három kép talán visszaad valamit a működési elvből és a hangulatból is. A diákok először bejelentkeznek a játékba, majd válaszolnak a kérdésre (szavaznak), végül megkapjuk a végeredményt: a leggyorsabban helyesen válaszoló lesz az első.

menti_kviz_1

Bejelentkezés

menti_kviz_2

Szavazás

menti_kviz_3

Eredmény

Ha néhány frontális dia után beszúrunk a kérdések közül egyet-egyet, illetve a végén kvíz kérdéseket, egészen szokatlan prezentációt tarthatunk. És ez még nem minden. A Slide-okba – hogy addig se unatkozzon – a közönség reakciójának megjelenítését lehetővé tevő hangulatjeleket (szív, kérdőjel, tetszik, nem tetszik, cica!) lehet beilleszteni.

reaction
Hangulatjelek

Középiskolai órára készülve természetesen érdemes elgondolkodni, hogy mennyiben fokozzák vagy terelik el a diákok figyelmét ezek a lehetőségek. Én mindenesetre kipróbáltam és nem lett belőle botrány, sőt. Néhány próba után abban maradtam magammal, hogy a kezdő diára teszek hangulatjeleket, ezzel is magamra illetve a témára irányítva a figyelmet, a további aktivitást pedig az interaktív diákkal próbálom elérni. 

Az alábbi  képeken a prezentáció diái láthatók. A kvízek és szavazások eredményén kívül nem látszik még néhány olyan szöveg, amit a cím után a hosszabb szöveg megjelenítését lehetővé tevő mezőbe írtam és csak a telefonokon jelennek meg. (A fenti kvíznek itt csak a végeredménye látható.)

A “Kőzetek” prezentáció diái

Ez a prezentáció kb. 15 percig tartott. 18 dia, ebből 1-1 a cím és a vége. A 16-ból 10 a diákok aktivitását igénylő dia volt, köztük szófelhő (kőzetek rendszerezése), rövid szöveg beírása (meghatározás létrehozása a kőzet fogalmához illetve a rendszerezés elvével kapcsolatos kérdés), szavazás (feladat a kőzetek rendszerezésével kapcsolatban) és játékos verseny (szintén a kőzetek rendszerezéséről). A fennmaradó 6-hoz fűztem rövidebb-hosszabb magyarázatot.

Amiért még szeretem a Mentimetert az az, hogy nem tapasztalok fennakadást a működésében. Állandóan elérhető, a diákok be tudnak jelentkezni és folyamatosan fejlesztik, rendszeresen jelennek meg az új funkciók.

Néhány Forms tapasztalat

Mi ebben az IKT (kulcsszavak)

Microsoft Forms

Egy ideje órai munkára a Formst használom. Hogy miért, arról itt írtam. Néhány tapasztalat összegyűlt az elmúlt hetekben.

A teszteket linkgyűjtőben osztom meg, nem a Teams-ben. Órai munkára jobb így, mert van aki nem tud telefonnal belépni a Teams-be. A böngésző sokszor nem támogatja, illetve az alkalmazást nem mindenki akarja/tudja letölteni, főleg tárhely hiány miatt. Ezt nyilván nem is erőltetem. Szóval marad a jól bevált linkgyűjtő.

Sajnos többeknek probléma még a bejelentkezés is és ha egy tesztet “a hivatkozás birtokában bárki válaszolhat” módon osztok meg, akkor a bejelentkezettek is amonimek lesznek. Így pedig nem lehet tudni, melyik kié. Hacsak nem trükközünk. 
– Trükk 1) A tesztből készítek egy másolatot, egyik a bejelentkezetteké, a másik az anonimeké.
– Trükk 2) Az anonimek tesztjébe beírok plusz egy szöveges feladatot, ahol a nevüket kell megadniuk. Jobbat nem tudtam kitalálni. Ebben jobb volt a Redmenta, ott a beküldés előtt lehetett nevet megadni.

A program elég stabilan működik, bár volt két diák, akik nem tudták beküldeni, csak ment a töltés, de nem történt semmi. Lehet a wifi-vel kell kicsit jobban foglalkoznom, érdemes lehet megváltoztatni ilyenkor a jelszót, hogy csak az adott osztály használja, ne emiatt legyen probléma, főleg ha dolgozatot írunk.

A sorrend feladat itt is azt a marhaságot csinálja, ami a Redmentánál is volt, hogy ha véletlenül a helyes sorrendet keveri ki a program, akkor is hozzá kell nyúlni a feladathoz (elrontani, majd kijavítani), mert különben megoldatlannak veszi.

A felüljavítás nagyon kényelmes, csak végig kell görgetni és beírni a szükséges pontokat. A diákok egyből észrevételezték, hogy a többszörös választásnál a rendszer alapból nem ad egy pontot sem, ha van benne egy hiba. Ezt gyorsan felül lehet bírálni. És minden feladathoz megvan ez a lehetőség, nem csak a szövegeshez, mint a Redmentában.

Szóval egyelőre úgy néz ki, hogy a Redmenta marad az otthoni gyakorlásra, ha nem lesz arra sok panasz, hogy már délután se működik (már előfordult) és a Forms-szal lesz az órai munka.

Forms nyomtatás

Mi ebben az IKT (kulcsszavak)

Microsoft Forms, FireShot – Capture page

Probléma: a Redmentában elég jó a feladatlap nyomtatása. Nem mint ha sokat használtam volna, de ha kell, akkor működik. Azért csak elég jól, mert a képeket nagyon (többnyire értelmezhetetlenül) kicsiben kapjuk meg és a méretet a program állítja be automatikusan. 

Mivel a Redmentára mostanában nem hogy dolgozatot de órai munkát sem merek tervezni – no meg természetesen érdeklődésből – elkezdtem használni a Microsoft Formst. Ilyenkor persze előjön, hogy amit az egyiknél megszoktam, hogy működik, az a másikban nem. Így van ez a nyomtatással, beleértve a pdf készítést.

A böngésző menüjéből való nyomtatás pl. pdf creator-ral csak az első oldalt nyomtatja. Valahogy nem tudja görgetni a Forms-t. És ami nagy csalódás volt, hogy az eddig minden hasonló helyzetre jó Full Page Screenshot is ugyanezt csinálja, illetve nem csinálja. Már kezdtem azt hinni, hogy nem tudom megoldani a problémát – amihez nem vagyok hozzászokva – mikor végre ráfutottam a FireShot-ra. (Ez itt a Chrome bővítmény, van Mozillához is). 

Ugyanazt csinálja, amit a Full Page Screenshot, csak működik is. A pdf-fel ugyan nem vagyok igazán elégedett, vagy még nem jöttem rá, hogy lehet a legjobb minőséget kihozni belőle, de a kép formátumban (png) és OneNote-ban is teljesen jó minőségű.

A bővítmény hozzáadása után a 10 napos trial verziót tudjuk használni és azt még nem látom, hogy mi marad meg a funkciókból 10 nap után. A leírásból úgy tűnik, hogy a teljes oldal mentés marad és ez lenne a lényeg.

A végére marad a fekete leves. A képernyő mentés természetesen nem tudja, hogy hol a határ az egyes feladatok között, így nyomtatáskor feladat sőt sor közepén is lehet a vágás (oldalhatár). Szóval az lenne a legjobb, ha végre leprogramoznák, hogy a Forms vagy legalább a böngésző menüből a megszokott módon lehessen nyomtatni, exportálni. Itt lehet rá szavazni.

Google Earth bemutató távirányítással

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Google Earth, Unified Remote Control

Bemutatót sokféle programmal lehet készíteni. A Google Earth ebből a szempontból a speciálisabb felületek közé tartozik. Első közelítésben úgy tűnik, hogy földrajz tantárgyhoz alkalmas, de itt is igaz, hogy kreatívan továbbgondolva a lehetőségeket, ennél tágabb körben is felhasználható. (A Google Earth-ben a repülés és a körutazás – tudomásom szerint – szinonimák, ezt az eszközt lehet bemutatóként használni. És ez nem a repülőgép szimulátor funkció!)

Ez a bejegyzés nem azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet bemutatót készíteni Google Earth-szel – bár az is megérne egyet – hanem csak a címben megjelölt problémával. Ugyanis az eddig mindenhatónak gondolt prezenterem  – Logitech r400 – nem alkalmas erre, illetve valószínűleg a Google Earth nincs felkészítve arra, hogy távirányítóval vezéreljék, pedig jó lenne. A prezenter gombjainak megnyomása vagy zumolást szabályoz, vagy az oldalsáv menü részei között ugrál nem igazán kiismerhető rendszer szerint, de a továbbítást nem sikerült elérnem vele.
Milyen lehetőségek maradtak ezután?

1) Időzítés beállítása
Az opciók között beállíthatjuk, hogy a repülés során az egyes állomások között és az egyes állomásoknál mennyi időt töltsön a program. Ezzel a következő gondok vannak. Az egyik, hogy nagyon profi előadónak kell lenni, hogy ezt a módszert valaki be merje vállalni – a diákokat le is beszélem erről – hisz az időt nagyon pontosan ki kell számolni. A másik, hogy ez a beállítás az egész bemutatóra vonatkozik, tehát minden állomásnál ugyanannyi időnk lesz, ez meg végképp nem szerencsés. És a harmadik, hogy közbekérdezésről szó sem lehet.

google_earth_repules_beallitasok
A Google Earth repülés/körutazás beállítása ablak

2) Kézi vezérlés a számítógépen
Ezt akarjuk elkerülni. Egy prezentáció gördülékeny előadásának nem a legtermészetesebb módja, hogy az előadó diánként vagy itt inkább az egyes állomások között mindig a géphez hajol, becélozza a kis vezérlőt és megállít-elindít, megállít-elindít. A vezérlő ráadásul automatikusan eltűnik, tehát kicsit bizonytalan, hogy mit is csinálunk, amíg meg nem szokjuk.

google_earth_vezerlo
A Google Earth repülés vezérlője

3) Itt jön képbe az okostelefon, illetve a használható alkalmazások köre. Én a Unified Remote Controlt próbáltam. Előre szólok, hogy ez sem lesz tökéletes megoldás, de jobb mint a semmi. A tökéletes megoldás az lenne, ha külön a Google Earth-höz lenne egy ‘távlövő’, (így hívják a magyar verzióban a távirányítókat…).

3/a) Unified Remote free
Én a telefonomnak megfelelő androidos verziót használom, de IOS-re is megvan a program. Két telepítést kell elvégezni, egyrészt a szerver programot a használni kívánt számítógépre, másrészt az appot a telefonra. A szerver telepítéséhez le kell tölteni és futtatni a telepítő fájlt. A folyamat annyira egyszerű, hogy egy képernyőmentést is kár rá vesztegetni, csak egy pár ‘next’ illetve ‘ok’. Jók az alapbeállítások, semmit nem kell megváltoztatni. Alapból a szerver folyamatosan fut a gépünkön, ha nincs rá szükség, érdemes lelőni, az óra mellett a tálcán találjuk. Az app telepítése után a két programnak meg kell találnia egymást, ez egyből meg is történik, ha a két gép (telefon és számítógép) azonos hálózaton van. 

Az app telepítés és indítás után érdemes bejelentkezni Google fiókkal (én másképp nem próbáltam, nem tudom olyankor hogyan tovább) és ha a a szerver fel van telepítve a gépre, egyből meg is találják egymást (az APA az én gépem neve).

Ha most a Google Earth-ben megnyitunk egy bemutatónak szánt összeállítást (pl. egy mappában ‘helyjelzők’), akkor a következő lehetőségeink vannak.

3/a/1)
Az appban adjuk hozzá az alapértelmezett navigációkhoz (zöld körben +) az ‘Input’ mappából a ‘Navigation Keyboard’ nevű ‘távlövőt’.

A Google Earth-ben az ‘oldalsáv’ legyen az aktív ablak (kattintsunk bele pl. a ‘helyjelzőket’ tartalmazó mappára) és ezután a le (vagy fel) nyíllal tudunk mozogni a ‘helyjelzők’ között és ENTERrel lehet elfogadni az adott helyre történő repülést.

3/a/2)
Másik lehetőség, hogy a ‘Bemutató lejátszása’ opciót választva elindítjuk a repülést és a szükséges helyen SPACE-szel megállítjuk majd elindítjuk. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az egérrel a repülés vezérlő play-pause gombjára kell állni.

google_earth_bemutato_lejatszasa
Google Earth bemutató lejátszása. A play gombra kell állni az egérmutatóval.

A fenti módszer előnye, hogy csak egy gombot kell nyomogatni, tehát nem kell mindig ránézni a telefonra, “vakon” is megpróbálhatjuk.

3/b) Unified Remote Full
A fizetős verzióban a ‘Remote screen viewer’ is elérhető. Ezzel a számítógép képernyő tetszőleges részét tetszőleges méretben felnagyítva tudjuk megjeleníteni a telefon képernyőjén, így a repülés vezérlőt is. A play-pause gombot akár képernyő méretűre nagyítva (nem törődve a képminőséggel) tudjuk használni a megállítás-indítás szabályozására. Az app azt is megteszi nekünk, hogy kis karika formájában mutatja az egérmutató helyét, tehát ha a vezérlő eltűnik, akkor is látjuk, hogy hol kell megérinteni.

urc_5

Remote screen viewer. A kis karika az egérmutató helye.

Ha valaki tud jobbat, kérem szóljon!

 

Ha már van wifi …

… és szeretnénk minél hamarabb zökkenőmentesen használni a telefonokat, van néhány trükk, amit a diákokkal megbeszélve gyorsabbá tehetjük a munkát. Ezeket nem biztos, hogy egy órán “le kell adni”, bár ha tudunk rá találni lehetőséget, így is lehet. Ha rászánunk egy órát, akkor a diákok egymásnak segítve gyorsan haladhatnak, hiszen köztük is egészen különböző szintű felhasználók vannak.
Az alábbi okosságok rutinos felhasználóknak feleslegesnek tűnhetnek, de évek óta figyelve a diákok telefonhasználati szokásait, az a tapasztalatom, hogy néha alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Tehát amiket alább leírok, azokkal a problémákkal már találkoztam. (Nekem androidos telefonom van, de az itt leírtak más rendszeren is jól jöhetnek.)

Kezdjük a címmel: wifi nem egyenlő internet

Wfif jelszó beírása. Az első csatlakozás általában nem okoz gondot, akkor szokott probléma lenni, ha ugyanannak a wifinek megváltozik a jelszava. Ilyenkor az ‘elfelejt’ vagy ‘törlés’ gombbal lehet a korábbi jelszót kiiktatni és ezután kell beírni az új jelszót. Ezt akkor is érdemes megmutatni, ha állandó wifi jelszóval dolgozunk, mert máskor, máshol még jól jöhet.
Ha van 2,4 és 5 GHz-es wifi is, érdemes úgy elnevezni, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni (pl. iskolaneve_2,4; iskolaneve_5) és javasolni, hogy akinek a telefonja megtalálja az 5 GHz-est, az azt használja. Ennek ugyan kicsit kisebb a hatótávolsága és a falak is jobban zavarják, viszont stabilabb kapcsolatot biztosít, kevésbé foglalt ez a frekvencia.

A szükséges alkalmazások legyenek kéznél. Erre a linkgyűjtők használatát javasolom, amikről itt írtam.

A linkgyűjtő legyen kéznél. Erre használható módszer, hogy a linkgyűjtő weboldalát a böngészőben hozzáadjuk a kedvencekhez, vagy teszünk rá egy könyvjelzőt, de talán a legjobb, ha hozzáadjuk a kezdőképernyőhöz. (Az alábbi kép a Chrome böngésző menüje, látható a ‘könyvjelző’ és a ‘hozzáadás kezdőképernyőhöz’ lehetőség is.)

hozzaadas_kezdokepernyohoz

Könyvjelző, hozzáadás kezdőképernyőhöz

A linkgyűjtőt persze az első alkalommal valahogy meg kell adni, hiszen honnét lenne meg a diákoknak. Ezt megtehetjük QR kóddal, akinek van olvasója, vagy közösségi oldalon, ha használunk ilyet, vagy be is lehet gépelni a címet a böngészőben, ha túl hosszú, használjunk linkrövidítőt. Praktikus még ha vész esetére a teremben kihelyezzük az osztályok linkgyűjtőinek QR kódjait a szöveges linkekkel együtt, vagy ha nem egy helyen tartjuk az órákat, akkor a diákok is megkaphatják kinyomtatva (ragasszák be a füzetbe, tegyék a telefon tokba stb.).

QR kód olvasó hasznos. Ami esetleg épp nincs a linkgyűjtőben és gyorsan akarunk valamit megosztani, a QR kód egy kézenfekvő megoldás, ha a diákoknak van mivel dekódolni. Gyakori panasz, hogy nincs tárhely új app (pl. QR kód olvasó) telepítésére, erre jó a böngészőből működő QR kód olvasó, pl. a webqr, szóval ez is legyen bent a linkgyűjtőnkben.

Ha már a tárhely. Lehet javasolni, hogy nézzék át az alkalmazásaikat, valószínűleg fognak találni nem is egyet, amit csak akkor használtak, amikor feltelepítették és csak a helyet foglalja. Ezeket nyugodtan el lehet távolítani … ja, hogy is kell? Ha meg újra szükséges, megint fel lehet telepíteni. (A fizetős appokat is.) Alkalmazások eltávolítása. Régi Androidon még a beállítások menüben az alkalmazások között kellett, újabban már elég a képernyőn lévő ikont nyomva tartani és a megjelenő ‘eltávolítás’ kuka ikonra húzni. Hasonló helynyerő lehetőség, ha a fényképeket, videókat elmentik otthon az asztali gépre, laptopra, felhőtárhelyre és tudnak törölni. Ez főként annak fontos, akinek nincs külön memóriakártyája erre a célra és a belső memóriába ment mindent. Vagy van, csak nem használja, mert hogy a kamerát be kell állítani, hogy oda mentsen.

A telefon is jobban működik (a számítógéphez hasonlóan), ha időnként – akár naponta – újraindítják. Javasoljuk, hogy az akkura is vigyázzanak a hosszútávú használat érdekében. Érdemes nem 100%-ig tölteni és főként nem hagyni, hogy annyira lemerüljön, hogy kikapcsol. 

Az újraindítás jótékony hatása érvényes az egyes alkalmazásokra is. Van aki bezárás helyett csak a háttérbe küldi az alkalmazást. Ez akkor derül ki, amikor azt látjuk, hogy a kezdőképernyő navigációs gombot (a kerek) használja erre, majd az ikont megérintve “újraindítja”, vagyis csak megint megjeleníti. És persze semmi változás nem történik. (Alkalmazás bezárása: ‘áttekintés’ gomb (a négyzet alakú) érintése és az alkalmazás oldalra kihúzása vagy az X ikon érintése.)

A rendszer karbantartó alkalmazások használatának értelme más, mint a windows-os asztali gépek esetében. Az Android a futó alkalmazások erőltetett bezárására azok újraindításával válaszol, tehát sok értelme nincs, sőt valószínűleg csak tovább terheli a rendszert. A felesleges fájlok eltávolításának van értelme, az ezzel kecsegtető alkalmazások között érdemes válogatni, én az SDmaid-et elég jónak találtam. Az új Androidomnak azonban nem nagyon van rá szüksége, nem szokott találni szinte semmit.

A böngészőben megnyitott lapok számának csökkentésével is memóriát lehet felszabadítani és ezáltal gyorsabb működést elérni. Vannak akik több tíz lapot tartanak folyamatosan nyitva, de láttam már 99-nél kiakadt számlálót. És van aki nem tudja, hogy hogy kell az egyes lapokat becsukni. (Böngésző lap bezárása: a böngészőben (Chrome-ban a jobb felső sarokban) a megnyitott lapok számát mutató ‘váltás a lapok között’ ikont érintve a lapok külön láthatóvá válnak, így egyesével bezárhatók, hasonlóan az alkalmazásokhoz.)

Redmenta helyett?

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Microsoft Forms, Office 365

Ma négyszer fagyott le a Redmenta. Egyelőre. Mivel holnap a 7-esekkel használni tervezem, kell valami vész forgatókönyv. Kapóra jön, hogy most vezetjük be az Office 365-öt és egy ideje már szemeztem a Forms-szal, hogy mit lehet kihozni belőle. Nosza összedobtam egy hasonló tesztet, mint ami a Redmentában van. Az ilyen összehasonlítás mindig viszonylagos. Egyrészt szigorúan az adott időpillanatra érvényes, másrészt igazságtalan, hiszen a Redmentát már elég jól ismerem, a Forms-t meg épp most kezdem használni. Előre kell bocsátanom még, hogy elvileg mind a két felületet (folyamatosan) fejlesztik. Elvileg …

A Redmentáról már sokan és sokat írtak (én is), ezért megpróbálom összeszedni, hogy mit látok most a Redmenta vs. Forms témában a Forms-ra kihegyezve. 

Forms előnyei
– lehet megadni kötelező válaszokat (pl. egy nagyobb feladat halmazból a diák válogathat, de bizonyos kérdéseket mindenképpen meg kell válaszolnia),
– kiírja a feladatok pontértékeit (sokáig nem tűnt fel, hogy a Redmenta csak az eredménynél illetve a nyomtatott változatnál írja ki, diákok reklamáltak miatta mostanában, így kénytelen voltam a feladat szövegébe beleírni),
– lehet feladatot másolni (ha ugyanazt a típust akarom újra beilleszteni hasonló tartalommal, nem kell újra begépelni, egy gombnyomás és csak amit változtatni akarok, azt kell átírni),
– van elágazás (valamelyik kérdés után át lehet irányítani a teszt egy távolabbi részére, pl. nehezedő feladatok esetén ugorhat a következő szintre, nem kell mindet megcsinálnia a könnyű feladatokból),
– tud diagramokkal illusztrált kimutatást készíteni az adatokból,
– minden kérdéstípus automatikus pontozását lehet kézzel felülbírálni.

Forms hátrányai
– nincs párosítós feladat (ez nagyon zavar, megszoktam a Redmentában és sokat használom),
– nem figyelmeztet, ha nem állítok be helyes választ (a véleménynyilvánítós kérdésekre ott az űrlap, szóval a tesztnél jó lenne a figyelmeztetés),

– a pontozás problémás, egy hiba esetén (pl. többszörös választásnál ha több jó válasz van) nulla pontot ad és nem is lehet beállítani, hogy másképp legyen, vagy még nem találtam meg (a Redmentában is több sebből vérzik a pontozás),
– többszörös választásnál nem lehet beállítani, hogy csak a helyes válaszok számával megegyező választ lehessen kiválasztani (Redmentában is csak az első oldaltörés előtt működik),
– az időzítés nem szakítja meg a kitöltést, csak a végén szól, hogy bocs, rég lejárt az idő és nem lehet beküldeni (a Redmentában is problémás az időzítő, főleg IOS telefonokról),
– nincs a beküldés előtti áttekintő oldal (ez figyelmetleneknek gond lehet),
– a nyomtatás mint ha megoldatlan lenne, csak körmönfont trükközéssel tudtam nyomtatható állományt kinyerni belőle.

Mindkét program tudja (többek között – néhány fontos kedvencem)
– keverni a feladatok és a kérdések válaszainak sorrendjét,
– csoportokba rendezni a felhasználókat (a Forms az Office 365 Teams-en keresztül),

– Excelbe exportálni az eredményt,
– az egész feladatlapot duplikálni,
– a telefonos megjelenítést (bár a Redmenta az IOS-szel azért néha nagyon küzd…).

Ha felfedezek valami fontosat, még bővítem a listát.