Androidos telefon kivetítése

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

AirDroid

Hasznos lehet, ha a telefon beállításait, praktikus tudnivalókat nem csak magyarázzuk, hanem meg is tudjuk mutatni az egész osztálynak. Vagy ha úgy alakul, a tananyaggal kapcsolatos szemléltetést ki lehet vetíteni a telefonról.

Az egyik megoldás a Chromecast, amit nemrég kipróbáltam. Egy gond van vele, kell hozzá egy Chromecast

A másik lehetőség az AirDroid nevű alkalmazás. Régebben már próbálkoztam vele, de vagy a régi teló (Android 4) és/vagy a bénázásom miatt nem sikerült. Most hogy “A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak” Fegyverneki Gergő – Aknai Dóra Orsolya új könyvében olvastam róla, megint kedvem támadt kipróbálni. Mivel kicsit másképp sikerült, mint ahogy a könyvben le van írva, gondoltam megosztom az én módszeremet. Remélem ebben a videóban követhető a dolog.

Reklámok

Az év első órája

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Chromecast, Elink, Quizizz, GPS

Az eddigi bejegyzésekben leírt ötletek internettel és okostelefonnal megvalósíthatók. Ehhez egy kicsit több kell. (Lásd még itt.)

Mit csináljak az első órán…

… a tanévnyitó napján? Nyilván kis ismétlés, játék, nyári élmények, az év munkájának előkészítése, de kéne valami meglepő, valami újítás, hogy ne csak a megszokott telefonos játékok legyenek. (Az osztályt tavaly is tanítottam.) 

Egy ideje foglalkoztat, hogy ki tudom-e vetíteni projektorral a telefonomat. A kábeles megoldás nem jött össze (bár az egy másik telefon volt … hm, újra ki kell próbálnom), így belevágtam egy Chromecast kísérletbe. Szerencsére a szakteremben lévő projektoron van HDMI csatlakozó. A kísérlet sikerült, a telefont képe kivetíthető, ráadásul nem csak egyes alkalmazások, hanem ténylegesen minden, amit a képernyőn csinálok. És ez volt a lényeg, így bizonyos dolgokat egyszerűbben, gyorsabban meg tudok mutatni, mint hosszasan körbeírni, elmondani, vagy képernyőmentéseket készíteni és azt kivetíteni.

Az óra menete

1) Már előző nap kitettem a Facebook csoportba az idei Elink linkgyűjtő alkalmazást, ahol az új tanévben az órán szükséges linkeket fogom megosztani. (Erről itt írtam.) Kipróbáltuk, hogy működik-e és megkértem, hogy ne a Facebook-ban nyissák meg, hanem böngészőben. (Ennek a jelentőségéről itt írtam.) És a Chromecast használatával egyszerűen meg tudtam mutatni, hogy hol kell a Facebook menüben beállítani, hogy böngészőben nyíljanak meg a linkek. Ezután még annyit kell tenni, hogy a linkgyűjtő linkjét el kell menteni vagy a böngészőben kedvencek közé vagy hozzáadni a kezdőképernyőhöz, hogy mindig kéznél legyen. Ezt is megmutattam a saját telefonomról kivetítve. A linkgyűjtőről elindítottuk a Quizizz-t.

2) Egy 15 kérdéses Quizizz kvízzel ismételtük az előző év végén tanult anyagot. Egyéni munkát kértem, (két pár dolgozott csak, mert nem volt illetve nem működött a telefon.) A Quizizz-t most kezdem újra felfedezni (erről itt írtam).
Itt rögtönöztem egy kicsit, mert bár felkészültem arra, hogy a Chromecast és a laptop között váltogatom a kivetített képet, hirtelen arra gondoltam, hogy megpróbálom az egész órát a telefonról levezényelni. Így a telefonon bejelentkeztem a Quizizz-be és így indítottam el a kvízt. Valószínűleg ezt az eljárás nem fogom megtartani, mert a laptopról a weboldal sokkal nagyobb részletét ki tudom vetíteni. De legalább kipróbáltam.

3) Az óra hátralévő részében egy olyan anyagot vettem elő, amit már régebben tanultunk – a térképismeretet. Ehhez a témához tartozik a GPS működése, használata. Annak idején inkább csak elméletben foglalkoztunk vele és úgy éreztem, hogy ez nem maradhat így. Kivetítettem egy nyári képet, amit a telefonnal készítettem és a telefon egyből kiírta, hogy a kép hol készült. Megbeszéltük, hogy a telefon honnét tudja, hol lehet ezeket a beállításokat megtenni, az engedélyt megadni vagy éppen megtagadni a telefonnak illetve az egyes alkalmazásoknak. Megnéztük, hogy hogyan lehet a galéria menüjéből a kép készítési helyét térképen megjeleníteni. Amit lehetett, kivetítettem a telefonomról. Ezután még mutattam egy alkalmazást (Ultra GPS Logger), aminek az a feladata, hogy folyamatosan írja a megtett utat, amit aztán térképen meg lehet jeleníteni. Erre is mutattam egy példát. Közben próbáltam amellett érvelni, hogy aki egy kicsit tudatosan utazik, annak van igénye arra, hogy később be tudja azonosítani a felkeresett helyeket, vagy csak egyszerűen ne járjon úgy, hogy nem emlékszik, hogy egy fontos képet hol készített. Példát mondtam arra is, hogy bizonyos munkáknál kifejezetten fontos a helyszín pontos dokumentálása.
Végül egy kicsit beszéltünk arról, hogy milyen hétköznapi felhasználása van a telefonos GPS-nek (pl. útvonaltervezés).

Óra végén rákérdeztem, hogy ismerte-e már valaki a fényképek ilyen módon való térképi megjelenítését, de csak egy jelentkező volt. Még annyit kellett volna, hogy mindenki próbálja ki ezt a saját telefonján, de elbeszélgettük az óra végét. Majd jövő óra elején még ránézünk.

Alkalmazások, programok

Elink, Quizizz

Így készülök a tanévre (vol. 3)

Avagy újra képben a Quizizz

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Quizizz

Már írtam arról, hogy miért a Socrative-ot választottam az okostelefonon használható tesztfelületek közül. És arról is, hogy bár előfizettem a Socrative Pro-ra, nincs benne annyi egyedi osztálycsoport (room), ahány osztályom lesz idén (12). Néhány napja azon gondolkodtam, hogy különböző e-mail címekről regisztrálva létrehozok még néhány Socrative Free fiókot. Ennek az az előnye, hogy így egy fiókban csak egy osztály tesztjei lesznek, könnyebb az adminisztráció, vagyis így próbálom kiváltani a Pro room-jait. Aztán jött egy hírlevél a Quizizztől, hogy nézzem meg a fejlesztéseiket. Megnéztem és örömmel láttam, hogy legalább egy fontos dolog megjelent, mióta utoljára használtam, mégpedig a kvízek csoportosíthatósága. Lehet mappákat létrehozni és a kvízeket egy vagy több mappához társítani, vagyis osztályok és/vagy témák szerint rendszerezni. Ennek a hasznosságát az tudja átérezni, akinek legalább pár 100 kvíze van.

Van egy listám arról, hogy melyek a jó (okostelefonon is használható) tesztfelületek fontos jellemzői.
– Nem kell hozzájuk applikációt letölteni, böngészőből is elérhetők.
– Asztali számítógépen is használhatók, nem csak telefonon.
– Automatikusan elmentik a tesztek eredményeit.
– Többféle feladattípus közül lehet választani.
– Kérdések és válaszok sorrendje megadható (eredeti vagy véletlenszerű sorrend).
– A kérdések és/vagy az egész teszt megoldására lehet időt beállítani.
– A tesztek mappákba rendezhetők, kulcsszavazhatók.
– Az ügyfélszolgálat válaszol a kérdésekre, figyelembe veszik a javaslatokat.

A Quizizz-t eddig is kedveltem, az egész annyira idétlen a csilivili színeivel, a hangeffektusokkal és főleg a mémekkel, hogy (szerintem) nem lehet nem szeretni. A kívzek csoportosíthatóságának lehetőségével pedig nagyot lépett előre a listámon. Most már talán csak csak a feladattípusokban van lemaradása a Socrative Free-vel szemben. (A Quizizz-ben egyelőre egyszeres választás és igaz-hamis típusú kérdést lehet feltenni, a Socrative-ban van többszörös választás és rövid szöveges válasz is.

Szóval az a nagy ötletem támadt, hogy a 7. és 8. osztállyal a Socrative helyett Quizizz-ezni fogunk. Három osztály nem sok, nem lesz nagy gond a kvízeik eredményeit szétválogatni. (Ahhoz képest meg pláne nem, hogy néhány éve a tízenvalahány osztály volt ömlesztve egy Socrative Free room-ba.) Amiről le kell mondanom, az a kérdéstípusok sokfélesége, amihez már nagyon hozzászoktam. Megpróbálom.

Így készülök a tanévre (vol. 2)

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Socrative

Van néhány végiggondolni valóm a Socrative és a Redmenta használata körül.

Socrative
Mint azt már megírtam, a Socrative-ot részben óra eleji tudásfelmérőnek használjuk. Pár perc, 10 kérdés, visszajelzés, pontgyűjtés, vidámság.

Probléma 1.
A Socrative pro-ban van 9 room, amit az osztályokról nevezek el és az adott osztályba járó diákok saját kóddal (jelszóval) használnak. (A többi osztályban a Free Socrative-ot kell használnom – az más problémákat vet fel.) A jelszót alapból én adom meg, ez a naplóban minden diákhoz társított egyedi, négy jegyű szám. Előnye, hogy mindenki meg tudja nézni, nem kell lediktálnom, megírnom stb. Hátránya, hogy mindenki meg tudja nézni … mármint bárkiét, mert nem titkos. Bár nem túl gyakori az ezzel való viccelődés (visszaélés), vagy a “véletlenül rosszat írtam be”, azért megfordult a fejemben, hogy az általam megadott jelszót a diákok változtassák meg. A véletlen elütés mellesleg előfordulhat, mert a számok egymást követő sorszámok. Nem gyakori a szándékos visszaélés, a diákok tudják, hogy elég egyszerűen meg tudom nézni, hogy ki volt ott és nem írt, illetve ki nem volt ott és írt. (Na jó, aki nem volt ott, az még írhatott, végül is internet … erről meg itt írtam egy jó sztorit.) Ha mindenki ott van és valaki belép a másik jelszavával, akkor a tulaj nem tud belépni és reklamál, hogy valami gond van. Na szóval kár lenne egy jó kis Socrative-ozást beáldozni, bár egyeseknek egy “jó poén” sokat megér …
Ha a jelszó változtatás mellett döntök, akkor ezzel egy újabb (jó esetben egyszeri) adminisztráció szakad a nyakamba, mert a jelszavakat nekem kell újra beírnom a programba, ráadásul ha valaki elfelejti a jelszót, ami korábban is előfordult, akkor még csak azt se mondhatom, hogy nézze meg, azt is nekem kell. Eddig viszont tudtak egymásnak segíteni elfelejtés esetén, mert tudták ki ki után jön a névsorban és sorszámban.
Szóval nem tudom melyik megoldás a jobb. Lehet egy osztályban kipróbálom a változtatóst és meglátom …
Most jut eszembe, hogy a négyjegyű szám megjegyzését gyakorolni egész életszerű, hiszen pl. a telefonok, bankkártyák pin-kódjai is alapból négyjegyűek és talán nem véletlenül olvasni arról, hogy ne a bankkártyára írjuk fel a pin-kódot.

Probléma 2.
Az órák jellemzően Socrative teszttel indulnak (kivéve ha benne vagyunk egy projektben vagy témazáró lesz/volt). Sajnos az óráról  késés előfordul és a késő pont a Socrative-ba rondít bele. Már eddig is tervezgettem, sőt ki is próbáltam, hogy  a tesztek legyenek időhöz kötve. A program felületen nem állítható be (csak a Spacerace-nél), ezért külön stopperelni kell és kézzel leállítani. Adnék egy reális időt, mondjuk 5 percet becsengetéstől, amiben benne van a wifi belépés, programba bejelentkezés és a teszt kitöltése. Mivel a szünetekben jellemzően a teremben vagyok, aki hamarabb jön, már a szünetben be tud lépni a wifi-be így ezzel is időt nyerhet. A wifi amúgy is elég jó diákcsalogató, talán egy ilyen kis szigorítás még belefér. Szóval ez a terv. 

Probléma 3.
Azt az elvet kell kicsit végig gondolnom, amihez már eddig is próbáltam tartani magam, vagyis hogy aki egy anyagrészben egy ötöst sem szerez a Socrative tesztekkel, az addig megszerzett (vagy inkább meg nem szerzett) pontjai alapján kap egy jegyet. (Ennek a részleteit itt írtam le.) Tulajdonképpen csak arra kell figyelnem, hogy az anyagrész végén legyen agyam erre is, mert hogy ez adminisztráció, amit könnyű halogatni aztán elfelejteni. Ezzel kapcsolatban a hiányzásokat is figyelembe kell venni, hiszen aki kevés tesztet ír, azt másképp kell elbírálni. Talán megbeszélünk az osztályokkal egy minimális tesztszámot (3 vagy 5?), ami felett él a fenti szisztéma, alatta pedig kaphat kedvezményt.

Ez elég sok lett. A Redmenta marad későbbre …

Alkalmazások, programok

Socrative

Így készülök a tanévre

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

linkgyűjtő

Az előző tanévben kezdtem el használni a linkgyűjtőket. Ezek azért hasznosak, mert egy osztállyal egy helyen tudom megosztani a szükséges online tartalmakat úgy, hogy nem kell facebookozni. (Most nem akarok elkanyarodni a Facebook előnyei és hátrányai irányba, de tény, hogy /bár egy időben a jófejség netovábbja volt a Facebook oktatási felhasználása/, nem mindenki örül, ha a gyerekét a Facebook felé irányítják, és a hírekkel ellentétben nincs fent mindenki a Facebookon.) A linkgyűjtők persze lehetnének egyszerű weboldalak is, de a jó alkalmazások (szerintem pl. az Elink jó) telefonbarátabbak.

Szóval itt most azt szedem össze röviden, hogy mik azok az alkalmazások, amiket már év elején feltöltök a linkgyűjtőkbe és hogyan készítem fel a felületeket (és magamat) a tanévre. A linkgyűjtőket is meg kell osztani valahogy és mivel régóta van honlapom, ezek is kikerülnek oda. Így néz ki kép formátumban egy linkgyűjtő:

elink_2

A fenti programokról röviden itt írok.

Elsőre úgy néz ki, hogy az egyes osztályok linkgyűjtői egyformák, de ez nem így van. Azokon a felületeken, ahol vannak külön osztálycsoportok (pl. Socrative, Redmenta) a saját osztálycsoportra mutató linket teszem ki, így gyorsabb a bejelentkezés, kevesebb időt vesz el az órából. Másik előnye, ha az egyes osztályoknak külön linkgyűjtőjük van, hogy azokat a linkeket, amiket csak egyes órákon akarok használni, csak a megfelelő osztályhoz teszem ki.

Karbantartást elsősorban azok a tesztoldalak igényelnek, amelyekben teszteket osztályokhoz rendeltem. Az új tanév kezdetével az osztályokat át kell nevezni a programokban, ez viszont az eddigi kitöltéseknél bekavarhat … (lásd alább).

Az első alkalmazás a Socrative. Én a pro verziót használom, aminek a fő előnye, hogy osztálycsoportokat lehet létrehozni és ezekbe a diákok az általam felvitt (saját) névvel tudnak belépni, tehát jóval egyszerűbb a munka követése és az adminisztráció. (Sajnos csak a 9 “pro room-ot” lehet így használni és egy átlagos földrajz tanárnak /mint én/ ennél több osztálya van, úgyhogy trükközni kell.) A karbantartás lényege, hogy a kimenő osztályokat törölni kell, a bejövőket felvenni, a feljebb lépők room-jait pedig átnevezni. Ebből lehet egy kis káosz. Addig rendben van, hogy két azonos nevű room nem lehet és erre a felület figyelmeztet. Viszont ha egy felmenő osztály room-ját átnevezem és még benne vannak a korábbi megoldott tesztek eredményei, akkor az a helyzet áll elő, hogy pl. a 10.b room-hoz vannak társítva a tavalyi  9.b tesztjei. Ráadásul ha “ügyes” voltam, már van egy 9.b room a bejövő osztálynak. Na ezzel sikerült egy időre lefagyasztanom a rendszert, de szerencsére magára talált. Szóval a helyes sorrend: először törölni a régi teszt eredményeket (elmenteni, ha kell) és utána átnevezni a room-okat. Ezután még az új osztályok névsorait viszem fel, ha már hozzá tudok jutni.

A Redmentában a fenti probléma másképp (illetve nem) jelentkezik. Itt nem tudtam lefagyasztani a rendszert a fejetlen csoport átnevezésekkel, mert ha a teszt kitöltője egy csoportban van, akkor csoporttagként is meg tudom nézni az eredményét, ha viszont a csoportot megszüntetem, a kitöltés akkor is meg marad az egyénhez társítva. Ezért itt az archiválással sem kell foglalkozni (de szükség esetén lehet Excelbe exportálni az eredményeket). A felhasználókat nem én viszem fel, hanem a direktcímes jelentkezést kérem tőlük és csak el kell fogadom, ha megtették. Ezt a honlapomon röviden leírom, (nem is rossz egy szövegértési feladatnak).

A TeamWorkTool mivel sokat pár- és csoportmunkázunk (és mert saját fejlesztés), bekerült a kedvencek közé. Mihályi Barnabás programozóval beneveztük az év honlapja versenyre. Ha tetszik, itt lehet rá szavazni. Köszönjük 🙂

A Purposegames felületen az elmúlt években sok topográfia (és más jellegű gyakorló) feladatot készítettem. Pont ezért ha konkrét feladatot szeretnék gyakoroltatni, célszerűbb a közvetlen linket betenni a linkgyűjtőbe, de itt tartom a gyűjtőoldal linkjét állandóra is, mert sokan már elég jól elboldogulnak rajta, pl. kereséssel megtalálják a feladatokat. Itt is lehet csoportokat létrehozni, de nem tudtunk rászokni, hogy használjuk ezeket.

A Mentimeter is kedvenc lett az előző tanévben. Sokféle látványos szavazást, vélemény nyilvánítást tesz lehetővé. Főként a projektek értékelésénél használtuk.

Ide került a honlapom is. Bár a nevem alapján könnyű megtalálni, mivel oktatási anyagok és praktikus információk is vannak rajta (linkgyűjtők, Redmenta direktcím stb.), jó ha kéznél van.

A diákok egyik nagy kedvence a Quizlet live. A linkgyűjtőbe a live-hoz szükséges belépő kód oldalát linkeltem be, hogy gyorsabb legyen a bejelentkezés a játékba.

Alkalmazások, programok

Elink

Linkmegosztás

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, linkmegosztás, Dropmark, Elink

Mióta különböző online felületeket használok az órákon – egy órán többet egymás után – küzdök azzal, hogy hogyan pazaroljam a legkevesebb időt a diákok navigálásával. Eddig két dolgot használtam kombinálva, Facebook csoportot és QR kódot. Erre azért volt szükség, mert nincs mindenki fent a Facebook-on, a Facbook-ból megnyitott alkalmazások néha hibásan működnek (főleg mióta a kifelé mutató linkeket is a Facebook-on belül nyitja meg), néhányan pedig el akarják hitetni velem, hogy nincs tárhelyük egy QR kód olvasóra. Lehet, sőt érdemes a Facebook beállításaiban bekapcsolni a “hivatkozások külső megnyitása” opciót és reménykedni, hogy működni is fog.

Még ha rendesen fel is készülök arra, hogy pillanatokon belül elő tudjam szedni a linket és az előre elkészített QR kódot, sajnálom a feleslegesen elvesztegetett időt (perc, fél perc). Ezért kezdtem el próbálkozni a linkgyűjtő/megosztó oldalakkal. Ma a Dropmark-ot próbáltam ki és egyelőre jónak tűnik. Ez itt ténylegesen az az oldal, amit megosztok az osztályokkal. (Azért van benne sok Socrative, mert a pro-ban osztályonként külön terem van és azokat külön linkeltem be.) 

Most már csak azt kell megoldani, hogy egy alkalommal a diákokhoz eljusson a linkgyűjtő oldal linkje. Ha a Facebook-on osztjuk meg, akkor ne posztoljuk, hanem hozzunk létre egy dokumentumot, abba illesszük be a linket és ezt tegyük közzé, mert így telefonon is egyszerűen ki lehet kerülni a Facebook-on belüli megnyitás problémáját. És ha megtalálták a linkgyűjteményt, akkor már csak azt kell kérni a diákoktól, hogy valamilyen módon mentsék el maguknak az elérhetőségét (pl. könyvjelző, képernyő ikon).

A linkgyűjtő linket természetesen elküldhetjük e-mailben, megoszthatjuk QR kóddal stb., lényeg, hogy a diákoknak legyen kéznél (ujjnál – a telefonon).

A linkgyűjtővel azt a problémát is ki lehet küszöbölni, hogy a Facebook csoportban csak egy bejegyzést lehet felül rögzíteni, pedig néha olyan sok fontos lenne, hogy ha lehetne többet, azok is kiszorítanák egymást. Nyilván egy jól működő virtuális tanteremmel sok mindent meg lehetne oldani, de azt még keresem…

Sajnos az ingyenes verzióban nincs mappába gyűjtés (pl. a Socrative linkeknek), ezért kicsit nem jól néz ki, de remélem így is beválik.

Frissítés.
Sajnos a Dropmark is azt csinálja, amit a Facebook, vagyis Dropmarkon belül nyitja meg a linket. Én azt szeretném, ha nem kellene függeni más oldal bogaraitól, néha gondot okozhat. Másik lehetőség, ami nem így működik, vagyis rendesen, a linkgyűjtőtől független, új böngészőablakban nyitja meg a linket az Elink. Ezzel próbálkozom tovább.

Teamup vs TeamWorkTool

Ma az Innovatív Pedagógus Konferencián beszélgettem egy tanárnővel, akinek a kérdéséből kiderült, hogy nem egyértelmű, mennyiben más a TeamWorkTool alkalmazásunk (amit Mihályi Barnabással fejlesztünk) a Teamup-pal összehasonlítva. De ő legalább ismeri mind a két programot. 🙂

Mostanában egyre nagyobb hangsúlyt fektetek a pár- és csoportmunkára. Órai munkát leginkább párban, a projekteket 3-4 fős csoportokban végezzük. A projektekhez – mivel azokat jellemzően több órán (mármint tanítási órán, tehát több héten) keresztül végezzük – beszervezzük a projekt első óráján hiányzókat is. Erre az esetre jobb a Teamup. Ebben az alkalmazásban fel kell vinni a teljes osztálynévsort, megadni a csoport nagyságát és a teljes felvitt névsorból létrehozza a csoportokat. Egyik hátránya, hogy nem lehet megadni a csoportok számát, csak a csoportok nagyságát, tehát ha a témák számának megfelelő csoportszámot akarok, akkor előre próbálgatni vagy számolgatni kell, hogy hogyan osztja el a program az osztályt. A másik hátránya, hogy órai munkára nem praktikus, mert a hiányzókat nem lehet tudni előre, ezért ha ezt akarjuk használni, az óra elején bele kell szerkeszteni, ami nem igazán szerencsés megoldás. Itt jön a képbe a mi kis TeamWorkTool-unk. Ehhez nem kell felvinni semmi adatot, csak wifi (internet kapcsolat) és fejenként okoseszköz szükséges (de PC-ről, laptopról is működik). A program a megadott csoportlétszámot vagy a megadott csoportszámot is létre tudja hozni és csak az online bejelentkezett diákokkal dolgozik. A használata néhány alkalom után rutinná válik és nem tart tovább egy-két percnél.

teamworktool

Így néz ki egy csoportsorsolás a program felületén. A gyerekek a telefonra is megkapják, hogy ki a párjuk illetve kivel vannak egy csoportban.

Az órai megosztást (mint minden más program esetében) linkkel (pl. a Facebook csoportban) és QR kóddal szoktam megoldani. A QR-kód tűnik stabilabbnak, a Facebook-os link néhány esetben nem működik jól. Ha valaki rendszeresen használja és előfordul a Facebook-os hiba, érdemes a gyerekeknek javasolni, hogy mentsék el a telefon képernyőjére a linket, vagy adják hozzá a kedvencekhez, vagy ha használnak valamilyen linkmegosztót akkor oda is vegyék fel, vagy a böngésző előzményeiben is meg lehet keresni.

teamworktool

A TeamWorkTool QR kódja