Kelet-Közép- és Délkelet-Európa

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

filmrészlet, (órai internet használat, órai okostelefon használat, megosztott ppt használat, TeamWorkTool)

Ebben az órában csak a filmrészlet a stabil IKT, a többi választható. Nem is teljes óra, illetve elég szabadon változtatható a hossza. Akár az egész órát is el lehet beszélgetni, ha az osztály fogékony a témára és a munkamódszerre. Nálam azok voltak.

Az óra elején volt egy rövid házi feladat ellenőrzés.

Az új anyag a Sziámi együttes 100 bolha című videoklipjére épül.

 

A videó előtt röviden elmondtam, hogy miért így tervezem az órát illetve hogy mi lesz utána a feladat (és természetesen – hogy világos legyen – azt is, hogy melyik leckéhez kapcsolódik). A videó megtekintése során annyi a feladat, hogy a képekben és a szövegben megjelenő ábrázolásmódra kell figyelni, mik lehetnek azok az elemek, amikkel az adott kort bemutatja. A videó után az egyes osztályokban nem egyformán haladtunk tovább. Előre elkészítettem egy prezentációt, amiben a videóból kivágott képeket tettem és azt kértem, hogy a képekről próbáljanak asszociálni a mögöttes tartalomra. Kipróbáltam azt a változatot, hogy kis csoportokban ötletelnek a filmről, jegyzeteket készítenek és utána beszéljük meg, illetve azt is, hogy együtt nézzük a képeket és egyből együtt beszéljük meg, kinek mi jut eszébe róluk. A kimenetele mindkettőnek ugyanaz és mindkét változat működőképes. A csoportmunkás változathoz négy fős csoportokat szerveztem a TeamWorkTool-lal és megosztottam a prezentációt, amit a telefonjaikon néztek meg a megbeszéléshez.

Tapasztalat

Kíváncsi voltam, a diákok, hogy reagálnak a szokatlan tevékenységre. Az órák hangulata és a visszajelzéseik alapján sikeres és hasznos foglalkozások voltak.
A tartalmi részhez csak annyit fűzök hozzá, hogy az elméleti (tankönyvi) anyagot több ponton is tudtuk érinteni a videó megbeszélése során.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool

Reklámok

Magyarország népessége

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

TeamWorkTool, Socrative, QR kód, interaktív térkép használat, órai internet használat, órai okostelefon használat

Az órát az 8-os OFI tankönyvhöz és munkafüzethez, a “Hazánk népessége, Mi majd’ tízmillióan’ című leckéhez terveztem.

Az órai munkát pármunkában végezték. A párok kialakításhoz egy új programot használtunk, de mivel ez még fejlesztés alatt van, most egyelőre ennyit róla (frissítés: TeamWorkTool). A program egyelőre kicsit lassan működik, ezért több ideig tartott, mint szerettem volna, de a kísérletezés ezzel jár. Szeretném megtalálni a pár- és csoportmunka szervezésének hatékony módját, mert fontosnak érzem, hogy az együttműködést is gyakoroljuk.

A munkafüzet 36/5-ös feladatot a KSH interaktív térképének használatával kellett elvégezni. A térképet ezzel a QR kóddal osztottam meg:

ksh_monep_qr

A térképet először át kell állítani település nézetre, mert a munkafüzeti térkép is településenként ábrázolja a nemzetiségek elterjedését. Ezután kellett a két térkép összehasonlításával megoldani a munkafüzeti feladatot. A feladat nem könnyű, mert a munkafüzeti térkép egy települést a legnépesebb nemzetiség alapján jellemez, a KSH térkép viszont százalékos arányokat mutat. De ha rájönnek – és többnyire igen – hogy ha nem sorban haladnak a feladattal, akkor a jellegzetesebb elterjedésű nemzetiségeket biztosan meg tudják határozni és a végén esetleg kizárásos alapon a nehezebbeket. Meg a végére már jobban átlátják, hogy hogyan kell értelmezni az interaktív térképet.

Kértem megoldásra a munkafüzet következő (37/6) feladatát is. Ehhez a tankönyvet kellett használni. 

Pármunka során gyakran támogatom, hogy osszák meg egymás között a feladatokat, de most kifejezetten kértem, hogy a térképest együtt készítsék el. Azt szerettem volna, ha a pár mindkét tagja ismerkedik az interaktív térképpel és a térképi adatok értelmezésével.

A térképes feladatot menet közben ellenőriztem. Ezt azért éreztem szükségesnek, mert van aki hajlamos arra, hogy nem szól, ha nem ért valamit, illetve könnyebben szólnak, ha épp arra járok. Az óra utolsó 10 percében ellenőriztük a megoldásokat, majd Socrative Spacerace-szel gyakoroltunk.

Tapasztalatok

Az osztály páratlan létszámmal volt jelen, ezért volt egy három fős csapat, gyakorlatilag viszont itt inkább három egyén külön munkája történt. Kisebb fellángolásokat láttam óra közben, de nem volt huzamosabb együttműködés. Talán valami ellentét lehetett a háttérben, amit nem tudtam kideríteni. De ez nem tántorít el attól, hogy a párokat sorsolással alakítsuk ki, többnyire jól működik.

A KSH térkép kicsit nehezen tölt be, amikor egyszerre 15-20 felhasználó rácsatlakozik, de kivárható. A térkép értelmezése, használata különböző nehézségű feladatot jelent a diákoknak, van akiknek egyből leeseik, van akiknek később és vannak akik csak segítséggel értik meg. 

A Socrative Spacerace – ha óra előtt, vagy közben be tudom állítani – egy 10 kérdéses teszttel kb. 3 perccel az óra vége előtt még elindítható. Ez persze attól is függ, hogy a telefonok fel vannak-e csatlakozva a netre, most fel voltak.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool
Socrative
QRcodemonkey
interaktív térkép

Magyarország régiói projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, diákok blogot készítenek, Redmenta, Purposegames, Mentimeter

Az alábbi projektet három osztályban valósítottuk meg, de nem minden osztállyal azonos módon. Ha valahol hibát találtam, menet közben módosítottam. 

A projekt kiírása

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Magyarország régiói projekt

Feladat: Jellemezzétek a megadott szempontok alapján Magyarország egyik régióját! A régiót a csoportok kialakítása után fogjátok kihúzni.
Csoportok
A csoportokat kisorsoljuk.

Szempontok a régió jellemzéséhez

  • részei (térképi megjelenítés a régió megyéivel és nagyobb városaival)
  • természetföldrajzi adottságok
    • tájak (keletkezés, kőzet, talaj)
    • éghajlat
    • vízrajz
    • természeti erőforrások (ásványkincsek, ércek, energiahordozók, talajok, vizek stb.)
  • társadalomföldrajzi adottságok
    • történelmi háttér (röviden, ha fontos)
    • népesség, népsűrűség, vándorlás
    • települések
    • gazdasági helyzet (GDP/fő, országon belüli jelentőség)
  • gazdaság jellemzése
    • munkanélküliség, befektetések
    • mezőgazdaság (tájak, termények)
    • ipar (városok, iparágak, cégek)
    • szolgáltatások, infrastruktúra (városok, tevékenységek, kultúra, világörökségek, nemzeti parkok stb.)
  • egyedi jellemzők
  • Amelyik régióhoz van munkafüzeti térkép, azt fel kell használni a feladatban!

Dokumentálás: folyamatosan jegyzeteljétek a munka közbeni tapasztalataitokat, problémáitokat, sikeres probléma megoldásaitokat, mindent, amit a feladat megoldása közben tanultok, legyen az technikai (számítógépes, internetes, mobiltelefonos) vagy szakmai (földrajz).

Az elvárt eredmények

Eredmény 1.: POSZTER A poszter legyen szóbeli magyarázat nélkül értelmezhető. Legyenek feltüntetve a készítők és a felhasznált források! A poszter elkészítéséhez lehet anyagot kérni tőlem a (dátum) óra végéig írásban. A poszter tartalma, kinézete kötetlen, de a cél valósuljon meg.
Eredmény 2.: BLOG Készítsetek egy blogot. A blog egy bejegyzésében szerepeljen a feladat, a munkamegosztás (a név lehet csak keresztnév, becenév, ha nem szeretnétek a neveteket feltüntetni), a tapasztalatok és a poszterről egy jó minőségű kép, (illetve bármi egyéb, ami a feladathoz köthető és fontosnak tartjátok). Véleményt is írhattok, pl. érdekes volt-e a feladat, túl sok, vagy túl kevés volt az idő. Írjátok le, hogy milyen segítséget vettetek igénybe, beleértve a forrásokat is. Itt kell felhasználni a dokumentálás eredményeit.

Időbeosztás: tervezés, feladatok elosztása, anyaggyűjtés – (dátum) óra végéig. Poszter elkészítése a jövő hét (dátum) órán. Ekkorra kell hozni a hozzávalókat. A poszterek megtekintése, értékelése a jövő hét (dátum) órán. A blogok linkjeit legkésőbb (dátum) este kérem.
Javasolt segédeszközök: internet, számítógép, okostelefon, tankönyv, munkafüzet, atlasz.

Értékelés: Egymás posztereit és blogjait értékelitek titkos szavazással, 1. 2. 3. helyezettet jelölhettek meg. Az én értékelésem szempontjai:
Minden eredmény időre elkészül (5)
Az eredmény két fő része közül az egyik teljesen a másik csak részben készül el (4)
Az eredmény két fő része csak részben készül el (3)
Az eredmény két fő része közül csak az egyik készül el (2)
Az eredmények egyik része sem készül el (1)
Egy jegy levonás jár a források hiányáért.

Dolgozni nem csak az órán lehet/kell, a munka egy része házi feladat!

Bármilyen probléma, vita esetén az itt leírtak szerint járunk el. Ha olyan probléma merül fel, ami nem dönthető el az itt leírtak alapján, akkor én döntök.

*** A diákoknak kiadott anyag vége ***

Csoportok kialakítása

A csoportokat TeamUp-pal sorsoltuk ki

vagolap02

A sorsolás eredménye

 Poszterek

Az alábbi poszterek különböző osztályokban készültek.

 A poszterek értékelése

Minden diák egy értékelő lap (lásd alább) használatával egyénileg értékelte a posztereket a szempontok megléte vagy hiánya szerint. (Illetve én így képzeltem, sajnos összeverődtek kisebb csapatokba és az én szempontomból csaltak, mert egymásnak mutogatták, hogy mi hol merre.) Azt kellett felmérniük, (a saját poszterük kivételével) hogy az egyes posztereken hány szempont jelent meg az általam megadottak közül, illetve egy kérdés a poszterek használhatóságára vonatkozott. Ez utóbbira válaszként legfeljebb három posztert jelölhettek meg.

vagolap02

Az értékelő lap

A felmérésük végeztével következett az elektronikus szavazás Mentimeterrel. Az alábbi képeken két különböző osztály eredménye látható, a karakteresebb eredmények közül választottam kettőt. Volt olyan osztály, ahol elég éles holtverseny alakult ki, sok ponttal. Itt kellett beszélnem arról, hogy az én értékelésem nem volt ilyen szoros, szerintem félreértették, hogy mi ennek a célja. (Előző nap én is elvégeztem ugyanazt az értékelést, amit tőlük vártam el.) Ezen nem múlik jegy és csak magukat csapják be, ha mindenkinek sok pontot adnak. Ez a diákok egymás közötti visszajelzése.

10hr_2

10a_1


Az értékelő lappal készült felmérés összesített eredménye Mentimeterben

Kaptak egy váratlan kérdést is, aminek az egyik osztályban holtverseny lett az eredménye:

nevtelen-1

Egy másik régió megismerése

A következő órán pármunkában kellett egymást megismertetni a saját régióval. Ehhez készítettem egy szempontokkal ellátott táblázatot. Természetesen különböző régiót feldolgozó csoportból kellett a párokat kialakítani. Elsősorban a posztert illetve a megszerzett tudást kellett használni egymás tanításához, valamint az atlasz használatát kifejezetten kértem is, de a könyvet is lehetett. 

A másik régió megismerése mellett ez is egyfajta visszajelzés az elvégzett munkáról, hiszen szembesít a saját régióban való jártassággal.

A blogok értékelése

A blogokat is (a poszterekhez hasonlóan) az osztállyal történő közös értékelés előtt megnéztem és értékeltem. Az érdemjegybe csak a kiírásban szereplő szempontok teljesülését számítottam be, az egyéb szempontokat csak megbeszéltük. A fő megbeszélni való, hogy mi a blog, illetve mi a különbség a blog és egy honlap, weboldal között – volt aki ez utóbbit készített. Azt sem tartotta be mindenki, hogy a projekt ismertetését egy blogbejegyzésben kértem.

A blogok megváltozhatnak, eltűnhetnek a gazdáik belátása szerint.

http://foldrajzfeladat.blog.hu/
http://eszak-alfold.blog.hu/
http://idekattintshavassy.blogspot.hu/
http://nyugatduna.blog.hu/
https://magyarorszagregio.blogspot.hu/
http://havassyalegnagyobbkiraly.blog.hu/
http://huvuherbal.blogspot.hu/

http://focibloghavassynak.blogspot.hu/
https://korfablog.wordpress.com/2016/11/29/del-dunantul/
http://foldrajzprojektek.webnode.hu/magyarorszag-regioi/
http://eszak-magyarorszag.webnode.hu/
https://fociprojekt00.wordpress.com/
http://nyugat-dunantul.webnode.hu/#&gid=1&pid=1
http://focibeszamolocsapat410hr.webnode.hu/

Végső értékelés

A végső értékelés a poszterek és a blogok értékelésének összesítése és az ehhez kapcsolódó megbeszélés.

nevtelen-1

A végső értékelő táblázat

A fenti táblázatot kivetítettem a végső értékelő órán. A blogokról egy részletes értékelést készítettem,  a posztereké pedig egy összesítés, ami a korábbi “értékelő lap” -pal már elkészült. Az “összesítve” oszlopokban érdemjegyek vannak, a poszternél a jegy előtti számok a megvalósult szempontok számai. A végső jegyet a blog és a poszter jegyét átlagolva és felfelé kerekítve adtam.

A jegyek meghatározásánál a megvalósult szempontok számát vettem alapul. A kiírásban az értékelésem megfogalmazásával nem vagyok elégedett, de talán nem voltam igazságtalan.

Természetesen a végső értékeléshez is volt egy szavazós ön- és egymás- na meg a tanár értékelése. 

egyertelmu

A tanár értékelése

1-től 10-ig terjedő skálán adhattak pontot a feladat egyértelműségére. A 7,8 nem tűnik rossznak, bár a cél a 100%. A többség számára úgy tűnik nem okozott jelentős problémát, hogy megértsék, hogy mit kérek tőlük. A két gyenge eredményt (3 és 4 pont) valószínűleg azoktól kaptam, akik a blogon is megírták, hogy a munka kezdete előtt meg kéne beszélni, hogy pontosan mi a feladat. 

Néhány további kérdés és válasz. A diákok saját és egymás munkájának értékelése.

Kitekintés a többi régióra

Mivel eddig mindenki csak egy régióval foglalkozott behatóan és egy másikkal az egymást tanítós órán, kicsit foglalkozni kellett a többi régióval is. Erre a következő eljárást találtam ki. Készítettem egy Redmenta tesztet az összes régiót feldolgozva. Órán a diákoktól azt kértem, hogy alakítsanak olyan csoportokat, hogy mindenki más régiót képviseljen. A hetes csoportok nem jöttek volna ki (7 régió van) és ilyen sokan már nem is könnyű összedolgozni, de könyvet és atlaszt is lehet használni a teszt megoldásához. Végül is 4-6 fős csoportok alakultak. Annak a csoportnak a tagjai, akik ötösre megírták a tesztet, órai munka ötöst kaptak. Ehhez az is kellett, hogy a Redmenta teszt úgy legyen beállítva, hogy a kitöltés után ne lássák a válaszokat csak az eredményt (nehogy valaki kísértésbe essen és az egyik telefonon beküldenek egy random megoldást, majd a másik telón a lemásolt hibátlant). Ezt a beállítást előre meg is mondtam az osztályoknak. Akinek nem lett ötös, azoknak megmutattam a hibáikat és ha volt idejük, újra kezdhették.
A Redmenta teszt után még PurposeGames-szel is lehetett topográfiát gyakorolni és 100%-ra ötöst szerezni.

A projekt teljes időigénye

2-3 óra – poszter és blog elkészítése. A feladat egy részét otthon készítették el.
1 óra – egymás posztereinek értékelése az értékelő táblázattal és az elektronikus értékelő felülettel (Mentimeter).
1 óra – egymás tanítása a megadott szempontokat tartalmazó táblázattal. (Ezt lehet, hogy el fogom hagyni, lásd alább.)
1 óra – a blogok megtekintése, értékelése 
(Mentimeterés az én végső projekt lezáró értékelésem.
1 óra – tesztfeladatok (Redmenta) és a topográfia (PurposeGames) gyakorló feladatok.
1 óra – témazáró

Így a teljes anyag feldolgozása nem lesz hosszabb, mint ha minden régióra szánnék egy órát.

Tapasztalataim

Az egyik osztályban a könyvet, atlaszt nem minden csoport használta megfelelően, olyan tartalmi részeket is az internetről gyűjtöttek, amiket megtaláltak volna a könyvben, illetve amit nem találtak az interneten, “az nincs”.

Egy másik osztályban több csoport nem készült el időre. A rajzosok nagyon szép posztereket készítenek, de a pontosság nem volt az erényük. Nem tudom mit gondoltak, de a “beadós” órára úgy jöttek, hogy akkor ők most még dolgoznának rajta, egy csoport pedig egyenesen újra kezdte, mert elvesztették. Meg kellett beszélnünk, hogy ez nem így működik, az lenne a legkevesebb, hogy szólnak előre, ha szükségük van még időre. Persze ha valaki a határidőt is elfelejtette, akkor nem könnyű.

Többeknek nem egyértelmű, hogy a feladat nem egyenlő a feladat megoldásával. Nem azt akarom, hogy másoljanak tartalmat a blogba (vagy a jobbak rendesen feldolgozzanak forrásokat, azt a poszteren kell), hanem csak írják le, hogy mi volt a feladat.
Nem egyértelmű a dokumentálás szerepe, mibenléte sem sem.

Az egymás tanítása (a saját régiót bemutatni a páromnak) feladat több osztályban is nehézségbe ütközött és a poszterek egyéni értékelés sem volt teljesen egyéni. Ez utóbbit szeretném megtartani, ki kell rá találnom valamit.

Nem néznek utána, hogy mi a blog és van aki honlapot, weboldalt készít.

Terveim

Legközelebb jobban kell hangsúlyoznom, hogy a tartalmi összetevőket a tankönyvből gyűjtsék (tanulniuk is abból kell), az internetről elsősorban az elektronikus feladathoz (blog vagy ppt) gyűjtsenek szemléltető anyagokat.

Az egymás poszterének értékeléséhez talán azt fogom tenni, hogy nem mindenkinek kell az összes posztert értékelni, így kevésbé tudnak csoportosulni, amikor egyéni munkát kérek. Bár így meg kevesebb lesz az adat.

Nem tudom, hogy mit kezdek a “nem egyértelmű” dolgokkal, nekem és több csapatnak sem okozott problémát. Nem akarok egy oldalnál hosszabb kiírást készíteni, így is elég sok. 

Alföld

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Purposegames, QR kód, Teamup

Az óra menete, munkaforma, feladatok

Ezt az óratervet az OFI 8-os könyv “Nem csak puszta a róna” című leckéjéhez készítettem.

Az óra elején volt egy 10 perces számonkérés.

Ezután az osztályt három fős csoportokra osztottam a Teamuppal.

15 percig tankönyv és atlasz használatával a munkafüzet 25-26/1-5. feladatokon kellett dolgozniuk. Előre megmondtam, hogy 15 perc után árulom el, melyik feladatok megoldásaiból lehet összerakni a wifi jelszót. Akiknek jók voltak a megoldásai és tudtak kapcsolódni a wifi-re, az a csoport jöhetett a következő feladatért, ami egy PurposeGames topográfia feladat, az Alföld tájairól. A feladat linkje QR kódba volt kódolva:
qrcode7b7b7d50173955371b90f3439c928f8f

Azok a csapatok kaptak órai munka ötöst, akik ezt a feladatot megoldották hibátlanul.
Ez óra végéig három csoportnak sikerült. 

A mobil netet nem volt szabad használniuk.
Egy csoportból elég volt egyiküknek megoldani topográfiát, mert nem mindenkinek van telefonja az osztályban és így a másik két tag tudott bedolgozni a telefonosnak az atlaszból. 

Tapasztalatok

A diákok elég jól meg tudták osztani a feladatokat és óra végére sokan eljutottak a topográfia feladatig, ha nem is mindenkinek jött össze a 100%. Viszont többször is el kellett mondanom, hogy a feladatok megoldhatók a könyvvel és az atlasszal, volt akinek a megfelelő helyen volt nyitva a könyve, de nem találta a szükséges részt. Van még mit gyakorolnunk az információ megszerzése területén. (Két megoldást megadtam előre, mert az egyiket nagyon nehéz lett volna, a másikat pedig egyáltalán nem lehetett megoldani a könyvvel.)

Alkalmazások, programok

Teamup
PurposeGames
QRcodemonkey

Magyarország földtana

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Socrative, QR kód, Teamup

Ezt az órai munkát az OFI 8-os tankönyv és munkafüzet “Véd vagy korlátoz a hegykoszorú?” című leckéjéhez készítettem. Az osztály 8-os.

Az óra menete, munkaforma

1.) Az óra elején volt 10 perc topográfia számonkérés.

2.) Utána néhány percben elmondtam a tervemet, ezt vázlatosan felírtam a táblára. Részletesen a lásd a feladatoknál.

photo_20161117_142743

Ezt a táblaképet utólag írtam, mert az eredetit letöröltem. A munka megkezdése előtt értelmeztük a feladatot, a tábla csak emlékeztetőnek van, a legfontosabbakat kiemelve. (mf = munkafüzet, tk = tankönyv, 10 = 10-es nem kell)

3.) Az osztályt sorsolással csoportokba osztottam a Teamup használatával. A csoportok kialakítását élőben mutattam az osztálynak, mert mindig izgalom forrása, hogy ki kivel lesz. A sorsolást a terv értelmezésének a végére hagytam, mert ezután már nehéz visszanyerni a figyelmüket, ez egy jó pillanat azt mondani, hogy lehet kezdeni a munkát.

nevtelen-2

A munkaformában nem voltam biztos, először pármunkának gondoltam, végül a három fős csoportoknál maradtam. (Az aznapi létszám miatt, ahogy a képen látható, lett egy pár is.) A ténylegesen elvégzendő munka nem volt nagy, azért döntöttem mégis a három fős csapatok mellett, mert a feladat kreatív része és az esetleges technikai problémák miatt ez tűnt megfelelőnek. Az elképzelés végül is jó lett, az óra vége előtt 5 perc körül végeztek a legtöbben.

Feladatok

A feladatokban az a trükk, hogy egymásra épülnek. A második csak az első eredményével kezdhető el, a harmadik pedig csak a másodikkal lehet hibátlan. A “viszont trükk” , ha a diák a saját mobil netjével egyből ugrik a második feladatra, de nem jött gyanúsan hamar egyik csoport sem.

1.feladat: munkafüzet 18/1, tankönyv használatával. A feladat megoldása a wifi jelszó, a 10-es szám kivételével. (A feladatban a jellemzők számait kell beírni egy láncba, erről a számsorról van szó. A 10-est azért hagytam ki, mert a lánc alakja miatt nem lett volna egyértelmű, hogy 1 0 vagy 0 1 sorrendben kell írni a számokat. Bármilyen körültekintően tervezek és fogalmazok, mindig tudnak valamit kérdezni és néha még jogos is. 🙂 )  A diák onnét tudja, hogy helyes a megoldása, hogy tud csatlakozni a wifin keresztül az internetre.

2. feladat: munkafüzet 18/2, az általam megadott segédlet használatával. (Erre azért is szükség volt, mert a tankönyv alapján nem lehet megoldani a munkafüzeti feladatot. Meg így izgalmasabb.) A segédlet egy QR kódba kódolt, interneten elérhető  pdf dokumentum:

magyarorszag_foldtana_qr

A QR kódot már korábban használtuk wifi csatlakozásra (a wifi jelszó volt kódolva). Ezen a ponton néhányan reklamáltak, hogy nincs QR kód olvasójuk, de csak annyit kellett mondanom, hogy “van interneted”. A másik technikai probléma, hogy a fenti QR kódban lévő link egy pdf dokumentumra mutat, ezt sem tudta a többség automatikusan megjeleníteni, de a többnyire itt már tudták, hogy internettel meg lehet oldani a feladatot.

3. feladat: A Socrative Space Race teljesítése. Ez a feladat a 2. munkafüzeti feladat és a tankönyv alapján oldható meg. Az alábbi kép a verseny eredményét mutatja. Látható, hogy 9 csapat jutott el a verseny elkezdéséig és két csapat ért el 100%-ot.

nevtelen-1

A győztesnek órai munka ötöst adtam, ezt előre megígértem és amikor az első csapat beért, mondtam, hogy kap a második is, hogy fenntartsam a még dolgozók lelkesedését.

A megoldás menete vázlatosan

1. feladat megoldása, ezután lesz internet hozzáférése. Tud letölteni QR kód olvasót és pdf megjelenítőt, illetve le tudja tölteni az internetes segédletet. A 2. második feladat megoldása közben/után indítom a Socrative versenyt, legkésőbb amikor a leggyorsabban dolgozó csoport kéri. Csak a célba ért, tehát 100%-ot szerzett csapat nyer, tehát nem a kapkodást, hanem a megfontolt munkát részesítem előnyben.

Terveim

Bár elvileg felkészültem arra, hogy ha valaki nagyon elakad az elején, annak is megadjam a továbblépési lehetőséget, egy csapat sikeresen “eltitkolta”, hogy nincs meg az internet hozzáférésük és leragadtak az elején. (A saját netet nem vetették be.) Tehát jobban kell figyelnem, hogy melyik csapat hol tart és átlendíteni őket, ha nagyon elakadtak valahol.
Az elején ki kell kötni, hogy a saját netet nem szabad használni.

Források

http://egyetemi.hu/

Alkalmazások, programok

Socrative
QRcodemonkey
Teamup