Mi lesz a Redmentával?

Redmenta felhasználók! Ismeri valaki ezt az üzenetet? 

redmenta_hiba_2

Ha nem, valószínűleg előbb-utóbb megismeri. Sajnos egyre gyakrabban futok bele. A fejlesztővel levelezve azt tudtam meg, hogy az utóbbi időben olyan nagy mértékben megnőtt a felhasználók száma, hogy néha a szerverek nem bírják a terhelést. Nekem még csak egyszer dőlt be emiatt egy dolgozat, de félek, hogy megint bekövetkezhet. És ha nem dolgozat, “csak” azt kérem a diákoktól, hogy gyakoroljanak …

Ahhoz képest, hogy elég nagy média hírverés volt körülötte, valahogy nem érte el a döntéshozók ingerküszöbét, hogy sokan és szívesen használják/használnák ezt a weboldalt. Talán megérdemelne egy kis támogatást. 

Reklámok

Chromecast vs. AirDroid

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Chromecast, AirDroid

Most hogy van tapasztalatom mind a kettővel, kihirdetem a végeredményt.

Chromecast

(A cél a telefon képernyőjének kivetítése volt, nem egyszerűen média tartalom megjelenítése a telefonról. A vetítés projektorral történt aktív táblára, nem tv-re.  Iskolai, terhelt hálózati körülmények közötti felhasználás történt, otthon mind a kettő jól működik.)

Chromecast előnye: gyorsabb adatátvitel, szinte azonnal reagál a telefonos mozdulatokra, alig észlelhető időbeli eltéréssel; jó képminőség; valódi teljes képernyő.
Chromecast hátránya: meg kell venni; landscape (fekvő) formátumban néha elég zajos lett a kép, talán az adatátvitel lassúsága miatt.

AirDroid előnye: ingyen van; elfogadható képminőség, HD-re állítva talán kicsit még jobb.
AirDroid hátránya: sokszor nagyon szakadozik az adatátvitel (laggol), néha teljesen lefagy; a teljes képernyő nem teljes képernyő.

Mivel az iskolában folyamatosan jól működő, megbízható eszköz kell, így nyert a Chromecast.

Appok

Néhány gondolat Prievara Tibor cikkéhez.

Én sok karácsonyfadísz appot használok. Illetve mégsem, mert olyan programok ezek, amik böngészőben is működnek, persze ettől még tudom, hogy a karácsonyfadísz kategóriába tartoznak. A karácsonyfadíszek fő célja, hogy örömöt szereznek, ez az appok egyik fő erénye. De használok tanulásszervezési programot is, most a Teamset kezdük el, próbálok szabadulni a Facebook csoportoktól. A két dolog (app vs. tanulásszervezés) nem zárja ki egymást. Sok hasznos app van, amiket kár lenne nem használni annak, aki jól be tudja építeni a munkájába. Bárminek a rossz használata ellen lehet, sőt kell érvelni, de nem feltétlenül maga a dolog ellen. És talán a legjobb a jó felhasználás mellett érvelni. Hátha valaki a saját digitális transzformációja során ott tart, hogy készül élesben kipróbálni élete első appját, erre azzal kell szembesülnie, hogy ez már túlhaladott(?). Szerintem nem az. Ha valakinek ez egy lépcsőfok, használja fel továbblépésre. Ráadásul ez az app dolog annyira részletkérdés. Én – mint írtam – technikailag nem (vagy nem mindenhez) haszálok appokat, ugyanakkor pl. a Teams-hez is van app, amit meg használok. A diákokra meg rábízom, hogy app vagy nem app. És remélem a hashtag.school app is lesz. 🙂 Ahol nincsenek hálózatba kötött számítógépek minden szakórára, ott pl. a telefonok tudják ezt a szerepet betölteni és máris ott vagyunk, hogy kéne egy app.

És még valami. A diákok véleményéről készített felmérésem alapján a menőség az utolsó helyen van kategóriájában és az abszolút sorrendben is utolsó előtti.

Androidos telefon kivetítése

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

AirDroid

Hasznos lehet, ha a telefon beállításait, praktikus tudnivalókat nem csak magyarázzuk, hanem meg is tudjuk mutatni az egész osztálynak. Vagy ha úgy alakul, a tananyaggal kapcsolatos szemléltetést ki lehet vetíteni a telefonról.

Az egyik megoldás a Chromecast, amit nemrég kipróbáltam. Egy gond van vele, kell hozzá egy Chromecast

A másik lehetőség az AirDroid nevű alkalmazás. Régebben már próbálkoztam vele, de vagy a régi teló (Android 4) és/vagy a bénázásom miatt nem sikerült. Most hogy “A mobiltanulás ábécéje pedagógusoknak” Fegyverneki Gergő – Aknai Dóra Orsolya új könyvében olvastam róla, megint kedvem támadt kipróbálni. Mivel kicsit másképp sikerült, mint ahogy a könyvben le van írva, gondoltam megosztom az én módszeremet. Remélem ebben a videóban követhető a dolog.

Hogyan használom a Socrative-ot

Mi ebben ez IKT (kulcsszavak)

Socrative

Ez most nagyon úgy tűnik, hogy csak a földrajzosoknak jó, de azért a  technikai részletek bárkinek hasznosak lehetnek. A “Mire használom a Socrative-ot” poszt folytatása.

Alább megosztok néhány Socrative kvítz. Amit tudni kell hozzá:
– A 9-es Mozaik tankönyv “Tájékozódás a Világegyetemben és a Földön” című anyagrészéhez használom.
– Nekem legtöbbször a tankönyv otthoni használatának támogatása a célom, illetve a visszajelzés, hogy a diák hol tart, mennyit tud. A jól sikerült teszteket jutalmazom, a kvízeket pedig a könyv alapján állítom össze, tehát aki olvassa a könyvet, annak jobban fog sikerülni.

– A válaszok ezért pontosan a tankönyv válaszai, nem biztos, hogy a megfelelnek a legújabb tudományos kutatási eredményeknek.
– A Socrative beállításától (Instant Feedback, Open Navigation, Teacher Paced) függően a felhasználás nem csak tudásfelmérés lehet, hanem órai munka is . És persze Space Race.
– Érdemes a beállítási lehetőségeket jól megfontolni, teszt esetén pl. a kérdések és/vagy a válaszok keverésének lehetőségét (lásd részletesebben a korábbi Socrative-os posztban).
– Valójában nem vagyok híve a mások által készített anyagok felhasználásának, nekem biztos nem lenne pont úgy jó, ahogy más összerakta, de hátha ötletnek vagy kipróbálásra jó. Ha nem tetszik, importálás után átszerkeszthető.
– Eleinte a diákok reklamálnak, ha egy kérdést nem elég pontosan fogalmaztam meg (főleg a rövid szöveges válasznál kell erre figyelni), de aztán megszokják a stílusomat és tudják, hogy ha “így kérdezek” akkor “ilyen típusú választ” várok.

Ami a felhasználáshoz kell.
– Egy Socrative fiók, regisztrálás itt (Socrative kezdőlap) vagy még inkább itt (a regisztrációs oldal).
– A Quizzes lapon Add quiz és Import. Itt a link, de ez már csak regisztrálva és belépve visz a megfelelő helyre! Az import ablakban kell beilleszteni (kontrolcékontrolvé) az alábbi kódokat (csak a kódot! tehát pl. “SOC-16761722”, majd importálni és a kvízek (ha minden jól megy) megjelennek a saját kvízek között. Ezután átszerkeszthetők.

Világegyetem: SOC-16761722

Nap: SOC-16764431

Bolygók: SOC-16765052

Bolygók csoportjai: SOC-17467146

Föld forgása, napi időszámítás: SOC-24199108

Föld keringése, évi időszámítás: SOC-24306827

Hold: SOC-30531407

Űrfelvételek: SOC-24589363

Térkép: SOC-18061806

Nézzük a másik oldalt!

A diákok véleményére alapozott felméréseim elsősorban az órai telefonos munka pozitív vonásait igyekeznek kiemelni. Nézzük most a másik oldalt! Az év végi kérdőívben volt olyan véleménynyilvánítási lehetőség, hogy “mi nem tetszett a földrajz órán?”. A 262 kitöltő közül 125-en írtak ebbe a rovatba. Igaz ezek között volt 9 “nem volt ilyen”, 1-1 “a kicsöngetés” és “helyettesítések”, további néhány poén, illetve egyéb, a tananyaggal illetve a tankönyvekkel kapcsolatos elégedetlenség, de azért így is elég sokan írtak releváns választ. Most ezekből szemezgetek. Ezek a vélemények szám szerint elég kevésnek mondhatók, de egyrészt ha kevés is, foglalkozni akarok velük, főleg ha úgy érzem, hogy létező problémát vetnek fel, másrészt ha megszavaztatnám, biztos, hogy többen értenének egyet, mint ahányan megfogalmazták. Úgy érzem, ezt a szavazást meg is fogom csinálni … csak aztán legyen merszem ide is kitenni az eredményt.

A tanév végi véleményeket évkezdéskor elővettem, a kritikus megjegyzéseket felolvastam, (néha kellett értelmezni, hogy mire is gondolhatott az illető) és megpróbáltunk megegyezni a folytatásban. Ha én hasznosnak és fontosnak tartok valamit abban maximum kisebb kompromisszumra vagyok hajlandó, ha viszont jogos észrevételt kaptam, azon egyből változtattam. 

Elöljáróban még annyit, az alábbiak értelmezéséhez, hogy jellemzően nem egész órán telefonozunk. Természetesen a telefonos munka időt igényel, amit akár másra is lehetne fordítani. Az egyes évfolyamokon és az egyes anyagrészek feldolgozása során eltérő célból és különböző mértékben használjuk a telefonokat. Hogy mire, azt a korábbi bejegyzésekben valamennyire megmutattam és remélem lesz erre energiám a továbbiakban is.

A 262 kitöltő 10 osztályba és négy évfolyama (7-től 10-ig) jár. A válaszaik itt összemosódnak, de én osztály szinten el tudom különíteni őket.

***       ***       ***

A legtöbben – 14-en – a pár- és csoportmunkát nehezményezték, vagy önmagában, vagy mint a többség a sorsolást, tehát hogy nem dolgozhatnak azzal, akivel szeretnének. Van aki kifejezetten azt szeretné, ha hagynák nyugodtan egyedül dolgozni (“nekem könnyebb egyedül kikeresni a válaszokat és megoldani a feladatokat”). Ezt egyébként a kérdőív egy másik része is megerősíti, ahol a legkevésbé kedvelt alkalmazásokra kérdeztem rá. Itt 46-an választották a TeamWorkTool-t, a pár- és csoportmunka szervező alkalmazást, amit kifejezetten erre a célra készítettünk. Hogy mennyire megosztó része ez a munkaszervezésnek az is jelzi, hogy 29-en viszont a kedvencükként jelölték meg.  

Válaszként megerősítettem azt a véleményemet, hogy nem lehet cél, hogy csak egy emberrel, – pl. a legjobb barátjával – tudjon együtt dolgozni, mert erre nem mindig lesz lehetősége. Illetve bármilyen munka jobban fog menni, ha meg lesz benne az a képesség, hogy megtalálja az összhangot ismeretlen vagy elsőre nem szimpatikus partnerrel. Mindenesetre a (még)jobb hangulat kedvéért hajlandó vagyok engedményt tenni, például felváltva egyszer szabad a párválasztás, egyszer pedig sorsolunk. (A szabad választás olyannyira nem viszi az időt, hogy a legtöbben ilyenkor meg sem mozdulnak, hiszen eleve amellett ülnek, akivel dolgozni is szeretnének.)

***       ***       ***

Négyen írtak arra vonatkozó észrevételt, hogy hiányzik az órai jegyzet. “A telefonos cucc modern és menő, de ennek ellenére a tudásom nagyon csekély (pedig ötös vagyok). Szerintem jobb lenne a bevált módszer (tábla+magyarázat). A gyerekek nem szeretik ezt, de csak így tanulhatunk meg valamit rendesen és érthetően.” Elég szokatlan ezt hallani egy mai diáktól. Ezzel összefüggésben további hárman észrevételezték, hogy “nem tanultunk elég alaposan meg mindent”. Most értetlenkedhetnék, hogy mit ért tanulás meg a “mi” alatt, de nyilván ő azt érti tanuláson, ha fel tudja mondani az óra anyagát. Vagy például “Néha nem biztos hogy minden megragad a fejemben mert nincs leírva a lényeg egy helyre (pl. füzet)”. Őt sem sikerült – egyelőre – meggyőzni, hogy nem biztos, hogy akkor teszem vele a legjobbat, ha minél több földrajzot öntök a fejébe, bármennyire is szeretem én a földrajzot. Még jó, hogy a napokban kiderült, hogy úgy is meg lehet tanulni a dolgokat, ha közben valamilyen okostelefonos alkalmazást használunk. Lehet, hogy nem csak nekünk tanároknak kell 21. századi fordulatot vennünk, hanem egyes tanítványainkat is magunkkal kell vinnünk, meggyőzve őket, hogy másképp is lehet tanulni, sőt,  a tanulás mást is jelent.

Megoldásként még egyértelműbbé teszem, hogy pl. megtanulni való fogalmakat gyakorolunk valamelyik alkalmazással (pl. Quizlet live),  vagy most egy megérteni való rész következik, amit elmagyaráznék és szükséges lehet a vázlat. Arra is próbálom szoktatni a diákokat, hogy a jegyzetelés nem a tábla vagy a prezentáció másolása, úgy írják le amit leírnak, hogy azt később is megértsék.
(Eleve a prezentációimat nem a diktálás gyorsítására használom, hanem szemléltetésre és megosztom az osztállyal, hogy otthon is meg tudják nézni. Sokan még mindig úgy állnak az órai munkához, hogy a tanár akkor nyugodt, ha azt látja, hogy a diák körmöl a füzetébe.)

***       ***       ***

Hárman írták azt, hogy “a telefonos dolgozatokra nagyon kevés időt kapunk“. Ebből nem derül ki, hogy a Socrative-ról vagy a Redmentáról van-e szó. Gyanítom inkább a Rendmentáról. A Socrative-ot nem szoktam dolgozatként emlegetni, a Redmneta teszteket viszont igen. Rá is jöttem, hogy miről van szó. Hiába adom ki előre a gyakorló tesztet, ami hasonlít vagy megegyezik a dolgozattal, ha nem lehet tudni, hogy mennyi idő lesz rá. Hiába sikerül neki 30 perc alatt 100%-ra, ha én 10 percet adok rá.

Ezt beláttam és idén ezt is megbeszéljük előre.

***       ***       ***

A projektek és prezentációkkal feldolgozott témák szervezési hiányosságára hívta fel a figyelmet, aki azt írta, hogy “A kiselőadások közben a saját témámon kívül semmit sem tudtam és utána egybe kellett megtanulnom a többi témát.”

Én ugyan mindig azt kérem, hogy haladjanak az anyaggal, olvassák el a könyv vonatkozó részét, megosztom a prezentációt, de nem elég kérni és javasolni, hanem legalább egy Socrative-ot be kell iktatni, hogy legyen egy kis gyakorlás illetve visszajelzés, hogy hol tart, mit tud illetve nem tud. Csak hát az idő miatt néha ezt kispórolom, de el kell gondolkodnom rajta.

***       ***       ***

” … a blog készítés teljesen felesleges dolog.” Tavaly több osztályt győzködnöm kellett, hogy ők a web2 nemzedék, tőlem tudták meg azt is, hogy ez mit jelent. És van aki nem akar az lenni. Ott a könyv a keze ügyében és ha úgy érzi, hogy van egy perc üresjárat, nem a telefon után nyúl, hanem olvas.

És egy valaki pedig egyszerűen annyit írt, hogy “a telefonozás“.

 

De mégis, van ennek eredménye?

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Socrative, órai internet használat, órai okostelefon használat, GoConqr, Quizlet

Azt, hogy a diákok szerint mire jó az órai okostelefonozás, már többször megpróbáltam felmérni. Továbbra is problémát jelent azonban, hogy “jobban tudják-e a földrajzot”. Ma ehhez kaptam egy kis morzsát.

Múlt héten az övezetesség témakört tanultuk, azon belül is az övezetesség rendszerét és az éghajlati diagramok meghatározását. Órán megbeszéltük a meghatározás menetét, kivetítettem a diagramokat, kaptak  egy segédletet (nyomtatva) amibe az övezetesség – éghajlatok rendszert párhuzamosan lehet vezetni. Adtam sokféle elektronikus segédletet is az otthoni gyakorláshoz. A következő órán írtunk egy Socrative tesztet, ami meglehetősen gyenge lett:

socrative_eredmeny_1

Ezt az eredményt látva úgy gondoltam, hogy az óra egy részét gyakorlással töltjük, mert nincs értelme így tovább menni. A gyakorlásban volt Goconqr teszt, majd több forduló Quizlet live. Kértem, hogy a következő órára gyakoroljanak, mert megint lesz Socrative. Ez az óra volt ma, aminek az eredménye:

socrative_eredmeny_2

Még ez sem az az eredmény, amitől hanyatt dobom magam, de láthatóan jobb, kb. 42 vs 61%. És itt jött a fordulat, amikor megkérdeztem, hogy hányan készültek a diagramokból és egy valaki jelentkezett. (Ez persze egy pikáns helyzet, amikor jelentkezni vagy nem jelentkezni egyaránt furcsa lehet, de ezt az osztályt negyedik éve tanítom, jóban vagyunk és hozzá vannak szokva, hogy rendszeresen kérdezgetem őket ilyesmiről is.) Vagyis a javulás vélhetően az előző órai telefonos gyakorlásnak köszönhető. Ebben persze a Socrative-os gyakorlás/felmérés is benne van, de mint a fent említett felmérésből kiderült (legalább is én így értelmezem), sokan úgy gondolják, hogy az otthoni tanulás helyett is jó a telefonos órai gyakorlás. Az egyik 90%-os eredmény az otthon is gyakorló diáké, viszont a többi 90 és az egy 100%-os csak órán tanult/gyakorolt.