Interaktív prezentáció Mentimeterrel

Mi ebben az IKT (kulcsszavak)

Mentimeter

A Mentimetert eddig csak szavazásra használtuk, pl. prezentációk, poszterek értékelésére. Egy ideje már szerettem volna kipróbálni, hogy mit lehet kihozni belőle, ha prezentációt akarok tartani. Vesszen a frontális órai munka, de néha mégis …

Időnként a diákok mondják – amire a legkevésbé számítok – hogy végre a tanár is tarthatna már egy rendes órát. Épp egy projekt lezárásánál vagyunk, most volt a félév, fáradtak. Egyébként sem árt, ha van valami alap, amire lehet építkezni, legyen az akár egy olyan anyagrész, amit majd valami alternatív módon dolgozunk fel. Szóval néha jól jöhet, ha a tanár tart egy rendszerező, bevezető vagy összefoglaló órát, de az ne legyen egy szokványos ppt!

A program ingyenes fiókjában 2 szavazást, 5 kvízt és korlátlan diát tudunk beilleszteni egy prezentációba. Ezek kombinálásával egészen szokatlan – interaktív – prezentációt lehet létrehozni. Az interakció úgy működik, hogy – a Mentimeterben már ismert módon – a hallgatóság a telefonja böngészőjét használva bejelentkezik az előadó által kivetített kóddal a menti.com oldalon és követi az eseményeket. (Egész pontosan a weboldal címe és a kód folyamatosan látható, ezzel az előadónak nem is kell foglalkozni.)

“Quick Slide”
A program alapvető prezentáció tudása – amikor az előadó információt akar átadni – nem kiemelkedő, sőt, meglehetősen egyszerű.  Lehet szöveget és képet megjeleníteni néhány előre megadott formában (cím+alcím, cím+szöveg, cím+felsorolás, kép+cím, cím+kép+felsorolás). Ezekre lehet felépíteni a prezentáció frontális részét.

quick_slide
Quick Slide – a beilleszthető diák típusai

“Quiz” és “Question type”
Az izgalmas – interaktív – rész ezután jön. A fenti diák közé beilleszthetjük a kvízeket, illetve a különböző kérdéstípusokat tartalmazó diákat. A Mentimeter erőssége ez utóbbi, hiszen szavazó felületnek indult, ezért ebből elég sok típus van (többszörös választás, választás képek közül, szófelhő, skálák, nyílt végű kérdés, pontozás, mátrix, ki a nyertes, kérdés). 

question_type
Question type – kérdés típusok

A legizgalmasabb talán mégis a kvíz, ami eddigi tapasztalatom szerint ellenállhatatlan vonzerővel bír. Az alábbi három kép talán visszaad valamit a működési elvből és a hangulatból is. A diákok először bejelentkeznek a játékba, majd válaszolnak a kérdésre (szavaznak), végül megkapjuk a végeredményt: a leggyorsabban helyesen válaszoló lesz az első.

menti_kviz_1

Bejelentkezés

menti_kviz_2

Szavazás

menti_kviz_3

Eredmény

Ha néhány frontális dia után beszúrunk a kérdések közül egyet-egyet, illetve a végén kvíz kérdéseket, egészen szokatlan prezentációt tarthatunk. És ez még nem minden. A Slide-okba – hogy addig se unatkozzon – a közönség reakciójának megjelenítését lehetővé tevő hangulatjeleket (szív, kérdőjel, tetszik, nem tetszik, cica!) lehet beilleszteni.

reaction
Hangulatjelek

Középiskolai órára készülve természetesen érdemes elgondolkodni, hogy mennyiben fokozzák vagy terelik el a diákok figyelmét ezek a lehetőségek. Én mindenesetre kipróbáltam és nem lett belőle botrány, sőt. Néhány próba után abban maradtam magammal, hogy a kezdő diára teszek hangulatjeleket, ezzel is magamra illetve a témára irányítva a figyelmet, a további aktivitást pedig az interaktív diákkal próbálom elérni. 

Az alábbi  képeken a prezentáció diái láthatók. A kvízek és szavazások eredményén kívül nem látszik még néhány olyan szöveg, amit a cím után a hosszabb szöveg megjelenítését lehetővé tevő mezőbe írtam és csak a telefonokon jelennek meg. (A fenti kvíznek itt csak a végeredménye látható.)

A “Kőzetek” prezentáció diái

Ez a prezentáció kb. 15 percig tartott. 18 dia, ebből 1-1 a cím és a vége. A 16-ból 10 a diákok aktivitását igénylő dia volt, köztük szófelhő (kőzetek rendszerezése), rövid szöveg beírása (meghatározás létrehozása a kőzet fogalmához illetve a rendszerezés elvével kapcsolatos kérdés), szavazás (feladat a kőzetek rendszerezésével kapcsolatban) és játékos verseny (szintén a kőzetek rendszerezéséről). A fennmaradó 6-hoz fűztem rövidebb-hosszabb magyarázatot.

Amiért még szeretem a Mentimetert az az, hogy nem tapasztalok fennakadást a működésében. Állandóan elérhető, a diákok be tudnak jelentkezni és folyamatosan fejlesztik, rendszeresen jelennek meg az új funkciók.

Reklámok

Néhány Forms tapasztalat

Mi ebben az IKT (kulcsszavak)

Microsoft Forms

Egy ideje órai munkára a Formst használom. Hogy miért, arról itt írtam. Néhány tapasztalat összegyűlt az elmúlt hetekben.

A teszteket linkgyűjtőben osztom meg, nem a Teams-ben. Órai munkára jobb így, mert van aki nem tud telefonnal belépni a Teams-be. A böngésző sokszor nem támogatja, illetve az alkalmazást nem mindenki akarja/tudja letölteni, főleg tárhely hiány miatt. Ezt nyilván nem is erőltetem. Szóval marad a jól bevált linkgyűjtő.

Sajnos többeknek probléma még a bejelentkezés is és ha egy tesztet “a hivatkozás birtokában bárki válaszolhat” módon osztok meg, akkor a bejelentkezettek is amonimek lesznek. Így pedig nem lehet tudni, melyik kié. Hacsak nem trükközünk. 
– Trükk 1) A tesztből készítek egy másolatot, egyik a bejelentkezetteké, a másik az anonimeké.
– Trükk 2) Az anonimek tesztjébe beírok plusz egy szöveges feladatot, ahol a nevüket kell megadniuk. Jobbat nem tudtam kitalálni. Ebben jobb volt a Redmenta, ott a beküldés előtt lehetett nevet megadni.

A program elég stabilan működik, bár volt két diák, akik nem tudták beküldeni, csak ment a töltés, de nem történt semmi. Lehet a wifi-vel kell kicsit jobban foglalkoznom, érdemes lehet megváltoztatni ilyenkor a jelszót, hogy csak az adott osztály használja, ne emiatt legyen probléma, főleg ha dolgozatot írunk.

A sorrend feladat itt is azt a marhaságot csinálja, ami a Redmentánál is volt, hogy ha véletlenül a helyes sorrendet keveri ki a program, akkor is hozzá kell nyúlni a feladathoz (elrontani, majd kijavítani), mert különben megoldatlannak veszi.

A felüljavítás nagyon kényelmes, csak végig kell görgetni és beírni a szükséges pontokat. A diákok egyből észrevételezték, hogy a többszörös választásnál a rendszer alapból nem ad egy pontot sem, ha van benne egy hiba. Ezt gyorsan felül lehet bírálni. És minden feladathoz megvan ez a lehetőség, nem csak a szövegeshez, mint a Redmentában.

Szóval egyelőre úgy néz ki, hogy a Redmenta marad az otthoni gyakorlásra, ha nem lesz arra sok panasz, hogy már délután se működik (már előfordult) és a Forms-szal lesz az órai munka.

Forms nyomtatás

Mi ebben az IKT (kulcsszavak)

Microsoft Forms, FireShot – Capture page

Probléma: a Redmentában elég jó a feladatlap nyomtatása. Nem mint ha sokat használtam volna, de ha kell, akkor működik. Azért csak elég jól, mert a képeket nagyon (többnyire értelmezhetetlenül) kicsiben kapjuk meg és a méretet a program állítja be automatikusan. 

Mivel a Redmentára mostanában nem hogy dolgozatot de órai munkát sem merek tervezni – no meg természetesen érdeklődésből – elkezdtem használni a Microsoft Formst. Ilyenkor persze előjön, hogy amit az egyiknél megszoktam, hogy működik, az a másikban nem. Így van ez a nyomtatással, beleértve a pdf készítést.

A böngésző menüjéből való nyomtatás pl. pdf creator-ral csak az első oldalt nyomtatja. Valahogy nem tudja görgetni a Forms-t. És ami nagy csalódás volt, hogy az eddig minden hasonló helyzetre jó Full Page Screenshot is ugyanezt csinálja, illetve nem csinálja. Már kezdtem azt hinni, hogy nem tudom megoldani a problémát – amihez nem vagyok hozzászokva – mikor végre ráfutottam a FireShot-ra. (Ez itt a Chrome bővítmény, van Mozillához is). 

Ugyanazt csinálja, amit a Full Page Screenshot, csak működik is. A pdf-fel ugyan nem vagyok igazán elégedett, vagy még nem jöttem rá, hogy lehet a legjobb minőséget kihozni belőle, de a kép formátumban (png) és OneNote-ban is teljesen jó minőségű.

A bővítmény hozzáadása után a 10 napos trial verziót tudjuk használni és azt még nem látom, hogy mi marad meg a funkciókból 10 nap után. A leírásból úgy tűnik, hogy a teljes oldal mentés marad és ez lenne a lényeg.

A végére marad a fekete leves. A képernyő mentés természetesen nem tudja, hogy hol a határ az egyes feladatok között, így nyomtatáskor feladat sőt sor közepén is lehet a vágás (oldalhatár). Szóval az lenne a legjobb, ha végre leprogramoznák, hogy a Forms vagy legalább a böngésző menüből a megszokott módon lehessen nyomtatni, exportálni. Itt lehet rá szavazni.

Teams gyorsjelentés

Ma az ebédlőben diákokkal ebédeltem. Nem én hoztam szóba a tanulást, hanem ők. Hogy tetszettek a mai prezentációk – kérdezte egyikük, majd a rövid pozitív válaszom után folytatta. Milyen jó, hogy az Office-ban közösen tudtuk szerkeszteni a prezentációt, mármint távolból. És az is, hogy a Teams-ben van cset, így nem kellett állandóan Facebook-ozni.

Hát ennyi. Jó lesz ez valamire.

Google Earth bemutató távirányítással

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Google Earth, Unified Remote Control

Bemutatót sokféle programmal lehet készíteni. A Google Earth ebből a szempontból a speciálisabb felületek közé tartozik. Első közelítésben úgy tűnik, hogy földrajz tantárgyhoz alkalmas, de itt is igaz, hogy kreatívan továbbgondolva a lehetőségeket, ennél tágabb körben is felhasználható. (A Google Earth-ben a repülés és a körutazás – tudomásom szerint – szinonimák, ezt az eszközt lehet bemutatóként használni. És ez nem a repülőgép szimulátor funkció!)

Ez a bejegyzés nem azzal foglalkozik, hogy hogyan lehet bemutatót készíteni Google Earth-szel – bár az is megérne egyet – hanem csak a címben megjelölt problémával. Ugyanis az eddig mindenhatónak gondolt prezenterem  – Logitech r400 – nem alkalmas erre, illetve valószínűleg a Google Earth nincs felkészítve arra, hogy távirányítóval vezéreljék, pedig jó lenne. A prezenter gombjainak megnyomása vagy zumolást szabályoz, vagy az oldalsáv menü részei között ugrál nem igazán kiismerhető rendszer szerint, de a továbbítást nem sikerült elérnem vele.
Milyen lehetőségek maradtak ezután?

1) Időzítés beállítása
Az opciók között beállíthatjuk, hogy a repülés során az egyes állomások között és az egyes állomásoknál mennyi időt töltsön a program. Ezzel a következő gondok vannak. Az egyik, hogy nagyon profi előadónak kell lenni, hogy ezt a módszert valaki be merje vállalni – a diákokat le is beszélem erről – hisz az időt nagyon pontosan ki kell számolni. A másik, hogy ez a beállítás az egész bemutatóra vonatkozik, tehát minden állomásnál ugyanannyi időnk lesz, ez meg végképp nem szerencsés. És a harmadik, hogy közbekérdezésről szó sem lehet.

google_earth_repules_beallitasok
A Google Earth repülés/körutazás beállítása ablak

2) Kézi vezérlés a számítógépen
Ezt akarjuk elkerülni. Egy prezentáció gördülékeny előadásának nem a legtermészetesebb módja, hogy az előadó diánként vagy itt inkább az egyes állomások között mindig a géphez hajol, becélozza a kis vezérlőt és megállít-elindít, megállít-elindít. A vezérlő ráadásul automatikusan eltűnik, tehát kicsit bizonytalan, hogy mit is csinálunk, amíg meg nem szokjuk.

google_earth_vezerlo
A Google Earth repülés vezérlője

3) Itt jön képbe az okostelefon, illetve a használható alkalmazások köre. Én a Unified Remote Controlt próbáltam. Előre szólok, hogy ez sem lesz tökéletes megoldás, de jobb mint a semmi. A tökéletes megoldás az lenne, ha külön a Google Earth-höz lenne egy ‘távlövő’, (így hívják a magyar verzióban a távirányítókat…).

3/a) Unified Remote free
Én a telefonomnak megfelelő androidos verziót használom, de IOS-re is megvan a program. Két telepítést kell elvégezni, egyrészt a szerver programot a használni kívánt számítógépre, másrészt az appot a telefonra. A szerver telepítéséhez le kell tölteni és futtatni a telepítő fájlt. A folyamat annyira egyszerű, hogy egy képernyőmentést is kár rá vesztegetni, csak egy pár ‘next’ illetve ‘ok’. Jók az alapbeállítások, semmit nem kell megváltoztatni. Alapból a szerver folyamatosan fut a gépünkön, ha nincs rá szükség, érdemes lelőni, az óra mellett a tálcán találjuk. Az app telepítése után a két programnak meg kell találnia egymást, ez egyből meg is történik, ha a két gép (telefon és számítógép) azonos hálózaton van. 

Az app telepítés és indítás után érdemes bejelentkezni Google fiókkal (én másképp nem próbáltam, nem tudom olyankor hogyan tovább) és ha a a szerver fel van telepítve a gépre, egyből meg is találják egymást (az APA az én gépem neve).

Ha most a Google Earth-ben megnyitunk egy bemutatónak szánt összeállítást (pl. egy mappában ‘helyjelzők’), akkor a következő lehetőségeink vannak.

3/a/1)
Az appban adjuk hozzá az alapértelmezett navigációkhoz (zöld körben +) az ‘Input’ mappából a ‘Navigation Keyboard’ nevű ‘távlövőt’.

A Google Earth-ben az ‘oldalsáv’ legyen az aktív ablak (kattintsunk bele pl. a ‘helyjelzőket’ tartalmazó mappára) és ezután a le (vagy fel) nyíllal tudunk mozogni a ‘helyjelzők’ között és ENTERrel lehet elfogadni az adott helyre történő repülést.

3/a/2)
Másik lehetőség, hogy a ‘Bemutató lejátszása’ opciót választva elindítjuk a repülést és a szükséges helyen SPACE-szel megállítjuk majd elindítjuk. Ezt úgy tudjuk elérni, hogy az egérrel a repülés vezérlő play-pause gombjára kell állni.

google_earth_bemutato_lejatszasa
Google Earth bemutató lejátszása. A play gombra kell állni az egérmutatóval.

A fenti módszer előnye, hogy csak egy gombot kell nyomogatni, tehát nem kell mindig ránézni a telefonra, “vakon” is megpróbálhatjuk.

3/b) Unified Remote Full
A fizetős verzióban a ‘Remote screen viewer’ is elérhető. Ezzel a számítógép képernyő tetszőleges részét tetszőleges méretben felnagyítva tudjuk megjeleníteni a telefon képernyőjén, így a repülés vezérlőt is. A play-pause gombot akár képernyő méretűre nagyítva (nem törődve a képminőséggel) tudjuk használni a megállítás-indítás szabályozására. Az app azt is megteszi nekünk, hogy kis karika formájában mutatja az egérmutató helyét, tehát ha a vezérlő eltűnik, akkor is látjuk, hogy hol kell megérinteni.

urc_5

Remote screen viewer. A kis karika az egérmutató helye.

Ha valaki tud jobbat, kérem szóljon!

 

Ha már van wifi …

… és szeretnénk minél hamarabb zökkenőmentesen használni a telefonokat, van néhány trükk, amit a diákokkal megbeszélve gyorsabbá tehetjük a munkát. Ezeket nem biztos, hogy egy órán “le kell adni”, bár ha tudunk rá találni lehetőséget, így is lehet. Ha rászánunk egy órát, akkor a diákok egymásnak segítve gyorsan haladhatnak, hiszen köztük is egészen különböző szintű felhasználók vannak.
Az alábbi okosságok rutinos felhasználóknak feleslegesnek tűnhetnek, de évek óta figyelve a diákok telefonhasználati szokásait, az a tapasztalatom, hogy néha alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Tehát amiket alább leírok, azokkal a problémákkal már találkoztam. (Nekem androidos telefonom van, de az itt leírtak más rendszeren is jól jöhetnek.)

Kezdjük a címmel: wifi nem egyenlő internet

Wfif jelszó beírása. Az első csatlakozás általában nem okoz gondot, akkor szokott probléma lenni, ha ugyanannak a wifinek megváltozik a jelszava. Ilyenkor az ‘elfelejt’ vagy ‘törlés’ gombbal lehet a korábbi jelszót kiiktatni és ezután kell beírni az új jelszót. Ezt akkor is érdemes megmutatni, ha állandó wifi jelszóval dolgozunk, mert máskor, máshol még jól jöhet.
Ha van 2,4 és 5 GHz-es wifi is, érdemes úgy elnevezni, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni (pl. iskolaneve_2,4; iskolaneve_5) és javasolni, hogy akinek a telefonja megtalálja az 5 GHz-est, az azt használja. Ennek ugyan kicsit kisebb a hatótávolsága és a falak is jobban zavarják, viszont stabilabb kapcsolatot biztosít, kevésbé foglalt ez a frekvencia.

A szükséges alkalmazások legyenek kéznél. Erre a linkgyűjtők használatát javasolom, amikről itt írtam.

A linkgyűjtő legyen kéznél. Erre használható módszer, hogy a linkgyűjtő weboldalát a böngészőben hozzáadjuk a kedvencekhez, vagy teszünk rá egy könyvjelzőt, de talán a legjobb, ha hozzáadjuk a kezdőképernyőhöz. (Az alábbi kép a Chrome böngésző menüje, látható a ‘könyvjelző’ és a ‘hozzáadás kezdőképernyőhöz’ lehetőség is.)

hozzaadas_kezdokepernyohoz

Könyvjelző, hozzáadás kezdőképernyőhöz

A linkgyűjtőt persze az első alkalommal valahogy meg kell adni, hiszen honnét lenne meg a diákoknak. Ezt megtehetjük QR kóddal, akinek van olvasója, vagy közösségi oldalon, ha használunk ilyet, vagy be is lehet gépelni a címet a böngészőben, ha túl hosszú, használjunk linkrövidítőt. Praktikus még ha vész esetére a teremben kihelyezzük az osztályok linkgyűjtőinek QR kódjait a szöveges linkekkel együtt, vagy ha nem egy helyen tartjuk az órákat, akkor a diákok is megkaphatják kinyomtatva (ragasszák be a füzetbe, tegyék a telefon tokba stb.).

QR kód olvasó hasznos. Ami esetleg épp nincs a linkgyűjtőben és gyorsan akarunk valamit megosztani, a QR kód egy kézenfekvő megoldás, ha a diákoknak van mivel dekódolni. Gyakori panasz, hogy nincs tárhely új app (pl. QR kód olvasó) telepítésére, erre jó a böngészőből működő QR kód olvasó, pl. a webqr, szóval ez is legyen bent a linkgyűjtőnkben.

Ha már a tárhely. Lehet javasolni, hogy nézzék át az alkalmazásaikat, valószínűleg fognak találni nem is egyet, amit csak akkor használtak, amikor feltelepítették és csak a helyet foglalja. Ezeket nyugodtan el lehet távolítani … ja, hogy is kell? Ha meg újra szükséges, megint fel lehet telepíteni. (A fizetős appokat is.) Alkalmazások eltávolítása. Régi Androidon még a beállítások menüben az alkalmazások között kellett, újabban már elég a képernyőn lévő ikont nyomva tartani és a megjelenő ‘eltávolítás’ kuka ikonra húzni. Hasonló helynyerő lehetőség, ha a fényképeket, videókat elmentik otthon az asztali gépre, laptopra, felhőtárhelyre és tudnak törölni. Ez főként annak fontos, akinek nincs külön memóriakártyája erre a célra és a belső memóriába ment mindent. Vagy van, csak nem használja, mert hogy a kamerát be kell állítani, hogy oda mentsen.

A telefon is jobban működik (a számítógéphez hasonlóan), ha időnként – akár naponta – újraindítják. Javasoljuk, hogy az akkura is vigyázzanak a hosszútávú használat érdekében. Érdemes nem 100%-ig tölteni és főként nem hagyni, hogy annyira lemerüljön, hogy kikapcsol. 

Az újraindítás jótékony hatása érvényes az egyes alkalmazásokra is. Van aki bezárás helyett csak a háttérbe küldi az alkalmazást. Ez akkor derül ki, amikor azt látjuk, hogy a kezdőképernyő navigációs gombot (a kerek) használja erre, majd az ikont megérintve “újraindítja”, vagyis csak megint megjeleníti. És persze semmi változás nem történik. (Alkalmazás bezárása: ‘áttekintés’ gomb (a négyzet alakú) érintése és az alkalmazás oldalra kihúzása vagy az X ikon érintése.)

A rendszer karbantartó alkalmazások használatának értelme más, mint a windows-os asztali gépek esetében. Az Android a futó alkalmazások erőltetett bezárására azok újraindításával válaszol, tehát sok értelme nincs, sőt valószínűleg csak tovább terheli a rendszert. A felesleges fájlok eltávolításának van értelme, az ezzel kecsegtető alkalmazások között érdemes válogatni, én az SDmaid-et elég jónak találtam. Az új Androidomnak azonban nem nagyon van rá szüksége, nem szokott találni szinte semmit.

A böngészőben megnyitott lapok számának csökkentésével is memóriát lehet felszabadítani és ezáltal gyorsabb működést elérni. Vannak akik több tíz lapot tartanak folyamatosan nyitva, de láttam már 99-nél kiakadt számlálót. És van aki nem tudja, hogy hogy kell az egyes lapokat becsukni. (Böngésző lap bezárása: a böngészőben (Chrome-ban a jobb felső sarokban) a megnyitott lapok számát mutató ‘váltás a lapok között’ ikont érintve a lapok külön láthatóvá válnak, így egyesével bezárhatók, hasonlóan az alkalmazásokhoz.)