Mai Murphy

Ha végre működik a Chromecast, tuti hogy elmegy a wifi.

Reklámok

Az év első órája

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Chromecast, Elink, Quizizz, GPS

Az eddigi bejegyzésekben leírt ötletek internettel és okostelefonnal megvalósíthatók. Ehhez egy kicsit több kell. (Lásd még itt.)

Mit csináljak az első órán…

… a tanévnyitó napján? Nyilván kis ismétlés, játék, nyári élmények, az év munkájának előkészítése, de kéne valami meglepő, valami újítás, hogy ne csak a megszokott telefonos játékok legyenek. (Az osztályt tavaly is tanítottam.) 

Egy ideje foglalkoztat, hogy ki tudom-e vetíteni projektorral a telefonomat. A kábeles megoldás nem jött össze (bár az egy másik telefon volt … hm, újra ki kell próbálnom), így belevágtam egy Chromecast kísérletbe. Szerencsére a szakteremben lévő projektoron van HDMI csatlakozó. A kísérlet sikerült, a telefont képe kivetíthető, ráadásul nem csak egyes alkalmazások, hanem ténylegesen minden, amit a képernyőn csinálok. És ez volt a lényeg, így bizonyos dolgokat egyszerűbben, gyorsabban meg tudok mutatni, mint hosszasan körbeírni, elmondani, vagy képernyőmentéseket készíteni és azt kivetíteni.

Az óra menete

1) Már előző nap kitettem a Facebook csoportba az idei Elink linkgyűjtő alkalmazást, ahol az új tanévben az órán szükséges linkeket fogom megosztani. (Erről itt írtam.) Kipróbáltuk, hogy működik-e és megkértem, hogy ne a Facebook-ban nyissák meg, hanem böngészőben. (Ennek a jelentőségéről itt írtam.) És a Chromecast használatával egyszerűen meg tudtam mutatni, hogy hol kell a Facebook menüben beállítani, hogy böngészőben nyíljanak meg a linkek. Ezután még annyit kell tenni, hogy a linkgyűjtő linkjét el kell menteni vagy a böngészőben kedvencek közé vagy hozzáadni a kezdőképernyőhöz, hogy mindig kéznél legyen. Ezt is megmutattam a saját telefonomról kivetítve. A linkgyűjtőről elindítottuk a Quizizz-t.

2) Egy 15 kérdéses Quizizz kvízzel ismételtük az előző év végén tanult anyagot. Egyéni munkát kértem, (két pár dolgozott csak, mert nem volt illetve nem működött a telefon.) A Quizizz-t most kezdem újra felfedezni (erről itt írtam).
Itt rögtönöztem egy kicsit, mert bár felkészültem arra, hogy a Chromecast és a laptop között váltogatom a kivetített képet, hirtelen arra gondoltam, hogy megpróbálom az egész órát a telefonról levezényelni. Így a telefonon bejelentkeztem a Quizizz-be és így indítottam el a kvízt. Valószínűleg ezt az eljárás nem fogom megtartani, mert a laptopról a weboldal sokkal nagyobb részletét ki tudom vetíteni. De legalább kipróbáltam.

3) Az óra hátralévő részében egy olyan anyagot vettem elő, amit már régebben tanultunk – a térképismeretet. Ehhez a témához tartozik a GPS működése, használata. Annak idején inkább csak elméletben foglalkoztunk vele és úgy éreztem, hogy ez nem maradhat így. Kivetítettem egy nyári képet, amit a telefonnal készítettem és a telefon egyből kiírta, hogy a kép hol készült. Megbeszéltük, hogy a telefon honnét tudja, hol lehet ezeket a beállításokat megtenni, az engedélyt megadni vagy éppen megtagadni a telefonnak illetve az egyes alkalmazásoknak. Megnéztük, hogy hogyan lehet a galéria menüjéből a kép készítési helyét térképen megjeleníteni. Amit lehetett, kivetítettem a telefonomról. Ezután még mutattam egy alkalmazást (Ultra GPS Logger), aminek az a feladata, hogy folyamatosan írja a megtett utat, amit aztán térképen meg lehet jeleníteni. Erre is mutattam egy példát. Közben próbáltam amellett érvelni, hogy aki egy kicsit tudatosan utazik, annak van igénye arra, hogy később be tudja azonosítani a felkeresett helyeket, vagy csak egyszerűen ne járjon úgy, hogy nem emlékszik, hogy egy fontos képet hol készített. Példát mondtam arra is, hogy bizonyos munkáknál kifejezetten fontos a helyszín pontos dokumentálása.
Végül egy kicsit beszéltünk arról, hogy milyen hétköznapi felhasználása van a telefonos GPS-nek (pl. útvonaltervezés).

Óra végén rákérdeztem, hogy ismerte-e már valaki a fényképek ilyen módon való térképi megjelenítését, de csak egy jelentkező volt. Még annyit kellett volna, hogy mindenki próbálja ki ezt a saját telefonján, de elbeszélgettük az óra végét. Majd jövő óra elején még ránézünk.

Alkalmazások, programok

Elink, Quizizz

Így készülök a tanévre (vol. 3)

Avagy újra képben a Quizizz

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Quizizz

Már írtam arról, hogy miért a Socrative-ot választottam az okostelefonon használható tesztfelületek közül. És arról is, hogy bár előfizettem a Socrative Pro-ra, nincs benne annyi egyedi osztálycsoport (room), ahány osztályom lesz idén (12). Néhány napja azon gondolkodtam, hogy különböző e-mail címekről regisztrálva létrehozok még néhány Socrative Free fiókot. Ennek az az előnye, hogy így egy fiókban csak egy osztály tesztjei lesznek, könnyebb az adminisztráció, vagyis így próbálom kiváltani a Pro room-jait. Aztán jött egy hírlevél a Quizizztől, hogy nézzem meg a fejlesztéseiket. Megnéztem és örömmel láttam, hogy legalább egy fontos dolog megjelent, mióta utoljára használtam, mégpedig a kvízek csoportosíthatósága. Lehet mappákat létrehozni és a kvízeket egy vagy több mappához társítani, vagyis osztályok és/vagy témák szerint rendszerezni. Ennek a hasznosságát az tudja átérezni, akinek legalább pár 100 kvíze van.

Van egy listám arról, hogy melyek a jó (okostelefonon is használható) tesztfelületek fontos jellemzői.
– Nem kell hozzájuk applikációt letölteni, böngészőből is elérhetők.
– Asztali számítógépen is használhatók, nem csak telefonon.
– Automatikusan elmentik a tesztek eredményeit.
– Többféle feladattípus közül lehet választani.
– Kérdések és válaszok sorrendje megadható (eredeti vagy véletlenszerű sorrend).
– A kérdések és/vagy az egész teszt megoldására lehet időt beállítani.
– A tesztek mappákba rendezhetők, kulcsszavazhatók.
– Az ügyfélszolgálat válaszol a kérdésekre, figyelembe veszik a javaslatokat.

A Quizizz-t eddig is kedveltem, az egész annyira idétlen a csilivili színeivel, a hangeffektusokkal és főleg a mémekkel, hogy (szerintem) nem lehet nem szeretni. A kívzek csoportosíthatóságának lehetőségével pedig nagyot lépett előre a listámon. Most már talán csak csak a feladattípusokban van lemaradása a Socrative Free-vel szemben. (A Quizizz-ben egyelőre egyszeres választás és igaz-hamis típusú kérdést lehet feltenni, a Socrative-ban van többszörös választás és rövid szöveges válasz is.

Szóval az a nagy ötletem támadt, hogy a 7. és 8. osztállyal a Socrative helyett Quizizz-ezni fogunk. Három osztály nem sok, nem lesz nagy gond a kvízeik eredményeit szétválogatni. (Ahhoz képest meg pláne nem, hogy néhány éve a tízenvalahány osztály volt ömlesztve egy Socrative Free room-ba.) Amiről le kell mondanom, az a kérdéstípusok sokfélesége, amihez már nagyon hozzászoktam. Megpróbálom.

Így készülök a tanévre (vol. 2)

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Socrative

Van néhány végiggondolni valóm a Socrative és a Redmenta használata körül.

Socrative
Mint azt már megírtam, a Socrative-ot részben óra eleji tudásfelmérőnek használjuk. Pár perc, 10 kérdés, visszajelzés, pontgyűjtés, vidámság.

Probléma 1.
A Socrative pro-ban van 9 room, amit az osztályokról nevezek el és az adott osztályba járó diákok saját kóddal (jelszóval) használnak. (A többi osztályban a Free Socrative-ot kell használnom – az más problémákat vet fel.) A jelszót alapból én adom meg, ez a naplóban minden diákhoz társított egyedi, négy jegyű szám. Előnye, hogy mindenki meg tudja nézni, nem kell lediktálnom, megírnom stb. Hátránya, hogy mindenki meg tudja nézni … mármint bárkiét, mert nem titkos. Bár nem túl gyakori az ezzel való viccelődés (visszaélés), vagy a “véletlenül rosszat írtam be”, azért megfordult a fejemben, hogy az általam megadott jelszót a diákok változtassák meg. A véletlen elütés mellesleg előfordulhat, mert a számok egymást követő sorszámok. Nem gyakori a szándékos visszaélés, a diákok tudják, hogy elég egyszerűen meg tudom nézni, hogy ki volt ott és nem írt, illetve ki nem volt ott és írt. (Na jó, aki nem volt ott, az még írhatott, végül is internet … erről meg itt írtam egy jó sztorit.) Ha mindenki ott van és valaki belép a másik jelszavával, akkor a tulaj nem tud belépni és reklamál, hogy valami gond van. Na szóval kár lenne egy jó kis Socrative-ozást beáldozni, bár egyeseknek egy “jó poén” sokat megér …
Ha a jelszó változtatás mellett döntök, akkor ezzel egy újabb (jó esetben egyszeri) adminisztráció szakad a nyakamba, mert a jelszavakat nekem kell újra beírnom a programba, ráadásul ha valaki elfelejti a jelszót, ami korábban is előfordult, akkor még csak azt se mondhatom, hogy nézze meg, azt is nekem kell. Eddig viszont tudtak egymásnak segíteni elfelejtés esetén, mert tudták ki ki után jön a névsorban és sorszámban.
Szóval nem tudom melyik megoldás a jobb. Lehet egy osztályban kipróbálom a változtatóst és meglátom …
Most jut eszembe, hogy a négyjegyű szám megjegyzését gyakorolni egész életszerű, hiszen pl. a telefonok, bankkártyák pin-kódjai is alapból négyjegyűek és talán nem véletlenül olvasni arról, hogy ne a bankkártyára írjuk fel a pin-kódot.

Probléma 2.
Az órák jellemzően Socrative teszttel indulnak (kivéve ha benne vagyunk egy projektben vagy témazáró lesz/volt). Sajnos az óráról  késés előfordul és a késő pont a Socrative-ba rondít bele. Már eddig is tervezgettem, sőt ki is próbáltam, hogy  a tesztek legyenek időhöz kötve. A program felületen nem állítható be (csak a Spacerace-nél), ezért külön stopperelni kell és kézzel leállítani. Adnék egy reális időt, mondjuk 5 percet becsengetéstől, amiben benne van a wifi belépés, programba bejelentkezés és a teszt kitöltése. Mivel a szünetekben jellemzően a teremben vagyok, aki hamarabb jön, már a szünetben be tud lépni a wifi-be így ezzel is időt nyerhet. A wifi amúgy is elég jó diákcsalogató, talán egy ilyen kis szigorítás még belefér. Szóval ez a terv. 

Probléma 3.
Azt az elvet kell kicsit végig gondolnom, amihez már eddig is próbáltam tartani magam, vagyis hogy aki egy anyagrészben egy ötöst sem szerez a Socrative tesztekkel, az addig megszerzett (vagy inkább meg nem szerzett) pontjai alapján kap egy jegyet. (Ennek a részleteit itt írtam le.) Tulajdonképpen csak arra kell figyelnem, hogy az anyagrész végén legyen agyam erre is, mert hogy ez adminisztráció, amit könnyű halogatni aztán elfelejteni. Ezzel kapcsolatban a hiányzásokat is figyelembe kell venni, hiszen aki kevés tesztet ír, azt másképp kell elbírálni. Talán megbeszélünk az osztályokkal egy minimális tesztszámot (3 vagy 5?), ami felett él a fenti szisztéma, alatta pedig kaphat kedvezményt.

Ez elég sok lett. A Redmenta marad későbbre …

Alkalmazások, programok

Socrative

Így készülök a tanévre

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

linkgyűjtő

Az előző tanévben kezdtem el használni a linkgyűjtőket. Ezek azért hasznosak, mert egy osztállyal egy helyen tudom megosztani a szükséges online tartalmakat úgy, hogy nem kell facebookozni. (Most nem akarok elkanyarodni a Facebook előnyei és hátrányai irányba, de tény, hogy /bár egy időben a jófejség netovábbja volt a Facebook oktatási felhasználása/, nem mindenki örül, ha a gyerekét a Facebook felé irányítják, és a hírekkel ellentétben nincs fent mindenki a Facebookon.) A linkgyűjtők persze lehetnének egyszerű weboldalak is, de a jó alkalmazások (szerintem pl. az Elink jó) telefonbarátabbak.

Szóval itt most azt szedem össze röviden, hogy mik azok az alkalmazások, amiket már év elején feltöltök a linkgyűjtőkbe és hogyan készítem fel a felületeket (és magamat) a tanévre. A linkgyűjtőket is meg kell osztani valahogy és mivel régóta van honlapom, ezek is kikerülnek oda. Így néz ki kép formátumban egy linkgyűjtő:

elink_2

A fenti programokról röviden itt írok.

Elsőre úgy néz ki, hogy az egyes osztályok linkgyűjtői egyformák, de ez nem így van. Azokon a felületeken, ahol vannak külön osztálycsoportok (pl. Socrative, Redmenta) a saját osztálycsoportra mutató linket teszem ki, így gyorsabb a bejelentkezés, kevesebb időt vesz el az órából. Másik előnye, ha az egyes osztályoknak külön linkgyűjtőjük van, hogy azokat a linkeket, amiket csak egyes órákon akarok használni, csak a megfelelő osztályhoz teszem ki.

Karbantartást elsősorban azok a tesztoldalak igényelnek, amelyekben teszteket osztályokhoz rendeltem. Az új tanév kezdetével az osztályokat át kell nevezni a programokban, ez viszont az eddigi kitöltéseknél bekavarhat … (lásd alább).

Az első alkalmazás a Socrative. Én a pro verziót használom, aminek a fő előnye, hogy osztálycsoportokat lehet létrehozni és ezekbe a diákok az általam felvitt (saját) névvel tudnak belépni, tehát jóval egyszerűbb a munka követése és az adminisztráció. (Sajnos csak a 9 “pro room-ot” lehet így használni és egy átlagos földrajz tanárnak /mint én/ ennél több osztálya van, úgyhogy trükközni kell.) A karbantartás lényege, hogy a kimenő osztályokat törölni kell, a bejövőket felvenni, a feljebb lépők room-jait pedig átnevezni. Ebből lehet egy kis káosz. Addig rendben van, hogy két azonos nevű room nem lehet és erre a felület figyelmeztet. Viszont ha egy felmenő osztály room-ját átnevezem és még benne vannak a korábbi megoldott tesztek eredményei, akkor az a helyzet áll elő, hogy pl. a 10.b room-hoz vannak társítva a tavalyi  9.b tesztjei. Ráadásul ha “ügyes” voltam, már van egy 9.b room a bejövő osztálynak. Na ezzel sikerült egy időre lefagyasztanom a rendszert, de szerencsére magára talált. Szóval a helyes sorrend: először törölni a régi teszt eredményeket (elmenteni, ha kell) és utána átnevezni a room-okat. Ezután még az új osztályok névsorait viszem fel, ha már hozzá tudok jutni.

A Redmentában a fenti probléma másképp (illetve nem) jelentkezik. Itt nem tudtam lefagyasztani a rendszert a fejetlen csoport átnevezésekkel, mert ha a teszt kitöltője egy csoportban van, akkor csoporttagként is meg tudom nézni az eredményét, ha viszont a csoportot megszüntetem, a kitöltés akkor is meg marad az egyénhez társítva. Ezért itt az archiválással sem kell foglalkozni (de szükség esetén lehet Excelbe exportálni az eredményeket). A felhasználókat nem én viszem fel, hanem a direktcímes jelentkezést kérem tőlük és csak el kell fogadom, ha megtették. Ezt a honlapomon röviden leírom, (nem is rossz egy szövegértési feladatnak).

A TeamWorkTool mivel sokat pár- és csoportmunkázunk (és mert saját fejlesztés), bekerült a kedvencek közé. Mihályi Barnabás programozóval beneveztük az év honlapja versenyre. Ha tetszik, itt lehet rá szavazni. Köszönjük 🙂

A Purposegames felületen az elmúlt években sok topográfia (és más jellegű gyakorló) feladatot készítettem. Pont ezért ha konkrét feladatot szeretnék gyakoroltatni, célszerűbb a közvetlen linket betenni a linkgyűjtőbe, de itt tartom a gyűjtőoldal linkjét állandóra is, mert sokan már elég jól elboldogulnak rajta, pl. kereséssel megtalálják a feladatokat. Itt is lehet csoportokat létrehozni, de nem tudtunk rászokni, hogy használjuk ezeket.

A Mentimeter is kedvenc lett az előző tanévben. Sokféle látványos szavazást, vélemény nyilvánítást tesz lehetővé. Főként a projektek értékelésénél használtuk.

Ide került a honlapom is. Bár a nevem alapján könnyű megtalálni, mivel oktatási anyagok és praktikus információk is vannak rajta (linkgyűjtők, Redmenta direktcím stb.), jó ha kéznél van.

A diákok egyik nagy kedvence a Quizlet live. A linkgyűjtőbe a live-hoz szükséges belépő kód oldalát linkeltem be, hogy gyorsabb legyen a bejelentkezés a játékba.

Alkalmazások, programok

Elink

Diákvélemények az órai okostelefonozásról

A tanév utolsó óráján megkértem diákjaimat a szokásos év végi kérdőív kitöltésére. A válaszok önmagukban is értelmezhetők, de többet mondanak a háttér – az órák menetének, munkaformáknak és módszereknek  – ismeretében. Ezekről szól a blog korábbi bejegyzéseinek többsége. A kérdőívezés részletesebb leírása és a korábbi adatfelvétel eredménye itt olvasható.

A kérdőív kitöltését egy rövid magyarázat előzte meg (miért kérem, nem kötelező, névtelen, néhány praktikus információ).

Néhány általános információ a kérdőívek kitöltőiről

A kérdőívet 10 osztályból 262 diák töltötte ki, évfolyam szerint 7-től 10. osztályig, életkor szerint 13-tól 18 évig.

A kitöltők többségének van okostelefonja.

Egy korábbi felmérésből (ugyanezen osztályokból) származik a telefon milyenségére (operációs rendszerre) vonatkozó kérdés, amit 137-en töltöttek ki. Eszerint a válaszolók több mint felének Android-os, és több mint 40%-ának IOS-es telefonja van.

 

A tanórai okostelefon használat főbb jellemzői diákok válaszai alapján

A felmérés lényegi része az alábbi három diagramon jelenik meg. Mindhárom kérdés a tanórai okostelefon használat diákok számára előnyös tulajdonságaira vonatkozik.

Fontosnak tartom kiemelni:
– a szempontokat a diákok megkérdezése alapján állítottam össze még az első felmérés előtt (lásd itt),
– a mostani kitöltők közül kb. 150 diák tavaly is kitöltötte ezt a kérdőívet,
– a megadott szempontoknak legfeljebb a felét (12-ből 6-ot, 10-ből 5-öt illetve 6-ból 3-at) választhattak ki.

Az első csoportba az általam tanulási szempontokként azonosított jellemzők kerültek. Eszerint a diákok többségének a legfontosabb előnyök: az azonnali visszajelzés (176), a jó ismétlési és gyakorlási lehetőség (174) és a jó jegy szerzési lehetőség (171). Legkevesebben a “motivál az otthoni tanulásra” lehetőséget választották, (bár ez azt is jelenti, hogy 22 diákot még az otthoni tanulásra is motiválja az iskolai okostelefon használat). A korábbi felméréssel összehasonlítva sokkal többen választották az azonnali visszajelzés szempontot, ami a középmezőnyből az élre került, a másik két helyezett szempont korábban is az elsők között volt. (A diagramok infogram felületen is megtekinthetők.)

 

A második csoportba az általam érzelmi szempontokként azonosított jellemzők kerültek. Eszerint a diákok többségének a legfontosabb előnyök: a többi órán nem használják (180), nem stresszes, kevésbé izgul (142) és modern (142). A legtöbb diák által megjelölt szempont nyilván arra is rámutat, hogy a többi órán nem vagy csak elvétve használják és várhatóan ez a szempont visszaszorulna a telefonhasználat terjedésével. A legkevesebben a menőség szempontját választották. A korábbi felméréssel összehasonlítva az első három helyezett szempont tekintetében nem történt változás.

A harmadik csoportba az általam praktikus szempontokként azonosított jellemzők kerültek. Eszerint a diákok többségének a legfontosabb előnyök: a teszt kérdései lesznek a dolgozatban (172), gyors (151) és könnyebb megérteni a tanár elvárásait (136). A legkevesebben a “hasznos dologra használom a telefont” szempontot választották. A korábbi felméréssel összehasonlítva az első három helyezett szempont tekintetében nem történt változás.

Tapasztalatok

Nagyon vártam már ennek a felmérésnek az eredményét, elsősorban a korábbival való összehasonlítás lehetősége miatt. A szempontokon nem változtattam és bár szövegesen lehetett javasolni kimaradt szempontot, nem sok ötletet kaptam, tehát több mint egy év elteltével a régi és az új diákok is elégedettek a meglévő szempontokkal. A tavalyi felméréshez képest csak az első (tanulási) szempontok között van jelentős sorrendi változás, ott is csak egy szempont esetében. Bár a diákok jelentős része tavaly is kitöltötte ezt a kérdőívet, nem gondolom hogy az igen jelentős hasonlóság a két felmérés eredménye között csak ezért van. Egyrészt van kb. 110 új diák a kitöltők között, másrészt az órai módszereim, munkaformáink és a használt programok, alkalmazások is változtak. (Idén pl. sokkal több és másként szervezett projektet végeztünk, illetve a Socrative és a Redmenta mellett további alkalmazásokat /PurposeGames, Teamworktool/ is rendszeresen használtunk és alkalmanként még továbbiakat is.)

A módszerek és munkaformák változása nehezen lenne számszerűsíthető, így a felmérés eredményeit elsősorban a jelentős számú kitöltő, a szempontokkal való elégedettség és a két adatfelvétel közötti nagyfokú hasonlóság támogatja. Remélem. Jövőre újra lemérem …

Vízburok projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

diákok prezentációt készítenek, órai internet használat, órai okostelefon használat, online fájlmegosztás, Mentimeter, TeamWorkTool, Redmenta

Valójában nem a teljes vízburok téma, csak a kiírásban szereplő témák, a cím csak egyszerűsítés. A projekt az egyes osztályokban kicsit másképp zajlott.

Kiírás

Az alábbi szempontokat minden csoport megkapta:

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Készítsetek posztert és prezentációt az alábbi szempontok alapján! A poszter és a prezentáció tartalma legyen azonos! (A tartalmi rész legyen azonos, nem az illusztráció! Nem kell a prezentáció képeit, diáit kinyomtatni!) A prezentációt elő kell adni, a posztert kiállítjuk és információ forrásnak használjuk. A prezentáció ne csak a kérdések megválaszolása, hanem egy rövid de összefüggő előadás legyen! Az illusztrációkhoz érdemes kihasználni, hogy a tankönyv és a munkafüzet elérhető online.
Az értékelés szempontjai: határidőre elkészül, tartalmazza a szempontokat, felhasználják a tankönyv és a munkafüzet anyagát, a prezentációt előadják és nem felolvassák, az előadásra láthatóan felkészültek és komolyan veszik, a prezentációban sok illusztráció van és csak vázlatos szöveg, a prezentáció időtartama kb. 5 perc, feltüntetik a készítők nevét, feltüntetik a forrásokat a képek és illusztrációk esetében is, a prezentációt elküldik e-mailben, a fájlnév formája: „9n_xtema” (n = az osztály betűjele, x = a téma sorszáma).
Egy csoport a teljes munka alapján azonos értékelést kap, ezért egymás munkáját mindenben segíteni lehet és kell.

  1. téma Mi a vízburok tudományos neve? Készíts áttekintő vázlatot a vízburok részeinek csoportosítására: melyek a világtenger részei, melyek a szárazföld vizei, hol található szilárd illetve légnemű víz? Mikor és hogyan keletkezett a hidroszféra? (földtörténet alapján) Mutasd be egy ábrán a víz körforgásának részfolyamatát (4 db részfolyamat, egyet a könyv nem említ, de az ábrákon fel van tüntetve)! (mf. 56/1, 2.)

  2. téma Mi a világtenger? Sorold fel részeit (2 db rész)! A Föld felszínének kb. hány százaléka a világtenger? Melyek a tengerek típusai? Határozd meg a típusokat (2 db típus) és mutass példákat a térképen! Milyen mélységűek a következő területek: kontinentális perem (self), kontinentális lejtő, mélytengeri síkság, mélytengeri árok? (mf. 56/3, 57/4, 5.) A földfelszín kb. hány %-át fedik a mélytengeri síkságok?

  3. téma Mennyi a tengervíz átlagos sótartalma és mit jelent ez az érték? Hogyan befolyásolja a csapadék, a párolgás és a hozzáfolyás a tengervíz sótartalmát? Mennyi a sótartalom értéke az Atlanti-óceánban az Egyenlítőnél, a térítőknél és a sarkköröknél? Miért a térítőknél a legsósabb az óceánok vize? Nevezd és mutasd meg térképen a legsósabb és a legkevésbé sós tengereket! (mf. 57/6.)

  4. téma Mit jelent, hogy a (tenger)víznek nagy a fajhője? Hogyan módosítja a tengervíz (óceán) környezete éghajlatát? A világtenger vize az északi szélesség 7 fokán a legmelegebb. Miért van ez így? Nevezd és mutasd meg térképen a legmelegebb tengereket! Kb. hány fokon fagy meg a tengervíz és miért? (mf. 58/8.)

  5. téma Hogyan alakul ki a hullámzás? Hogyan formálja a hullámzás a tengerpartokat? Nevezd meg a hullámzás felszínformálásának típusait! Nevezz meg és mutass be felszínformákat és előfordulásuk helyszíneit! Mi a cunami? Hogyan lehet felismerni egy tengerparton, hogy cunami közeleg? (mf. 59/d) és e) feladat)

  6. téma Mi a tengerjárás és milyen részfolyamatokból áll? Mutasd be a tengerjárás keletkezését és különleges eseteit (legnagyobb és legkisebb)! Hogyan alakítja a tengerjárás a folyók torkolatát? Nevezz és mutass meg torkolattípusokat képen és térképen! (mf. 59/2. feladat)

  7. téma Mi a tengeráramlás? Nézz utána, hogy a tengervíz milyen kiterjedésű része mozog az áramlások során! Mi a fő mozgatója az áramlásoknak és mi módosítja az áramlások irányát? Az áramlásoknak milyen típusai vannak? Nevezz és mutass meg néhány fontosabb áramlást a térképen és mutasd be az éghajlat alakításában betöltött szerepüket! (mf. 60/3, 4. feladat)

  8. téma Készíts áttekintő vázlatot a felszín alatti vizekről! Határozd meg az egyes típusokat és mutasd be fontosabb jellemzőiket és felhasználásukat! (mf. 61/1, 2.)



    *** A diákoknak kiadott anyag vége ***

A 8. egy tartalék téma volt, az egyik osztályból többen cserediák programon vettek részt, ők néha voltak, néha nem, ezt kapták kidolgozásra, amikor éppen megjelentek. A projekt kiírást megkapták kinyomtatva (minden csoport a sajátját) és a Facebook csoportban is.

Egy fontos dolog nincs benne a kiírásban, az időzítés. Azt mondtam az osztályoknak, hogy majd a második órán megbeszéljük a határidőket a haladásuk függvényében, illetve hogy mikor lesz a következő óra. (Nem mindegy pl. hogy van a két óra között egy hétvége, vagy egymás utáni két nap vannak az órák. Ráadásul a projekt egy zaklatott időszakban zajlott, szünetek, érettségik miatt elmaradó órák, cserekapcsolatban résztvevő diákok hiányzása stb.)

Időtartam

1. óra – 3-4 fős csoportok kialakítása, feladat kiosztása, poszterek, prezentációk előkészítése, tervezése, anyaggyűjtés, keresés az interneten. A csoportokat jellemzően véletlenszerűen szeretem kialakítani, de volt, ahol  – pl. a cserediákok hiányzása miatt – irányított volt. A csoportokat a TeamWorkTool-lal vagy a Teamup-pal alakítjuk.
2. óra – poszterek készítése, anyaggyűjtés a prezentációkhoz. A posztereket el lehetett vinni, bár ez veszélyes, de kikötöttem, hogy az otthonfelejtést nem fogadom el mentségként.
3. órától – prezentációk előadása, poszterek megtekintése.
Utolsó óra – értékelés.

A teljes időtartam osztályonként változott. A prezentációs, poszter megtekintős órák száma legalább kettő, de kevésbé összeszokott osztályokban inkább több.

Előadások-prezentációk

A tervem az volt, hogy egy órán több prezentációt meghallgatunk és az ugyanezekhez a témákhoz tartozó posztereket is megnézzük. Ezt a módszert a korábbi projektek tapasztalata miatt próbáltam ki, mert a poszterek előadása nem igazán hatékony, nem lehet jól látni. Ezért a posztereket kiállítottuk és a munkafüzeteket ezek alapján kellett megoldani. Ez a terv helyenként sikerült, egyes osztályokban viszont rögtönöznöm kellett, mert nagyon elhúzódtak a prezentációk. Itt a projekt végére hagytuk a posztereket, hogy haladjunk az előadásokkal, viszont több időt szántam az előadások értékelésére.

Poszterek 

Néhány poszter különböző osztályokból.

Értékelés

Készítettem egy értékelő Excel táblázatot, amiben nyomon lehetett követni a haladást. A prezentáció beküldésekor beírtam azokat a pontokat, amiket lehetett előadás nélkül értelmezni; az előadás után értékeltem és beírtam a további pontokat; végül a posztert is külön pontoztam. Voltak kiemelt, ezért kétszeres szorzóval számolt szempontok: tankönyv és munkafüzet használata, valamint az előadás minősége. (Néhány szempont talán átfed illetve egymástól függő szempontok, de ezt utólag sem érzem problémának.)

ertekelo_excel


Az egyik osztály értékelő táblázata

A fenti Excelt táblázatot a Facebook csoportban megosztottam az érintett osztállyal, hogy nyomon követhessék a munkájuk értékelését. Az első oszlopban a diákok nevei vannak, ez nem látszik. A két táblázat között a pontozás módja (a vastagon szedett a duplán számító kiemelt szempontoké) és a ponthatárok vannak feltüntetve. Nem mindegyik osztályé lett ennyire jó, ők egy nagyon összeszokott, lelkes társaság.

Mivel igény volt az utólagos módosításra, megadtam a lehetőséget, azzal a nehezítéssel, hogy a határidő pontot elvesztik, de ha jól csinálják, többet nyerhetnek az utólagos javítással.

A poszterek értékelése a diákok részéről úgy történt, hogy miközben a munkafüzeteket töltötték, jelölniük kellett, hogy mit tudtak megoldani és mit nem a poszterek felhasználásával. Az utolsó órán Mentimeterrel szavaztunk a poszterekről, ahol ezt az információt kellett felhasználniuk. A diákok egymást értékelő véleménye nem számított bele az osztályzatba. A saját poszterükről nem szavaztak.

9hr_poszter_fekete_2_


A poszterek értékelése

A projekt végén elvégeztük a szokásos projekt értékelős szavazást is. Az alábbi szavazatok egy osztályból vannak.

Számonkérés

A projekt végére a két leckéből készítettem egy Redmenta tesztet és az értékelős órán bejelentettem a következő órai dolgozatot.

Tapasztalatok

A téma kiírását a korábbi projektek tapasztalatai alapján próbáltam úgy megfogalmazni, hogy minél egyértelműbb legyen, amit szeretnék. Ez persze sosem lesz tökéletes, a diákok mindig tudnak olyat kérdezni, ami nincs benne és fontos. Meg olyat is, ami benne van.

Több kérdést kaptam az értékelési szempontokról, például a fájlnév miatt. Megmutattam kivetítve, hogy mennyire egyszerű és átlátható nekem, ha betartják, amit kérek és elmondtam, hogy ez egy létező dolog, hogy ha fájlt kell beküldeni valahova, akkor előírják a fájl elnevezését is.

Sajnálom, hogy nem vettem be a szempontok közé a poszter és a prezentáció esztétikai értékelését. Bár ez elég szubjektív, talán még szebb alkotások készültek volna, illetve akik kifejezetten szép munkákat készítettek, így nem kaptak plusz pontot. Őket azzal igyekeztem kárpótolni, hogy az értékelő órán megmutattam az osztálynak hogy nagyon tetszik ez a poszter. És javasoltam, hogy máskor, ha eszükbe jut egy jó szempont, amivel javítanák az esélyeiket, szóljanak és hátha bevesszük.

Még mindig sokan vesztenek pontot az egyszerűen betartható szempontok figyelmen kívül hagyása miatt (fájlnév, e-mail-ben küldés, források, készítők neve). A források megjelölése kifejezetten nehéz, nem győzöm hangsúlyozni a fontosságát. Még úgy is, hogy külön le van írva, hogy “a képek és illusztrációk esetében is”, néhányan azzal mentegetőznek, hogy nem gondolták, hogy a képek forrása is kell.

Az értékelés talán nem tökéletes. Voltak akik a határidő miatt buktak egy jegyet. Voltak akik tartalmilag nem tökéletes poszterrel és prezentációval ötöst kaptak, mert minden apróságot betartottak és a tartalmon nem vesztettek sok pontot. Azt érzem fontosnak, hogy előre lehetett tudni minden szempontot, ehhez képest alakíthatták a munkaszervezést.

Az előadás utáni önértékelésre nem mindig jutott idő, pedig ez is hasznos lenne.

A projekt elég sok időt igényel, ahhoz képest, hogy két lecke anyaga. De ha ezen aggódom, akkor soha nem szervezek projektet. Amúgy ez a két lecke más módszerrel sem két óra, ha “rendesen” meg akarom tanítani.

Az összeszokottabb (6-7 évfolyamos) osztályokban sokkal jobban ment az időzítés, a terv betartása, mint a bejövőknél (4-5 évfolyamos). Az utóbbiaknál volt, hogy az első perzentálós órán rögtönöznöm kellett, mert annyira nem tudták belőni az előadás időtartamát, hogy nem lett volna tartható a terv.