Ha már van wifi …

… és szeretnénk minél hamarabb zökkenőmentesen használni a telefonokat, van néhány trükk, amit a diákokkal megbeszélve gyorsabbá tehetjük a munkát. Ezeket nem biztos, hogy egy órán “le kell adni”, bár ha tudunk rá találni lehetőséget, így is lehet. Ha rászánunk egy órát, akkor a diákok egymásnak segítve gyorsan haladhatnak, hiszen köztük is egészen különböző szintű felhasználók vannak.
Az alábbi okosságok rutinos felhasználóknak feleslegesnek tűnhetnek, de évek óta figyelve a diákok telefonhasználati szokásait, az a tapasztalatom, hogy néha alapvető dolgokkal nincsenek tisztában. Tehát amiket alább leírok, azokkal a problémákkal már találkoztam. (Nekem androidos telefonom van, de az itt leírtak más rendszeren is jól jöhetnek.)

Kezdjük a címmel: wifi nem egyenlő internet

Wfif jelszó beírása. Az első csatlakozás általában nem okoz gondot, akkor szokott probléma lenni, ha ugyanannak a wifinek megváltozik a jelszava. Ilyenkor az ‘elfelejt’ vagy ‘törlés’ gombbal lehet a korábbi jelszót kiiktatni és ezután kell beírni az új jelszót. Ezt akkor is érdemes megmutatni, ha állandó wifi jelszóval dolgozunk, mert máskor, máshol még jól jöhet.
Ha van 2,4 és 5 GHz-es wifi is, érdemes úgy elnevezni, hogy egyértelműen meg lehessen különböztetni (pl. iskolaneve_2,4; iskolaneve_5) és javasolni, hogy akinek a telefonja megtalálja az 5 GHz-est, az azt használja. Ennek ugyan kicsit kisebb a hatótávolsága és a falak is jobban zavarják, viszont stabilabb kapcsolatot biztosít, kevésbé foglalt ez a frekvencia.

A szükséges alkalmazások legyenek kéznél. Erre a linkgyűjtők használatát javasolom, amikről itt írtam.

A linkgyűjtő legyen kéznél. Erre használható módszer, hogy a linkgyűjtő weboldalát a böngészőben hozzáadjuk a kedvencekhez, vagy teszünk rá egy könyvjelzőt, de talán a legjobb, ha hozzáadjuk a kezdőképernyőhöz. (Az alábbi kép a Chrome böngésző menüje, látható a ‘könyvjelző’ és a ‘hozzáadás kezdőképernyőhöz’ lehetőség is.)

hozzaadas_kezdokepernyohoz

Könyvjelző, hozzáadás kezdőképernyőhöz

A linkgyűjtőt persze az első alkalommal valahogy meg kell adni, hiszen honnét lenne meg a diákoknak. Ezt megtehetjük QR kóddal, akinek van olvasója, vagy közösségi oldalon, ha használunk ilyet, vagy be is lehet gépelni a címet a böngészőben, ha túl hosszú, használjunk linkrövidítőt. Praktikus még ha vész esetére a teremben kihelyezzük az osztályok linkgyűjtőinek QR kódjait a szöveges linkekkel együtt, vagy ha nem egy helyen tartjuk az órákat, akkor a diákok is megkaphatják kinyomtatva (ragasszák be a füzetbe, tegyék a telefon tokba stb.).

QR kód olvasó hasznos. Ami esetleg épp nincs a linkgyűjtőben és gyorsan akarunk valamit megosztani, a QR kód egy kézenfekvő megoldás, ha a diákoknak van mivel dekódolni. Gyakori panasz, hogy nincs tárhely új app (pl. QR kód olvasó) telepítésére, erre jó a böngészőből működő QR kód olvasó, pl. a webqr, szóval ez is legyen bent a linkgyűjtőnkben.

Ha már a tárhely. Lehet javasolni, hogy nézzék át az alkalmazásaikat, valószínűleg fognak találni nem is egyet, amit csak akkor használtak, amikor feltelepítették és csak a helyet foglalja. Ezeket nyugodtan el lehet távolítani … ja, hogy is kell? Ha meg újra szükséges, megint fel lehet telepíteni. (A fizetős appokat is.) Alkalmazások eltávolítása. Régi Androidon még a beállítások menüben az alkalmazások között kellett, újabban már elég a képernyőn lévő ikont nyomva tartani és a megjelenő ‘eltávolítás’ kuka ikonra húzni. Hasonló helynyerő lehetőség, ha a fényképeket, videókat elmentik otthon az asztali gépre, laptopra, felhőtárhelyre és tudnak törölni. Ez főként annak fontos, akinek nincs külön memóriakártyája erre a célra és a belső memóriába ment mindent. Vagy van, csak nem használja, mert hogy a kamerát be kell állítani, hogy oda mentsen.

A telefon is jobban működik (a számítógéphez hasonlóan), ha időnként – akár naponta – újraindítják. Javasoljuk, hogy az akkura is vigyázzanak a hosszútávú használat érdekében. Érdemes nem 100%-ig tölteni és főként nem hagyni, hogy annyira lemerüljön, hogy kikapcsol. 

Az újraindítás jótékony hatása érvényes az egyes alkalmazásokra is. Van aki bezárás helyett csak a háttérbe küldi az alkalmazást. Ez akkor derül ki, amikor azt látjuk, hogy a kezdőképernyő navigációs gombot (a kerek) használja erre, majd az ikont megérintve “újraindítja”, vagyis csak megint megjeleníti. És persze semmi változás nem történik. (Alkalmazás bezárása: ‘áttekintés’ gomb (a négyzet alakú) érintése és az alkalmazás oldalra kihúzása vagy az X ikon érintése.)

A rendszer karbantartó alkalmazások használatának értelme más, mint a windows-os asztali gépek esetében. Az Android a futó alkalmazások erőltetett bezárására azok újraindításával válaszol, tehát sok értelme nincs, sőt valószínűleg csak tovább terheli a rendszert. A felesleges fájlok eltávolításának van értelme, az ezzel kecsegtető alkalmazások között érdemes válogatni, én az SDmaid-et elég jónak találtam. Az új Androidomnak azonban nem nagyon van rá szüksége, nem szokott találni szinte semmit.

A böngészőben megnyitott lapok számának csökkentésével is memóriát lehet felszabadítani és ezáltal gyorsabb működést elérni. Vannak akik több tíz lapot tartanak folyamatosan nyitva, de láttam már 99-nél kiakadt számlálót. És van aki nem tudja, hogy hogy kell az egyes lapokat becsukni. (Böngésző lap bezárása: a böngészőben (Chrome-ban a jobb felső sarokban) a megnyitott lapok számát mutató ‘váltás a lapok között’ ikont érintve a lapok külön láthatóvá válnak, így egyesével bezárhatók, hasonlóan az alkalmazásokhoz.)

Reklámok

Hogy csináljak wifi-t (internetet) a tanteremben?

Az alább leírtak során feltételezem, hogy az iskolában van nagysebességű internet kapcsolat.

Az okostelefonokhoz wifi kapcsolaton keresztül érdemes az internet hozzáférést biztosítani. Ennek fő problémája, hogy hogyan fogja bírni a rendszer, nem fog-e nagyon lelassulni a nagyszámú felhasználó és a hálózati terhelés miatt. Ezért célszerű nem az egész iskolát lefedő és állandóan működő wifi (internet), hanem csak a szükséges helyen és időben történő hozzá-férés biztosítását megoldani. Ezt a vállalkozó tanárokhoz és/vagy tantermekhez rendelt routerekkel lehet megvalósítani. Ez utóbbi sokkal olcsóbb és véleményem szerint hatékonyabb megoldás, mint az egész iskola “bewifizése”. Egy csoportnyi/osztálynyi diák telefonjának internetre kapcsolásához szükséges router néhány ezer forintból beszerezhető, míg az egész iskola wifi-vel való ellátása akár több százezer forintos költségű is lehet és a működése így is kétséges.

Ha nincs a tanteremben internet elérési lehetőség, akkor néhány ezer forintos beruházással UTP kábelt kell vásárolni és az iskolai szerverről bevezetni az internetet a terembe. Ha a szerveren nincs leágazási lehetőség, az is megoldható egy elosztóval. A kábel több 100 m hosszban is beköthető.

A tanteremben lévő hálózati csatlakozási pontra egy wifi routert kell csatlakoztatni. Olyan routert érdemes választani, aminek van kapcsolója a gyors ki és bekapcsoláshoz. Vásárlás előtt kérjük a rendszergazda segítségét annak megállapításához, hogy a router a megfelelő számú készüléket ki tudja-e szolgálni, illetve hogy a használni kívánt helyen a megfelelő jelerősséget tudja-e biztosítani. Az általam használt routert évekkel ezelőtt 6-7 ezer forint közötti összegért vettük, egyszerre egy egész osztály (esetenként több mint 30 telefon) rá tud csatlakozni és a közeli termekben is használható jelerősséget biztosít.
A router adminisztrációs felülete böngészőprogrammal érhető el. A böngésző címsorába a router IP címét kell beírni, amit a készüléken (vagy a leírásában) fel van tüntetve. A wifi jelszót ezen a felületen minden óra előtt meg kell változtatni. (A diákok természetesen azt szeretnék, ha folyamatosan lenne wifi, de ők is tudják és megértik, hogy ha nem változtatnánk meg a jelszót, akkor egy órán belül az egész iskola a wifin lógna és használhatatlan lenne a hálózat. A bekapcsolt telefonok automatikusan rákapcsolódnak a wifi-re és beállítástól függően letöltik a telefonon lévő applikációk frissítéseit, az üzeneteket stb., így a diákok tényleges beavatkozása nélkül is jelentős rendszer terhelés állhat elő.) Másik fontos „szabály”, hogy amint vége a tanár által tervezett internetes tevékenységnek, kapcsolja le a routert, az előbb leírtak miatt.

A wifi kódot a táblára felírva és/vagy kivetítve lehet megosztani de QR kód használatával lehet a leggyorsabban a hálózatra csatlakozni. Ehhez szükséges a telefonon egy ingyenes QR kód olvasó alkalmazás. Használatával a diákok megismerik a QR kód használatának egy lehetőségét. Tapasztalatom szerint a legtöbben már láttak QR kódot, de nem tudták, hogy mi az és főként, hogy mire jó, hogyan kell használni. Én a QRcodemonkey weboldalon készítem a wifi csatlakozáshoz szükséges kódot, ahol a wifi nevét (Wireless SSID), a jelszót és a titkosítás módját kell megadni. (Ezeket a router adminisztrációs felületén a tanár állítja be.) A kivetített kódot a tanterem végéből is be lehet olvasni a telefonokkal.

Egyes alkalmazásokhoz, főleg a versenyekhez szükséges kivetítési lehetőség, mert a diákok így látják, hogy hol tart a csoportjuk a többiekhez képest. Ugyanakkor tapasztalatom szerint gyakran annyira elmélyülnek a munkában, hogy sokszor nem nézik a táblát, ami ráadásul a munkát is lassíthatja. Általában előny, ha lehet kivetíteni, mert így megmutatható az osztály összesített eredménye, jobban megbeszélhetők a feladatok. Kiscsoportos foglalkozásnál ez egy számítógép monitorral vagy laptoppal is megoldható.

Wifi = internet?

– Tanár úr, nem tudtam a hétvégén megcsinálni a … feladatot, mert nem volt otthon wifi.
– Nem kell wifi, csak internet legyen.
– He? (És közben enyhén összevonja a szemöldökét, hogy most akkor viccel, vagy komoly.)

Első alkalommal meglepő, amikor valaki azt tapasztalja, hogy egyértelműen van wifi (a telefon, laptop stb. jelzi és csatlakozik is rá), viszont egyértelműen nincs internet kapcsolat. Ilyenkor válik nyilvánvalóvá a kérdésre a válasz: nem. A fenti helyzetet úgy lehet a legegyszerűbben elérni (persze ki akarná elérni, szóval legyen inkább szemléltetni), hogy a wifi routerből kihúzzuk az UTP/hálózati kábelt. Ilyenkor, mivel kap áramot, sugározza a wifi jelet, de mivel nem kap internetet, nincs mit megosztania.

kb23669-002_en_v1

Ha csak áramot kap, lesz wifi, internet nélkül.

A wifi egy vezeték nélküli adattovábbításra alkalmas szabvány, amin persze leginkább internetre szoktunk kapcsolódni. Ezért a hétköznapi szóhasználatban talán nem is nagy hiba, ha összemossuk a wifit az internettel, de jó ha tudunk a fentiekről, hiszen hiba esetén könnyebben rájöhetünk, hogy esetleg csak kilazult egy kábel, nem kell egyből a rendszergazdához rohanni.
Másrészt ha nagyon hozzászokunk, hogy csak wifin csatlakozunk az internetre, akár el is felejthetjük, hogy van kábeles lehetőség (ami tapasztalatom szerint sokkal megbízhatóbb) és esetleg ott állunk internet nélkül, pedig lehet, hogy csak egy kábel két végét kellene a megfelelő helyre csatlakoztatni.