Vízburok projekt

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

diákok prezentációt készítenek, órai internet használat, órai okostelefon használat, online fájlmegosztás, Mentimeter, TeamWorkTool, Redmenta

Valójában nem a teljes vízburok téma, csak a kiírásban szereplő témák, a cím csak egyszerűsítés. A projekt az egyes osztályokban kicsit másképp zajlott.

Kiírás

Az alábbi szempontokat minden csoport megkapta:

*** A diákoknak kiadott anyag kezdete ***

Készítsetek posztert és prezentációt az alábbi szempontok alapján! A poszter és a prezentáció tartalma legyen azonos! (A tartalmi rész legyen azonos, nem az illusztráció! Nem kell a prezentáció képeit, diáit kinyomtatni!) A prezentációt elő kell adni, a posztert kiállítjuk és információ forrásnak használjuk. A prezentáció ne csak a kérdések megválaszolása, hanem egy rövid de összefüggő előadás legyen! Az illusztrációkhoz érdemes kihasználni, hogy a tankönyv és a munkafüzet elérhető online.
Az értékelés szempontjai: határidőre elkészül, tartalmazza a szempontokat, felhasználják a tankönyv és a munkafüzet anyagát, a prezentációt előadják és nem felolvassák, az előadásra láthatóan felkészültek és komolyan veszik, a prezentációban sok illusztráció van és csak vázlatos szöveg, a prezentáció időtartama kb. 5 perc, feltüntetik a készítők nevét, feltüntetik a forrásokat a képek és illusztrációk esetében is, a prezentációt elküldik e-mailben, a fájlnév formája: „9n_xtema” (n = az osztály betűjele, x = a téma sorszáma).
Egy csoport a teljes munka alapján azonos értékelést kap, ezért egymás munkáját mindenben segíteni lehet és kell.

  1. téma Mi a vízburok tudományos neve? Készíts áttekintő vázlatot a vízburok részeinek csoportosítására: melyek a világtenger részei, melyek a szárazföld vizei, hol található szilárd illetve légnemű víz? Mikor és hogyan keletkezett a hidroszféra? (földtörténet alapján) Mutasd be egy ábrán a víz körforgásának részfolyamatát (4 db részfolyamat, egyet a könyv nem említ, de az ábrákon fel van tüntetve)! (mf. 56/1, 2.)

  2. téma Mi a világtenger? Sorold fel részeit (2 db rész)! A Föld felszínének kb. hány százaléka a világtenger? Melyek a tengerek típusai? Határozd meg a típusokat (2 db típus) és mutass példákat a térképen! Milyen mélységűek a következő területek: kontinentális perem (self), kontinentális lejtő, mélytengeri síkság, mélytengeri árok? (mf. 56/3, 57/4, 5.) A földfelszín kb. hány %-át fedik a mélytengeri síkságok?

  3. téma Mennyi a tengervíz átlagos sótartalma és mit jelent ez az érték? Hogyan befolyásolja a csapadék, a párolgás és a hozzáfolyás a tengervíz sótartalmát? Mennyi a sótartalom értéke az Atlanti-óceánban az Egyenlítőnél, a térítőknél és a sarkköröknél? Miért a térítőknél a legsósabb az óceánok vize? Nevezd és mutasd meg térképen a legsósabb és a legkevésbé sós tengereket! (mf. 57/6.)

  4. téma Mit jelent, hogy a (tenger)víznek nagy a fajhője? Hogyan módosítja a tengervíz (óceán) környezete éghajlatát? A világtenger vize az északi szélesség 7 fokán a legmelegebb. Miért van ez így? Nevezd és mutasd meg térképen a legmelegebb tengereket! Kb. hány fokon fagy meg a tengervíz és miért? (mf. 58/8.)

  5. téma Hogyan alakul ki a hullámzás? Hogyan formálja a hullámzás a tengerpartokat? Nevezd meg a hullámzás felszínformálásának típusait! Nevezz meg és mutass be felszínformákat és előfordulásuk helyszíneit! Mi a cunami? Hogyan lehet felismerni egy tengerparton, hogy cunami közeleg? (mf. 59/d) és e) feladat)

  6. téma Mi a tengerjárás és milyen részfolyamatokból áll? Mutasd be a tengerjárás keletkezését és különleges eseteit (legnagyobb és legkisebb)! Hogyan alakítja a tengerjárás a folyók torkolatát? Nevezz és mutass meg torkolattípusokat képen és térképen! (mf. 59/2. feladat)

  7. téma Mi a tengeráramlás? Nézz utána, hogy a tengervíz milyen kiterjedésű része mozog az áramlások során! Mi a fő mozgatója az áramlásoknak és mi módosítja az áramlások irányát? Az áramlásoknak milyen típusai vannak? Nevezz és mutass meg néhány fontosabb áramlást a térképen és mutasd be az éghajlat alakításában betöltött szerepüket! (mf. 60/3, 4. feladat)

  8. téma Készíts áttekintő vázlatot a felszín alatti vizekről! Határozd meg az egyes típusokat és mutasd be fontosabb jellemzőiket és felhasználásukat! (mf. 61/1, 2.)



    *** A diákoknak kiadott anyag vége ***

A 8. egy tartalék téma volt, az egyik osztályból többen cserediák programon vettek részt, ők néha voltak, néha nem, ezt kapták kidolgozásra, amikor éppen megjelentek. A projekt kiírást megkapták kinyomtatva (minden csoport a sajátját) és a Facebook csoportban is.

Egy fontos dolog nincs benne a kiírásban, az időzítés. Azt mondtam az osztályoknak, hogy majd a második órán megbeszéljük a határidőket a haladásuk függvényében, illetve hogy mikor lesz a következő óra. (Nem mindegy pl. hogy van a két óra között egy hétvége, vagy egymás utáni két nap vannak az órák. Ráadásul a projekt egy zaklatott időszakban zajlott, szünetek, érettségik miatt elmaradó órák, cserekapcsolatban résztvevő diákok hiányzása stb.)

Időtartam

1. óra – 3-4 fős csoportok kialakítása, feladat kiosztása, poszterek, prezentációk előkészítése, tervezése, anyaggyűjtés, keresés az interneten. A csoportokat jellemzően véletlenszerűen szeretem kialakítani, de volt, ahol  – pl. a cserediákok hiányzása miatt – irányított volt. A csoportokat a TeamWorkTool-lal vagy a Teamup-pal alakítjuk.
2. óra – poszterek készítése, anyaggyűjtés a prezentációkhoz. A posztereket el lehetett vinni, bár ez veszélyes, de kikötöttem, hogy az otthonfelejtést nem fogadom el mentségként.
3. órától – prezentációk előadása, poszterek megtekintése.
Utolsó óra – értékelés.

A teljes időtartam osztályonként változott. A prezentációs, poszter megtekintős órák száma legalább kettő, de kevésbé összeszokott osztályokban inkább több.

Előadások-prezentációk

A tervem az volt, hogy egy órán több prezentációt meghallgatunk és az ugyanezekhez a témákhoz tartozó posztereket is megnézzük. Ezt a módszert a korábbi projektek tapasztalata miatt próbáltam ki, mert a poszterek előadása nem igazán hatékony, nem lehet jól látni. Ezért a posztereket kiállítottuk és a munkafüzeteket ezek alapján kellett megoldani. Ez a terv helyenként sikerült, egyes osztályokban viszont rögtönöznöm kellett, mert nagyon elhúzódtak a prezentációk. Itt a projekt végére hagytuk a posztereket, hogy haladjunk az előadásokkal, viszont több időt szántam az előadások értékelésére.

Poszterek 

Néhány poszter különböző osztályokból.

Értékelés

Készítettem egy értékelő Excel táblázatot, amiben nyomon lehetett követni a haladást. A prezentáció beküldésekor beírtam azokat a pontokat, amiket lehetett előadás nélkül értelmezni; az előadás után értékeltem és beírtam a további pontokat; végül a posztert is külön pontoztam. Voltak kiemelt, ezért kétszeres szorzóval számolt szempontok: tankönyv és munkafüzet használata, valamint az előadás minősége. (Néhány szempont talán átfed illetve egymástól függő szempontok, de ezt utólag sem érzem problémának.)

ertekelo_excel


Az egyik osztály értékelő táblázata

A fenti Excelt táblázatot a Facebook csoportban megosztottam az érintett osztállyal, hogy nyomon követhessék a munkájuk értékelését. Az első oszlopban a diákok nevei vannak, ez nem látszik. A két táblázat között a pontozás módja (a vastagon szedett a duplán számító kiemelt szempontoké) és a ponthatárok vannak feltüntetve. Nem mindegyik osztályé lett ennyire jó, ők egy nagyon összeszokott, lelkes társaság.

Mivel igény volt az utólagos módosításra, megadtam a lehetőséget, azzal a nehezítéssel, hogy a határidő pontot elvesztik, de ha jól csinálják, többet nyerhetnek az utólagos javítással.

A poszterek értékelése a diákok részéről úgy történt, hogy miközben a munkafüzeteket töltötték, jelölniük kellett, hogy mit tudtak megoldani és mit nem a poszterek felhasználásával. Az utolsó órán Mentimeterrel szavaztunk a poszterekről, ahol ezt az információt kellett felhasználniuk. A diákok egymást értékelő véleménye nem számított bele az osztályzatba. A saját poszterükről nem szavaztak.

9hr_poszter_fekete_2_


A poszterek értékelése

A projekt végén elvégeztük a szokásos projekt értékelős szavazást is. Az alábbi szavazatok egy osztályból vannak.

Számonkérés

A projekt végére a két leckéből készítettem egy Redmenta tesztet és az értékelős órán bejelentettem a következő órai dolgozatot.

Tapasztalatok

A téma kiírását a korábbi projektek tapasztalatai alapján próbáltam úgy megfogalmazni, hogy minél egyértelműbb legyen, amit szeretnék. Ez persze sosem lesz tökéletes, a diákok mindig tudnak olyat kérdezni, ami nincs benne és fontos. Meg olyat is, ami benne van.

Több kérdést kaptam az értékelési szempontokról, például a fájlnév miatt. Megmutattam kivetítve, hogy mennyire egyszerű és átlátható nekem, ha betartják, amit kérek és elmondtam, hogy ez egy létező dolog, hogy ha fájlt kell beküldeni valahova, akkor előírják a fájl elnevezését is.

Sajnálom, hogy nem vettem be a szempontok közé a poszter és a prezentáció esztétikai értékelését. Bár ez elég szubjektív, talán még szebb alkotások készültek volna, illetve akik kifejezetten szép munkákat készítettek, így nem kaptak plusz pontot. Őket azzal igyekeztem kárpótolni, hogy az értékelő órán megmutattam az osztálynak hogy nagyon tetszik ez a poszter. És javasoltam, hogy máskor, ha eszükbe jut egy jó szempont, amivel javítanák az esélyeiket, szóljanak és hátha bevesszük.

Még mindig sokan vesztenek pontot az egyszerűen betartható szempontok figyelmen kívül hagyása miatt (fájlnév, e-mail-ben küldés, források, készítők neve). A források megjelölése kifejezetten nehéz, nem győzöm hangsúlyozni a fontosságát. Még úgy is, hogy külön le van írva, hogy “a képek és illusztrációk esetében is”, néhányan azzal mentegetőznek, hogy nem gondolták, hogy a képek forrása is kell.

Az értékelés talán nem tökéletes. Voltak akik a határidő miatt buktak egy jegyet. Voltak akik tartalmilag nem tökéletes poszterrel és prezentációval ötöst kaptak, mert minden apróságot betartottak és a tartalmon nem vesztettek sok pontot. Azt érzem fontosnak, hogy előre lehetett tudni minden szempontot, ehhez képest alakíthatták a munkaszervezést.

Az előadás utáni önértékelésre nem mindig jutott idő, pedig ez is hasznos lenne.

A projekt elég sok időt igényel, ahhoz képest, hogy két lecke anyaga. De ha ezen aggódom, akkor soha nem szervezek projektet. Amúgy ez a két lecke más módszerrel sem két óra, ha “rendesen” meg akarom tanítani.

Az összeszokottabb (6-7 évfolyamos) osztályokban sokkal jobban ment az időzítés, a terv betartása, mint a bejövőknél (4-5 évfolyamos). Az utóbbiaknál volt, hogy az első perzentálós órán rögtönöznöm kellett, mert annyira nem tudták belőni az előadás időtartamát, hogy nem lett volna tartható a terv.

Reklámok