Globális problémák

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

Microsoft Forms, órai okostelefon használat, órai internet használat

A globális problémák anyagrész és egy kis videó projekt bevezetéseként egy űrlap kitöltését kértem a diákoktól (lásd alább). Csoportokban dolgozhattak, amit most saját belátásuk szerint szervezhettek. Annyit kértem, hogy ha a videó készítéshez érünk, akkor ne legyen probléma, hogy az egyik csoport teli van videósokkal, a másikban pedig senki soha nem videózott. Ez mondjuk nem valószínű, de azért szóltam. A csoportok ettől függetlenül jellemzően baráti alapon szerveződtek.

Ha rákeresek a “globális problémák” keresőszavakra a Google keresővel, akkor (a poszt írásának időpontjában) ez a weboldal az első a találati listán. (Illetve a Föld túlnépesedésével foglalkozó aloldala.) Mivel az első helyen és az első találati oldalon lévő webhelyek különleges előnyt élveznek (hiszen többnyire alig nézünk át további találati oldalakat, hacsak nagyon nem találunk valamit), ezért gondoltam a témát összekötöm egy internet tudatossági feladattal.

A részletes leírás helyett megosztom a Forms űrlapot. A linkeket minden kérdésnél, ahol kellett beillesztettem, mert kipróbálva azt tapasztaltam, hogy telefonon nem jól működik a weboldal link menüje. 

Néhány példa a diák válaszok közül.

“Miért tarthatjátok hitelesnek a weboldalt.”
“Tanár ajánlotta” (Erre nem is számítottam, pedig milyen egyértelmű … Utána még egyszer nyomatékosítottam, hogy ez a rész az internet tudatosságról szól. Nem azért ajánlottam, mert ezt tartom a legjobbnak, hanem mert ez az első  a keresőben.)
“… a téma szakértői a szerkesztők”
“Megjelölt források”
“Látszik, hogy szakszerű” (Az ilyenekre azért rákérdeztem, hogy mit és miért gondolt.)
“… valós problémákra reális megoldásokat vázol fel” (Ők már nagyon tudnak … 🙂 )
“Mert a nyíregyházi egyetem weboldalán is ez az oldal van bemásolva.”

Többen írták, hogy nem tartják hitelesnek, indoklás nélkül. Ezt leginkább lustaságnak tudom be, szerintem – ahogy a fenti példák is mutatják – néhány jó indokot lehetett találni. Voltak, akik nem találták meg a forrásokat és ezért írták, hogy nem hiteles. Voltak, akik a 2011-es dátumot túl réginek találták. (Bár van 2018 is, kérdés, hogy tényleges felújítás, frissítés történt-e, vagy csak automata naptár kiírja az aktuális évet.)

“Soroljátok fel, hogy melyik teendőket tudjátok TI IS, MÁR MOST megvalósítani!”
“energiatakarékosság (lámpa leoltása, stb.), spórolás a vízzel, tudatos vásárlás”
“Használjunk természetes világítást, amikor csak lehetséges!”
“buszozok, vonatozok, leoltom a lámpát”

Ide sok további és hasonló ötletet írtak, de voltak akik nem figyeltek “TI IS, MÁR MOST” kitételre. Többen az autó használat mellőzését illetve csökkentését írták, bár ha belegondolok, ők már lassan az autóvezetők körét fogják gyarapítani – ha egyelőre nem is rendszeres napi használatban – de azért nem baj, ha ezt is tudatosítják magukban.

“Ha jut eszetekbe olyan “teendő”, ami hiányzik…”
Ide legtöbben a szelektív hulladékgyűjtést írták. Bár az egyik listában megjelenik (a levegőnél), csak ezen az egy helyen és az nem is volt az általam megadott linkek között. A folytatásban pont a ezzel foglalkoztunk részletesebben, mert szelektív hulladékgyűjtés az a terület, amiben nagyon sokat lehet fejlődni, ugyanakkor nem is olyan egyszerűek a szabályai. És várhatóan a TI IS, MÁR MOST videókban is megjelenik ennek a lehetősége.

Reklámok

Atomenergia

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat, órai okostelefon használat, Mentimeter

Még mindig a globális problémák.

Az óra elején felmérést készítettem az osztályokban Mentimeterrel az atomenergia felhasználásának elfogadottságáról. A szavazás folyamatát nem vetítettem ki, csak az eredményt, hogy ne befolyásolja őket a szavazás állása és azt kértem a diákoktól, hogy ne is beszéljék meg, hogy ki mire fog szavazni.

A szavazások eredményei az óra elején

Ezután csoportokba osztottam őket. Külön csoportban voltak a támogatók, az ellenzők és a bizonytalanok. Ha valamelyik csoportot túl nagynak találtam a közös munkához, akkor kettéosztottam. (Gyakorlatilag a 10-11 fős csoportokat osztottam ketté.) Ugyanazt a feladatot kapták, más céllal: keressenek érveket és ellenérveket az interneten az atomenergia felhasználásáról. A támogatóknak arra kellett készülni, hogy meggyőzzék az ellenzőket és a bizonytalanokat, az ellenzőknek hogy meggyőzzék a támogatókat és a bizonytalanokat, a bizonytalanok pedig egyszerűen csak tájékozódjanak. Az érvekről vázlatot kellett készíteni és előre megmondtam, hogy a meggyőzés lesz a feladat, tehát készüljenek érvelésre.

Az óra második részében jött a támogató és az ellenző tábor érveinek a meghallgatása. Egymás meghallgatását kértem, ezért ha menet közben valakinek támadt ellenérve, azt a végén lehetett elmondani és vitázni.

atom_hr

Az egyik osztály érvei, ellenérvei

Az óra végén újra felmérést készítettem, hogy lássuk a tájékozódás eredményét és a vélemények változását.

A szavazások eredményei az óra végén

Bár a legfontosabb eredmény, hogy a diákok többségének lett valamilyen véleménye a tájékozódás és az érvek/ellenérvek meghallgatása után, beillesztem a szavazások osztályonként eredményeit is, hogy így is látható legyen a változás. (A szavazók számában az egy-két fő eltérés technikai vagy egyéb probléma miatt van.)

Tapasztalat

Azokat a csoportokat, ahol az azonos véleményen lévőket tovább kellett osztanom a csoport nagysága miatt, korábban arra kértem, hogy ha készen vannak az érveikkel, akkor egyesítsék azokat, hogy ne legyenek ismétlődések. Később inkább azt találtam jónak, ha egyszerűen csak figyelik egymás érveit és ami elhangzott, azt már nem hozzák fel újra, csak akkor, ha van mit kiegészíteni rajta.

Az óra kicsit rövid, még tudtak volna tovább vitázni, érvelni.

Alkalmazások, programok

Mentiemter

Közlekedés

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai internet használat (választható), órai okostelefon használat (választható), Teamup

Ez az óra alapvetően nem IKT alapú. 

Még mindig a “Globális problémák projekt” utózöngéinél tartok. Szeretnék olyan témákat feldolgozni, amik közvetlenül érintik a diákokat. Mivel mindannyian vagy budapestiek, vagy naponta járnak a fővárosba, ezt a témát mindenképpen indokoltnak éreztem.

Az osztályt csoportokra osztottam a Teamup használatával, három és négy fős csoportok alakultak (a jelenlévők száma miatt nem lehetett azonos méretű csoportokat létrehozni).

A téma címet (Budapest közlekedése) és két szempontot (dugó, légszennyezés) felírtam a táblára. A szempontok igazából csak ötletadónak jók, hogy milyen irányból közelítsék meg a kérdést. Kaptak néhány papírlapot piszkozatnak és tisztázatnak. Azt kértem, hogy 5 percig gyűjtsenek olyan problémákat, amelyek a fenti szempontok alapján őket közvetlenül érintik.

Ezután azt kértem, hogy keressenek olyan megoldási lehetőségeket, amelyekkel az általunk gyűjtött problémák mérsékelhetők vagy megszűntethetők. Mindegy, hogy már létező megoldás, vagy ők találják ki. Itt lehetett használni okostelefont, internetet a kereséshez, volt aki élt a lehetőséggel.

Közben jártam körbe és érdeklődtem a megoldásaikról. Mivel több helyen tapasztaltam, hogy csak addig jutottak, hogy több pénzből mit lehetne kihozni, kértem, hogy próbáljanak kreatív megoldásokban gondolkodni.

Az óra második felében már arra figyeltem, hogy melyik csoportnak melyik ötlete tetszik a legjobban, illetve megkérdeztem, hogy nekik melyik  a kedvenc ötletük. Mivel arra készültem, hogy ezeket elmondják az osztálynak, előre próbáltam az ismétlődéseket kiküszöbölni úgy, hogy mindenkinek maradjon témája, ezért megbeszéltem a csoportokkal, hogy melyik ötletet, ötleteket mondják el.

Az óra utolsó 10 percében jött a téma összegzése, amikor minden csoportból egy szóvivő elmondta röviden az ő megoldásukat. Ezeket a táblán gyűjtöttem emlékeztetőnek. Óra után még lefényképeztem és kitettem az osztálycsoportba.

kozlekedes

Néhány magyarázat a talán kevésbé érthető fogalmakhoz.

Kresz újra – bizonyos időközönként kelljen rendesen újra vizsgázni KRESZ-ből.
Üzemanyag ár – legyen drágább az üzemanyag. (Itt megbeszéltük, hogy ez nem egyszerű, mert akkor minden drágább lesz a szállítás drágulása miatt.)
Ügyfélkapu app . – legyen olyan telefonos alkalmazás, ahol a rosszul beállított kereszteződéseket lehet bejelenteni.
Szmogriadó – szmogriadó további szigorítása, esetleg bizonyos környezetvédelmi besorolás alatt egyáltalán ne lehessen közlekedni az autóval. (Itt is megemlítettem, hogy ez valószínűleg olyan sok embert érintene, hogy nem lehet egyik napról a másikra bevezetni.)
Mérleg – legyen olyan érzékelős rendszer, ami kisebb forgalmú utaknál csak akkor vált zöldre, ha tényleg áll ott autó.
Okos út – legyenek olyan utak Budapest és az agglomeráció között, amik a nagy forgalmú időszakok (vagy a tényleges forgalmi helyzet) szerint átváltanak, mindig a nagyobb forgalomnak engedve több sávot.
P+R – A P+R parkoló ne legyen fizetős, sőt, aki használja kapjon valamilyen kedvezményt tömegközlekedésre vagy üzemanyagra.

Ahogy fent írtam, ha úgy láttam, hogy valamelyik ötlet következményeit nem gondolták végig, ott megbeszéltük, hogy mennyire reális, nem okoz-e nagyobb problémát, mint amit esetleg megold.

Alkalmazások, programok

Teamup

Szénbuborék

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

TeamWorkTool, órai internet használat, órai okostelefon használat, Redmenta

A globális problémák projektünk lezárásakor jött szembe a Szénbuborék cikk. Úgy éreztem, hogy kifejezetten a témánkhoz kapcsolódik, több ponton is érinti a tananyagban feldolgozottakat (népesség elöregedése, fosszilis és megújuló energiahordozók) és érdekes összefüggéseket tár fel. 

A párhozamos osztályokban kicsit különbözően zajlott az óra. Az óra elején vagy a “Globális problémák projekt”-et értékeltük, vagy az új anyaggal kapcsolatban volt szervezni, megbeszélni való. Az óra második felében került sor a cikk feldolgozására.

A cikket még korábban megosztottam az osztályok Facebook csoportjában. A feldolgozáshoz készítettem egy Redmenta tesztet. A munkát párban végezték, a párokat az új pár- és csoportmunka szervező felülettel a TeamWorkToollal sorsoltuk ki. A munkamegosztás úgy történt, hogy az egyik telefonon a cikket olvasták, a másikon futott a Redmenta teszt. 

A cikk alapos feldolgozásához 10-15 perc kell, akik nem siették el, ennyit dolgoztak rajta.

Tapasztalatok

Az egyik osztályban meglepően gyorsan végeztek a cikkel és a teszttel, voltak akik mindössze 5 és 10 perc közötti ideig dolgoztak. Voltak akik kifejezetten úgy álltak a munkához, hogy először elolvassák és utána látnak neki a tesztnek, a többség inkább a párhuzamos olvasást és tesztkitöltést választotta.

A teszt elsősorban arra szolgál, hogy elolvassák a cikket, rákérdezzek néhány fontos fogalomra, eseményre; az összefüggéseket nem biztos, hogy segíti megérteni. Sőt, van egy olyan gyanúm, hogy a profi tesztkitöltők, akik könnyedén megtalálják a kulcsszavakat, rááll a szemük arra, hogy melyik infót hol lehet megtalálni a szövegben, talán még felületesebben átsiklanak a szöveg tartalma fölött, mint akik a hosszabb keresgélés miatt alaposabban elolvassák. 

Ezért is tartom fontosnak, hogy (osztálytól függően) vagy még az óra végén megbeszéltük a cikk lényeges mondanivalóit, vagy azt kértem házi feladatnak, hogy néhány mondatban foglalják azt össze. Ebben az osztályban a következő óra elejére maradt a megbeszélés.

Alkalmazások, programok

TeamWorkTool
Redmenta

Globális problémák (gyorsjelentés)

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

diákok videót készítenek

A globális problémák projekt részfeladata volt, hogy a diákok (csoportokban) készítsenek videókat, amikben bemutatják, hogy pénz nélkül, csak tudatossággal, odafigyeléssel mit tudnak tenni a környezet védelme érdekében. Egészen különböző eredmények születtek, itt néhányat mutatok meg a kedvenceim közül. 

És még egy, de ezt nem lehetett beágyazni.