Mire használom a Socrative-ot

Mi ebben az IKT? (kulcsszavak)

órai okostelefon használat, órai internet használat, Socrative, online fájlmegosztás

A Socrative (és a Redmenta) használatának tapasztalatairól itt is írtam.

A hasonló (általam ismert és kipróbált) tesztfelületek közül a Socrative-ot választottam rendszeres használatra. (A többi program, amelyekkel különböző mélységben megismerkedtem: Kahoot, Quizizz, wizer.me, Spiral, Quizalize, illetve még néhány, amelyek vagy egyből fizetősek vagy nem voltak elég érdekesek ahhoz, hogy mélyebben beléjük ássam magam.)
A Socrative választását az is motiválta, hogy ezt ismertem meg először (egy tanítványomtól hallottam róla!). Ha az ember elkezd nagy mennyiségben teszteket gyártani, akkor elég nehéz átköltözni egy másik felületre és ott újra gyártani (átmásolni) az anyagokat. Persze megtettem volna, ha találok jobbat, de nem találtam.

Ha röviden össze kéne foglalnom, hogy miért a Socrative a legjobb:
– egy helyen megvan a játékos verseny és a komolyabb teszt,
– van többféle kérdéstípus (egyszeres- és többszörös választás, igaz-hamis, rövid szöveges válasz),
– van képfeltöltési lehetőség,
– elérhető böngészőből, nem kell applikáció (bár van hozzá),
– a support válaszol az üzenetekre.
Összességében annyira tetszik, hogy előfizettem a pro verzióra. Ennek talán a legnagyobb előnye, hogy külön osztálycsoportokat lehet létrehozni, ami nagymértékben megkönnyíti az adminisztrációt. Viszont nincsenek a magyar viszonyokra felkészülve – miért is lennének – a 10 osztálycsoport nem elég, (ennél több osztályom van) és mint kiderült a levelezésből, esély sincs arra, hogy többet kapjak. Megjegyzem, az alap verziót is használtam egy évig és jól elvoltam vele, tehát nem azért fizettem elő, mert az ingyenes változat használhatatlan, hanem mert olyan sokat használom, hogy úgy éreztem, kapok akkora könnyebbséget a pro változat extráitól, hogy megéri. (További külön csoportot úgy lehet létrehozni, hogy másik e-mail címmel kell regisztrálni. 10 osztály, 10 e-mail cím … meg lehet csinálni.)

Praktikus információk a bejegyzés végén.


A Socrative-ot kétféleképpen használom. Ha az előző órán adtam fel új anyagot (mint általában), akkor egy 10 kérdéses tesztet (Quiz) szoktunk “írni”, ha pedig óra közben vagy a végén az új anyagot akarom gyakoroltatni, akkor a versenyt (Spacerace) használjuk, ez utóbbit pármunkában.

A tudásfelmérő tesztekről (Quiz)
Ezeket a teszteket a diákok lehetőség szerint egyénileg írják. Ha nincs mindenkinek telefonja, akkor vagy készülni kell néhány nyomtatott teszttel, vagy ketten is dolgozhatnak együtt. Egyik sem igazán jó megoldás. A papír azért nem, mert ezeknek a teszteknek az egyik lényege, az azonnali visszajelzés veszik el, az együtt írás pedig nem igazságos a többiekkel szemben. Ha mégis így alakul – mivel pontokat lehet szerezni (lásd alább) – a párok egy ponttal kevesebbet kapnak. Van egy iskolai tablet illetve egy régi telefonom, ezeket szoktam odaadni, ha valakinek épp nem működik, vagy nincs készüléke.

Az értékelésről
A 10 kérdéses tesztet ugyanúgy értékelem, mint ha egy hagyományos dolgozat lenne, de az értékeléssel nem jegyeket, hanem pontokat lehet szerezni: 10-9 tesztpont = 5 pont, 8 = 4 pont, 7 = 3 pont, 6 = 2 pont, 5 = 1 pont, 4 és kevesebb = 0 pont. A Socrative nem spilázza túl a pontozást, ha egy kérdés hibátlan, akkor 1 pont, ha van benne a legkisebb hiba is, akkor 0 pont. (A pontrendszer ötletét Prievara Tibortól tanultam, de ez annak egy meglehetősen leegyszerűsített és folyamatosan újragondolt változata.)
A teszttel szerzett pontokat egy, az osztállyal megosztott online excel táblázatban vezetem, hogy mindenki tudja követni, hol tart. A diákokkal év elején megbeszéljük, hogy ezek a pontok azt jelentik, hogy egy hagyományos dolgozattal az adott pontnak megfelelő jegyet kapta volna (kivéve, aki nem kap pontot, de az is teljesen egyértelmű). Így viszont a pontokat egy anyagrészen keresztül lehet gyűjteni és 5 pontonként beváltani egy ötös osztályzatra. Ez tehát azt is jelenti, hogy aki 90 vagy 100%-ra megír egy tudásfelmérő tesztet, az egyből ötöst kap. A diákoknak viszont egy anyagrész alatt kell kapniuk legalább egy jegyet a Socrative-ból, ezért nem lehet teljesen ellógni a készülést. (Nem mint ha ez lenne a jellemző, de azért előfordul.) Vagyis ha valakinek egyszer sem jön össze az 5 pont, akkor azt a jegyet kapja, ami az addigi pontokból kijön.
Heti kettő és egy órás tárgyaim esetében ez a jegyszerzési lehetőség megoldotta az osztályozási problémát. A rendszer pontos vezetése elég komoly adminisztrációt igényel (amiért önmagában nem rajongok), de mivel elektronikus (amit szeretek), elvagyok vele. A pontokat egy héten egyszer, jellemzően hétvégén szoktam beírni a táblázatba és az ötösöket a naplóba.
A fő problémám – nem mint ha sajnálnám az ötösöket – hogy aki nagyon odateszi magát, az szinte leckénként szerezhet egy ötöst. Valószínűleg ezzel nincs igazából probléma, csak még nem tudtam megszokni a sok jegyet. Illetve a sok jegy valamennyire csökkenti a témazáró értékét, de van aki inkább ezekre a kis tesztekre készül, mert ő nem jó “témazáróból”. Ezen is van mit megbeszélni, ha valakinek az eredményein azt látom, hogy ellazulja a témazárót, mert sok ötöse van. Tavaly mindenesetre kiderült, előfordulhat, hogy ha valaki nagyon sok ötöst szerez, de a témazárói nem lesznek jók, elbukhatja az év végi ötöst.

Ez a rendszer egy kísérlet és néha finomítok rajta. A tantárgy/heti óraszám/egyéb változók esetén lehet másképp csinálni. Érdemes és kell is gondolkodni azon, hogy a diákok mennyire élnek vagy élnek vissza ezzel a lehetőséggel. Ha úgy látom, hogy nagyon nem készülnek és csak telefonozunk egyet óra elején, akkor komoly lelki fröccsöket szoktam tartani és egy osztállyal sajnos egy időre fel is függesztettem a Socrative-ozást. (E nem túl népszerű lépéssel be is kerültem a Kincsestár színdarabba.)

A versenyről (Spacerace)
A Socrative Spacerace alapvető funkciója számomra az órai munka érdekessé tétele, a diákok aktivitásának fokozása. Gyakran alkalmazom azt a módszert, hogy az adott órai új anyagból az utolsó percekben “írunk” egy Spacerace-t és aki nyeri a versenyt, az órai munka ötöst kap. (Ez teljesen független a fenti pontrendszertől, óra végén egyből bekerül a naplóba.) Néhány óraterv példát ebben a blogban is leírtam (pl. itt).
Erről talán még annyit érdemes tudni, hogy a Spacerace-t párban szoktuk csinálni. Ennek több oka is van. Egyik, mert párban dolgozni jó és hasznos. (A párokat rendszeresen, véletlenszerűen alakítom a TWTool alkalmazással, nem csak a Spacerace-hez.) Másrészt maximum 20 készülékkel lehet belépni a Spacerace felületre, ezért az osztálylétszámok csak így teszik lehetővé. 

Az óra végi Spacerace és a következő óra eleji Quiz ugyanaz a teszt. Ilyen esetekben kifejezetten látszik az eredményen, hogy jobban tuják a válaszokat. Meg szoktam említeni – nem azért, hogy elrontsam a jó hangulatot, hanem hogy reálisan lássák a helyzetet – hogy attól, hogy ugyanazt a tesztet jól meg tudták írni, nem biztos, hogy tényleg jól tudják az anyagot. Mindenki maga tudja, hogy mennyi tanulás, tudás és mennyi rövid távú memória van az eredmény mögött.

Praktikus információk
Ha egy órán van órai eleji Quiz és óra közi Spacerace, akkor az első után ki kell pucolni a termet (Clear Room), mert 20-nál többen nem “férnek be” a Spacerace-be. Ilyenkor a párok egyik tagjának újra be kell jelentkezni. Ez fontos, mert technikai hibát eredményezhet a túl sok felhasználó.

A Quiz nem időzíthető, de nem is szoktam leállítani, amíg mindenki nem végez, csak kivételes esetben, ha valaki nagyon lemarad a többiekhez képest. De meg lehet szabni előre a szükséges időtartamot, stopperelni és leállítani. Ehhez keménynek kell lenni, elégedetlenek lesznek a lemaradók. Ha viszont valaki késett óráról, akkor néha azzal büntetem, hogy ha már csak ő nem végzett, akkor leállítom, így kimarad a pontszerzésből.
A kérdések sorrendjének beállítása fontos. A Quiz-nél érdemes összekeverni a kérdések és a válaszok sorrendjét is, hogy az egymás közelében ülők ne ugyanazt a kapják. Év elején megbeszéljük, hogy arra a pár percre, amíg a teszt fut, ugyanúgy nem szabad beszélgetni, mint ha dolgozat lenne, csak így tudok rá pontot adni. A Spacerace-nél viszont, amikor az új anyagot gyakoroljuk, néha kifejezetten fontos, hogy a sorrend ugyanaz legyen, mert így igazságos. Ha könyvet, füzetet lehet használni, van könnyű és nehéz sorrend. Természetesen a sorrend akkor is fontos, ha a kérdések valamilyen logika szerint egymásra épülnek.
Spacerace-nél eleinte hangsúlyozni kell, hogy fontos a sebesség és helyes válasz egyensúlya. A rakéta a helyes válaszra megy előre, de a helyesen válaszolók közül a leggyorsabb nyer.
Ha pármunkában dolgoznak, akkor fontos figyelni arra, hogy csak az egyikük lépjen be (akár Spacerace, akár Quiz). A Socrative (és egyéb elektronikus tesztfelületek) fontos pozitívuma az azonnali visszajelzés. A helyes válasz azonnali mutatását ki lehet kapcsolni, de akkor az egyik lényeget veszítjük el. A visszajelzést viszont ki lehet használni trükközésre a következő módon. Ha a pár mind a két tagja belép, akkor az egyik nyomja a random választ, majd megkapja a helyes megoldást, amit a másik beír és könnyen nyernek. Utólag persze ez a résztvevők számából, a nevekből kideríthető. Ezért is be kell tartatni a felismerhető neveket. Természetesen fontos a bizalom, de ha van aki csal, a többiek munkakedve jelentősen alábbhagy.

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s